Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-28 / 175. szám, hétfő
A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének 1986 első félévi teljesítéséről A csehszlovák népgazdaság az idei első félévben lényegében a CSKP XVII. kongresszusának azzal a határozatával összhangban fejlődött, hogy az intenzifikálás útján meg kell gyorsítani a szociális és a gazdasági fejlődést. Az állami terv feladatait a termelés terjedelmét és dinamikáját tekintve egészében véve sikerül teljesíteni. A létrehozott bruttó nemzeti jövedelem 1986 első felében 3,2 százalékkal emelkedett, de nem érte el az egész évre előirányzott növekedési ütemet. A múlt év első feléhez képest az ipari termelés terjedelme 3,2, az építőipari munkáké pedig 3,4 százalékkal volt nagyobb, az ipar és az építőipar termelésének növekedése meghaladta az egész évi előirányzatot. A terv céljaival összhangban 1985 első feléhez képest a munkatermelékenység az iparban 2,6, az építőiparban 2,9 százalékkal nőtt. A népgazdaság szállítási igényeit sikerült kielégíteni. Egészében véve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is teljesítette feladatait. A beruházási munkák és szállítások terjedelme (a Z-akció és a lakosság magánépítkezései nélkül) elérte a 63,7 milliárd koronát és a múlt év elsó feléhez képest 3 százalékkal volt nagyobb. A feladatok teljesítéséhez hozzájárultak a tudományos műszaki fejlesztés eredményei és ezek felhasználása. Nőtt az új gyártmányok termelésének terjedelme, valamint a magas műszaki és gazdasági színvonalú gyártmányok részaránya. Folytatódik a népgazdaság elektronizálása és a termelés automatizálása, fejlődik az atomenergetika. Folytatódott Csehszlovákia részvétele a szocialista gazdasági integrációban. A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelem forgalma 1985 első félévéhez képest 2,1 százalékkal, ezen belül a Szovjetunió viszonylatában 2,3 százalékkal nőtt. Sikerült elérni a kivitel és a behozatal növekedésének tervezett évi ütemét. A nem szocialista államokkal folytatott külkereskedelem terjedelme 2,7 százalékkal növekedett, de nem sikerült elérni a tervben kitűzött célokat, főleg ami a kivitelt illeti. A lakossági szükségletek kielégítésére a létrehozott erőforrásokkal összhangban került sor. A lakosság pénzbevételei 1985 első feléhez képest 3,1 százalékkal voltak nagyobbak. Az élelmiszerek és az iparcikkek szállítása biztosította a lakosság folyamatos ellátását, bár egyes iparcikkek esetében problémák mutatkoztak a kiváló minőségű és a magas műszaki színvonalú árucikkek iránti kereslet kielégítésében, s nem volt megfelelő egyes árucikkek választéka. A lakosság társadalmi fogyasztására fordított eszközök terjedelme tovább nőtt. Átadtak 26 600 lakást. Az eredmények eléréséhez hozzájárult a dolgozók kezdeményezésének széles körű kibontakozása a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére. A gazdaság fejlesztésében egészében véve elért jó eredmények ellenére az idei első félévben a minőségi mutatók többségénél nem sikerült elérni az állami terv céljait, habár 1985-höz képest javult a helyzet. A gazdálkodó szervezetek anyagigényessége 1985 azonos időszakához viszonyítva egy százalékkal csökkent ugyan de 0,6 százalékkal meghaladta az 1986. évi állami tervben meghatározott szintet. A bérigényesség is hasonlóan alakul. A fűtőanyag-, az energia- és az alapanyag-felhasználás ésszerűsítésében továbbra is kihasználatlan tartalékok vannak. A költségek alakulása negatívan tükröződik vissza a nyereségi terv teljesítésében. Nem sikerült lényegesen csökkenteni az állami tervben kitü- DJSZÚ zött feladatok teljesítésének kiegyensúlyozatlanságát sem az iparban, sem az építőiparban, és még mindig sok az olyan vállalat, , . amely nem teljesíti a tervét. A sa1986. VII. 28. ját termelési érték tervét az ipar és az építőipar egészében véve teljesítette, de a kitűzött feladatnak mindkét ágazatban a vállalatok egy része nem tett eleget. A tudományos és a műszaki ismeretek gyakorlati felhasználásának gyorsasága még mindig elégtelen, nem tükröződik vissza kellőképpen a termékek használati tulajdonságainak javulásában. Késlekedik az új kapacitások üzembe helyezése. Tovább tartottak a szállítói- megrendelői kapcsolatok folyamatosságának hiányosságai, amelyeket többnyire az idézett elő, hogy az ipari vállalatok egy része kiegyensúlyozatlanul teljesítette termelési feladatait, a gyártásszerkezet csak lassan alkalmazkodott a megrendelők követelményeihez, s nem teljesítették az anyagi költségek csökkentésének feladatait. A szociális és gazdasági fejlődés tervezett meggyorsításának elérése megköveteli az 1986. évi feladatok hiánytalan teljesítését, főleg a népgazdaság intenzifikálá- sában. Ez azt jelenti, hogy az idei második félévben következetesebben kell megvalósítani az állami tervben a tudományos és a műszaki eredmények érvényesítésével, a szállítói-megrendelői kapcsolatok fegyelmezettebbé tételével, a termelésnek a bel- és a külpiaci szükségletekkel összhangban történő megszervezésével, a termelési költségek, elsősorban az alapanyag- és az energiaigényesség csökkentésével, a termelés minőségének lényeges javításával és műszaki színvonalának emelésével, valamint a tervezett szerkezeti változások végrehajtásával kapcsolatban kitűzött feladatokat. Ez megköveteli, hogy a dolgozók kollektívái megvitassák az első félév tervteljesítési eredményeit, megtegyék a kellő intézkedéseket az egész évi feladatok teljesítésére, és erre irányítsák a dolgozók kezdeményezésének fejlesztését. Tudományos-műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztés állami tervének teljesítése során a kitűzött 337 kutatási és fejlesztési feladat közül az ütemtervvel összhangban 322 feladat megoldásával foglalkoztak, ami az összes feladat 95,5 százaléka. Sikeresen befejezték például a SMEP-III rendszerhez tartozó elektronikus kisszámítógépek, valamint az állattenyésztésben alkalmazott elektronikai vezérlésű automatizálási rendszerek kifejlesztését és bevezetését. Megkezdték az új villanymozdonyok, víz- és gőzturbinák kifejlesztését - amelyek műszaki paraméterei jobbak -, továbbá új növényvédószerek kutatását és fejlesztését. A műszaki fejlesztés éves állami végrehajtási terve megvalósításának eredményei jobbak voltak, mint 1985 első felében. A befejezett megoldások 32 százaléka új gépek, műszerek vagy berendezések megszerkesztésével, 37,1 százalékuk új eljárások kidolgozá- vával (beleértve a technológiai folyamatok irányításának automatizált rendszereit), 9,2 százalékuk új alapanyagok, vegyszerek és nyersanyagok kifejlesztésével 21,7 százalékuk pedig a termelés technológiai előkészítésével, a diagnosztikai és a prognosztikai módszerekkel, az ökológiai és az egészségügyi rendszerekkel, valamint más, nem anyagi jellegű megoldásokkal volt kapcsolatban. Egyidejűleg a megoldások egyötöde a környezet védelmére irányult. Az új megoldások alapján megkezdték például a 7,5 kilowattnál kisebb teljesítményű aszinkron motorok új áramváltóinak' a szennyvíztisztító berendezések tartozékainak a megnövelt teherbírású és rozsdamentes drótkötélnek, az SM 5212 típusú számítógéppel felszerelt interaktív grafikai rendszereknek, több új integrált áramkörnek, a hordozható elekt- rokardiográfnak, az új típusú, jelentős mennyiségű elektromos energiát megtakarító kompakt villanyégőknek, az új acélfajtáknak és öntvényeknek, valamint a speciális hőálló építőanyagoknak a gyártását, s hazai nyersanyagalapra támaszkodva beindították az akrilgyanta előállítását, amely a szerves oldószerek nélküli fényes fa- és fémlakkok alapanyaga. Az új eljárások közül sikeresen érvényesül az acélgyártás megkezdése a különféle lelőhelyekből származó mész felhasználásával, az MPH-1 típusú manipulátorok csoportos felhasználása a műanyaggyártásban, a mezőgazdasági termelésben pedig a vágómarha új takarmányozási módszereit kezdték alkalmazni. Továbbra is kihasználatlan lehetőségek vannak azonban a tudományos-műszaki fejlesztés legújabb eredményei termelési és társadalmi gyakorlatban való fel- használásának gyorsításában, az árucikkek egy részének minősége és műszaki színvonala nem felel meg teljes mértékben a növekvő bel- és külpiaci igényeknek. Az új gyártmányok termelésének terjedelme az első félévben 62,4 milliárd korona volt, a múlt év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal növekedett. Az új gyártmányok értékének részaránya az ipari termékek összterje- delmén belül csak jelentéktelen mértékben nőtt; az előző évhez képest az innovációs aktivitás lényegesebben nem fokozódott. A magas műszaki és gazdasági színvonalú gyártmányok aránya az ipari termékek összértékén belül a tavalyi első félévben 14,5, az idén 15 százalék volt, ezen belül az új gyártmányok esetében 30,6-ról 33,1 százalékra növekedett. A fűtőanyagok és az energia szükségletének és felhasználásának ésszerűsítésével az állami célprogram keretében másfél millió tonna egyezményes tüzelőanyag viszonylagos megtakarítását érték el. A fémfelhasználás ésszerűsítésének állami célprogramja keretében az egész népgazdaságban 252 000 tonna acélt és 7300 tonna színesfémet takarítottak meg. Á megtakarítások egész évi tervét e program keretében az acél esetében 53,6, a színesfémek esetében pedig 54,7 százalékra teljesítették az első félévben. Folytatódott az ipari robotok és a robotizált komplexumok felhasználása a gyártási folyamatokban. Az első félévben 405 ipari robotot állítottak elő, amelyek felhasználása a termelésben munkaerőt takarít meg, főleg a fizikailag megerőltető és az egészségre nézve káros munkákban. A gépipari szervezeteknél jelenleg 9 számítógép vezérlésű rugalmas gyártórendszer működik. Ezen kívül 41 integrált gyártóegységet üzemeltetnek, ebből 25-öt számítógépek irányításával. A dolgozók feltaláló és újítómozgalma következetesebben irányult a tudományos és a műszaki fejlesztés tervének feladataira, valamint a termelési szükségletekre. A benyújtott újítási javaslatok száma a múlt év azonos időszakához képest 2,2, a találmányoké 1,7 százalékkal emelkedett. összhangban az arra irányuló erőfeszítésekkel, hogy növekedjen a tudomány és a technika szerepe a szocialista országok gazdasági fejlődésében, lebontjuk a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programját, s megteremtjük a feltételeket a szocialista országokkal kifejtett nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának további növeléséhez. Ipar A központilag tervezett ipar termelése az elsó félévben a múlt év azonos időszakához képest 3,2 százalékkal növekedett, miközben az egész évre tervezett dinamika 2,6 százalékos. A bruttó termelés tervét nem teljesítő vállalatok aránya 21,4 százalék volt, s lényegében a múlt év első felének szintjén maradt. Az árutermelés egész évi állami tervét 50 százalékra teljesítették, mert tovább tartott a tervfeladatok teljesítésének kiegyensúlyozatlansága. A saját termelési érték terjedelme a múlt év első feléhez képest, 5,2 százalékkal nőtt, az egész évi állami tervből 49,3 százalékot teljesítettek. A vállalatok 19,4 százaléka nem teljesítette a saját termelési értéktervét; a tervteljesítésben keletkezett lemaradás értéke 2,5 milliárd korona. A munkatermelékenység 2,6 százalékkal emelkedett. A központilag tervezett iparban a költségek a múlt év elsó feléhez képest kedvezően alakultak, de az éves tervben előirányzott csökkenést nem sikerült elérni. Az anyagi költségek aránya a teljesítmények összterjedelmén belül (a leírások nélkül) viszonylagosan 0,9 százalékkal csökkent (az éves terv 1,3 százalékos csökkenést irányoz elő) az összköltségek részaránya pedig 0,6 százalékkal lett kisebb (szemben az éves tervben előirányzott 1,1 százalékkal). A bérigényesség a múlt év azonos időszakához képest egy ponttal volt kisebb, ami megfelel az elóriányzatnak. A termelési alapok jövedelmezőségi szintje magasabb volt, mint a múlt év első felében, de az éves állami terv előirányzatát nem érte el. Lelassult a termelési alapok körforgása, ami az állóeszközök kihasználatlanságában és a készletek nagyfokú kötöttségében nyilvánul meg. A készletek körforgása a központilag tervezett iparban fél évvel meghosszabbodott, miközben az éves állami terv ennek rövidülését irányozza elő. A készletek állománya továbbra is nagy. A foglalkoztatottság a központilag tervezett iparban az első félévben 0,6 százalékkal emelkedett, és a foglalkoztatottak száma elérte a 2 714 000 főt. A dolgozók havi átlagbére 3073 korona, a múlt év elsó feléhez képest 47 koronával, vagyis 1,6 százalékkal emelkedett. A saját termelési érték alapján számított bérköltségeket számos vállalat túllépte. Az ipari munkásoknál a műszakszám 1,330, a gépesített munkahelyeken dolgozó munkásoknál pedig 1,517 volt, s nagyjából a múlt év első felének szintjén maradt. Az eladások összértéke a központilag tervezett iparban a múlt év első feléhez képest 2,6 százalékkal emelkedett. A gépek és berendezések beruházási szállításainak a terjedelme 16,4 százalékkal nőtt. A kiviteli szállítások terjedelme 2,2 ezen belül a szocialista országokba irányuló export esetében 5,7 százalékkal lett nagyobb, ezzel szemben a nem szocialista országokba irányuló kivitel terjedelme 3,1 százalékkal visszaesett. A belkereskedelmi szállítások 1,5 százalékkal növekedtek. A további eladások növekedése 2,3 százalékos volt. Nehézségek mutatkoztak a szállítások szerkezetének megtartásában, mert fogyatékosságok voltak a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, hiányos volt a gazdasági szerződések teljesítése. A szerkezeti változások végrehajtása terén kitűzött célokkal összhangban a különböző iparágak termelése az első felévben eltérő módon alakult. A szükséges szerkezeti változások ütemét kissé lelassította az, hogy nagyobb mértékben túlteljesítették tervfeladataikat a nyersanyag-, a fűtőanyag-, és az energiaigényesebb ágazatok. Ugyancsak progresszív szerkezeti változásokat hajtottak végre a legtöbb iparág termelésének belső összetételében. E változások intenzitása és méretei azonban még mindig nem felelnek meg a gazdasági szükségleteknek. Az egyes iparágakban az első félévben a következő eredmények születtek a termelés fejlesztése terén: A gépipari termelés 5,8 százalékkal növekedett, miközben az egész évi terv 4,8 százalékos növekedést irányoz elő. A nehézgépipar termelésének növekedése 5,5 százalék volt. Lényegesen, mégpedig 19,3 százalékkal nőtt a cserélóberendezé- sek, 7,7 százalékkal a súrítók, 45 százalékkal az acélcsövek, 23,2 százalékkal a daruk és 12,5 százalékkal a tehervagonok gyártása. A nehézgépipari vállalatok beruházási szállításai 36,2 százalékkal nőttek, ez a növekedés, főleg az atomerőművi szállítások tekintetében volt lényeges. Az általános gépipar termelése 4.6 százalékkal nőtt, ezen belül a tehergépkocsiké 22,3, az alakítógépeké 9,8, a földmunka-, az építőipari és az útépítő gépeké 13,8, a számjegyvezérlésú szerszámgépeké pedig 22,7 százalékkal. A fogyasztási cikkek közül jelentős mértékben, konkrétan 7,1 százalékkal nőtt az automata mosógépek, 4,3 százalékkal pedig az alumíniumlemezból készült edények gyártása. A mélyhútógyártás növekedése 26,9 százalékos volt. Az elektrotechnikai ipar 9,7 százalékkal növelte termelését, az éves állami terv 9 százalékos előirányzata helyett. Az elektrotechnikai és az elektronikai alkatrészek gyártása 23,8, a laboratóriumi technikáé 10,6, az egészségügyi technikáé 5,6, az irányító és szabályozási technikáé 12,8, az integrált monolitikus áramköröké pedig 46,5 százalékkal emelkedett. Ugyancsak gyorsabban fejlődött egyes elektrotechnikai fogyasztási cikkek gyártása, főleg a színes tévékészülékeké, itt a növekedés 24,2 százalékos volt. A kohóipari termelés az érckitermeléssel együtt 3,7 százalékkal növekedett. A vaskohászat 3,7, a színesfém-kohászat 3,3 százalékkal növelte termelését, az érc- kitermelés- és feldolgozás terjedelme pedig 3,8 százalékkal nőtt. A termelés növekedésére főként az érckitermelés és a vaskohászat tervfeladatainak túlteljesítése hatott. A nyersvastermelés 2,4, a nyersacéltermelés 1,5, az acélcsövek gyártása pedig 3,4 százalékkal nőtt. Ennél nagyobb, 5,3 százalékos növekedést értek el a vastag acéllemezek, 10,7 százalékos növekedést a finom betonacél, 4,9 százalékos növekedést a meleghengerlósű acélszalagok és 5,9 százalékos növekedést a finomacél-idomok gyártásában. A fútóanyagipar összesen 63,4 millió tonna szenet és lignitet termelt. Ez az eredmény az éves állami terv 51,7 százalékos teljesítését jelenti. A múlt év első feléhez képest a szén- és a lignittermelés 2.6 százalékkal csökkent: az állami terv 3,1 százalékos csökkenést irányoz elő. A lakosság és a népgazdaság szénellátása folyamatos volt. Annak ellenére, hogy a piaci szállítások tervét 786 000 tonnával túlszárnyalták, néhol fogyatékosságok voltak az osztályozott szénnel és a brikettel való ellátásban. A barnaszén fejtésénél a takaróréteg-eltávolítás tervezett mennyiségét 4,5 millió köbméterrel sikerült túlteljesíteni, vagyis 3,8 százalékkal, s így a kitermelhető szénkészletek az észak-csehországi szénmedencében 9,7 százalékkal növekedtek. A villamosenergia-termelés 42 015 millió kWó-t ért el, ami 3,5 százalékkal volt több, mint az elmúlt év elsó félévében. Az atomerőművekben termelt villamosenergia mennyisége 60,6 százalékkal nőtt, a vízi erőmüvek teljesítménye 12,3 százalékkal növekedett, míg a hőerőműveké 6,6 százalékkal csökkent. Az atomerőmüvek részaránya az egész villamosenergia-termelésben 19,7 százalékot ért el. Ez lehetővé tette (Folytatás a 4. oldalon) •
