Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-16 / 165. szám, szerda
Fonákságok es lakossagi panaszok A karvinái kórház és rendelőintézet ortopédiai osztályát önálló fekvőbeteg-osztályként 1960-ban nyitották meg. 1979-ben új épületben kapott helyet. Az ottani orvosok dr. Jan Jaŕabáč főorvos vezetésével nagy gondot fordítanak a klasszikus ortopédiára és a mozgásszervi betegségek gyógyítására. A képen: az osztály orvosai műtétet hajtanak végre. (Petr Berger felvétele - ČTK) A gyógyító torna Nappali rehabilitációs szanatórium Az újszülött nyugodtan pihen kiságyában. Két apró ökle szorosan összezárva, s aki csak ránéz, elmosolyodik tipikus testhelyzete láttán. Ám ha néhány hónapos korában is így tartja kezeit, az orvos nem örül a jelenségnek. S ha ráadásul a szülés sem volt zavarmentes, a gyerek további fejlődését szem előtt tartva gyermek-neurológushoz utalja a csecsemőt. S ha a neurológusban is felmerül a gyanú legkisebb jele, a babát a Teslova-utcai rehabilitációs szanatóriumba utalja.- Miért? - tettük fel a kérdést dr. Peter Elan főorvosnak, a szanatórium vezetőjének.-A terhesség ideje alatt az anyát ért fertőzés, a cigarettázás, az alkoholfogyasztás káros hatással lehet a fejlődő magzatra. Ugyancsak a nem fiziológiai szülés, a vércsoport (RH faktor) különbözőség - és sorolhatnám még - elég lehet ahhoz, hogy a gyermek kisebb vagy nagyobb rendellenességgel szülessen. Az újszülöttet vizsgáló orvos, ha pl. merevséget, asszimetriás testtartást észlel szakorvoshoz, neurológushoz utalja. Persze ennek előfeltétele, hogy a szülész, ill. a gyermekorvos meglássa, feltételezze az esetleges rendellenességet, azt, hogy a gyerek neurológiai kivizsgálást igényel - vetettük közbe, s a főorvos bólintásából kivehettük, hogy egyetért velünk.- A csecsemő hat hónapos koráig nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a gyermek neurológiai ,,betegsége fejlődik“, ill. hogy agyi gyermekbénulás tünetei jelentkeznek nála.- Ebben a korban az sem nyilvánvaló, hogy a betegségnek csupán mozgásszervi, ill. pszichikai tünetei is lesznek. A mozgás- szervi rendellenesség esetében a rendszeres gyógytorna többnyire elegendő és hatásos, a szellemi károsodást pedig annak mértékétől függően kell kezelni. A nappali szanatóriumban nemcsak járóbeteg rendelés folyik, hanem 35 gyermek hosszantartó gyógykezelése is - tudtuk meg. A szülő reggelente elhozza gyermekét (0-6 éves korig), aki naponta gyógykezelésben részesül. A terápiás lehetőségek olyanok, mint bármelyik egészségügyi intézetben. Pedig a nappali szanatórium egy bölcsőde átalakításával létesült. A kicsik megszokták a víz- és elektromos kezelést, nem félnek a készülékektől. Néhány évvel ezelőtt a szanatórium mosodájának és szárítótermének átépítésével fürdőmedencével bővült az intézmény, melynek gyógyászati célokra való kihasználhatósága óriási. 1978 óta Bratislava 1. 2. és 3. városkerületének gyermekei ebbe a szanatóriumba tartoznak. A többiek az újonnan megnyílt károlyfa- lusi (Karlová Vés) szanatóriumba. S míg a bölcsődei részlegen a 0-6 éveseket gyógyítják a járóbeteg rendelést a 0-15 éves gyerekek számára biztosítják.- Járóbeteg-rendelés lényege- folytatta a főorvos, - megtanítani a szülőket, hogy gyermekükkel milyen tornagyakorlatokat végezzenek. A gyerekeket naponta többször kell tornásztatni, s ez csak otthon valósítható meg. Ezért mondjuk, hogy a rehabilitációs gondoskodást a családban kell végezni. Hozzánk ellenőrzésre jár a szülő gyermekével, s mi megállapítjuk, milyen mértékben tartották meg a rehabilitációs dolgozó utasításait. Meg kell mondanom, a gyakorlatok nem könnyűek, igénybe veszik úgy a gyereket, mint a szülőt. Ezért külön örülünk annak, ha a család többi tagja is elsajátítja a tornásztatás módját, hogy szükség esetén tehermentesíthesse az édesanyát. Megtudtuk, hogy a rehabilitációs nappali szanatóriumban egy orvos vezetésével 6 rehabilitációs és 6 egészségügyi nővér látja el a gyerekeket. Évente kb. 1000 beteget, többségüket törés utáni, vagy neurológiai diagnózissal kezelnek. 1985 első félévében 104, ez év elsó felében nyolcvan gyereket küldtek a szakorvosok a szanatóriumba neurológiai rendellenesség tüneteivel.- Rehabilitációs nővéreink, de a többiek úgyszintén megszállottjai a munkának. Kitartásuk tennia- karásuk eredménye, hogy számos esetben a feltételezettnél gyorsabban áll be a javulás. Pedig naponta 12-14 gyereket megtornáztatni nem könyú - közölte dr. Elan elismerően. Elmondta, azt is, hogy a szanatórium dolgozói- nem gyakran, de előfordul - neheztelnek a szülőkre, akik nem tartják meg utasításaikat. Azt állítják, nem akarják „kínozni, nem akarnak fájdalmat okozni a csöppségnek.“- A gyakorlatok nem okoznak fájdalmat, csupán kellemetlenek. A gyógytorna célja megmozgatni azokat a testrészeket, melyek merevebbek. Természetesen ez nem megy máról holnapra, és addig kell a gyereket rehabilitálni, míg az izmai meg nem lazulnak, míg testtartása „normális“ lesz. Ez vonatkozik úgy a törés utáni, mint a neurológiai állapotokra. A komolyabban sérült gyereket gyógyfürdőbe utalhatják, mód van arra, hogy a szülő együtt utazzon gyermekével. Az intenzív kezelés indokolt abban az esetben is, ha a szülő nem tudja, ill. nem képes szakszerűen ellátni gyermekét. A gyermekekről való egészség- ügyi gondoskodást hazánkban program rögzíti, melyben a szakemberek nagy súlyt fektetnek a megelőzésre is. A baj, a betegség tüneteinek korai felismerése, az azonnali orvosi ellátás, a kitartó gyógyító tevékenység rendszerint eredményhez vezet. A tét nagy: gyermekeink egészsége. PÉTERFI SZONYA Évről évre ismétlődő gyakorlat, hogy az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága a sajtó és az egyéb tömegkommunikációs eszközök közvetítésével nyilvánosan számot ad tevékenységének egy nagyon fontos területéről, nevezetesen a lakossági panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok intézése helyzetének alakulásáról. Ez is egyik módja annak, hogy az illetékes párt- és állami szervek a szocialista demokrácia szellemének megfelelően szüntelenül ott tartsák kezüket az élet érverésén, áttekintésük legyen mindarról, ami nálunk a lakosságot foglalkoztatja, az olyan kérdésekről, megoldatlan problémákról, ügyesbajos dolgokról, amelyek közvetlenül vagy közvetve széles körben meghatározzák a társadalmi közérzetet is. Képet nyerhetnek egyebek között határozataink megvalósításának eredményességéről, a rend, a fegyelem, a szocialista erkölcs elveinek, a szocialista törvényességnek megtartásáról. Az ezzel kapcsolatban ismertetett tavalyi adatok jelentőségét meg hatványozza a fejlődés gyorsítása politikájának eltökélt szándéka, amely igen határozott megfogalmazásban jutott kifejezésre főleg az SZKP XXVII. kongresszusán s a CSKP XVII. kongresszusa is félreérthetetlenül jelezte, hogy ezt az utat kívánjuk járni. Márpedig ennek egyik, nem is akármilyen előfeltétele, hogy minél többen és nyíltabban szóljanak hozzá az államigazgatás és -irányítás közös ügyéhez és tárgyilagosan feltárják mindazt, ami elképzeléseink tetté váltásának kerékkötője. Ezek a lakossági megnyilvánulások ugyanis, főleg akkor, ha még az eddiginél is komolyabbaknak vesszük őket, segítik a felette szükséges megújulást. Konkrétabban: az irányítómunka és a vezetés nagyobb eredményességét és tökéletesebb intézkedésekkel az élet minden területén előforduló hibák forrásainak megszüntetését, vagyis az indokolt panaszok megelőzését, illetve orvoslásukat. Többen emelnek szót A Szlovák Szocialista Köztársaság minisztériumai, és egyéb központi szervei, valamint nemzeti bizottságai címére az 1985-ös esztendőben összesen 42 123 lakossági panasz érkezett, ami az előző évi szinthez képest 12,7 százalékkal több. Az egyik szemünk sír, a másik nevet - valahogy így kommentálhatjuk ezt a tényt. Hiszen ez a több egyidejűleg jelenti azt, hogy körülöttünk még mindig gyakori a bosszanko- dásra alapot szolgáltató cselekvés - és magatartásforma s azt is, hogy ugyanakkor örvendetesen bővül azoknak köre, akik erre nem tekintenek közömbösen. Igaz, hogy zömmel olyanokról van szó, akiket egyéni jog- vagy érdeksérelem ér. Más lapra tartozik, - s ez természetes, bár a beletörődésre okot nem adó jelenség hogy a kivizsgálást követően távolról sem minden beadvány bizonyult alaposnak. Hányaduk 42,4 százalék volt. Közülük nagyjából minden hatodik kifogást emelt az irányító és az ellenőrző tevékenység fogyatékosságai, a hatályos jogszabályok megsértése, a bürokratikus huzavona ellen. Az alaptalanoknak bizonyult lakossági panaszok nagy hányada pedig főként azzal magyarázható, hogy igen sokan még nincsenek tisztában jogszabályainkkal, előiírásainkkal. Elkerülhetetlenül felvetődik a kérdés: hogyan lehetséges ez, hiszen jogpropagandánk bázisa elég szélesnek tűnik, az ezzel kapcsolatos akciók számszerű adatai felette magasak? A választ az illetékeseknek nyilván abban kell keresniük, hogy ez a propaganda sok esetben tartalmában nagyon is elvonatkoztatott a gyakorlati élettől, formájában pedig túl magas az érthetőségi küszöbe. Persze ebben némi szerepe van annak is, hogy széles lakossági rétegek még mindig nem tanúsítanak kellő érdeklődést az ilyen ismeretek megszerzése iránt. Azt sem hallgathatjuk el, hogy az alaptalan beadványok közül még mindig sokat diktál a feltűnési viszketeg- ség, az önérvényesülésnek sajátos jellegű törekvése, amely immár határos a grafomániával, sót - a névtelen panaszok egy részénél - a befeketítés, a rágalmazás indulata is. Mit bírálunk a legtöbbet? Tavaly az elsó helyre azok a panaszok kerültek (8019), amelyek a társadalomra káros megnyilvánulásokat tűzték tollhegyre. Noha csaknem kétötödük alaptalannak bizonyult, a többi mégis életünk számos olyan kisebb- nagyobb fogyatékosságát tárta fel, amely társadalmilag különösképpen káros és gyökeres megszüntetésük szükségére nyomatékosan hívta fel a figyelmet a CSKP KB Elnökségének 1983. évi levele s az azt követő kormányzati intézkedések. Ezzel összefüggésben a legtöbben főleg a nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek dolgozóinak helytelen eljárását és magatartását kifogásolták ügyes-bajos dolgaik intézésének gyakorlati tapasztalatai alapján. A minisztériumok és a más központi hivatalok dolgozóira ugyan kevesebb volt az ilyen panasz (ez érthető, hiszen az állampolgár ritkábban kerül velük kapcsolatba mint a nemzeti bizottságokkal), de számuk növekszik. A szocialista tulajdon károsításának, a tisztséggel való visszaéléseknek eseteire jóval kevesebben mutattak rá, de ez nem csökkenti az ilyen jellegű s igaznak bizonyult jelzések társadalmi jelentőségét. Több mint ötezer lakossági panasz a lakásgazdálkodást, továbbá a lakások karbantartását, a hó- és a melegvízszolgáltatást érintette. Főleg az állami lakások kiutalásának szerényebb lehetőségei magyarázzák, hogy a lakásgazdálkodást bíráló észrevételek zöme indokolatlannak, illetve az adott lehetőségek keretei között egyelőre megoldhatatlannak bizonyult. Ezzel szemben a lakások javításával és karbantartásával, illetve a hő- és a melegvízszolgáltatással összefüggő panaszok nagy hányada (61,5 - 69,4 százalék) alapos volt. óva intő körülmény, hogy ez utóbbiak száma 1984-hez képest több mint a felével volt nagyobb. A belkereskedelem, az áruellátás javulásával magyarázható, hogy az erre vonatkozó bírálatok száma nem növekedett és csak kevéssel haladta meg az 1982-es esztendő kiugróan magas szintjének a felét. A megalapozottak hányadának növekedése azonban jelzi az e területen még lépten- nyomon előforduló hiányosságokat. Közülük a legtöbben a kereskedelem olyan jelenségeit tették szóvá, amelyek következtében a vevők sokszor nem kiszolgáltaknak, hanem kiszolgáltatottaknak érzik magukat. így például a nyitva tartási idő meg nem tartását, a pult alóli árusítást, a kifogásolható bolti higiéniát, az üvegvisszaváltás elutasítását stb. Elég sokan - 45,3 százalékban joggal - utalnak az áru, főleg a kenyér, a péksütemény, a zöldség és a gyümölcs rossz minőségére. A ritkábban előforduló panaszok közül említést érdemel, hogy 1671 hívta fel a figyelmet a közlekedés, fóleg a városi tömegközlekedés és az autóbuszjáratok fonákságaira. Valamivel kevesebben voltak elégedetlenek a különféle szolgáltatásokkal, kiváltképp a tisztítók, mosodák, szervizek, fodrászatok és a javítóüzemek munkájával. S végül szólnunk kell a környezetszennyezést bíráló lakossági panaszokról is. Számuk ugyan nem volt nagy (612), de ez az a kategória, amelyben a megalapozottság immár évek óta a legnagyobb hányadú - ezúttal 67,2 százalékos. Ide kívánkozik még, hogy a lakossági panaszok alapján intézményes lépések történtek figyelmeztetések, megrovások, a különféle bírságok, sót személycserék és bírósági eljárások formájában is, mégpedig a megalapozott panaszok 60,5 százalékában. (Az ilyen panaszok társadalmilag kevésbé jelentős kisebb hányada ugyanis elintézhető a helyzet javításával is.) Változtatást követel azonban az a gyakorlat, hogy fóleg a nemzeti bizottságok és egyes vezető dolgozók a szankcionálásnál nem egyszer túlságosan is elnézőek, megalkuvóak, sót nem felelnek meg a szocialista törvényesség követelményeinek. , ... (galy) APRÓHIRDETÉS ÁLLÁS A Csemadok KB inštruktori munkakörbe felvesz középiskolai végzettséggel és gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező személyt a Csemadok dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási bizottságára, 1986. szeptember 1-i belépéssel. Jelentkezni személyesen vagy írásban lehet a Csemadok dunaszerdahelyi járási bizottságán (Tel.: 224-78). UF-110 KÖSZÖNTŐ ■ 1986. július 16-án ünnepli 50. születésnapját Hlavnya Mihály Zselizen (Želiezovce). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, s jó egészséget és hosz- szú, boldog életet kívánnak: Sanyi és Robi, valamint a komáék Sikenicából. Ú-2306 ■ 1986. július 16-án ünnepli 60. születésnapját Varga János Nagydarócon (Veľké Dravce). E szép ünnep alkalmából szívből gratulál, és még nagyon sok boldogságot. valamint erőben és egészségben eltöltött hosszú életet kíván: felesége, lánya, veje, fia, menye és a két kis unokája, akik sokszor csókolják a nagyapa szerető dolgos kezét. Ú-2404 ■ Ma ünnepli 81. születésnapját a leg- megértőbb apa, nagyapa és dédapa, Kolek János. Az évforduló alkalmából gratulál, s erőt, egészséget és további derűs életet kíván lánya, Edit és családja, fia, Lali és családja. Ú-2574 rában búcsúszó szerettei köréből. ■ Bármerre visz is utunk, szemünkben könny, szívünkben bánat és fájdalom, mert nagyon hiányzik a szerető testvér, Hacsik Géza. akit a halál 1976. 7. 16-án, 25 éves ko- nélkül ragadott ki Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá ezen a számunkra oly szomorú, 10. évfordulón. Soha el nem múló emlékét, jóságát, szeretetét örökké őrzi édesanyja és négy testvére. Ú-2527 ■ Az élet elmúlik, szívünkben a fájdalom megmarad. Fájó szívvel emlékezünk a szeretett férjre, jó édesapára, nagyapára Lipka Istvánra Somorja (Šamorín), akit a halál 73 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú ötödik évfordulón. Gyászoló felesége és családja Ú-2417 ÚJ SZÓ 6 1986. VII. 16.
