Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-25 / 173. szám, péntek

Az 1926. július 25-i žilinai konferencia helye és jelentősége a CSKP történetében Megemlékezés a 60. évforduló alkalmából Az 1925-ös parlamenti válasz- munistái végül is megfogalmazták tások következtében a burzsoá a szlovák kérdésben és Szlovákiát politikai pártok között jelentős át­csoportosulásra került sor. Ezek a változások Szlovákiát sem hagy­ták érintetlenül. Mint isméietes, Szlovákia mind gazdasági, mind pedig politikai szempontból a törté­nelmi országrészekhez viszonyítva hátrányos helyzetben volt. Politikai szempontból az egységes cseh­szlovák nemzetről alkotott masary- ki koncepció volt az áldatlan állapo­tok kiindulópontja. Hlinka szlovák néppártja nacionalista klerikális törekvéseiben a nemzeti aláren­deltséget demagóg módon ki­használva - a fönt említett 1925- ös parlamenti választásokon Szlo­vákia legerősebb politikai pártja lett. A párton belüli válsággal küzdő fiatal kommunista pártnak a nemzetiségi kérdésben tanúsí­tott magatartásra ezidötájt még magán viselte a marxista-leninista nemzetiségi politika fokozatos ki­kristályosodásának nyomait. Ennek fontos állomása volt az 1926-os žilinai össz-szlovákiai konferencia, ahol Szlovákia kom­illetően elfoglalt álláspontjukat. A pártszervezeteket 80 küldött képviselte. A žilinai konferencia eredményeként kiáltvány jelent meg, amelynek szerzője a fiatal Klement Gottwald volt, aki ezidő- ben a Pravda chudoby szerkesz­tőjeként dolgozott Szlovákiában. A kiáltvány követelte Szlovákia helyzetének a csehszlovák álla­mon belüli lényeges megváltozta­tását, biztosítva számára a teljes egyenjogúságot. Ismert jelszava: ,,Tisztítsátok meg Szlovákiát a burzsoázia elnyomó apparátu­sától!“ A kiáltványban megfogalmazott követelések Szlovákia helyzeté­nek rendezését a szocialista célki­tűzésekkel kötötték össze. Erre utal a kiáltvány zárómondata is: ,,Fel a harcra a tókés hatalom megdöntéséért, a munkások és parasztok uralmának megterem­téséért a Szovjet szocialista köz­társaság létrehozásáért!“ A kiáltvány követeli a biztonsági testületek létrehozását a munká­Az elért eredmények a pártmunkát is minősítik Orosz László, a dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) Agrostav pártalapszervezetének elnöke fia­tal, mindössze harminchét éves. Csak másfél évvel ezelőtt került a szervezet élére, de olyan hatá­rozottan és hozzáértéssel beszél az építóvállalat pártmunkájának időszerű kérdéseiről, mintha lega­lább tíz éve töltené be ezt a tiszt­séget. Azt mondja jó, hogy éveken át művezető volt. Sok hasznos ta­pasztalatot szerzett. Ért az embe­rek nyelvén, a gyakorlatból tudja, mi kell a jó munkához, ahhoz, hogy zavartalanul folyjon a terme­lés és az emberek elégedettek legyenek.- A termelési feladatok teljesí­tése és az emberek elégedettsége a jó pártmunka fokmérője - vallja.- A kettő úgy összefügg, mint a közlekedőedények. Fő feladat­nak tartjuk, segíteni a termelési feladatok teljesítését. Ha teljesít­jük a termelési feladatokat, a vál­lalat virágzik, az emberek jól keresnek, és az egyéb javakból is részesülnek. Végeredményben ez a célunk. A dunaszerdahelyi Agrostav- mint a neve is mondja - mező- gazdasági építkezéssel foglalko­zik. Komplett farmokat, istállókat épít, a földműves-szövetkezetek­nek villany- és csőszerelést vé­gez. Ezenkívül olyan silógödrök kivitelezésével foglalkozik, ame­lyek teljesen megfelelnek a szigo­rú környezetvédelmi előírásoknak. T-betonelemeket és betonvályú­kat gyárt az ún. JUZO-VUZO rendszerben épülő istállókhoz. A JUZO-VUZO istállók fémjel­zik leginkább a vállalat törekvését az újra. Ezek az istállók több célra használható betonelemekből ké­szülnek. Az újszerűség az, hogy a betonelemek nincsenek kitéve a korróziónak, mint a korábbi hagyományos vasszerkezetű is­tállók. Olcsóbb és egyszerűbb a karbantartásuk, hosszabb az élettartamuk. Pillanatnyilag Ba­kán, Nagymagyaron (Zlaté Klasy) és a Dunatókési (Dunajský Klátov) Állami Gazdaságban, illetve a So­morjai (šamorín) Efsz-ben alvál­lalkozóként építenek ilyen istállót. Látogatásom idején ellenőrző napot tartottak Dunatőkésen. Kis­sé bántott, hogy a pártelnök miat­tam nem ment el az ellenőrzésre. Megnyugtatott:- Nincs semmi baj, csupán arról van szó, hogyan gyorsíthatjuk meg az építkezési munkálatokat. Ezt pedig nélkülem és a helyszí­nen is felmérhetik. Különben ná­lunk az a gyakorlat, hogy fokozott jogkörrel ruházzuk fel a pártcso­portokat. A csoportok állnak leg­közelebb a termeléshez, ők tudják a legjobban, mikor mit kell tenni. A pártcsoportokban sokkal jobban ismerik egymást, nyíltabban és őszintébben vitathatják meg a fel­merült kérdéseket. A pártcsopor­tok vezetői aztán rendszeresen beszámolnak a helyzetről és kö­zösen oldjuk meg a komolyabb problémákat. Jelenleg hat párt­csoportunk van. Nagy József vállalati igazgató is megerősíti, hogy a módszer be­vált. A pártcsoportok a nagyobb önállóság tudatában nagyobb fe­lelősséggel dolgoznak. Egyszerű­en nem akarnak szégyent vallani, szinte elő sem fordul, hogy nem boldogulnak a feladatokkal. Az Agrostav pártszervezetének jelenleg 53 tagja és 8 tagjelöltje van. A párttagok 60 százaléka munkás. A párttagok többsége a termelésben dolgozik. Több párttag műszaki-vonalon, a terve­zőirodában végzi feladatát. Nem véletlenül.- A tervezést a termelés részé­nek tekintjük - mondja a pártel­nök. - A negyvenkét tagú tervezé­si osztály legközelebb áll a terme­léshez. A jó és körültekintő terve­zés, a tökéletes végrehajtási terv ugyanis közvetlenül befolyásolja az építkezés menetét, sikerét. Ezért arra törekszünk, hogy a részlegen erősítsük a párt befo­lyását. A nyolc tagjelölt közül is négy munkás, négy pedig a terve­zési részlegről van. A közeljövő­ben újabb jelöltekkel erősítjük a pártszervezetet. Visszatérve a pártszervezet bővítésére: a jelöl­teket rendszerint a pártcsoport vagy a SZISZ-alapszervezet ja­vaslatára vesszük fel. Ott ismerik legjobban a munkatársak erkölcsi és emberi magatartását, a munká­hoz való viszonyát, politikai érett­ségét. Rendszerint nem is csaló­dunk az így javasolt személyek­ben. Még egyszer hangsúlyozom, hogy nálunk jól bevált a pártcso­portok nagyobb önállóságának tá­mogatása. Ezt egyetlen példával szeretném bizonyítani. A bakai istállót építő brigád öttagú párt­csoportjának a spontán felajánlá­sa nyomán tehettük legutóbb azt a kötelezettségvállalást, hogy idén egy hónappal a határidő előtt befejezzük az istálló építését. Az építőiparban ilyesmi ritkán fordul elő. A csoport tagjai és a pártonkí­vüliek - mert rendszerint mindig és mindenütt csatlakoznak a párt­tagok kezdeményezéséhez - nyúj­tott műszakokban, szomba­ton és vasárnap dolgoznak, hogy előre hozzák a határidőt. A túlórá­ért járó bérpótlékra természetesen nem tartanak igényt. A becsületes, helytálló munká­nak köszönhető, hogy a dunaszer­dahelyi Agrostav építóvállalat fo­lyamatosan teljesíti a tervét. Pedig ott is akad jócskán gond. Szakem­berhiánnyal küzdenek, mint a leg­több építővállalat. PALÁGYI LAJOS sok, kisparasztok és kisiparosok soraiból; továbbá a népszavazást, hogy a dolgozó nép önmaga határozhassa meg helyét és hely­zetét a köztársaságban, valamint a nemzetiségekhez való viszo­nyát. Szót emel Szovákia igazá­nak elismerése érdekében, java­solja a munkásellenőrzést a gyá­rakban, sőt azok kisajátítását is. A kisparasztok és földmunkások részére földet követel, amelyet a földreform módosításával akar elérni azon elv alapján, hogy: ,,A föld azé legyen, aki megműveli!“ A túlzott optimizmus, amely az egész felhívásból árad a reális helyzet leegyszerűsítő megítélé­sét tükrözte, mégis jelentős, lé­nyegében véve egy radikális akcióprogram, nyílt állásfoglalás fogalmazódott meg, mely komoly előrelépést jelentett a nemzetiségi kérdés szerepének korábbi lebe­csülésével szemben. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy az összes politikai párt, de különö­sen az agrár- és a szociáldemok­rata párt a konferencia álláspont­jával egyértelműen szembe he­lyezkedett. A megyei hivatalok is megtiltották a felhívás terjeszté­sét, ámbár az még a konferencia előtt nyomtatásban is napvilágot látott. Propagálói ellen büntető eljárást indítottak. Igy a felhívás nem tölthette be történelmi külde­tését. Ha a nemzetiségi kérdés megoldását szolgáló kampány meg is indult, nem volt képes széles méretekben kibontakozni. Viszonylag rövid idő elteltével azonban, 1927-ben új formákat öltött, reális célokat kitűzve, komp­lex módon, a nemzetiségi kérdés gazdasági- és politikai megoldá­sát követelve az ún. „pelsőci (Plešivec) mozgalomban“ csú­csosodott ki. A pelsőci mozgalomnak meg­határozó szerepe volt abban, hogy pártunk bolsevizálódási folyama­tának eredményeként az V. kong­resszus, amely a további fejlődés szempontjából határkövet jelentett - a nemzetiségi kérdéssel kap­csolatban is következetes marxis­ta-leninista álláspontra jutott. G. PERESZLÉNYI ETELKA Gyártók, kereskedők, vevők Népgazdaságunk más területeihez hasonlóan a kereske­delemben is megfogalmazták a következő öt év feladatait. Ezek összhangban vannak a pártunk XVII. kongresszusán hozott határozatokkal, s egyben az SZSZK kormányprogram­jának elvárásaival is. Ez annál is fontosabb, mivel az anyagi szükségletek megfelelő kielégítése nagy hatással van nemcsak a közvélemény alakulására, hanem egyben fokmé­rője a népesség elégedettségének is. Áruházainkat, üzleteinket járva örömmel nyugtázhatjuk, hogy az utóbbi időben javult az áruellátás. Élelmiszerekből - az alapvetöek közül több mint harmincra nőtt azoknak száma, amelyeknek kínálata állandósult, s gondos, pontos megredelésük esetén nem fordulhat elő fennakadás. Az iparcikkekből is bővült a választék. Elégedettségre viszont még nem ad okot a jelenlegi helyzet, hiszen még mindig létezik „hiánycikklista“, még mindig vannak olyan árufélesé­gek - sok esetben apróságok - amelyeket hiába keresünk a boltokban. Hajlamosak vagyunk arra, hogy az eladókat szidjuk a „nincs“ miatt, de ha egy kicsit jobban mérlegeljük a helyzetet, könnyen felismerjük, inkább a gyártóknál kell keresni a fogyatékosságok gyökerét. Példaként megemlít­hetjük a hűtőszekrények és a mélyhűtők esetét. Nálunk közel húsz fajtájuk kerül forgalomba. Teljes kínálat azonban egyetlen boltban sincs. A Calex vállalat szemszögéből ez érthető: a gyárnak az előnyös, ha egy-egy fajtát hosszú ideig gyárt, vagyis nem kell átállnia más típusra. Az átszervezés ugyanis termeléskieséssel jár. Ez a vállalatot érdekli, a vevőket azonban aligha. Bíztató viszont, hogy az egységes szocialista kereskedelempolitikai elvekben meghatározták az időpontot: 1988-ban a hűtőszekrények és a mélyhűtők körüli kérdéseknek már nem szabad problémákat okozniuk. A tervezetek értelmében a következő öt év alatt Szlovákiá­ban el kell érni, hogy a termékek 25 százaléka magas műszaki színvonalú legyen. Ehhez viszont szükséges a ter­melés korszerűsítése. Nagymértékben vonatkozik ez a textil­iparra. Divatos ruhadarabokat ugyanis csupán új technológiával készült szálakból gyártott, korszerű alap­anyagból lehet varrni. S tarthatatlan helyzet az, hogy körülbelül négy és fél évvel maradunk le a világ divathullá­maitól. Megjegyezhetjük azt is, egy-egy pulóver, szvetter nem attól lesz „menő“, hogy rákerül a „divatújdonság“ címke. A közelmúltban például a Banská Štiavnica-i Pieta Vállalat munkatársai panaszkodtak, hogy a kereskedelemnek egy sem kellett a felkínált 14 újdonság közül. S hogy mennyire volt jogos a panasz? Nos, a vállalatnak nem kis hasznot jelent, ha „divatjúdonságot“ gyárthat. Viszont a kereskedelem a piackutatás alapján tudta, hogy az említett ruhaféleségek valójában nem voltak divatosak. Másszóval, a gyártó javasolta ár nem nem volt összhangban a termék használati értékével. S ha már a divatos, új gyártmányok kerültek szóba: az Incheba nemzetközi vegyipari vásáron felfigyelhettünk egy új „luxus“ mosóporra. A látogatók joggal tettek megjegyzése­ket és kérdezték egymástól: mitől lehet „fényűző“ egy mosópor? Csak nem az árától, amely még nem volt feltüntetve a dobozokon? Mi, vevők nem ilyen termékeket akarunk. Korszerűeket, szépeket, jól használhatókat. DEÁK TERÉZ A hasmenés A hasmenés gyakori, híg szék- letúrítés, amelyet gyakran hasi görcsök kísérnek. A széklet szá­ma naponta 15-20 is lehet. A széklet híg, s nyálkát, gennyet vagy vért is tartalmazhat. Gyakori székelés esetén a beteget ismé­telten jelentkező, eredménytelen székelési inger kínozhatja. A has­menés tünet, amelynek kiváltó oka sokféle lehet. Előidézheti a bélfal gyulladása (bélhurut, a bél külön­böző részeinek különböző mérté­kű és jellegű gyulladása), emész­tési zavar (diszpepszia) étel-túlér­zékenység (allergia) és izgalmak. A bélfal gyulladása baktériu­mos, vírusos vagy ételmérgezés következménye. A bélgyulladások különböznek egymástól aszerint, hogy a bélhuzam melyik részén fordulnak elő, valamint hogy heve­nyen vagy idülten zajlanak-e le. A bélfal gyulladása csecsemőkor­ban gyakori megbetegedés. A kór­okozók között egyik leggyakoribb a kolibaktérium, mely az első életév felett ritkán okoz bélgyulla­dást és ezzel járó hasmenést a csecsemőknél. A csecsemők bélgyulladása viszonylag gyorsan vezet a hányással és hasmenés­sel járó vízveszteség miatt kiszá­radáshoz és olyan életveszélyes állapothoz, ami feltétlen kórházi kezelést igényel. A heveny bél­gyulladás lázzal járó megbetege­dés, az erős hasi görccsökkel kiürített székletben sok nyálka és genny észlelhető. Emésztési zavarok esetén vagy a szénhidrát-tartalmú ételek (erje- déses diszpepszia), vagy a fehér- jetartalmúak (rothadásos diszpep­szia) tökéletlen lebontása miatt a székletben emésztetlen ételré­szek maradnak. Az allergiás okból bekövetkező hasmenéseknél min­dig ugyanaz az ételféleség okoz zavarokat. Az ideges okból táma­dó, többször egymás után ürített híg széklettel járó hasmenés iz­galmak hatására lép fel, és alvás közben soha nem jelentkezik. A hasmenés kezelésében a diétán kívül gyógyszereket ren­delnek. A heveny fertőzéses has­menés diétájában bő folyadékfo­gyasztással (keserű tea, citromos víz, sós tea) egyidóben 1-2 napi koplalás javasolt, majd utána pár napig zsír- és fehérjeszegény ét­rend. Emésztési zavarok esetén, azok természete szerint, az ét­rendből a szénhidrátokat vagy a fehérjéket vonják meg, allergiás hasmenésnél pedig a tünetet ki­váltó ételféleséget. Az ideges ere­detű hasmenést nyugtatószerek­kel és pszichoterápiával kezelik. Fertőzés esetén antibiotikumokat adnak. A hasmenés általában nyári betegség. Ez azért van, mert melegben a betegséget kiváltó baktériumok gyorsan szaporod­nak. A főzelékfélék, a gyümölcsök, a fagylalt és a fagyasztás nélkül tárolt ételek kitűnő táptalajai a kór­okozóknak. Ezért esik meg köny- nyen, hogy a baktériumokkal fer­tőzött és nyersen evett, illetőleg a főzés után hosszabb ideig szo­bahőmérsékleten tárolt ételek fo­gyasztása után hirtelen hasmenés jelentkezik. Csak az orvosi, a laboratóriumi vizsgálat tudja kideríteni, hogy a hasmenést a tífusz, a paratífusz, a vérhas (dizentéria) kórokozója, vagy más, bélfertózést előidéző mikroorganizmus okozta-e. A tí­fusz, a paratífusz és a vérhas tünetei általában olyan hevesek, hogy a beteg orvoshoz kerül. Mivel mind a három fertőző beteg­ség, a beteg elkülönítése kötele­ző. De még így is előfordul, hogy a beteg széklete újabb megbete­gedéseket okoz. A fertőzések leggyakoribb terjesztője a légy. A vérhas terjedését előmozdítja, hogy sok esetben olyan enyhe tünetekkel zajlik le, hogy a beteg nem is gondol arra, orvoshoz kell mennie. Viszont terjeszti a kóroko­zókat. A hasmenést, esetleg hányást és lázat is okozó bélfertőzések orvosi segítséggel rendszerint ha­mar meggyógyulnak. Bélfertótle- nítő-szerek szedése, koplalás, bő­séges mennyiségű, enyhén sózott folyadék ivása sietteti a gyógyu­lást. Mint a legtöbb fertőző beteg­ség, a hasmenés is megelőzhető. Ezért:- minden székelés után és min­den étkezés előtt kezet kell mosni;- étkezéshez vagy főzéshez sose használjunk romlott vagy gyanús ételt;- romlandó ételeket, például tejfe­les salátákat csak közvetlenül az étkezés előtt készítsünk el. A fel­bontott konzerveket azonnal fo­gyasszuk el;- a húsokat és a halat az elkészítésük után négy órán belül együk meg, később legfeljebb újabb főzés vagy átsütés után;- megpuffadt fedelű konzervet és a kacsatojást ne fogyasszuk;- nyáron a tejet igyuk forralva;- irtsuk a legyeket;- élelmiszereinket nyáron lehe­tőleg jégbe hűtve tároljuk, ha erre nincs lehetőség, fedjük le azokat üvegharanggal vagy hálóval;- gyümölcsöket, főzelékféléket és a salátákat bő folyó vízben, alaposan mossuk meg;-csak tiszta, fogyasztásra al­kalmas vizet igyunk. Dr. Szabó László ÚJ SZÚ 4 1986 II. 25.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom