Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-26 / 148. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 *v. » » 1986. VI. 26. A jövő nemzedékére is gondolva Településfejlesztési tervek és az ökológia I. rész - Közép-Szlovákia A közelmúltban szlovákiai új­ságíróknak alkalmuk nyílt, hogy a helyszínen ismerkedjenek meg a Közép-szlovákiai kerület, illetve az Alacsony- és a Magas-Tátra távlati fejlesztési tervével, s ennek kapcsán felvilágosítást kapjanak olyan időszerű kérdésekről, mint amilyen a szervezet és a környe­zet kapcsolata, a természet védel­me, valamint a településfejlesztés és annak ökológiai hatásai. Az Urbion állami városrendezé­si és területfejlesztési intézet Banská Bystrica-i hivatalában Ivari Michalec építészmérnök, kandidátus ismertette a Közép­szlovákiai kerület rövid és hosszú­távú fejlesztési koncepcióját. Tar­talmas előadásából kitűnt, hogy a felszabadulás óta felgyorsult urbanizációs folyamat mindenek­előtt a gazdasági fejlesztést szol­gálta. Az új ipari központok köré új városok épültek, s tanúi lehettünk a települések integrációjának is. A század végéig terjedő időszakot s a jövő század első harmadát is érintő településfejlesztési tervek Közép-Szlovákiában egy központi város, öt nagyváros és huszonöt körzeti jelentőségű központ kiala­kítását irányozzák elő, ezen kívül a kerület 843 települését kategori­zálják. A kerületben jelenleg az összlakosság 49 százaléka él ötezer lakosnál nagyobb lélekszá­mú településeken, s a század végére az összlakosság koncent­rációja ezekben eléri az 52-53 százalékot. A legutóbbi népszám­lálás szerint huszonkét település lélekszáma haladja meg a húsze­zer főt, három városé pedig az ötvenezret. Százezer lakosú váro­sa nincs a kerületnek, ám a szá­zad végére előreláthatólag már két-három is lesz. A legnagyobb fejlesztés előtt Banská Bystrica és Zvolen áll. A távlati tervek szerint a Garam menti két település egyesülésével kialakul Bratislava és Kassa (Ko­šice) mellett Szlovákia harmadik nagyvárosa, s a huszonegyedik század harmincas éveiben lakos­ságának száma elérheti a három- százezret. Mire alapozzák prog­nózisukat a szakemberek? Minde­nekelőtt a két város közelségére, környékének népességére, köz­ponti fekvésére, kedvező megkö­zelíthetőségére, s mindenekelőtt fejleszthetőségére (területi szem­pontból). Bár a teljes összekap­csolás még a távoli jövő program­ját képezi, településfejlesztésük iránya mindkét város esetében a cél komolyságát bizonyítják. Banská Bystrica szemmel látható­an déli irányban terebélyesedik, s nemcsak új üzemeivel, hanem lakótelepeivel is. Az eddigi létesít­mények mellett készen állnak már a tervek egy hatezer lakásból álló negyed építésére, s konkrét lépé­sek történtek Sliač, Kováčová és a többi közbeeső község fejleszté­sére is. A városfejlesztés során mesz- szemenöen figyelembe veszik az ökológiai szempontokat is. Bans­ká Bystricában és Zvolenben egy­aránt rövidesen úgynevezett gya­logos zónákat alakítanak ki, s fő­leg a városközpontok és a törté­nelmileg jelentős épületek, műem­lékek védelmére gondolnak. A tö­megközlekedésben is a környeze­tet legkevésbé szennyező megol­dásokat keresik. Döntés született a trolibuszhálózat kiépítéséről, a kerületi székhelyen már az évtized végére megindulhat a for­galom. A levegőt leginkább szeny- nyező cementgyár illetve fafeldol­gozóüzem részben már üzembe helyezte szűrőberendezéseit, részben a közeljövőben tervezi felszerelésüket. A folyók vizeinek tisztítására is nagy erőfeszítése­ket tettek az utóbbi években. Ami a kerület többi települését illeti, ezeket tájegységekre osztot­ták. A fejlesztési tervek készítését már az 1962. évi kormányrendelet hatálybalépése után megkezdték, s ezek - két-három kivételével - teljesen elkészültek. Gondot csupán a Felső Vág területe okoz, melyet természetes fejlődése na­gyon sok vonatkozásban a Nyu­gat-szlovákiai kerülethez köt, ezért a gondok is túlnőnek a kerü­let hatáskörén. Sok nyílt kérdés van még a kimerült bányák telepü­léseinek ügyében is. Ilyen szem­pontból különösen a Fetsó-Nyitra-i tájegység fejlesztését kíséri meg­különböztetett figyelem, ahol je­lenleg komoly beruházások foly­nak, mivel népgazdaságunknak feltétlenül szüksége van az itt fellelhető jó minőségű szénre, ám a készleteket csupán 40-50 évre becsülik a szakemberek, így már most gondolni kell az érintett, mintegy százezer ember további foglalkoztatására is. Ugyancsak körültekintő terve­zési munkát igényel a környezetet leginkább szennyező ipartelepek fejlesztése. Már a legközelebbi időszakban jelentős eszközöket fordítanak Nováky, Žiar nad Hro­nom és az oravai iparvidék kör­nyezetvédelmére. Gondok persze nem csupán a nagyvárosokban vannak, hanem a falvakban, sőt a legkisebb tele­püléseken, a hegyi tanyákon is. Oravában, Kysucában és Detva- Hriňová környékén foglakozni kell a hegyi tanyák helyzetével. Több­ségüket szocializálták az utóbbi években, ám ahol erre nem nyílik lehetőség dilemma elé kerülnek az illetékesek, vagy engedik az események szabad folyását, vagy gátat vetnek a hegyi tanyák egyéni felvásárlásának. Mindkét alterna­tívának vannak pártolói és ellen­zői. Végleges döntés a kérdésben még nem született. Hasonló a helyzet sok hegyi falu esetében is, miután a szabad természetben, mindenekelőtt az erdőgazdaságok területén építési tilalmat hirdettek nyaralók építésé­re - megnövekedett a paraszthá­zak iránti érdeklődés. Alapjában véve ez nem rossz irányzat, hi­szen ezekben a falvakban már korábban kiépült az infrastruktúra, s a földalapot sem éri csonkítás, károsodás. A régi házak felvásár­lása azonban bizonyos jogi prob­lémákat vet fel, ugyanis az épüle­tek nem üdülők, hanem lakóhá­zak. Ezekből pedig a jelenlegi törvényrendeletek szerint nem le­het kettő senki birtokában. Változ­tatni kellene tehát a rendelkezése­ken, mégpedig olyan irányban, hogy ezeket a hegyi falvakat üdülőteleppé nyilvánítanák. Ter­mészetesen még ezek után sem lehetne korlátlanul építkezni, sőt rombolni sem, mert nagyon sok helyen megtalálhatók népi építé­szetünk remekei, melyek megóvá­sa nemcsak érdekünk, hanem kötelességünk is. HACSI ATTILA Az Elektromont itthon és külföldön A prágai Elektromont olyan konszern, melynek dolgozói a gyenge- és erősáramú berende­zéseket, valamint a technológiai folyamatok automatizált irányítási rendszereit szerelik és kompletti- zálják országszerte. A konszern a szövetségi kormány döntése alapján a korábbi Elektrotechnikai Művek és a prágai Ipari Automati­zációs Müvek összevonásából jött létre. Átvették elődeik feladatait, s hagyományaiknak folytatására törekednek. öt vállalatuknál- Prágában, Brnóban, Teplicében, Bratislavában és Kassán (Košice)- összesen 12 és fél ezer ember dolgozik. Hazánk területén nincs olyan beruházás, amelynek kivitelezé­séből valamilyen módon ne ven­nék ki a részüket. Elsősorban azonban mégis az atomerőmüvek, az észak-csehországi szénme­dence, a metró, valamint a komp­lex lakásépítés köti le kapacitásai­kat. Ezen túlmenően még egész­ségügyi létesítmények, tejüze­mek, gabonasilók és öntözőbe­rendezések szerelését is végzik. Termelési kapacitásaiknak mint­egy harmadát a különféle külföldi beruházások szerelőmunkáira használják ki. Szerelőink százai szereznek jó hírnevet hazánknak külföldön: Kö­zép- és Távol-Keleten, Dél-Ameri- kában, Kubában... Szíriában pél­dául villanyerőmú és kőolajfinomí­tó szerelésén dolgoznak. Argentí­nában, Brazíliában, Kínában és Kubában víz- és hőerőműveket szereltek. Déli szomszédainknál, Magyar- országon az olyan beruházásokon való részvétel fűződik nevükhöz, mint a berendi cementgyár, a győri kazánház, a szolnoki cukorgyár, a budapesti sörgyár, tejüzem és hulladékégető, továbbá az inotai, a tiszapalkonyai, a Duna menti és miskolci erőmű. Jelenleg a pé­csi erőmű rekonstrukciójának első szakaszát végzik, a második vál­lalásáról most készülnek a szerző­dések. Befejezés előtt áll a komá­romi sörgyár építésének a terve. A Szovjetunió élelmiszerprogram­jába való bekapcsolódásuk kere­tében tejüzemeket, cukor- és sör­gyárakat, öntöző és más berende­zéseket exportálnak. Sikert értek el a dukovanyi atomerőmű II. blokkjának befeje­zési munkálatainál. Ezerhétszáz dolgozójuk kezdeményezése szá­mottevően hozzájárult az előirány­zott határidő teljesítéséhez. Annak ellenére, hogy egyes partnerszer­vezetek késve szállítottak, sor kerülhetett a II. blokk próbaüze­melésére. Idei feladataik között továbbra is nagy hangsúlyt he­lyeznek a dukovanyi atomerőmű szerelésére. LUDVIKA KRUPIČKOVÁ A Prágai Élelmiszer-ipari Kutatóintézet dolgozóinak a szovjet partnerintézet munkatársaival együtt sikerült enzimeket elkülöníteniük. Ezzel a módszerrel cellulózt erjesztő enzimek hozzáadásával könnyen emészthető cukrokká tudják átalakítani. Ezt a folyamatot a mezőgazdaságban alkalmazzák majd könnyebben emészthető takarmányok előállítására. A képen: Alexandra Prosková mérnök a kísérletek eredményeit ellenőrzi. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) Kapacitásexport - gondokkal Külföldön is vizsgázik a hazai építőipar Hovatovább egyre növekszik a társadalom energiaigé­nye és az energiahordozók egyúttal alapvetően befolyá­solják a gazdasági élet alakulását is. Tekintettel arra, hogy Csehszlovákia nem bővelkedik energiahordozókban- ellenben egész sor olyan fejlett iparága van, amelyek nagyon is energiaigényesek - igy kénytelen energiabeho­zatalát is növelni. Ebben a tekintetben egyértelműen legnagyobb partnerünk a Szovjetunió. Ha számba ven­nénk az energiaigényes ágazatokat, akkor - bár a laikus számára talán azonnal fel sem tűnne - az építőipar mindenképpen a sor elején foglalna helyet. Nos, előállhat olyan helyzet, hogy egy energiaigényes iparág, avagy népgazdasági ágazat alkalmas az energiaimport költsége­inek fedezésére. Ezt látszik most bizonyítani az a cseh­szlovák-szovjet együttműködés, amely részünkről építői­pari kapacitások exportjára vonatkozik, s ezzel térítjük meg a jövőben a Szovjetunióból származó energiahordozók- elsősorban földgáz - behozatalának egy részét. A feladat fontosságát az is bizonyítja, hogy az SZSZK Építésügyi Minisztériumában egy főosztály létesült, amely az építőipari kapacitások exportjával foglalkozik. Igazga­tója, Karol Kaldarár mérnök a Szovjetunióba irányuló kapacitásexport fontosabb kérdéseiről tájékoztatott. Min­denekelőtt arról, hogy melyek azok a legfőbb feladatok, amelyek ebben az ötéves tervidőszakban a hazai építőiparra várnak a Szovjetunióban.- A Szovjetunióból hozzánk irányuló földgázszállítások 1989-ben tovább bővülnek és attól az évtől kezdve a szállítások megtérítése céljából a hazai építőipari szervezetek a kétoldalú megállapodás értelmében, 895 millió rubel értékű munkát végeznek el a Progressz gázvezetéken és a Karacsaganak körzetében létesítendő uráli földgázkomplexum építkezésein. További 408 millió rubelnyi építőipari munka elvégzése vár ránk az ukrajnai Krivoj Rog térségében, ahol bányaipari és ércdúsító kombinát épül. Itt a csehszlovák építőipari szervezetek kötelezettsége 27,6 milliárd korona értékű építőipari munka elvégzése, összesen a három említett nagyberu­házáson 9 milliárd 352 millió korona értékű munkát kell elvégeznünk. • A vázolt feladatokból is látható, hogy építőipari szempontból is változatos a program, tehát a munkák megoszlása szinte a teljes építőipar profilját felöleli.- Valóban így van, hiszen a magasépítő, a mélyépítő és közmüvesítési tevékenység éppúgy jelen van, mint a kifejezetten ipari építkezésekre szakosodó vállalatok munkája. Ha a munkák értékét tekintjük, a magasépítő vállalatok végzik a legtöbb, csaknem 4 milliárd korona értékű munkát. A mély- és közműépítés terén három és fél milliárdnál több a kötelezettség, s az ipari építkezéseket végző vállalatok részvétele is meghaladja az egy és háromnegyed milliárd koronát. Ezek az építkezések szá­munkra még a kiemelt építkezések között is a legfontosab­bak, így egyszerűen szóba sem jöhet olyan kérdés, hogy a befejezési határidőket módosítanunk kelljen. Ennek érdekében az egyes vállalatoknál olyan osztályokat létesítettünk, amelyek kifejezetten az építőipari kapacitá­sok kivitelét szabályozzák. Ugyanez vonatkozik a vezér- igazgatóságokra és a minisztériumra is. • Tehát az építőipari kapacitásexport a kádermunka területén is feladatokat jelent. Hogyan sikerült mindezzel eddig megbirkózni?- El kell mondanom, hogy a megkezdett építezéseken tapasztalt helyzet várakozáson felüli, vagyis jobb, mint gondoltuk volna. Jelenleg az egyes vállalatoknál az említett célra szervezett osztályok készítik elő azokat a munkacsoportokat, amelyek rövid időn belül munkába lépnek a Szovjetunióban. Feltételezéseink szerint ebben az esztendőben a harmadik negyedév során küldjük a legtöbb dolgozót a szóban forgó építkezésekre. Ez azonban nemcsak az itthon felkészített és utazásra kész dolgozókon múlik, hanem azon is, hogy miként készülnek el a munkásszállások és megérkeznek-e a szükséges gépi-technológiai berendezések. Mindezekelött az építő­ipari nehézgépekre gondolunk, például kotrógépekre, darukra. Célunk az, hogy olyan építőipari kollektívákat küldjünk ezekre a nagy fontosságú építkezésekre, ame­lyek idehaza kellő tapsztalatokat szereztek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azok a dolgozók, akik eddig csak rövid időt töltöttek el az építőiparban, nem utazhatnak, ha ők is bizonyítják rátermettségüket. • Folynak már az építőipari munkák a jelzett építkezé­seken, ezért arra kérném, hogy vázolja röviden a jelenlegi helyzetet:- Először a Jamburgból induló gázvezetéket említeném, melynek hossza összesen 4800 kilométer. Ennek első szakaszát már megkezdte a pardubicei Plynostav nemzeti vállalat és az Uzsgorodtól kezdődő 380 km-es szakaszból 183 km-nyi gázvezeték elkészítése lesz az ó feladatuk. Gyakran kerülnek majd nehéz helyzetbe, hiszen 1232 méter magasságban is kell dolgozniuk, a Kárpátokban. Nemcsak a hideggel, hanem a meredek lejtőkkel is meg kell birkózniuk. Itt 250 személy részére ideiglenes szálláshelyet is biztosítani kell. Októberben a Kassai (Košice) Kohóépítő Vállalat is megkezdte a munkát Krivoj Rogban. Itt is kell lakásokat építenünk, összesen 1400-at. A lakásépítés fő kivitelezője a Banská Bystrica-i Magas­építő Vállalat. Többek között a Dlinszkaja lakótelep felépítése az ő feladatuk 336 lakásegységgel, de fel kell építeniük egy vásárcsarnokot, valamint, az ún. termelőbá­zist és az ideiglenes felvonulási területet. A Progressz gázvezeték fő kivitelezője a bratislavai Hydrostav nemzeti vállalat. Alvállalkozói a žilinai Váhostav és a Kassai Mély- és Közműépítő Vállalat. • Hallottunk azonban bizonyos gondokról is.- Nem mi tehetünk elsősorban arról, hogy a megállapo­dásokban szereplő munkák mennyiségét - amelyek azonban csak részfeladatoknak számítanak - a legköze­lebbi időben nem tudjuk a terveknek megfelelően teljesíteni. Hiányoznak olyan gépek, amelyeket tőkés importból kellett volna biztosítanunk. Gondok merültek fel a helyszínen az építőipari dokumentációval is, így az időszakos tervek teljesítését veszély fenyegeti. A Prog­ressz gázvezeték négy szivattyúállomása közül mindössze a Bogordcsány körzetében létesítendő számára került átadásra az építési terület, így itt is akadnak majd gondjaink, de ismételem, a befejezési határidőket ez nem befolyásolhatja! • Általában azt tartják, hogy a számok mindig adnak bizonyos reális eligazítást, a tájékoztatást pontosabbá, kézzelfoghatóbbá teszik. Hányán dolgoznak jelenleg a Szovjetunióban ezeken a beruházásokon és ezek a számok miként alakulnak a közeljövőben.- Például a Hydrostav nemzeti vállalat dolgozói ez év április 4-én fogtak hozzá az ideiglenes munkásszálások megépítéséhez, mintegy 130 dolgozóval. Nyolcvan dol­gozó lépett ugyanekkor munkába a Kassai Mély- és Közműépítő Vállalatból. Júliusban a Nitrai Magasépítő Vállalat dolgozói is elkezdik a munkát a Karacsaganakben létesítendő uráli földgázkomplexumon, ahol a munkásszál­lások és a lakások építését kezdik. Jelenleg mintegy 600 dolgozó van ezeken az építkezéseken, legtöbben a Kassai Kohóépítő Vállalattól - számuk mintegy 240. Az egyéb, korábban megkezdett építkezésekkel együtt az összlét- szám ezerre tehető. Feltételezzük, hogy a jövő esztendő­ben mintegy 4000 épitőipari dolgozó végzi majd a munkát a Szovjetunióban, ha pedig elérkezik a csúcsmunkák ideje, akkorra körülbelül kilencezer szakmunkással szá­molunk. MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom