Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-30 / 177. szám, szerda

A jogtudat elmélyítésével FEGYELEM, REND, FELELŐSSÉGRE VONÁS A CSKP KB Elnökségének a pártalapszervezetekhez, a kommu­nistákhoz 1983 februárjában intézett levele a szocialista törvényes­ség megsértői, a társadalomellenes jelenségek elleni határozott fellépésre ösztönöz, s minden járásban a figyelem központjában áll. Hogy mit tesznek a Galántai (Galanta) járásban a levélben megjelölt követelmények érvényesítéséért, erről beszélgettünk Ladislav Vrančík elvtárssal, az SZLKP Galántai Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökével. Beszélgetésünk elején elmondta:- A CSKP KB Elnöksége leve- felhasználása. Példaképül szol­lének közzététele után a galántai járási pártbizottság elnöksége ülé­sén kidolgozta és megtárgyalta azokat a politikai-szervezési intéz­kedéseket, amelyek a fogyatékos­ságok megszüntetésére, a szocia­lista törvényesség megsértése el­len irányulnak. Az elnökség min­den üzemi pártbizottságnak, párt- alapszervezetnek, a társadalmi szervezetek elnökeinek, a vállala­tok, üzemek igazgatóinak, a szö­vetkezetek elnökeinek, az állam- igazgatásban dolgozó tisztségvi­selőknek javasolta, hogy fogana­tosítsanak saját intézkedéseket is a levélben megjelölt feladatok teljesítése céljából, s ezek ellenőr­zését tekintsék állandó teendő­jüknek. Az ellenőrző jelentésekből az elnökség megállapította, hogy a feladatokat az egyes szervek és szervezetek teljesítik. A felméré­sek, a tanácskozások és a komp­lex értékelések során szerzett tapasztalataink megmutatták, hogy az elmúlt időszakot a kitűzött feladatok fokozatos és céltudatos teljesítése időszakának lehet te­kinteni. A pártszerveknek és -szerveze­teknek a saját intézkedései a rend megsértése, a lopás, az üzérke­dés, a korrupció, a személyi érde­kek túlzott érvényesítése és egyéb társadalomellenes jelenségek el­len irányulnak. Hogyan tükröződik a levél tar-, talma a nevelő munkában?- A levél tartalma a hatékony nevelő munkában is tükröződik. A levélben felvetett kérdéseket a pártoktatáson is tárgyalják. Be­széltek róla a járási pártbizottság politikai nevelési háza által rende­zett tanfolyamokon, előadás hangzott el róla az esti egyete­men. Szó volt a levélről az alap­szervezetek, az üzemi pártbizott­ságok és a városi pártbizottságok által szervezett pártoktatáson is. A járási népművelési intézet kü­lönböző szemléltető anyagot ké­szített, melyeken a helytelen gaz­dálkodást, a nyersanyagok pazar­lását, a munkaidő ki nem haszná­lását és egyéb káros jelenségeket pellengéreznek ki. A járási újság­ban, a Győzelmes Útban, a Duslo Hangja című vállalati lapban egyes egyének és kollektívák po­zitív példáit emelik ki. Ugyanakkor bírálóan rámutatnak az állami és a munkafegyelem megsértésére, a társadalom kárára történő meg­gazdagodásra. Leleplezik a kis­polgári gondolkodásmód megnyil­vánulásait, amivel erősítik a lakos­ság jogtudatát. Hol érezhető leginkább az in­tézkedések hatása?- A pártszervek és -szerveze­tek a vállalatoknál, üzemekben és intézményekben hatékony intéz­kedéseket foganatosítanak. A fo­gyatékosságok elleni harcra, s ar­ra kötelezték a kommunistákat, tisztségviselőket, hogy lépjenek fel a rend megsértése, a lopás, a korrupció ellen. Rendszeresen értékelik az elért eredményeket például a vágsellyei (Šaľa) Dusló- ban. Az eddigi felmérések azt mutatták, hogy az intézkedések­nek főleg a közös vagyon védel­mében, a kisebb lopások elleni harcban, azok tetteseinek leleple­zésében van hatása. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar területén foganatosított intézkedések is elsősorban a leg­gyakrabban előforduló káros je­lenségekre irányulnak. Ilyen pél­dául a gépek magáncélokra való gálhatnak többek közt a Sládko­vičovói Magtermesztő Állami Gaz­daságban és a Nádszegi (Trstice) Efsz-ben foganatosított intézke­dések. A kisebb lopások ellen irányul a Hidaskürti (Mostová), a Vágsellyei és a Tešedíkovói, valamint a Farkasdi (Vlčany) Efsz illetékeseinek tevékenysége. Ha­tározottan felléptek a szocialista tulajdon védelmében a Sered'i Borászati Üzemben, a Sládkovi­čovói Cukorgyárban, a Sered'i Sütőipari Vállalatnál és másutt. Mindenütt főleg a megelőzés, az éberség fokozása a cél. Konkrétan mire irányul a figye­lem az ellenőrzések során? A Galántai Járási Nemzeti Bi­zottság Tanácsa szintén elrendel­te az érdekelt szervezeteknek, hogy gondoskodjanak a komplex intézkedésekben megjelölt felada­tok teljesítéséről, az SZSZK kor­mánya 15/83-as rendeletében megjelölt feladatok teljesítéséről. A Galántai Járási Nemzeti Bizott­ság közlekedési osztályán a fi­gyelmet a közúti közlekedés előí­rásainak, a tervezési osztályon az árak megtartására fordítják stb. A nemzeti bizottságok rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a meg nem engedett vállalkozói tevé­kenység felszámolásának és a la­kásalappal való helyes gazdálko­dásnak. Figyelmünket főleg a szolgáltatások javítására irányí­tották, s a vendéglátóiparban az eladás színvonalának növelésére törekednek. Az előírások ismételt megsértése következtében a fi­gyelmeztetéseken kívül a Munka Törvénykönyve szerint a munkavi­szony megszüntetésére is sor került - idegen áru eladásáért és a meggazdagodás egyéb módjai­ért. Az egészségügyben a fő cél az egészségügyi gondoskodás ja­vítása, amivel elejét kívánják ven­ni az esetleges korrupciónak. A hi­ánycikknek számító gyógyszerek nyilvántartásával és elosztásával is a visszaélések megelőzésére törekszenek. A népi ellenőrzési bizottság például megállapította, hogy vol­tak esetek, amikor megsértették az előírásokat a munkaidőn kívüli tevékenység vállalásakor, főleg a városi és a helyi nemzeti biztot- ság melléküzemági tevékenysé­gében. A járási ellenőrző és revíziós bizottságnak egyedül vagy a pár­ton kívüli ellenőrző szervekkel közösen végzett vizsgálataiból ki­tűnik, hogy a CSKP KB Elnöksé­gének levelét magtárgyalták a já­rás minden szervezetének tag­gyűlésén, s harcolnak a jogtalan meggazdagodás ellen. Sajnos, egyelőre az említett intézkedések ellenére sem sikerül egyes vállala­toknál és üzemekben az ilyen káros jelenségeknek gátat vetni. Hosszú folyamatról van szó, mely­ben a dolgozók jogtudatára kell hatni a párt és a társadalmi szervezetek révén, valamint az állami szervek segítségével. Az intézkedéseket szüntelenül elle­nőrizni és értékelni kell az irányí­tás minden szintjén. A jövőben már nem lesz elegendő a párt- és állami fegyelem esetleges meg­sértését csupán megtárgyalni, ha­nem megalkuvás nélkül felelős­ségre kell vonni mindenkit, aki bármilyen módon ezek ellen vé­tett. A járási pártbizottság 1986. június 4-én megtartott ülésén elfo­gadták a CSKP XVII. kongresszu­sa határozataiból eredő feladatok megvalósítási tervét. Ebben konk­rét feladatokat jelölnek meg, me­lyek az alapszervezetekre és a párttagokra a jövőben várnak. Ezek a feladatok a járás eredmé­nyeinek elemzéséből indulnak ki. Igen nagy feladatok várnak a párt- alapszervezetekre. Nem hunyhat­nak szemet a fogyatékosságok felett; mindenkivel szemben szi­gorúan el kell járniuk, aki nem cselekszik kommunistához méltón. A pártalapszervezeteket arra ösz­tönözzük, hogy hatáskörükben harcoljanak a káros jelenségek ellen. Járásunkban ennek minden feltétele megvan. FÜLÖP IMRE Városi nyár - városi tábor Nincs annál lehangolóbb, mint az iskolai szünidő alatt unatkozó, csellengő gyerek- csapat látványa. Tudjuk, nehéz megszervezni a gyerekek nya­rát úgy, hogy azok kedvtelése­iknek élhessenek, kedvükre nyaralhassanak. Az átlag csa­lád nyaranta két hetet tölthet együtt. Igaz, ez megduplázód­hatna, ha a szülők külön-külön nyaraltatnák a gyereket. De figyelembe véve, hogy a csalá­don belüli jó viszony kialakítá­sához nélkülözhetetlen a közö­sen eltöltött nyaralás élménye, ez a megoldás, szerencsére, nem túl gyakori. A fennmaradó hat hétből jobb esetben a gye­rek kettőt-hármat pionírtábor­ban tölthet, de még így is marad néhány „szabad“ hete. (Ugyanis nincs minden család­nak más városban, falun élő rokona, illetve mindent vállaló nagymamája.) Mi hát a te­endő? Bratislavában a Testnevelé­si és Üdültetési Létesítmények Igazgatósága jóvoltából már ötödik éve folyik a gyerekek városi táboroztatása. A ho­gyanról a helyszínen, a negye­dik városkerület dúbravkai la­kónegyedében található sport- csarnokban győződhettünk meg. A tágas tornateremben a gyerekek egy csoportja talaj­tornát végzett, mások futottak, voltak akik labdáztak, néhá­nyan pedig a tornatermet kö­rülvevő tornácon az asztalite­nisz alapjaival ismerkedtek. Dr. Elena Strešková kandidátus, vezető instruktor lelkesen szá­molt be a városi tábor prog­ramjáról.- A városban négy ilyen tábor üzemel, mi hetente száz­százharminc gyereket foga­dunk. A hat-tizennégy éves apróságok többsége örömmel jön közénk, vannak, kik évek óta egy-három hétre visszajár­nak hozzánk. Reggel héttől délután ötig foglalkoztatjuk a gyerekeket. Természetesen naponta gazdag, érdekes, szí­nes program várja őket. Megtudtuk, a napi sportolási adagon túl hetente egyszer lovagolni járnak, jó idő esetén többször úszni, de elmennek moziba, állatkertbe, sőt, a pén­teki napokon külön autóbusz- szal kirándulni járnak. Nem lepődtünk meg azon, hogy dr. Strešková elég lehangoló ké­pet adott gyermekeink állóké­pességéről, mint mondotta, vannak, akik futni, ugrani sem tudnak rendesen. Persze, en­nek nem a gyerek az oka, a hiba elsősorban az iskolai testnevelés alacsony szintjé­ben keresendő.- Elkeserítő az is, hogy a hozzánk kerülők nagy része nem csak hogy úszni nem tud, de fél a víztől is. Lehet, hogy az alapokat megkapják, például az óvodában, de ez nagyon kevés. - Megtudtuk, hogy a gyerekeket a bratislavai Testnevelési Főiskola hallgatói oktatják, tőlük is függ, hogy a tulajdonképpen fogékony, képlékeny gyerekekkel meg­szerettetik-e a rendszeres testmozgást. - Hálás ' dolog foglalkozni az apróságokkal, egy, illetve több héten át figyel­ni fejlődésüket. Akadnak kitar­tók, célra törők is. Addig gya­korolnak, míg nem érik el a megadott pontszámot, míg a sportvetélkedőn nem futnak időn belül. A városi sporttábo­rok üzemeltetése nagy segít­ség a szülőnek, aki tudja, gyermekére felügyelnek, ebé­det kap, s közben hasznosan tölti a napot.- A heti hatvanöt korona szülői hozzájárulást szimboli­kus összegnek tartjuk nem­csak mi, hanem a szülők is. Hiszen mi nyaranta 480 ezer koronát fordítunk a gyerekek­re. Egyelőre mégsem mondha­tó el, hogy a sportoláshoz minden segédeszköz rendel­kezésünkre áll. De fokozato­san berendezkedünk - közölte bizakodva. A gyerekekkel nincs baj, a szülőkkel néha - vallották az oktatók egyhangúlag. S hogy ez miben nyilvánul meg? Ab­ban, hogy számos gyerek tízó­rai, törülköző, az előírt fürdő­sapka, alapvető tornafelszere­lés nélkül érkezik a sportcsar­nokba. Abban, hogy naponta előfordul, a szülő a megadott időben nem veszi át gyerme­két, aki annak ellenére, hogy a nap folyamán jól érezte magát, délután már hazava- gyik. Ezek az „apróságok“ kellemetlenül érintik a felnőtte­ket, gyerekeket egyaránt. Míg mi, felnőttek dolgozunk, pótolva minket, gyermekeink­ről szakemberek gondoskod­nak. De azért ne felejtsük el, igazán jól nyaralni csak együtt lehet. PÉTERFI SZONYA Emberközelben Papírmunka helyett élő kapcsolat Az általános választásokat követő alakuló ülésen a Kassa (Košice)-vidéki Járási Nemzeti Bizottság titkárává választotta Orosz Andrást. Ez a negyvenhat esztendős jogász közismert a közigazgatás területén. Nem­csak a kerületben, hanem Kelet- Szlovákia határain túl is. Mégpe­dig a nemzeti bizottságok olyan munkatársaként, aki lelkiismere­tesen, a jogszabályok szellemé­ben végzi munkáját. Nem vélet­len hát, hogy az SZSZK Belügy­minisztériuma több alkalommal vezető beosztásokat ajánlott fel neki Nem vállalta. Miért?- Nem tagadom, jólesett a központi szervek részéről megnyilvánuló bizalom, ami ta­lán eddigi munkám elismerését is jelentette, mégsem éltem a felkínált lehetőségekkel. Az évek múlásával egyre inkább azt érzem: a legszebb, a legneme­sebb dolog emberközelben dol­gozni - vallja Orosz András. - Immár tizenhat esztendeje annak, hogy Kassa II. városke­rületi nemzeti bizottságának képviselőjévé választottak. Ké­sőbb ott a szervezési és belügyi osztály élére neveztek ki. öt év múlva a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság apparátusá­ban kezdtem dolgozni. Itt egy évtized alatt igen sok tapasztala­tot szereztem. Tudom kényel­mesebb beosztás volt a kerületi, mint a jelenlegi, mégis ezt vá­lasztottam, amikor felkínálták. Sokkal közelebb kerültem a napi problémákhoz, apróbb, de az embereket, közösségeket köz­vetlenül érintő ügyekhez. És éppen ez teszi számomra von­zóbbá a munkát. Az élő kapcso­latnak pótolhatatlan ereje és szerepe van. Ez ad értelmet a nemzeti bizottságok tevékeny­ségének. Hogyan képzeli el ennek az élő kapcsolatnak a bővítését, mint a jnb titkára?- Szerintem kivétel nélkül minden képviselőnek, vezető tisztségviselő­nek, az appará­tus minden dol­gozójának ki kell építenie ezt az élő kapcsolatot, és korlátozni a túlburjánzott adminisztrációs munkát. Én nem­csak az áltálunk irányított nemzeti bizottságok ve­zetőivel, hanem a képviselőkkel, a választott szer­vek szakbizott­ságainak tagjaival, zottságokkal, a megjelenő lakossággal is élő kapcsolatot akarok teremteni. Munkánk jelentőségét nem a hi­vatalos papírok súlya, a telefon- számlák nagysága határozza meg, hanem járásunk lakossága problémáinak ismerete, s ezek rugalmas megoldása. Nagyon örülök, hogy ugyanezt vallja el­nökünk, Peter Krivda és Juraj Farkaš, a járási népi ellenőr­zési bizottság elnöke is.- Az elmúlt időszakban szinte általános jelenség volt a nemzeti bizottságok tevékenységében a megszámlálhatatlan írásbeli beszámoló, jelentés, indoklás, határozati javaslat. Véleménye szerint helyes ez a munkamód­szer?- Egyáltalán nem, éppen ezért már eddig is egyharmadá­val csökkentettük a tanács elé terjesztendő anyagok számát s a második félévre kidolgozott Orosz András a polgári bi- gyűléseken munkatervünk alapján bevezet­tük a szóbeli jelentések gyakor­latát. Ezeket az illetékes ágazati vezetők terjesztik elő. Csupán a határozatokat foglaljuk írásba. A feladatok teljesítését a tanács­ülések jegyzőkönyvei alapján ellenőrizzük. Szeretném még megjegyezni, hogy rendszere­sítjük a járási szervek munkatár­sainak, a képviselőknek és a ve­zetőknek részvételét az alsóbb fokú nemzeti bizottságok ta­nácsülésein, plenáris ülésein, a nyilvános gyűléseken. Növel­jük a polgári bizottságok számát is. Az eddiginél több nőt és fiatalt szeretnénk bekapcsolni a bizott­ságok munkájába.- Úgy értesültünk, a cigány lakossággal is behatóbban kí­vánnak foglalkozni.- Mindenekelőtt ott, ahol aránylag sok cigány él, belőlük állítjuk össze a polgári bizottsá­gokat, így megfelelő szakem­berek irányításával, segítségé­vel a jövőben saját maguk ren­dezik sajátos problémáikat. Ez eltér az eddigi gyakorlattól, amellyel mi nem értettünk egyet. Szerintünk, minden társadalmi kérdés rendezésében érdekeltté kell tenni azokat, akiket közvet­lenül érint. Ez kivétel nélkül vonatkozik járásunk minden la­kosára. Hiszen minden segít­ségre szükség van ahhoz, hogy a lakosság észrevételei, javasla­tai alapján kidolgozott választási programban megfogalmazott terveket, célokat megvalósíthas­suk. Orosz András eddigi munka­helyein mindig szoros kapcsolat­ban állt a lakossággal. Kopogta­tásra bárki előtt kinyílt irodájának ajtaja s ha tudott segített, útbai­gazított, tanácsokat adott. így lesz ez bizonyára új beosztásá­ban is. KULIK GELLÉRT ÚJ SZÚ 6 1986. VII. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom