Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-29 / 176. szám, kedd
A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdaságának fejlődéséről és az állami lent teljesítéséről 1986 első félévében ÚJ SZÚ 5 1986. VII. 29. Az SZSZK 1986. évi állami végrehajtási tervének fő feladatait és céljait egészében véve teljesítjük. Az idei év első félévében növekedett az alapvető termelési ágazatok teljesítménye, javult a társadalmi munkatermelékenység, a nyers- és az alapanyagok, valamint az energia hasznosítása, de jobbak az eredmények a meny- nyiségi, mint a minőségi mutatók teljesítésében. T udomány os-müszaki fejlesztés A megoldott kutatási és fejlesztési feladatok hozzájárultak a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez, s a termelési folyamatok ésszerűsítéséhez. Javult a termékek műszaki-gazdasági színvonala, elkezdődött egyes jobb használati értékű termékek gyártása. A tudományos-múszaki fejlesztésben kitűzött célok teljesítése nincs teljes mértékben biztosítva. A műszaki fejlesztés állami tervébe sorolt 113 kutatási és fejlesztési feladat közül csak 106, vagyis 93,8 százalék megoldása volt folyamatban. Ipar A központilag tervezett iparban 3,5 százalékkal nőtt az árutermelés. A beruházási gépek és berendezések szállítása 15,5, a belkereskedelmi szállítások 4,0, a szocialista országokba irányuló kiviteli szállítások 5,3 százalékkal növekedtek. A gazdasági szervezetek saját termelési értéke az eimúlt év első feléhez viszonyítva 3,5 százalékkal növekedett, ami az előirányzott ütemterv 0,5 százalékos túlteljesítését jelentette. Az ipari termelés az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 4,1 százalékkal nőtt, ami 0,8 ponttal haladja meg az állami tervben előirányzott növekedési ütemet. A feladatok teljesítésében azonban továbbra is egyenlőtlenség tapasztalható; az ipari vállalatok negyedrésze nem teljesítette a bruttó termelés tervét. Az egyes ipari ágazatokban a következő eredményeket érték el: a tüzelőanyag-iparban 2628 ezer tonna barnaszenet és lignitet jövesztettek. A villamosenergiatermelés 10,2 százalékkal nőtt. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítvá megnőtt az atomerőművekben termelt villamos energia részaránya. A népgazdaság és a lakosság ellátása villamos energiából egészében véve folyamatos volt. A kohóipar és az ércjövesztés teljesítménye 6,0 százalékkal növekedett. A nyersvas termelése 5,5, a nyersacélé 5,4 százalékkal nőtt. A gépipari termelés 6,8 százalékkal nótt, ami 0,7 ponttal több az állami tervben előirányzott ütemnél. A gépiparban a vasanyagok fogyasztása az előző év első feléhez viszonyítva 13 ezer tonnával, vagyis 2,6 százalékkal csökkent. A gépipari komplexum keretén belül leggyorsabb ütemben a nehézgépipar növekedett, melynek 11.4 százalékos növekedése 5,2 százalékkal előzte meg az állami tervben előirányzott ütemet. Az általános gépipar termelése 5.4 százalékkal nőtt, itt az állami terv 5,2 százalékos növekedéssel számol. A fogyasztási iparcikkek közül gyorsabb ütemben növekedett főleg a villanytűzhelyek, az automatikus mosógépek, a háztartási hútő- és mélyhútógépek gyártása. Az elektrotechnikai ipar termelésének 9,8 százalékos növekedése (az állami terv 9,6 százalékos növekedést ír eló) feltételeket alakított ki a népgazdaság elektronizálásához, s az új és innovált iparcikkek belkereskedelmi kínálatának bővítéséhez. Növekedett a számítógépek, az egészségügyi berendezések, vaiamint egyes elektronikai fogyasztási cikkek, főleg a színes tévékészülékek gyártása. A vegyipar termelése az adott lehetőségekkel összhangban 1,8 százalékkal nőtt. Elsősorban a növényvédelmi vegyszerek, a nitrogéntartalmú műtrágyák, valamint a személygépkocsi gumiabroncsok gyártása növekedett. A vegyipari termékek belkereskedelmi szállítása 8,5 százalékkal, a szocialista országokba irányuló kivitelük 23,1 százalékkal nőtt. A fafeldolgozó ipar termelése az állami tervben előirányzott 2,7 százalékkal szemben 4,0 százalékkal növekedett. Az ágazat a belkereskedelmi szállítások ütemtervét túlteljesítette, a kiviteli feladatok teljesítése azonban hiányos volt. A könnyűipar termelésének 3,7 százalékos növekedése nem érte el az állami tervben előirányzott 4,4 százalékos növekedési ütemet. Az üvegipari termelés 3,2, a textilipari és a ruhaipari 3,9, a bőr- és cipőipari 3,5, a nyomdaipari termelés pedig 3,4 százalékkal nótt. Az építőanyagok gyártása az energiaigényes termékek gyártásának korlátozása mellett 2,0 százalékkal növekedett. A tervvel összhangban 4,7 százalékkal csökkent a cement, 1,7 százalékkal a falazóanyagok gyártása, ezzel szemben a kerámiacsempék gyártása 5,5 százalékkal növekedett. Az ipari termelés hatékonysága nem javult a tervezett mértékben. A központilag tervezett iparban 746,2 ezer személy dolgozott, 1,2 százalékkal több, mint az előző év első felében. Az állóeszközök kihasználását mérő múszakszám 1,415 volt, vagyis az elmúlt évi szinten maradt, a gépi munkahelyek műszakszáma kisebb mértékben növekedve 1,636-ot ért el. A saját termelési értékből számított munkatermelékenység növekedése 6,9 százalékos volt, s a saját termelési érték növekedésében 85,5 százalékos arányban vett részt. Mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexuen A tavaszi mezőgazdasági munkákat a jobb munkaszervezésnek és műszaki ellátásnak köszönhetően rövidebb idó alatt sikerült elvégezni, mint az elmúlt évben. Az őszi búza és a repce aránylag jól telelt át, így kiszántásuk terjedelme kisebb volt, mint tavaly. A mezőgazdasági üzemek a tavaszi vetést 1538,9 ezer hektáron végezték el, ami 3 ezer hektárral több az elmúlt évinél. Terven felüli volt a búza, a rozs, a kukorica, a hüvelyesek, a zöldségfélék és az egyéves takarmánynövények vetésterülete. Ezzel szemben az árpa, a burgonya, az olajnövények, a cukorrépa és az évelő takarmánynövények vetésterülete kisebb volt a tervezettnél. A tartósan magas hőmérséklet és a csapadékhiány kedvezőtlenül hatott a kalászos gabonafélék hozamára Szlovákia déli területein. A mezőgazdaság szocialista szektorában a szarvasmarha-állomány 17,6 ezer darabbal, a juhállomány 4,4 ezerrel, a baromfiállomány 269 ezer darabbal csökkent. A tehénállomány csekély mértékben nőtt, sertésekből 81,8 ezer darabbá’volt több, mint az elmúlt év elő felének a végén. A gazdasági állatok termelékenysége az elmúlt év első félévéhez viszonyítva a mutatók többségében javult. A tehenek átlagos tejhozama 2 százalékkal, a tojók tojáshozama 0,8 százalékkal nőtt, a hízómarha súlygyarapodása 4,3 százalékkal, a sertéseké 2,8 százalékkal volt nagyobb. A malacelválasztás intenzitása csekély mértékben nótt, a borjú- és a bárányelválasztásé viszont csökkent. Az állati termékek felvásárlási ütemtervét a mezőgazdasági vállalatok a vágóállatoknál 1,4, a vágóbaromfinál 1,3, a tejnél 1, a tojásnál 1,9 százalékkal túlteljesítették, a vágósertések felvásárlási tervének teljesítése azonban az állomány év eleji csökkenése miatt 2,4 százalékkal elmaradt. Az élelmiszeripari termelés kisebb mértékben meghaladta a tervezett szintet, s az elmúlt év első feléhez viszonyítva 0,4 százalékkal nőtt. Elsősorban a növényi étolajok, a húskonzervek, a sajtok, a vaj és a sütemények termelése növekedett. Az élelmiszerek kiskereskedelmi árakban számított belkereskedelmi szállítása az elmúlt évhez viszonyítva 2,7 százar lékkai növekedett. Erdőgazdaság Az év elsó felében 2968 m3 fát termeltek ki, amiből 837 ezer m3 viharkárosult erdőkből származott. Az erdősítést 15,3 ezer hektáron végezték el, ami az évi terv 83,6 százalékának felel meg. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodási szervezetek 211 millió liter ivóvízzel látták el a fogyasztókat. A közületi vízvezetékből ellátott lakosság aránya 69,0 százalékról 70,1 százalékra nőtt, s a közületi csatornahálózatba kapcsolt házak lakóinak a részaránya 45,3 százalékról 46,8 százalékra növekedett. A csatornahálózatba kerülő 228 millió m3 szennyvízből 72,4 százalék került tisztításra. Építőipar Az építőipari vállalatok saját dolgozói által kivitelezett építési munkák terjedelme összhangban volt a tervezett feladatokkal. Az elvégzett munkák értéke 16,0 milliárd korona volt, ami 5,1 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az évi terv feladataiból 46,8 százalék valósult meg, a vállalatok negyedrésze azonban nem teljesítette az első félévre előirányzott tervet. A beruházási jellegű építési munkák terjedelme 11,7 milliárd korona volt, ami a félévi terv 99,3 százalékos teljesítésének felel meg, s az egész évi tervből 44 százalékos arányt képvisel. A vállalatok saját termelési értéke 1,5 százalékkal meghaladta az ütemtervben előirányzott szintet, s az éves gazdasági tervekben előirányzott feladatok teljesítési aránya 46,9 százalékos volt. Az építőipari vállalatok saját termelési értéke az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 11 százalékkal növekedett. Az építőiparban a munkatermelékenység az értékelt időszakban 4,1 százalékkal nőtt, s 80,4 százalékos arányban járult hozzá az építési munkák növekményének eléréséhez. A dolgozók havi átlagbére 3 023 koronát ért el, ami 2,2 százalékkal nagyobb, mint az előző év első felében. Közlekedés és távközlés A szállítmányozó szervezetek alapjában véve kielégítették a szállíttatók igényeit, miközben a tervvel összhangban, s a munkamegosztás keretében fokozódott a vasúti és a folyami szállítás részaránya, összesen 120 millió tonna árut szállítottak, ami 3,1 százalékkal több, mint az elmúlt évben. A szállítási feladatok teljesítésében a vasút 53, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 44,9, a folyami szállítás 2,1 százalékos arányban vett részt. A vasúti teherszállítás terjedelme az elmúlt év elsó félévéhez viszonyítva 4,4 százalékkal nőtt. A folyami szállítás teljesítménye 23,4, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalaté 0,8 százalékkal volt nagyobb. A teljesítményegységre számított üzemanyag-fogyasztás csekély mértékben csökkent. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat összesen 476 millió személyt szállított, ez 2,5 százalékos növekedésnek felel meg. A távközlési ágazatban tovább folytatódott a berendezések korszerűsítése és automatizálása. Július végén 1 030 ezer telefonállomás üzemelt, 24 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ebből 11 ezer volt a lakásokban elhelyezett telefonállomások száma. Pénzügyi gazdálkodás Az SZSZK központilag irányított gazdasági szervezeteiben az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 6,5 százalékkal nótt a módosított saját termelési érték. A fajlagos termelési költségek csökkenése 1,3 százalékos volt. Az anyagráfordítás és a pénzköltségek évi csökkentési tervét nem sikerült teljesíteni. Növekedett a nyereség volumene, de a terv ez irányú teljesítése kisebb mértékű volt, mint a korábbi években. A termelési ráfordítások jövedelmezősége 10,4 százalékos volt, meghaladta az előző év elsó felében elért szintet. Beruházások Az 1. félévben a beruházási munkák és szállítások értéke (a Z-akciókon és a lakosság magánépítkezésein kívül) 21,4 milliárd korona volt, ezen belül az építési munkák terjedelme 13 milliárd, a gépek és berendezések szállítása 8,4 milliárd koronát ért el. Az éves állami tervből 41 százalék valósult meg. A beruházási munkák és szállítások terjedelme az előző év elsó félévéhez viszonyítva 3,1 százalékkal nőtt. A kötelező építkezések kivitelezési üteme nem volt kielégítő, ezen a szakaszon az éves tervből csak 39,6 százalékot sikerült megvalósítani. A létesítmények késedelmes átadása miatt az új állóeszközök üzembe helyezése is lassan halad. Az első félévben átadásra tervezett létesítmények közül határidőben készült el a MEZ Michalovce vállalat hőerőműve, valamint a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű munkásszállója. A jelentősebb építkezések közül késik a Tesla Vráble vállalat gépipari üzemének, a sninai Vi- horlát vállalat hőerőművének a bratislavai Slovnaft hidrokrakk üzeme első szakaszának, a trnavai Skloplast üvegszál üzeme felújításának, valamint a Starina víztározónak és vízelosztónak az építése. Életszínvonal Az 1986-os év első félévében feltételeket alakítottak ki a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséhez. A dolgozók létszáma az előző év azonos időszakához viszonyítva 29 ezerrel nőtt s 2 084 ezer személyt ért el. A dolgozók létszáma fóleg az iparban, a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, az oktatásügy és az egészségügy területén növekedett. A lakosság pénzbevételei az első félévben 64,2 milliárd koronát értek el, ami 3,8 százalékkal volt több, mint az elmúlt év első felében. A szociális bevételek növekedése 4,2, a munkabérekből származó bevételeké 2,8 százalékos volt. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) a dolgozók havi átlagbére 2820 koronát ért el, ami 1,3 százalékos növekedésnek felel meg az előző év elsó félévéhez viszonyítva. A lakoság pénzkiadásai az értékelt időszakban 3,3 százalékkal növekedve 59,9 milliárd koronát értek el. A bevételek gyorsabb ütemű növekedése a takarékbetétek 0,4 milliárd koronás növekedésében is megmutatkozott. A kiskereskedelmi forgalom teljes értéke 44,2 milliárd koronát ért el, az elmúlt évhez viszonyítva 3,6 százalékkal növekedett. Az iparcikkek forgalmának növekedése azonban nem előzte meg az élelmiszereket, ahogy azt a terv feltételezi. A lakosság ellátása az alapvető élelmiszerekből folyamatos volt. A keresletet nem sikerült kielégíteni az olcsóbb húsfélékből és húsipari termékekből, egyes hús- különlegességekből, tejtermékekből és tartósított zöldségfélékből. Az iparcikkek választéka egyes területeken javult, de a lényegesen megnövekedett szállítások ellenére sem sikerült teljes mértékben kielégíteni főleg a mélyhűtők, a színes tévékészülékek és a kazettás megnetofonok iránti keresletet. Egyes textilipari termékek és a cipók választéka sem elégítette ki a fogyasztók igényeit. A helyi termelő és szolgáltató vállalatok, valamint az ipari szövetkezetek kiszélesítették a szolgáltatások hálózatát és választékát. Ezek teljesítménye az előző éveknél gyorsabb ütemben, több mint 5,0 százalékkal növekedett. A szolgáltatásokból származó bevételek főleg az autójavításban és karbantartásban, a villamos háztartási gépek javításában és a kertészeti szolgáltatások területén növekedtek. A lakások javítási és karbantartási szükségleteit az építőipari tevékenységből származó bevételek növekedése ellenére nem sikerült teljes mértékben kielégíteni. A lakásépítés szakaszán 11,4 ezer lakást adtak át, ami az állami terv évi feladatából 35,6 százalékos teljesítést jelent. Az átadott lakások minőségi színvonala azonban nem kielégítő, s a lakásépítés komplex jellegében is fogyatékosságok vannak. Az építőipari szervezetek lakásépítési feladataik éves tervéből 38,1 százalékos arányt valósítottak meg. Az átadott új lakások közül 2,1 ezer közületi, 5,9 ezer szövetkezeti, 0,2 ezer vállalati építkezés keretében készült, míg a családi házak egyéni építésével 3,2 ezer lakást fejeztek be. Nem volt kielégítő a feladatok teljesítése a lakásalap korszerűsítésében és rekonstrukciójában, az egész évi tervből csupán 6,3 százalék valósult meg. Az óvodákat 249,4 ezer gyermek látogatta, ami a 3-5 éves korcsoporba tartozó gyermekek teljes létszámának 92,1 százalékát képezi. Az alapiskolai tanulók létszáma 721,3 ezer volt. A középfokú szakmunkásképző intézetekben 138,3 ezer tanuló készül munkáshivatásra, s csaknem egyötödük érettségivel végződő tagozatba jár. A gimnáziumok nappali tagozatát 44,7 ezer, a szakközépiskolákat 77,5 ezer diák látogatja, a főiskolákon és az egyetemeken 49,2 ezer csehszlovák állampolgárságú hallgató tanul. Az egészségügyi intézmények fekvőhelyeinek a száma az elmúlt év első feléhez viszonyítva 460 ággyal bővült, így most 57,6 ezer ágy áll a betegek rendelkezésére. Egy orvosra az elsó félévben 281 lakos jutott. A bölcsődei férőhelyek száma 49,8 ezerrel bővült, ebből az üzemi és a szövetkezeti bölcsődék részaránya 29,4 százalékos. Tovább növekedtek a szociális ellátásra fordított kiadások. A nyugdíjellátásra 7,7 milliárd, a betegbiztosításra 5,7 milliárd koronát fordítottunk. A családi pótlókra fordított összeg 1,4 százalékkal, a betegbiztosításra folyósított táppénz összege csaknem 17 százalékkal növekedett. A kifizetett nyugdíjak száma 1 148 ezer volt, ebből 576 ezer volt az öregségi nyugdíj. További haladást értünk el a környezetvédelmi berendezések építésében, amelyek a víz és a levegő szennyezésének csökkentésére, valamint a hulladékok felszámolására és hasznosítására irányultak. Az ivóvízforrások védelmére és a folyóvizekbe vezetett szennyvíz tisztítására 29 nagyobb építkezés kezdődött, összesen 1 784 millió koronás költségvetési ráfordítással. A légszennyezés csökkentésére 3 építkezést kezdtek el az elsó félévben, 185 millió koronás ráfordítási költséggel, a hulladékok kihasználására, illetve felszámolására 9 építkezés van folyamatban, 895 millió koronás ráfordítási költséggel. A nemzeti bizottságok támogatták és szervezték a lakosság kezdeményezését a Z-akciók megvalósításában, amelyek keretében 507,8 millió korona értékű létesítmény épült. Ebből az oktatásügyre 81,1 millió, a testnevelésre pedig 76,7 millió korona értékű létesítmény jutott. Az 1986-os év első félévében 44 ezer gyermek született és 28 ezer személy halt meg. A házasságkötések száma 18 ezer volt. A Szlovák Szocialista Köztársaságnak 1986. június 30-án 5 192 ezer lakosa volt.
