Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-10 / 134. szám, kedd

ÚJ szú 5 <986. VI. 10. Teret adni a kezdeményezésnek Tízéves az Ipargazdasági és Irányítási Intézet Gondolom, nem szükséges részletezni, hogy népgazdaságunk az elmúlt negyven év alatt milyen változásokon ment keresztül. A györs ütemű fejlődés, amelyet minden területen tapasztalhattunk, komoly feladatok elé állította a műszaki szakembereket s velük együtt az irányításban dolgozókat is. Hiszen az új gyárak, az új technológiák, a megváltozott piaci körülmények a korábbiaktól hatásosabb eszközöket kívántak a munka szervezésében és az irányításban egyaránt. De vajon miként lehetne és kellene jobban szervezni a munkát? Milyen eszközöket kell alkal­mazni az irányításban, hogy a kitűzött célokat elérjük? Hogyan növelhető a termelés és az irányítás hatékonysága? Ezekre a kérdésekre keresve a vá­laszt hozta létre az SZSZK Ipari Minisztériuma az Ipargazdasági és Irányítási Intézetet, amely ez év elején ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból kerestük fel Ladislav Lysák mérnököt, az intézet igazgatóját. A Közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói ezekben a napokban csaknem 204 ezer szarvasmarhát legeltetnek. A Losonci (Lučenec) járásban levő Látkyi Efsz tagjai, akik 1700 hektár legelőn gazdálkodnak, mintegy 3000 üszőt nevelnek. E téren több más mezőgazdasági vállalattal kooperálnak. A képen: Mária Hazuchová az üszők súlyát méri. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Az eredményesebb gazdálkodás felé Fokozatosan javulnak a termelési feltételek A Bajcsi (Bajč) Állami Gazdaság az elmúlt évi pénzügyi mérleget 6 millió 800 ezer korona nyereséggel zárta. A jövedelmezőség aránya 6,3 százalékos volt. Nem túl sok, de a lényeg az, hogy ez a hosszabb ideje szinte egy helyben topogó gazdaság már nem tartozik a gyengén gazdálkodók közé. A dolgozók a néhány évvel ezelőtt elfogadott konszolidációs tervet sikeresen teljesítik. Javulnak a termeléshez szükséges anyagi-műszaki feltételek. Ennek ellenére még nagyon sok a tennivaló, hogy a gazdaság az élenjárók közé kerüljön. Az elképzelésekről és a távlati tervekről beszélgettem néhány vezetővel. ■ Miként jellemezné a bratisla­vai Ipargazdasági és Irányítási Intézetet, amelynek megalakulása óta áll az élén?- Tulajdonképpen az SZSZK Ipari Minisztériumához tartozó iparágak gyors fejlődése és a vele járó rengeteg változás hívta életre az intézetet. De mondhatom - két vonatkozásban is - elég későn. Ugyanis egyrészt a cseh ország­részben ekkor már régóta voltak ilyen, illetve hasonló intézetek, másrészt az ipar irányításában a fehér foltok nemcsak a hetvenes évek közepén, hanem már jóval korábban jelentkeztek. Végül is az a tény, hogy az intézet „csak“ 1976-ban alakult meg, nagyban befolyásolta munkánkat. Rövidke múltunkból kimaradtak a próbafel­adatok, mi mindjárt az elején komoly fába vágtuk a fejszénket. Olyan tanulmányokat dolgoztunk ki, amelyeket nemcsak a miniszté­rium, hanem más központi szer­vek és a vállalatok is felhasznál­hattak. Munkánk nem volt kizáró­lag elméleti jellegű és ma sem az. A megoldásra váró feladatokat tulajdonképpen három csoportba sorolhatjuk. Eszerint foglalkozunk a vegy-, a fafeldolgozó és a köny- nyűipar hosszú távú fejlesztésé­nek, valamint ezen iparágak nem­zetközi munkamegosztásban való részvételének kérdéseivel és az ipari minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok irányításának tö­kéletesítésével. Tavaly például többek között elemeztük a vegy­ipar munkáját a hetvenes és a nyolcvanas években,, hazánk és a Szovjetunió együttműködését az ipari tárca szemszögéből, kiérté­keltük a Komplex intézkedések­nek a beruházási politikára tett A szemléltető agitációt szerve­zők többsége még mindig zavarba jön, ha szóba kerül a diaporáma. Ugyanis mibenlétét illetően hiába fordulnak segítségért az értelme­ző szótárhoz, hazánkban a diapo­ráma műfaját kezdetben (hat­nyolc évvel ezelőtt) másféle elne­vezéssel illették. Arról nem is szólva, hogy diaporáma-bemuta- tót aligha láttak. Ismert elnevezése az átvilágít­va vagy kivetítve nézhető, filmre készített képnek: dia. Ha sorozat­ban, két vetítőgép és egyéb vezér­lő, programozó szerkezet segítsé­gével úgy vetítjük a nézők elé a diaképeket, hogy azok újszerű látványként hatnak, miközben a látványhoz hanghatás is (szö­veg, zene) kapcsolódik, sajátos közlési forma - diaporáma - által értetjük meg magunkat. Mivel sa­játos közlés a kép, az időbeliség és a hanghatás eleven egységes, műsorunk nem egyszerű diafóni- kus, vagy audiovizuális hatás, amilyet oktatás közben, esetleg a diszkókban alkalmaznak, hanem sokkal több. Egyébként a diaporáma műfaj­nak, mint közlési formának, ma már irodalma is van. A Csehszlo­vák Fotósok Szövetségének meg­bízásából Alois Garamszegi, kladnói fotós, a szövetség köz­ponti bizottságának lektora foglal­kozik ezzel, mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban. Szlovákiában első ízben 1979- ben, a nyugat-szlovákiai kerületi népművelési központnak a Kon­frontácie elnevezésű versenyén tűnt fel a diaporáma. A verseny szervezői és rendezői agitatív hatású műsorokat kértek a nép­művelőktől. Ilyen volt, méghozzá kiváló minősítésű, mert első díjat hatását és foglalkoztunk a haté­konysággal a 8. ötéves terv fel­adatainak vonatkozásában. A ta­nulmányokat elsősorban az SZSZK Ipari Minisztériuma, a Szlovák Tervbizottság és más központi szervek kérték, de gaz­dára találtak a nemzetközi tudo­mányos-kutató intézetekben is. ■ A felsoroltak azt igazolják, hogy figyelmük valóban a legidő­szerűbb kérdésekre irányul. De vajon tanulmányaikat, megoldási javaslataikat milyen mértékben igénylik és használják fel a válla­latok?- Szeretném hinni, hogy nagy­mértékben. Azonban az intézetek és a vállalatok közti kapcsolattal összefüggésben el kell oszlatni egy téves nézetet. Sokan elvárják, hogy a kutatóintézet oldja meg egy bizonyos vállalat problémáit. Pedig nekünk nem ez a felada­tunk, hiszen nincsenek meg hozzá a szükséges információink. Inkább a vállalat dolgozóinak kell na­gyobb mértékben részt venniük a kutatásban, hogy az ott szerzett ismereteket a gazdasági szerve­zet körülményeihez igazítva fel­használhassák. ■ Napjaink nem újkeletű, de egyik legfontosabb feladata az intenzív növekedés. Ezzel kap­csolatban milyen tennivalók hárul­nak intézetükre?- Eddig az intenzifikációt főként az élőmunka megtakarításaként értelmeztük. A XVII. pártkongresz- szus azonban ezzel összefüggés­ben a tudományos-műszaki hala­dást helyezte előtérbe. A jövőben tehát nekünk is erre kell összpon­tosítanunk. Ez persze nem könnyű feladat, annál is inkább, mivel nyert, a felsőpatonyi (Horná Po­tôň) művelődési ház Szülőföld cí­mű műsora. Balódy Viola és Anda Lajos készítette a 45 perces be­mutatót. A díjjal elismerést nyertek az alkotók, de maga a diaporáma is. Az elismerés, a.díj, lelkes mun­kára serkentette az alkotókat. Min­den évben új műsorral, új alkotás­sal jelentkeztek. Tevékenységük irányát megszabta a követelmény, amelyet Balódy Viola így fogalma­zott meg: Mi népművelők agitáto­rok vagyunk, nekünk a helyi igé­nyek, az aktuális feladatok szerint kell ezt a műfajt, ezt az agitációs eszközt alkalmaznunk. Ennek alapján szerkesztették meg 1980- ban a Februári győzelem, 1981- ben a Választási program című diaporáma-bemutatót. Ujabb díjat, újabb elismerést nyertek 1982-ben Az ősz gyertyái című műsoruk bemutatásával. A helyi, meg a környékbeli közön­ségnek is tetszett a nyugdíjasok, az idős emberek életének kérdé­seivel foglalkozó, 40 perces be­mutató. Utána, 1983-ban ismét alkalmi műsort szerkesztettek, melynek témája az efsz dolgozói­nak munkája volt. Mások, akik példájuk követésé­vel is megpróbálkoztak később, valójában az 1984-ben bemuta­tott, 15 perces, a béke kérdésével foglalkozó, Hitvallás című műso­rukra figyeltek fel. Ami azt jelenti, hogy öt évig tartott a hozzáértők, az újért lelkesedők érdeklődésé­nek felkeltése. Az idén újabb bemutatóval je­lentkeznek, a címe: Barátságok. A vetítésre kerülő felvételek zömét ugyan Molnár Tibor mérnök, a földműves-szövetkezet agronó- musa készítette a Moszkvában a tudományos-műszaki fejlődés új szakaszba lépett. A tudománynak és a technikának az újratermelési folyamat részévé kell válnia, tehát a gazdasági fejlődésben mindket­tő meghatározó szerephez jut. Sok szakember szerint ebben az új fejlődési szakaszban tudomá­nyos-ipari forradalomról van szó. ♦ ■ Ebből arra következtethe­tünk, hogy megnövekszik az alkal­mazott kutatás súlya.- Azt hiszem, ez valóban így lesz. S ez azért is indokolt, mert az alkalmazott kutatás feladatait most A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumban fogalmazták meg először. Arra számítunk, hogy az irányítás minden szintjén az eddiginél nagyobb érdeklődést mutatnak az intézet tanulmányai, kutatásai iránt. Ezért a jövőben növelnünk kell munkánk színvo­nalát és a számítástechnikát is be kell vonnunk a kutatásba. Egyéb­ként, ami munkánk eredményes­ségét illeti, azt számszerűsített adatokkal nem lehet kifejezni. Az értékelést az is nehezíti, hogy míg egy kevésbé jó tanulmányunkkal kapcsolatban az adott vállalat mindig kihangsúlyozza, hogy az Ipargazdasági és Irányítási Intézet munkájáról van szó, addig egy apró részleteiben is alkalmazható tanulmány, esetében mi kimara­dunk a gazdasági szervezet érté­keléséből. De hát a hangsúly nem a számszerűsített kimutatásokon van, hanem azon, hogy teret adjunk a kezdeményezésnek és az alkotó gondolat ne vesszen kárba. KOVÁCS EDIT rendezett Világifjúsági Találkozó résztvevőjeként, de az összeállí­tás, a szerkesztés, az alkotás lényegi munkáját ők ketten végez­ték el. Ha valaki csak műsoraik címe alapján, a vetítés megtekintése nélkül próbálja megítélni tevé­kenységük miféleségét, sejtheti, hogy amit művelnek: az elbeszé­léshez, a riporthoz, az interjúhoz hasonlítható. Aki pedig meg is tekinti bemutatójukat, igazolhatja, hogy amit művelnek: művészi színvonalú szemléltető agitáció. Érdemes itt megemlíteni, hogy tevékenységük úttörő jellegű ezen a téren, mert mások másként alkalmazzák a diaporáma műfajt. Alig fél évvel ezelőtt az ifjú fotósok országos szemináriumán, két es­tén, másfél-másfél órás diaporá- ma-bemutatót rendezett Alois Ga­ramszegi, és ez a műsor bizonyí­totta: amit mások művelnek, in­kább a vershez hasonlítható. Má­sok ezt a közlési, kifejezési formát csak művészetként igyekeznek al­kalmazni. Természetesen, mindkét alkal­mazási mód dicsérendő és létjo­gosult. Sajnálatos viszont az, hogy nálunk, Szlovákiában még nem eléggé ismert a művelődési há­zakban és az agitációs központok­ban a diaporáma. Sajnálatos, mert a fotósok nemzetközi szervezete, a FIAP diaporáma bizottsága már három nemzetközi szemlét rende­zet, persze a részvételünk nélkül. A környező országokban már jóval népszerűbb, mint nálunk. Jóval többet kellene tenni an­nak érdekében, hogy az agitációs központokban ismert és alkalma­zott legyen a diaporáma, mert hatásos, művészi színvonalú, szemléltető agitáció. HAJDÚ ANDRÁS Mária Luzsiczová mérnök, az üzemi pártszervezet elnöke, a nö­vényvédelmi részleg vezetője azt fejtegette, hogy az egyes szaka­szok irányítását fokozatosan főis­kolát végzett és jó tapasztalatokkal rendelkező szakemberekre bíz­zák. Javítják a szociális körülmé­nyeket is, hogy az emberek meg­találják számításukat és jól érez­zék magukat ebben a gazdaság­ban. Korszerűsítik a régebbi laká­sokat és újakat építenek. A dolgo­zók házában kedvezményesen ét­kezhetnek a munkások. Az