Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-03 / 154. szám, csütörtök
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■ ■ ■ Értelmetlen kockázat A nukleáris úrkorszakban a háború és a béke kérdésével kapcsolatban egyáltalán nem megnyugtató érvelés az, miszerint az emberek, a felelős politikusok döntő többsége tisztában van egy nukleáris katasztrófa szörnyű következményeivel, s ezért nem is engednék meg az atomháború kirobbantását. A fegyverkezési verseny fokozása, a haditechnika tökéletesedése ugyanis egész más helyzetet teremtett, mint amilyen akár 15-20 évvel ezelőtt is volt: nagymértékben lecsökkent, s kérlelhetetlenül tovább csökken a döntéshozatalhoz szükséges idő, illetve mindinkább a gépek végzik ezt az emberek helyett. Vagyis a technika megfosztja a politikai vezetőket attól a lehetőségtől, hogy alaposan megfontolhassák, megvitathassák egy válság- helyzetben a lehetséges lépéseket. A technika pedig... Nos, mind több példa igazolja, hogy a legtökéletesebb technika sem elég tökéletes, nem helyettesítheti az embert, a politikai körültekintést. Gondoljunk csak a Challenger amerikai űrrepülőgép tragédiájára, a Titan és a Delta típusú rakéták, a csernobili nukleáris erőmű és a több tucat nyugati atomerőmű balesetére. Bárki mondhatná, hogy ezek csupán véletlen esetek voltak. Csakhogy egy ilyen véletlen könnyen válhat végzetessé is. Megengedheti-e magának az emberiség az ekkora kockázatot, főleg akkor, amikor tudja, hogy a rizikófaktor egyre nagyobb lesz? Az e témakörhöz kapcsolódó múlt heti hírek sem megnyugtatóak. Szerdán újabb kísérleti robbantást hajtottak végre Nevadában, a tizenharmadikat azóta, hogy a Szovjetunió egyoldalúan moratóriumot hirdetett a saját robbantásaira. Egy nappal később befejeződött az atom- és űrfegyverekröl folytatott genfi tárgyalások ötödik fordulója. Ezen sem sikerült semmilyen előrehaladást elérni, nem történtek olyan változások az USA álláspontjában, amelyek hozzájárulnának a világűr militarizálásának megakadályozásához, a lázas fegyverkezés megállításához a földön. A Szovjetunió mindhárom munkacsoportban fontos lépéseket tett az elmozdulás érdekében. S itt álljunk meg az űrfegyverek kérdésénél, ez ugyanis a leszerelési tárgyalások kulcsproblémája. Washington nem hajtandó lemondani a stratégiai védelmi kezdeményezésről, pedig az SDI támadó jellege egyértelműen bizonyított. Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov legutóbb javasolta, hogy a hadászati támadófegyverek csökkentésével párhuzamosan a felek vállaljanak kötelezettséget az 1972-es ABM-szerződés (a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról) további tizenöt évre történő meghosszabbítására. A szovjet álláspont szerint a világűrnek békésnek kell maradnia. Ez volt az egyik alapgondolata annak a levélnek, amelyet Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő intézett június második hetében az ENSZ-fötitkárhoz. Szorosan összefüggő feladatokról van itt szó: a kozmosz békés célú hasznosításában való együttműködés megteremtése nem képzelhető el az űrfegyverkezés mellett. Tehát elsősorban a csapásmérő úrfegyverek kifejlesztését, gyártását és telepítését kell egyszer s mindenkorra megtiltani. Ez irányban fontos lépés lenne, ha 1. nemzetközi egyezményt kötnének a mesterséges holdak sérthetetlenségéről, az új műholdromboló rendszerek létrehozásának tilalmáról, s a meglévők felszámolásáról; 2. kölcsönösen leállítanák a nukleáris robbantásokat (ahogy a Szovjetunió teszi már majd egy esztendeje), hiszen az USA nevadai kísérletsorozata a kozmikus lézerfegyverek kifejlesztésével függ össze; 3. ha maradéktalanul megtartanák a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai szerződést. Együttműködési javaslatában a Szovjetunió abból a gondolatból indult ki, hogy nem célszerű szétforgácsolni az államok erőfeszítéseit az űrkutatásban, vagy párhuzamosan végezni ugyanazt. A program első, úgynevezett szervezési szakaszában öt évig tanulmányoznák a világ országainak az űrtechnikával kapcsolatos igényeit, felmérve a jelenlegi technikai lehetőségeket és a fejlesztés távlatait, s legkésőbb 1990-ben összehívnának egy nemzetközi űrkutatási konferenciát, amely jóváhagyná a kilencvenes évek tennivalóinak programját, s létrehoznák az Űrkutatási Világszervezetet. ‘ A második szakaszban (az 1990-es évek első fele) az egyeztetett tervek alapján létrehoznák a megfelelő űrtechnikát, s azt komplex módon használnák ki a bioszféra megőrzése céljából. Vagyis az országok egyesítenék űrkutatási eredményeiket és erőfeszítéseiket bolygónk megóvása érdekében. A harmadik szakaszban, a megvalósítás szakaszában űreszközöket bocsátanának fel, biztosítanák a földi rendszerek működését, az egyes szakosított programok meghoznák a gyakorlati eredményeket. » Minden ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez szükséges tervek megvalósítása lenne a cél. Nagyszabású anyagi és szervezeti struktúra jönne létre, megteremtenék a mozgó űrállomásokat, tudományos-termelési célú laboratóriumokat, ember vezette bolygóközi űrhajókat építenének stb. Olyan programokról van szó, mint a távközlés, a tengerhajózás fejlesztése, az időjárás-előrejelzés, a Föld megfigyelése a mezőgazdaság fellendítése, a szárazföld és az óceánok természeti kincseinek kihasználása, új energiaforrások keresése érdekében, új anyagok és technológiák kidolgozása stb. A szovjet javaslat szerint az lenne a reális és igazságos, ha a legfejlettebb államok, amelyek már amúgy is részt vesznek az űrkutatásban, biztosítanák az alapvető eszközöket. A fejlődők kedvezményes alapon vennének részt, a legszegényebbek pedig segély formájában jutnának hozzá az eredményekhez. Az emberiség létének megőrzése, a további fejlődés érdekében csak ez lehet az egyedüli, a józan ész diktálta út. Bízzunk az ésszerűség győzelmében. MALINÁK ISTVÁN A ČKD öntödei vállalatánál jelenleg 39 korszerűsítési akció folyik a termelés Intenzifikálása és az öntvények minőségének javulása céljából. A múlt év végén fejezték be több kemence korszerűsítését, s ennek köszönhetően évente 900 ezer korona értékű kokszot takarítanak meg. A képen: Oldŕich Haluška (előtérben) az új formázó gépsoron dolgozik. (Petr Josek felvétele - ČTK) Zárt ülés a LEMP-kongresszus negyedik napján A vitában felszólalók a párt akcióképességének fokozását sürgették (ČSTK) - A Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusán folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója, valamint a kormány gazdasági és társadalmi fejlesztési terve felett. A tanácskozáson ismét plenáris ülést tartottak. A felszólalók a párt akcióképessége további fokozásának szükségességére, a gazdasági problémák gyorsabb megoldására és a társadalom érdekeivel ellentétes jelenségekkel szembeni következetes harcra hívták fel a figyelmet. Többen megelégedéssel állapították meg, ismét gyarapodnak a párttagság sorai, ami azt bizonyítja, hogy a társadalom bizalma növekszik a LEMP politikája iránt. Azt is kiemelték, következetesen kell megvalósítani a párthatározatokat és síkraszálltak a szovjet kommunisták tapasztalatainak széles körű kihasználásáért. Sok szó esett az ifjúságról is, s a felszólalók hangsúlyozták, a pártnak nagyobb figyelmet kell fordítania a fiatal nemzedék nevelésére. Felhívták rá a figyelmet, hogy a politikai ellenség a fiatalokban bizalmatlanságot akar kelteni a szocializmus iránt, s ezért oly fontos ez a probléma. A kongresszusi küldöttek tegnap zárt tanácskozást is tartottak. CSÜTÖRTÖK 1986. július 3. XXXIX. évfolyam 154. szám Ára 50 fillér Kitüntetés (ČSTK) - Jozef Kováčik ezredesnek, a Polgári Védelem szlovákiai törzskara parancsnokának 60. születésnapja alkalmából rendkívüli munkaeredményeiért és a szocialista társadalom építése során tanúsított politikai elkötelezettségéért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap Bratislavában Július Hanus, a szlovák miniszterelnök elsó helyettese adta át a jubilánsnak. Az átadásnál jelen volt Ladislav Sádovský, az SZLKP KB osztályvezetője. A kiváló tanulmányi eredményekért (ČSTK) - Ľudovít Kilár szlovák oktatási miniszter tegnap Bratislavában a szlovákiai felsőoktatási intézmények 90 végzettjének átadta az oktatási miniszter díját, amelyet kiváló tanulmányi eredményeikért, tudományos, szak- és iskolán kívüli tevékenységükért, valamint társadalmi elkötelezettségükért kaptak. Az ünnepségen részt vett Jozef Ďurica, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, Jozef ševc, az SZLKP KB osztályvezetője é§ Július Hanus, a szlovák miniszterelnök első helyettese. Ünnepi beszédében az oktatási miniszter nagyra értékelte a tanulmányaik idején végzett lelkiismeretes munkájukat és kifejezte azt a meggyőződését, hogy szerzett ismereteiket felhasználják a szocialista társadalom továbbfejlesztése javára kifejtendő tevékenységükben. Kevés a gabonatároló és a pótalkatrész Aratási előkészületek a CSSZK-ban Távirat ^ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Mangalin Düger- szürennek, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterének újraki- nevezése alkalmából. (Tudósítónktól) - Znojmo vidékén - a CSSZK-ban elsőként - megkezdték az őszi árpa betakarítását. Ebben az országrészben az idén közel 13 500 kombájn vonul ki a gabonaföldekre. Amint a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának illetékesei elmondták, az idén is gondot okozhat az alkatrészhiány, főként az E-512-es és a Bizon típusú kombájnok esetében. A cseh mezőgazdasági üzemek fontos feladata a megfelelő gabonatárolás biztosítása. A Mezőgazdasági Anyageilátó és Felvásárló Tröszt a mezőgazdasági vállalatok és más reszortok közti együttműködéssel kívánja megoldani a tárolóhelyhiányt. Az aratási ütemtervek kidolgozásakor számoltak az esetleges kedvezőtlen időjárással is. Az előkészületek során a személyre szóló feladatok meghatározásán és az anyagi érdekeltség feltételeinek megállapításán kívül nagy hangsúlyt helyeznek a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzésére. (sm) A hatékony exportbővítés útján A ČKD szakágazati vállalat tapasztalatairól Az exportfejlesztés a gazdasági fejlődés egyik nagyon fontos feltétele. Különösen igaz ez hazánk gazdasági életében, amelyről az ipar rohamos fejlődésének következtében ma már aligha képzelhető el. hogy önellátó legyen, ugyanakkor eleget tegyen a minőségi követelményeknek is. A probléma nem ismeretlen és nem is új. Az ezredfordulóig előttünk álló tizenöt esztendőben mégis új lehetőségek állnak előttünk, melyeket a KGST-tagországok tudományos-múszaki együttműködésének 2000-ig szóló komplex programja és a CSKP XVII. kongresszusának dokumentumai körvonalaznak. A ČKD szakágazati vállalat a hazai gépipar egyik pillére. Termékeiket - a mozdonyokat, villamosokat, dízelmotorokat, áramfejlesztő berendezéseket, kompresszorokat, turbókompresz- szorokat, hűtőberendezéseket, autódarukat, félvezető elemeket - jól ismerik a világ számos országában. A Szovjetunióba irányuló nehézgépipari exportunk 13 százaléka kerül ki üzemeiből. A KGST-országokon kívül legjelentősebb partnereik Brazília, Irán, Tanzánia, Afganisztán, Sziria, Irak, India, Burma, Peru, Bolívia és Egyiptom. Jelen vannak a fejlett tőkés államok piacain is, jóllehet ott a hatalmas konkurencia és egyéb kereskedelempolitikai okok miatt a helyzet jóval összetettebb. A ČKD exportjának értéke az elmúlt ötéves tervidőszakban elérte a 26 milliárd koronát. A prerovi gépgyáruk kivitelének 90 százaléka komplett beruházási egység, cement- és téglagyárak, illetve különböző ásványi nyersanyagok feldolgozására szolgáló berendezések. A ČKD exportból származó nyeresége ez elmúlt ötéves tervidőszakban elérte az évi 1,6-1,7 milliárd koronát, s ez hazai viszonylatban jóval átlagon felüli nyereség. A kivitel 90 százalékát a Pragoinvest külkereskedelmi vállalaton keresztül bonyolítják le. Az új ötéves terv 31 milliárd korona értékű exportot irányoz eló, amely mintegy 20 százalékos növekedést jelent. Ez már önmagában véve is igényes célkitűzés, nem is szólva arról, hogy a vállalat ezen' kívül részt vesz - mint főszállító - a Haladás gázvezeték építésében is a Szovjetunió nyugati határán. Az építkezés érdekessége, hogy első alkalommal helyeznek itt üzembe a hagyományos gázturbinák helyett elektromos meghajtású, 25 megawatt teljesítményű turbinákat, melyeket (Folytatás a 2. oldalon)
