Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-30 / 177. szám, szerda

ÚJ szó 3 1986. VII. 30. A világ haladó közvéleménye számos akción tiltakozik a dél-afrikai hatóságoknak az apartheid ellen harcolókkal szembeni brutalitása miatt. Több mint százezer ember vett részt a faji megkülönböztetés elleni demonstráción a napokban a londoni Hyde-parkban. (Telefoto - ČSTK) Változatlan hevességű összecsapások A brit külügyminiszter „közelebbről ismerkedett“ a sowetói gettóval Az Indiai-óceán problémái Éles ellentétek Szovjet - amerikai külügyi megbeszélések (ČSTK) - Alekszandr Bessz­mertnih szovjet külügyminiszter­helyettes Washingtonban hétfőn találkozott George Shultz ameri­kai külügyminiszterrel. A megbe­széléseken - melyeken részt vett Jurij Dubinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete is - meg­vitatták a szovjet-amerikai vi­szony kérdéseit és a különböző területeken való kétoldalú kapcso­latok fejlődését. Az SZKP távirata a dél-afrikai testvérpárthoz (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Dél-afrikai Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 65. évforduló­ja alkalmából. A távirat hangsúlyozza, hogy az afrikai kontinens legrégibb marxis­ta-leninista pártja az Afrikai Nem­zeti Kongresszussal együttmű­ködve jelentősen hozzájárul az apartheidrezsim felszámolásáért vívott harchoz. A párt sok aktivis­tája és vezetője életét áldozta Dél- Afrika szabadságáért. Ma, amikor az országban tovább erősödik a nemzeti felszabadító mozgalom, a kommunisták az első sorokban harcolnak a faji megkülönböztetés ellen - állapítja meg a távirat. Washingtoni kampány a chilei baloldal ellen (ČSTK) — A mély illegalitásban müködö Chilei Kommunista Párt Santi- agóban közzétette nyilatkozatát, amely felhívja a figyelmet árra, hogy a chilei baloldali erők elszigetelése céljából az USA külügyminisztériuma, Ro­bert Gelbard amerikai elnöki megbí­zott közelmúltban tett látogatása befejeztével kiterjedt kampányt indí­tott. A chilei kommunisták a dokumen­tumban ismételten felszólítják az ellen­zéket ennek a tervnek a meghiúsításá­ra. Ez csak úgy lehetséges, ha a re- zsimellenes erők egyesülnek és kö­zös taktikát dolgoznak ki a Pino- chet-rezsim megdöntésére irányuló harcra. A diktátor rezsimjének fö őre és védelmezője a hadsereg lett, az védelmezi a fasizmust, márpedig ép­pen a fasizmust kell mielőbb kiirtani Chilében - hangsúlyozza végezetül a dokumentum. Az illegalitásba kényszerített Chilei Kommunista Párt az utóbbi időben mind gyakrabban hallat magáról, s ez is a diktatúraellenes hangulat fokozó­dását jelzi. Az elmúlt napokban kiadott nyilatkozatában egységes fellépésre szólította fel az ország rezsimellenes erőit a fasiszta rendszer megdöntése céljából. Az Izvesztyija, a szovjet kormány napilapja tegnapi számában a COCOM - a stratégiai árucikkek szo­cialista országokba irányuló nyugati exportjának ellenőr­zésével foglalkozó koordiná­ciós bizottság tevékenysé­gét elemzi. Megállapítja, hogy az gyakorlatilag a NA­TO szerve. Megalakítását az Egyesült Államok kezdemé­nyezte a hidegháború idő­szakában azzal a céllal, hogy technológiai blokádot alkal­mazzon a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szemben. A COCOM révén az Egyesült Államok igyekszik rákény­szeríteni akaratát szövetségesei­re, sőt a semleges országokra is. Az USA kereskedelmi minisztériu­ma például ultimátumszerűen kö­vetelte a COCOM tagjaitól, hogy tájékoztassák megrendelőikről. Az amerikai diktátum alapján a CO­COM feketelistájára került több olyan nyugat-európai vállalat, amely árut adott el a szocialista országoknak. * Nyugat-európai kereskedelmi körökben terjed az a nézet, hogy Washington a COCOM által igyek­(ČSTK) - A Dél-afrikai Köztársaság­ban változatlan hevességgel folytatód­nak az összecsapások az apartheid­rezsim ellenzői, valamint a rendőrség és a hadsereg egységei között. Az összecsapásokban az utóbbi 24 órá­ban legkevesebb 8 afrikai vesztette életét. A tiltakozó akciókhoz csatlakozik az ifjúság is, többek között az oktatás bojkottálásával. A néger negyedekben az iskolák több mint fele kong az ürességtől, a többiben szaporodnak a tüntetések és a tiltakozások. Az az ,,intézkedés" sem segít, hogy a rezsim (ČSTK) - Genfben ma a 8. fordulóval folytatódnak Afganisz­tán és Pakisztán között a közvetett tárgyalások, amelyeken részt vesz Sah Mohammed Doszt afgán külügyminiszter is. Az afgán diplo­mácia vezetője Genfbe tartó útját hétfő este rövid időre megszakí­totta Moszkvában, ahol találkozott Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszterrel. A szívélyes légkörben megtar­tott eszmecseréken a két minisz­ter áttekintette az Afganisztán körül kialakult helyzettel összefüg­gő kérdéseket, és annak a mielőb­bi normalizálásához vezető lehet­séges utakat. Ezen kívül megvitat­ták a szovjet-afgán kapcsolatok néhány kérdéskörét, továbbá a béke megőrzésével és az atom­háborús veszély elhárításával összefüggő problémákat. Az afgán vendég pozitívan értékelte a szovjet vezetésnek azt a döntését, hogy az Afgán szik gátat vetni a konkurrens nyugat-európai társaságok útjába, megkísérli aláásni pozíciójukat és meg próbálja őket fosztani az előnyös megállapodások megkö­tésének lehetőségétől. Ezeknek a köröknek a nyugtalansága tovább fokozódott, amikor az USA-ban jóváhagyták az exportel­lenőrzésről szóló új törvényt. Ez bővíti az elnök jogkörét a szocia­lista országokkal szembeni diszk­riminációs intézkedések elrende­lésére és elzárja az amerikai piacot a washingtoni utasításokat megsértő külföldi társaságok elől. Az amerikai kormány azzal szá­mol, hogy a COCOM segítségével hosszú távú technológiai háborút folytathat a szocialista országok­kal szemben és a szervezetet a nemzetközi kereskedelem alá- ásásának eszközeként használ­hatja. A gazdasági szabotázs poli­tikájáról van szó, amelynek célja a nemzetközi helyzet kiélezése. E politikával szemben a Szovjetunió javasolja a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének programját, amely a nemzetközi gyakorlatból kizárja a diszkrimináció minden formáját, s úgyszintén a gazdasági bloká­dok és szankciók politikáját - szö­gezi le az Izvesztyija. a hadsereggel őrizteti az oktatási intézményeket. Geoffrey Howe brit külügyminiszter - aki a Dél-afrikai Köztársaságban tartózkodik látogatáson és igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy Nagy- Britannia érdekelt a feszült helyzet rendezésében -, hétfőn a Johannes­burg melletti Soweto gettóba látogatott. Mint mondotta, közelebbről akart meg­ismerkedni az afrikai lakosság életfel­tételeivel. Elhatározásának „komoly­ságáról" fényesen tanúskodik az a tény, hogy Sowetón áthaladva egy pillanatra sem szállt ki a gépkocsiból, melyet erős rendőregység kísért. Demokratikus Köztársaság te­rületéről kivonják az ott-tartóz- kodó szovjet katonai kontin­gens egy részét, amiről Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tájékoztatott hétfői vlagyivosztoki beszédében. Mohammed Doszt úgy vélte, hogy ez a lépés jelen­tős az Afganisztán körüli hely­zet politikai rendezése szem­pontjából. Eduard Sevardnadze meg­erősítette, hogy a Szovjetunió továbbra is támogatja a kabuli vezetést Afganisztán szuverenitá­sa megvédésére irányuló törekvé­seiben. Az afgán külügyminiszter eluta­zása előtt nyilatkozott az APN hírügynökségnek és kijelentette: az afgán delegáció előrelépésre törekszik a tárgyalásokon. Ehhez jó kiindulási alapot teremt a koráb­bi fordulókban kidolgozott négy fő dokumentum A tárgyalások azon­ban csak akkor lehetnek sikere­sek, ha pakisztáni részről is konst­ruktívan és józanul közelítenek a kérdésekhez. Iszlámábád és Washington azonban nem ilyen szellemben cselekszik. Reagan elnök az afgán ellenforradalmárok vezetőinek fogadásán kijelentette, hogy az USA továbbra is sokolda­lú támogatásban részesíti őket. Doszt hangsúlyozta, hogy Afga­nisztán tartósan érdekelt a szom­szédos országokkal való kapcso­latok fejlesztésében a jószom­szédság és az együttműködés szellemében. Provokáció (ČSTK) - Az ADN hírügynök­ség közölte, hogy hétfő reggel provokációra került sor az NDK és Nyugat-Berlin közti határ egyik átkelőhelyén. Ennek térségébe Nyugat-Berlinből robbanóanyagot dobtak. A robbanás nagy anyagi károkat okozott és veszélyeztette az NDK állampolgárainak egész­ségét. Az NDK Külügyminiszté­riuma a provokációval kapcso­latban tiltakozott Nyugat-Berlin szenátusánál. Követelte a bűnö­sök szigorú megbüntetését és olyan hatékony intézkedéseket, amelyek megakadályoznák a hasonló esetek megismétlő­dését. Az ilyen provokációk követ­kezményeiért teljes mértékben a nyugat-berlini szenátust terheli a felelősség - szögezte le az ADN hírügynökség. Éles politikai ellentétek jelle­mezték az Indiai-óceán kérdéseivel foglalkozó különleges ENSZ-bi- zottság idei utolsó ülését, amely a múlt héten pénteken ért véget. A világszervezet közgyűlése még 1971-ben fogadott el olyan nyi­latkozatot, hogy az Indiai-óceán legyen a béke övezete. Majd 48 ország részvételével létrehozták a bizottságot, melynek feladata olyan nemzetközi konferenciát előkészíteni, amely kidolgozná a térség békeövezetté nyilvánítá­sáról szóló nemzetközi szerző­dést. A korábbi elképzelések szerint ezt az értekezletet már 1981-ben meg kellett volna tartani Colombó- ban, Srí Lanka fővárosában. Az USA és szövetségesei obstruktiv magatartása miatt erre azonban nem kerülhetett sor, a konferencia időpontját többször is elhalasztot­ták. Egy 1983-as ENSZ-határozat például síkraszállt azért, hogy a tanácskozást 1985-ben feltétlenül meg kell tartani. Ez sem valósult meg, s tavaly decemberben a vi­lágszervezet közgyűlése úgy dön­tött, hogy az előkészítő munkákat mielőbb be kell fejezni, s 1988-ig össze kell hívni a konferenciát. A különleges bizottság most véget ért tanácskozásán az el nem kötelezett országok képvise­lői és a szocialista országok kinyil­vánították szilárd eltökéltségüket: mindent megtesznek azért, hogy a nemzetközi fórum legkésőbb 1988-ban összeüljön. Washing­tonnak és szövetségeseinek a magatartása most sem változott. Sőt, az el nem kötelezettek mun­kaokmányt terjesztettek elő a kon­ferencia előkészítéséről, de a nyu­gati országok arról még véleményt sem voltak hajlandók mondani. Ezen túlmenően az Egyesült Álla­mok azt javasolta, hogy a bizott­ság szüntesse be tevékenységét. Egyértelmű a térség stratégiai fontossága, az Indiai-óceán öve­zete Földünk egyik legsűrűbben lakott része: a negyven szárazföldi és szigetországban az emberiség egyharmada él, itt találkoznak az Európát, Kelet-Afrikát, Közel-Ke­letet, Dél- és Délkelet-Ázsiát, a Távol-Keletet, Ausztráliát és Óceániát összekötő tengeri és légi közlekedési útvonalak. Innen szer­zi be az USA negyven stratégiai fontosságú nyersanyagát, s itteni tőkebefektetései is hatalmasak. Mint ismeretes, 1977-ben meg­kezdődtek a szovjet-amerikai tár­gyalások a katonai tevékenység csökkentéséről az Indiai-óceánon.-A párbeszédet Washington négy forduló után, 1978-ban egyoldalú­an megszakította. A Reagan-kor­mányzat hatalomra jutása után rendkívül megnőtt itt az amerikai katonai készülődés, az USA kiter­jesztette a számára létfontosságú­nak minősített térség határait. Jelenleg az Egyesült Államok harminc támaszpontot tart fenn a térségben. Vannak olyanok, amelyeken állandóan tartózkod­nak amerikai csapatok, másoknak a használatát pedig szerződések­ben biztosította magának. Az utóbbi években új támaszpontokat létesített Egyiptomban, Ománban és Szomáliában. E bázisok egysé­ges komplexumot alkotnak az Indiai-óceán középpontjában levő Diego Gardán kiépített univerzális támaszponttal. Az óceán nyugati részén, tehát Kelet-Afrika, a Kö­zép- és a Közel-Kelet, valamint Délnyugat-Ázsia 19 országára ter­jesztette ki „létérdekeinek“ öve­zetét, létrehozta a több mint ne­gyedmilliós gyorshadtestet, s Centcom néven központi pa­rancsnokságot állított fel, amely­nek hatásköre kiterjed a térség országaira. Ugyanakkor újabb tá­maszpontok létesítéséről is szó van Dél-Ázsia egyes országaiban: Pakisztánban, Srí Lankán és Bangladesben. Nemcsak Ázsia déli részét cé­lozta meg az USA, az egész Indiai-óceánt körbe kívánja venni támaszpontrendszerrel. Az indiai­óceáni helyzet szempontjából nem közömbös, hogy e térséghez közel, a Csendes-óceán nyugati részén is vannak bázisai. Például a Fülöp-szigeteki Clark Fieldról indulnak a légitranszportok Diego Garciára. Elég a térképre tekinteni, s nyil­vánvaló, miért törekszik az USA újabb bázisok létesítésére, miért akadályozza a tárgyalásokat. Olyan láncolatot épít(ett) ki a Csendes-óceán nyugati részétől az előretolt Közel-keleti, sőt nyu­gat-európai támaszpontokig, hogy teljesen körbefogja az ázsiai szá­razföldet. Érthető, hogy ezt a Szovjetunió és a többi érintett ország többsége is aggasztónak tartja. Az amerikai stratégák szán­déka ugyanis egyértelmű: az Indi­ai-óceánról veszélyeztetni a Szov­jetunió biztonságát is, hiszen az amerikai tengeralattjárók rakétái elérhetik a szovjet területeket Mihail Gorbacsov hétfőn Vlagyi­vosztokban az ázsiai béke és biztonság erősítésére szólított fel, hangsúlyozva azt is, hogy az Indiai-óceánt mielőbb a béke és biztonság övezetévé kell változ­tatni. E probléma ugyanis túlnő a regionális kereteken, az általá­nos nemzetközi helyzet alakulását is befolyásolja. Megoldására tehát égető szükség van. MALINÁK ISTVÁN Ct VŰdmyMA------------------------IZVESZTYIJA ­Am erikai diktátum a COCOM-ban Genfben ma folytatódnak az afgán-pakisztáni tárgyalások Mohammed Doszt pozitívan értékelte a Szovjetunió döntését Állandó amerikai flottajelenlét Az NDK-ban megjelenő Horizont térképe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom