Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-26 / 148. szám, csütörtök
A forradalmi munkáspárt elődje ----------------------------------------------------------------------------------------- r--------15 0 évvel ezelőtt alapították meg az Igazak Szövetségét ..................................................................................................... KO MMENTÁLJUK Gyermekintézmények falun A mezőgazdasági üzemek és a nemzeti bizottságok együttműködése számos településen figyelemre méltó eredményt hozott. A községek olyan létesítményekkel gyarapodtak, amelyeknek a szövetkezeti dolgozók, a falu lakosai veszik hasznát. Nem egy szövetkezetben felismerték, a fiatalokat csak úgy tarthatják meg, ha megfelelő életfeltételeket teremtenek számukra, ha a lakások építése mellett a bölcsődékről és az óvodákról sem feledkeznek meg. Erre ösztönözte őket a szövetkezetek X. kongresszusa is. Országos viszonylatban az egységes földműves-szövet- kezeteknek ötszáznyolcvannyolc gyermekintézményük van és több mint ezer üzemeltetéséhez járulnak hozzá, illetve építését anyagilag is támogatják. Nem egy településen a szövetkezet építkezési szakcsoportja végezte el a munkálatokat. A jó együttmüködés, a megértés, a kölcsönös segitőkész- ség eredménye, hogy egy-két kivétellel a szövetkezetben dolgozók gyermekeit ma már el tudják óvodában helyezni. Hasonló a helyzet a bölcsődék terén is, noha több helyen a jövőben mikrobölcsődék létesítése oldhatja csak meg a gondokat. Szlovákia egységes földműves-szövetkezeteinek 115 óvodája és tizenkilenc bölcsődéje van. Ez nem mondható soknak, de hozzá kell még tenni, hogy közös beruházással további 147 óvoda és tizenhét bölcsőde építését segítették elő. Ezen kívül a kulturális és szociális alapból 325 óvoda és hetvenhét bölcsőde üzemeltetési költségéhez járulnak hozzá, sőt a Trnavai járásban több óvoda tatarozását is magukra vállalták. Stará Lubovňában a környék szövetkezetei közösen építettek óvodát, ezzel lehetővé tették, hogy a városban lakók közül többen a szövetkezetben dolgozzanak. Ebben a járásban úgy döntöttek, hogy a tervidőszak végéig a szövetkezetek átveszik a nemzeti bizottságoktól az összes falusi gyermekintézményt. A Liptovský Mikuláš-i járásban az előző tervidőszakban több mint négymillió koronát fordítottak óvodák, bölcsődék építésére. A Munka Érdemrenddel kitüntetett ipolynyéki (Vinica) szövetkezet két óvodája egyikét Čelovcében üzemelteti. Úttörő munkát végzett a rimaszécsi (Rimavská Seč) szövetkezet is, amely elsők között épített óvodát, s amint mondják nem bánták meg. A Nemzeti Front választási programja Szlovákia szerte számos gyermekintézmény építésével számol. Többek között az idén hetvenkilenc szövetkezeti óvodát és tizenegy bölcsödét adnak át mintegy tizenöt millió korona értékben. Nem felesleges beruházás ez, a szövetkezeteknek szükségük van a fiatalokra. A Trnavai járásban felmérést végeztek: több mint ezerkétszáz negyven éven aluli gyermekes fiatalasz- szony dolgozik a szövetkezetekben. Ezért is ösztönzik a szövetkezeteket arra, hogy tovább bővítsék a gyermekintézmények hálózatát, vagy azok építéséből részt vállaljanak. A tervek szerint 1990 végéig ugyanis Szlovákiában húsz százalékkal kell növelni a szövetkezeti gyermekintézményekben a férőhelyek számát. NÉMETH JÁNOS MÉTA 90 A szervezett munkásmozgalom kezdete elképzelhetetlen a különböző proletáregyesületek és -szervezetek keletkezése nélkül, in találkoztak a munkások, itt szervezték önsegélyező és művelődési, később pedig kimondottan politikai tevékenységüket, s itt születtek sokszor a figyelemre méltó programdokumentumok, amelyek a fokozatos eszmei-vi- lágnézeti és politikai fejlődésről, a bonyolult differenciálódási folyamatokról és a munkásmozgalom kezdeteire oly jellemző találkozókról és harcokról vallottak. Százötven évvel ezelőtt jött létre az egyik legismertebb munkásszervezet, a Kommunisták Szövetségének elődje, az Igazak Szövetsége, amely programdokumentumával, a Kommunista Párt Kiáltványával vált ismertté. Ezt a dokumentumot a társaság tudományos elméletének megalapítói dolgozták ki. Megalakulásától a kommunista programhoz vezető út azonban hosszú, akadályokkal teli és nehéz volt. A humánus kapitalizmus illúziója ellen Párizsban 1836 nyarán a titkos demokratikus-republikánus Számkivetettek Szövetségéből eltávolították a legszélsőségesebb, jobbára proletáreróket és létrehozták az új, titkos Igazak Szövetségét. Tagjait iparosok, gyári munkások és a manufaktúrák munkásai képezték. A Számkivetettek Szövetsége kispolgári-demokratikus szervezet volt, amelynek programja és tevékenysége túlnyomórészt antifeudalista célokat, ködös megfogalmazásokat tartalmazott. Ezek szociális és politikai egyenlőséget, szabadságot, állampolgári erkölcsöt és ,,a nép egységét“ hirdették. A szövetség ideológusai által írt ' kiadványok és röpiratok kapitalistaellenes hangulatot keltettek, lényegében azonban kispolgári ideológiát és azon rétegek világnézetét terjesztették, amelyeket állandóan veszélyeztetett az ipari tőke. A legkirívóbb ellentmondásoktól, a brutális kizsákmányolástól mentes kapitalizmusról, a humánus kapitalizmus utópista eszméjéről álmodoztak. Az ilyen nézeteket később Marx és Engels a Kommunista Párt Kiáltványában „reakciósoknak és ugyanakkor utópistáknak“ nevezte. * A nézetbeli különbségek az Igazak Szövetségének megalakulásával érték el tetőpontjukat. Gazdag anyag található a forradalmi és munkásmozgalmi hagyományokat őrző ekecsi (Okoč) emlékszobában. Fő helyen, az ajtóval szemközti asztalon, - látható a már elhunyt, két veterán pártharcos, Szendi Ferdinand és Laki István kitüntetése, valamint a Szlovák Tanács- köztársaság, illetve a CSKP megalapításának 50. évfordulójakor adományozott emlékérem. Mellettük - mivel az emlékszoba a Julius Fučík Alapiskola épületében van - látható az iskolát személyesen is meglátogató Gusta Fučíková ajándéka. Szép és rendezett az a tábla, amelyen a kommunista párt helyi szervezetének múltját mutató dokumentumok láthatók, köztük Major István fényképe is, aki hajdan a pártszervezet egyik aktivistája volt. A többi táblán, időrendi sorrendben egészen napjainkig, egyre több fénykép látható. Az iskola pionírcsapatának tevékenységét például már 32 felvétel illusztrálja. A földműves-szövetkezet megszervezését és megalakulását még több. Egy hosszú asztalkán sorakoznak egymás mellett a veterán kommunisták pártkönyvei, kitüntetései. Külön említést érdemel a nép- * rajzi gyűjtemény, köztük a régi szerszámok, háztartási és munkaA proletárerők elsősorban a szervezet reformjára törekedtek. Szükség volt a kimondottan antidemokratikus, szélsőségesen konspirativ szervezeti rendszer megváltoztatására. Nagyon fontos feladat volt az új szövetség tevékenysége irányvonalának - programjának kidolgozása. Teljes mértékben egyetérthetünk azzal a nézettel, hogy az új szervezetet a sajátosan munkásprogram kidolgozására tett törekvések jellemezték. Az első helyen már nem a forra- dalmi-demokratikus-utópista célok és a burzsoá-republikánus követelések szerepeltek. A legfontosabb cél már nem a demokratikus köztársaság, hanem a közösség, esetleg a „vagyoni közösség“ volt, vagyis lényegében kommunista követelés. Természetesen e követelések érettségi fokát olyan körülmények határozták meg, mint a munkásmozgalom fejlődése, szervezettségi foka, a Szövetség teoretikusainak színvonala, az, hogy mennyire voltak képesek a burzsoá társadalom fejlődése törvényszerűségeinek feltárására és kifejezésére. Hiányoztak a tapasztalatok, az elméleti tézisek összevetése a gyakorlattal. A szocializmus úttörői nézeteinek formálódása nagyon bonyolult volt, de egyes irányokban - bár gyakran nem tudatosan, hanem spontán módon - mégis a tudományos kommunizmus felé mutatott. A kommunista jövő reális volta Wilhelm Weitling utópikus kommunista 1838-ban írta meg az Amilyen az emberiség és amilyennek lennie kell című művét. Hosz- szú ideig lényegében ez volt a Szövetség programja. Ami a tartalmát tekintve különösen jelentős, hogy a kommunista társadalom megteremtése során az eszközök között jelentős helyet foglal el a néptömegek forradalmi harca. Weitling szerint a humánus társadalmi rendszer csak erőszakos forradalommal érhető el, amely felszámolja a magántulajdont. Később ezeket a nézeteket egy másik művében A harmónia és a szabadság biztosítékai címűben fejtette ki. Marx az itt található nézetekkel kapcsolatos fenntartásai ellenére ezt a művet úgy jellemezte, mint „a német munkások összehasonlíthatatlan és szép irodalmi bemutatkozását.“ A szövetség fejlődése súlyos károkat szenvedett, amikor a blaneszközök. Érdekes a most alakuló gyűjtemény is, melynek témája az iskola története. Régi bizonyítványok, egykori tankönyvek, iskolai és házi feladatok kidolgozására szánt füzetek, írásgyakorlatok és rajzok kerültek ebbe a gyűjteménybe. Meglepő, de legalábbis szokatlan, hogy a gyűjtő nevét is feltüntetik egy-egy anyag mellett. Megtudom, hogy az 1974-ben létrehozott emlékszobában tartják a pionírok alkalmi gyűléseit, a szocialista munkabrigádok tagjainak találkozóját, évfordulós ünnepségeket, a község, az efsz és az iskola vendégeinek fogadását. Az emlékszoba két gondoka, Berényi József, az iskola igazgatója és Kósa Erzsébet csapatvezető. Az ő munkájukat segíti Szőke István igazgatóhelyettes, Lakatos Teréz és Krastenics Erzsébet. Archívuma is van az emlékszobának. Ha kiállításra kerül az eredeti anyag, akkor a róla készített fényképmásolat az archívumba kerül. Alkalmanként fordítva: a másolat kerül kiállításra. A folyamatos gyűjtést témák szerint szervezték meg. A gyűjtésben nagy segítséget nyújtanak a pedagógusokon kívül a SZISZ helyi szervezetének tagjai és a pionírok. A feldolgozás pedig a Szocialista Akadémia 10 tagú helyi csoportjának, előadói testületének a feladata. HAJDÚ ANDRÁS quista Évszakok Társasága 1839 májusában felkelést szervezett, amelybe a Szövetség szekciói is bekapcsolódtak. A legaktívabb tagoknak Angliába, Németországba és az Egyesült Államokba kellett távozniuk. Az Igazak Szövetségének történetében jelentős mérföldkő volt az 1847-es év. A Londonban megtartott első kongresszuson elfogadták az új alapszabályzatot, a szervezeti elveket és a tagok kötelességeit. Kidolgozásukban nagymértékben részt vett Marx és Engels. A Szövetség demokratikus és szilárdan szervezett harci egységgé vált. Szervezetileg községekre, járásokra és kerületekre oszlott, amelyek élén a központ állt. Ezek a kongresszusnak, mint a szövetség legfelsőbb szervének tartoztak felelősséggel. Minden tag köteles volt a kommunizmust támogatni és az elfogadott határozatok szerint cselekedni, forradalmi energiát tanúsítani és törekedni a tudomány eredményeinek elsajátítására. A Szövetség célja és feladata volt, hogy megdöntse a burzsoáziát, megteremtse a proletariátus uralmát, felszámolja az osztályellentéteken alapuló régi burzsoá társadamat és megteremtse az osztályok és magántulajdon nélküli új társadalmat. Ekkor vette fel a Kommunisták Szövetsége nevet, s az eredeti jelszó - Minden ember testvér! - helyett új harci jelszót fogadtak el: Világ proletárjai, egyesüljetek! A Kommunisták Szövetségének megalapításával és a tudományos kommunizmus új programdokumentumának, a Kommunista Párt Kiáltványának elfogadásával új fe- ' jezet kezdődött a forradalmi munkásmozgalom fejlődésében. A Kommunisták Szövetsége a forradalmi munkáspártok csírájává, a munkásharcosok iskolájává, a nemzetközi munkásszövetség, az elsó Internacionálé elődjévé vált. TEODOR HUDEČEK Nem lehet szemet hunyni a felületesség, a formalizmus, a tettek és a szavak között megnyilvánuló ellentét fölött. A problémákat következetesen kell megoldani. Ezek a megállapítások a SZISZ Központi Bizottsága nemrég lezajlott 16. ülésén és a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága ülésén hangzottak el, ahol a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek a CSKP XVII. kongresszusát követő feladatairól tanácskoztak. Az ifjúsági szövetségben azért is fontos a problémák következetes megoldása, mert sok fiatal a különböző tisztségekben éppen itt gyakorolja a társadalmi-politikai tevékenységet, s az ifjúsági szervezetben szerzett tapasztalataikat továbbviszik magukkal az életbe, a munkahelyükre. A CSKP XVII. kongresszusán komoly szavak hangzottak el az ifjúság címére. A kommunisták bizalommal fordulnak a fiatalokhoz. A párt azt várja, hogy az eddiginél még felelősségteljesebben használják fel a nevelésükre fordított eszközöket, és kamatoztassák tudásukat és tapasztalataikat, hogy becsvágyuk, energiájuk és lelkesedésük a népgazdaság fejlődésének jelentős tényezőjévé váljon. De hogy az elhangzott szavaknak foganatjuk legyen, szükséges, hogy a fiatalok a munkahelyükön az üzemekben, az iskolában alkotó lelkesedéssel vállalják a rájuk háruló feladatokat a nyolcadik ötéves terv konkrét feladatainak teljesítésében. Ez azonban feltételezi a SZISZ-tisztségviselők következetesebb, céltudatosabb munkáját, főleg azokkal a fiatalokkal, akik a szakközépiskolákban készülnek munkáshivatásukra. A SZISZ-nek az eddiginél jobban figyelembe kellene vennie az ifjúság egyes csoportjainak kor és szociális specifikumát, nem volna szabad közönyösnek lennie az egyes fiataloknál jelentkező negatív irányzatokkal szemben, és azokat is igyekeznie kellene bevonni az ifjúsági szervezetek kollektíváiba, akik mind ez idáig nem vesznek részt a SZISZ munkájában. A fiatal embernek szüksége van rá, hogy lehetősége nyíljék bekapcsolódni a jelentős társadalmi feladatok megoldásába. Természetesen vágyódik az után, hogy aktivitását kedvezően fogadják, és értékeljék. Még ha hihetetlennek is találja valaki - a fiatal ember örül, ha sikerül legyőznie saját kényelmességét, ha összemérheti az erejét másokkal. Tudomásunk van ezekről a vágyakról, amelyek hozzátartoznak az ifjúsághoz, de egyelőre kevéssé használjuk ki. Nemegyszer képtelenek vagyunk pontosan irányítani a fiúk és lányok lelkesedését. A népgazdaság ez idáig megoldatlan kérdéseire, az új utak keresésére és megoldásukra született az az új kezdeményezés, amelyet a SZISZ KB legutóbbi ülésén fogadtak el, és amely a MÉTA 90 nevet kapta. A név az ifjúi lelkesedést és az alkotókezdeményezést jelképezi, s a fiatalok ezzel akarnak hozzáfogni a XVII. kongresszuson kitűzött feladatok megvalósításához. Az eddigi ifjúsági mozgalmak tapasztalatai alapján a MÉTA 90 mindannak az összességét jelenti, amit a fiatalok a munkahelyi, tanulmányi és közéleti tevékenységben akarnak elérni, hogy konkrétabban és még jobban, mint eddig, hozzájáruljanak hazánk szociális-gazdasági felvirágzásának meggyorsításához. A MÉTA alapelve, hogy minden fiatal abban a kollektívában, ahol dolgozik, tanul vagy él, célt tűzzön ki, de önmaga elé is célokat, azaz métákat tűzzön ki az elkövetkező években, amelyek teljesítése nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom hasznára válik. Tapasztalatból tudjuk, hogy egyes ifjúsági mozgalmak elvesztették tekintélyüket, mert a résztvevők rájöttek, hogy a jó értékeléshez tulajdonképpen elegendő kötelezettségvállalásként ügyesen megfogalmazni a munkaköri kötelességek százszázalékos teljesítését. Ez azonban nem kötelezettségvállalás. Ennek mindenütt természetesnek kellene lennie. Ha nem így van, a hiba másutt keresendő. A MÉTA nem formalizmus. Célja olyan légkör teremtése, amelyben a fiúk és a lányok meggyőződésből kötelezik el magukat az időszerű mai feladatok mellett, s mindenütt, ahol a társadalomnak szüksége van rá, megmutatkozik az ifjúság lendülete és alkotó kezdeményezése. Ezért a MÉTA nem előírja a feladatokat, csak ötletekkel szolgál, egyes területeken milyen kötelezettségeket vállalhatnak a fiúk és a lányok. Az új mozgalom a népgazdaság kulcsfeladatainak teljesítésére irányul, a tudomány és technika legújabb vívmányainak megismerésére és a gyakorlatban való alkalmazására, az életkörnyezet védelmére és kialakítására, a közéleti munkára, a gyerekekkel való foglalkozásra, a továbbképzésre. Új, nem kitaposott útra lépni minden bizonnyal bátorságot követel. A fiatalokra azonban ez mindig is jellemző volt. Hisszük, hogy ezúttal is mellőzik az ártalmas formalizmus minden megnyilvánulását, és végérvényesen búcsút mondanak a középszerűségnek, a passzivitásnak, az álkollegialitásnak, a helytelen szerénységnek, kritikátlanságnak. Ilyen tulajdonsággal ugyanis terveiket és elképzeléseiket nem valósíthatnák meg. A haladó célokhoz csak olyan tulajdonságok segítségével lehet eljutni, mint az egészséges önbizalom, a kockázatvállalás, az akadályok merész leküzdése. Ezeket a tulajdonságokat kellene a SZISZ-tagoknak jobban fejleszteniük, ezek segítenek a magasabb célok, a kilencvenes évek métáinak elérésében. ĽUBA ZEMANOVÁ Hagyományőrzők ÚJ SZÚ 4 1986. VI. 26.
