Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-31 / 178. szám, csütörtök
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ ■ ■ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ázsiai „Helsinkit“ Kedvező fogadtatásra talált az érintett államok többségénél Mihail Gorbacsov hétfői vlagyivosztoki beszéde, s talán csak a hivatalos Washington reagált hűvösen, fanyalogva az elhangzott javaslatokra. A beszéd nemzetközi helyzettel foglalkozó részének legjellemzőbb vonása a kérdések újszerű megközelítése volt: a szovjet vezető az ázsiai és a csendes-óceáni térség prizmáján keresztül tekintette át a világpolitika legégetőbb gondjait. A problémák gyökereinek feltárását segítette elő a józanság és mértéktartás, s főképpen a mások bajai, nézetei iránt tanúsított megértés. Ebből adódott az az őszinteség, amellyel megfogalmazta a szovjet vezetés elvi álláspontját a kényesnek tartott nemzetközi problémákkal kapcsolatban is. Mindez együtt adta a főtitkári beszéd hangnemét, amit a nemzetközi politikai életben nagyra értékelnek. Abból kell kiindulni, hogy a nemzetközi béke és biztonság megteremtése a legalapvetőbb feladat. De csak olyan békéről lehet szó, amely mindenkié, mert az atomháború nemcsak két tömb összecsapása lenne, hanem világméretű katasztrófához vezetne. Az ázsiai és a csendesóceáni térségben óriási változások mennek végbe, ezek szerves tényezője a szocializmus. A Szovjetunió szintén ázsiai-csen- des-óceáni ország, ezért foglalkoztatják a térség problémái. Gorbacsov hangsúlyozta: „Érdeklődésünk nem igény valamiféle előjogokra és különleges helyzetre, nem önző kísérlet arra, hogy biztonságunkat mások rovására növeljük, nem előnyök keresése.“ Mi tette szükségessé, hogy ezt a prizmát válassza a szovjet vezető? Például Európával összehasonlítva, a csendes-óceáni térség még nem annyira militarizált, de az utóbbi évek fejleményeit tekintve rendkívül nagy a veszélye annak, hogy olyanná válhat. Ennek megakadályozása az egész emberiség érdeke. Az USA is csendes-óceáni ország. De a térség három atomfegyverekkel rendelkező állama közül eddig csak kettő- a Szovjetunió és Kína - kötelezte magát, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Ezért ajánlotta Gorbacsov, hogy az ázsiai és a csendes-óceáni térségben is hívjanak össze- helsinki mintájára - egy együttműködési értekezletet, s a színhely Hirosima, az első atomtámadás áldozata lehetne. A hírmagyarázók milyen részeket emelnek ki a beszédből? Pozitívnak tartják, hogy Reagan válaszlevelét tanulmányozásra érdemesnek nevezte, hozzáfűzve: a szovjet-amerikai kapcsolatokat tekintve az a fontos, hogy a levélben megfogalmazott javaslatok miként felelnek meg az egyenlő biztonság elvének, lehetővé teszik-e a fegyverkezési hajsza megfékezését, világűrre történő kiterjesztésének megakadályozását. Nagy figyelmet szentelt Gorbacsov a szovjet-kínai viszonynak is. Vezető politikusok már többször rámutattak e kapcsolatok javulására. Az újszerű hangnemet most az olyan megfogalmazások jelentik, hogy a szovjet emberek megértéssel és tisztelettel tekintenek a Kínai KP által kitúzött célra: ez az ország modernizálása, a szocializmus építésének távlata, amely méltó lenne egy ilyen nagy néphez. „Amennyiben meg lehet ítélni, a Szovjetunió és Kína legfőbb célja egybevág: a társadalmi-gazdasági fejlesztés meggyorsításáról van szó. Miért ne támogathatnánk egymást, miért nem működhetnénk együtt terveink megvalósításában...?“ Tokióban kedvező fogadtatásra talált a pártfötitkár utalása arra, hogy lehetségesnek és szükségesnek is tartja a legfelsőbb szintű párbeszédet a két fél között. Az új megközelítési módot tanúsítja, - s egyben igazolja, hogy a Szovjetunió folytatja ilyen szellemű konkrét lépéseinek sorozatát - két további bejelentés. Az egyik: tárgyalások folynak a mongol kormánnyal az ott állomásozó csapatok létszámának jelentős csökkentéséről. A másik, amely talán a legnagyobb nemzetközi sajtóvisszhangot kapta: a Szovjetunió ez év végéig hat ezredet von ki Afganisztánból a teljes felszereléssel és harci technikával együtt. Ezzel a lépéssel a politikai rendezés meggyorsítására törekszik, új lendületet kíván adni annak. Amint kidolgozzák a részletes politikai rendezést, valamennyi szovjet katona hazatérését meg lehet gyorsítani. A Szovjetunió az afgán kormánnyal egyeztette a csapatok szakaszos visszavonásának időpontjait is. Gorbacsov ugyanakkor hangsúlyozta: amennyiben folytatódik az Afganisztán elleni intervenció, a külső beavatkozás, a Szovjetunió nem hagyja cserben szomszédját. Most arról van szó, hogy az érdekelt államok, elsősorban Pakisztán és az USA, helyesen értelmezzék és értékeljék ezt a gesztust. Annál is inkább, mivel Reagan elnök nemrégiben megígérte az afgán ellenforradalmi bandák vezetőinek az anyagi és katonai támogatás folytatását. Genfben pedig tegnap kezdődött meg a közvetett afgán-pakisztáni tárgyalások újabb fordulója.1 Cordovez, az ENSZ-főtitkár helyettese jelentős, a megegyezést elősegítő lépésnek nevezte a szovjet döntést. Az USA és Pakisztán keveselli, csökkenteni szeretné a jelentőségét. A Szovjetunió szándéka az, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térséget bekapcsolja az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer- amiről az SZKP XXVII. kongresszusán volt szó - megteremtésébe. Vázolta az ezzel kapcsolatos fö feladatokat: 1. felszámolni a regionális konfliktusokat; 2. megakadályozni az atomfegyverek elterjedését a térségben; 3. korlátozni a hadihajók tevékenységét; 4. csökkenteni a fegyveres erőket és hagyományos fegyverzeteket; 5. intézkedéseket hozni a bizalom erősítésére, az erő alkalmazásáról való lemondásra. Az atomkor parancsa az új gondolkodásmód a nemzetközi politikában, s ez Ázsiára is teljes egészében érvényes. Az új javaslatok e térség országainak együttműködése előtt reális távlatokat nyitnak, s mindenki becsületes partnerre talál a Szovjetunióban, aki a békét, a biztonságot kívánja erősíteni. MALINÁK ISTVÁN Javában tart a nyári iskolai szünet, a középiskolák diákjai, valamint az egyetemek és a főiskolák hallgatói közül sokan a szünet egy részét nyári építőtáborokban munkával töltik. A konzervgyárak is teljes kapacitással üzemelnek. A képen balról: Jaroslav Gancar- čík, Peter Babka és Marián Kartik (a háttérben), a Banská Bystrica-i Gimnázium diákjai paprikamosó gépet kezelnek. (Stanislav Peáka felvétele - ČTK) Békét, biztonságot, jószomszédi kapcsolatokat Vélemények Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédéről (ČSTK) - Üdvözöljük Mihail Gorbacsov javaslatát hogy Hirosimába regionális konferenciát hívjanak össze biztonsági kérdésekről, s erőnkhöz mérten mindent megteszünk azért, hogy e tanácskozás megvalósuljon. Ezt nyilatkozta az Izvesztyija tegnapi számában megjelent interjújában Isida Akira, a hirosimai városi gyűlés képviselője. Mindenki, akinek drága Földünk dása, s a Szovjetunió éppen ezt akarja meggátolni. A Magyar Nemzet rámutat, hogy Vlagyivosztok most már másodízben íródott be az újkori diplomácia történetébe. Tizen- (Folytatás a 2. oldalon) békéje, nyugtalankodik a nemzetközi feszültség veszélyes fokozódása miatt. Ennek fő jele a nukleáris fegyverkezési hajsza, amely a mi térségünkben igen aktívan nyilvánul meg, mutatott rá Isida Akira. Az Egyesült Államok itt szüntelenül növeli fegyverkészleteit és katonai fölény elérésére törekszik. Az ilyen irányvonal ellenkezik a népek óhajával - hangsúlyozta Isida Akira, s ugyanakkor értékelte a Szovjetunió törekvését a jószomszédság elvén alapuló nemzetközi kapcsolatok kialakítására. A szovjet politikának e céljait pontosan megfogalmazta Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédében és azokat érvekkel támasztotta alá. Ito Szakae, az atombombázás japán áldozatai országos tanácsának elnöke kiválónak minősítette azt a javaslatot, hogy konferenciát hívjanak össze Hirosimába. Megállapította, hogy e konferenciát azon százezrek emlékére kell megtartani, akik élve égtek el az atompokolban. A magyar sajtó tegnap behatóan kommentálta Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédét. A Nép- szabadság hangsúlyozza, hogy a Gorbacsov által előterjesztett javaslatok teljes mértékben reálisak. Abból a kétségtelen tényből indulnak ki, hogy Európán kívül a Csendes-óceán térségét is veszélyezteti a militarizálás fokozóBúcsúlátogatás (ČSTK) - Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában búcsúlátogatáson fogadta Mohammed Sarief Karimzadat, az Afgán Demokratikus Köztársaság csehszlovákiai nagykövetét. Jókívánságok (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Gabriele Gatti- nak, a San Marinó-i Köztársaság külügyi és politikai ügyekkel megbízott államtitkárává történt kinevezése alkalmából. CSÜTÖRTÖK 1986. július 31. XXXIX. évfolyam 178. szám Ára 50 fillér Üdvözlő távirat (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a Dél-afrikai Kommunista Párt Központi Bizottságának a párt megalapításának 65. évfordulója alkalmából. A távirat egyebek között megállapítja, hogy a csehszlovákiai kommunisták teljes mértékben szolidárisak a dél-afrikai kommunistáknak az imperializmus, a fajüldözés és a faji megkülönböztetés ellen, a demokráciáért és a dél-afrikai nép létérdekeiért vívott önfeláldozó és szívós harcával. Végezetül a távirat teljes támogatásunkról biztosítja a dél-afrikai kommunisták igazságos harcát, és kifejezi meggyőződésünket, hogy tovább fejlődnek és mélyülnek a két párt hagyományos, testvéri kapcsolatai. Fogadás (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter tegnap a prágai Černín-palotában fogadta Ahmed Mohammed Irjanit, a Jemeni Arab Köztársaság külügyminisz- ter-helyettesét, aki látogatáson tartózkodik hazánkban. A találkozón eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről, ós áttekintették a két ország kapcsolatait. Mihail Gorbacsov Habarovszkban (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap folytatta körútját a szovjet Távol- Keleten. Reggel virágcsokrot helyezett el Habarovszk főterén a Lenin-emlékmünél és megkoszorúzta a Dicsőség-téren levő emlékművet. A legfelsőbb szovjet pártvezetó ezután találkozott a város lakosaival és ellátogatott a Habarovszk mellett levő Krasznorecsenszkij szovhozba, ahol megismerkedett a mezőgazdasági termelés feltételeivel és érdeklődött a mezőgazdasági gépek kihasználása, a zöldségtermesztés és az állattenyésztés iránt. A szovhoz dolgozóival élet- és munkakörülményeikről beszélgetett. Mihail Gorbacsov felkereste a Habarovszki terület a 12. ötéves tervidőszakban elnevezésű kiállítást és megtekintette a várost. Ellátogatott a Lenin-stadionba és megismerkedett Habarovszk központjának építkezéseivel. Az SZKP KB főtitkára Habarovszkban találkozott a távol-keleti katonai körzet parancsnoki testületével is. A Biztonsági Tanács Wicaragua-vitája Ortega: Az USA tartsa magát a hágai bíróság döntéséhez Csehszlovák álláspont: jogos Managua kártérítési igénye (ČSTK) - Mint röviden közöltük, Nicaragua kérésére kedden összeült a Biztonsági Tanács. Az ülésen részt vesz Daniel Ortega, nicaraguai államfő, aki kijelentette, oszága nem törekszik arra, hogy bárkit elítéljen. Csak azt követeli a Biztonsági Tanácstól, hogy biztosítsa támogatásáról a hágai nemzetközi bíróság döntését és erősítse meg a nemzetközi jog érvényességét. Hangsúlyozta: Nicaragua kész azonnal tárgyalni az Egyesült Államokkal a fennálló problémák megoldása és a kölcsönös kapcsolatok normalizálása céljából. Azért kérte a Biztonsági Tanács összehívását, mivel békére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására törekszik. A továbbiakban elmondta, hogy az USA középamerikai akcióinak célja, hogy megsemmisítő csapást mérjen a sandinista kormányra és gyengítse a térség országainak függetlenségét és szuverenitását. Az Egyesült Államok által Nicaraguára kényszerített kegyetlen háborúban már 31 290 ember vesztette életét, köztük 974 gyermek, s az anyagi károk meghaladják a 2 milliárd dollárt. S mintha mindez nem lenne elég, Reagan elnök sürgetésére az amerikai Kongresszus további 100 millió dollárt szavazott meg a harcok folytatására. Ortega ezenkívül meggyőződését fejezte ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa támogatja a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmányába foglaltak megtartását és a hágai bíróság döntését, s ezáltal az igazság, a béke, az önrendelkezés valamint az olyan kis nemzetek jogai mellé áll, mint amilyen Nicaragua népe. (Folytatás a 3. oldalon)