idény­munkák időszakában a jól felsze­relt étteremből a határba szállítják az ételt. Munkájával kapcsolatban el­mondotta, hogy még elég sok nehézséggel kell megküzdeniük. A növényvédő csoport korszerű gépekkel és hatékony vegyszerek­kel irtotta a drótférgeket és eléggé hatékonyan védekezett a gomba­betegségek ellen. A munkához felhasználták a repülőgépeket, de amikor az idő sürgetett, hagyomá­nyos módon is permeteztek. Igaz, a gépek nyomokat hagytak a ga­bonatáblákon, de úgy gondolják, hogy a kár kisebb, mint a védeke­zés eredményeként várható több termés. A tapasztalatokat felhasz­nálva úgy tervezik, hogy a jövőben egyes parcellákon a gépek mun­kaszélessége szerint nem vetnek gabonát a keréknyomokba. Bolemant László mérnök, a nö­vénytermesztési ágazat vezetője bizakodva beszélt arról, hogy a 147 hektár őszi repce jó termést ígér. A munkacsoportok mindent megtesznek azért, hogy a 30 hektár dinnye, a 80 hektár dohány, a 40 hektár zöldpaprika és az 50 hektár fűszerpaprika terméséből jelentős bevétele származzon a gazdaságnak. A felmérések szerint a szőlő is bő termést ígér. A kukoricát már május elejéig elvetették, a növényápolási mun­kákat rugalmasan szervezik. Szeifert István fógépesító arról beszélt, hogy a géppark dolgozói nagyon fegyelmezetten és lelkiis­meretesen dolgoznak. Nincs szükség parancsolgatásra, ha szükséges, megértik, hogy éjsza­ka is dolgozni kell. Ez a munkalen­dület megmutatkozott a takarmá­nyok betakarításánál is. A napok­ban a gépesített brigád már készül a repce aratására. Az állattenyésztésben az év első négy hónapjában kedvező változások történtek. A dolgozók a tervezettnél több tejet fejtek és a malacelválasztási tervet is túltel­jesítették. Gabriel Takáč mérnök, az állattenyésztési ágazat vezető­je beszélgetés közben arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy ha az etetők és fejők továbbra is ilyen jól dolgoznak, még jobban kihasznál­ják a feltételeket a termelés növe­lésére, akkor a tehenek évi átla­gos tejhozama elérheti a 3950 litert. Számítása szerint kocánként legalább 18 malacot választanak el az ellető dolgozói. Ezek a muta­tók bizonyítják, hogy egyes szaka­szokon fokozatosan javulnak a munkakörülmények és a terme­lési feltételek. Fejtegette, hogy nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi és gazdasági szem­pontokat is szem előtt tartják. Az abraktakarmány-fogyasztási nor­mákat az állattenyésztési termé­kek előállításánál nem lépik túl. Sőt, jelentős megtakarítást érnek el. Ennek eredményeként egy liter tejet 60 filléres nyereséggel állíta­nak elő. Az állattenyésztésben a jövő­ben még kedvezőbb fordulat tör­ténhet. Több korszerűsítésre kerül sor. A szárazetetési módszert fokozatosan nedvesre váltják fel. A nagy termelékenységű tehene­ket a követelményeknek megfele­lő új istállókban tartják majd. A berendezések tökéletesítésén is dolgoznak. Elképzeléseket, javaslatokat, sokat ígérő terveket hallottam ezen az esős délutánon. Azt a következtetést vontam le, hogy gazdaság dolgozói az eredmé­nyesebb gazdálkodás felé halad­nak. Ebben bizakodott Duka Géza mérnök, az állami gazdaság igaz­gatója is. Véleménye szerint ma már kialakulóban van az irányítók olyan csoportja, amely képes a konszolidációs program megva­lósítására, a dolgozók többségé­nek mozgósítására. Ebben nagy segítséget nyújt nekik a pártszer­vezet bizottsága is, amely mesz- szemenően támogatja a gazdasá­gi vezetést. A pártszervezet nyil­vános gyűléseken ismerteti meg a dolgozókat a legfontosabb gaz­daságfejlesztési tervekkel. Egyre szorosabbá válik a nagy kiterjedé­sű gazdaság dolgozóinak együtt­működése. A szocialista munka­brigádok jó példáját követve a munkacsoportok kezdeménye- zően javaslatokat tesznek a ter­melési folyamatok korszerűsítésé­re. Az önálló elszámolási rendszer érvényesítésével arra törekednek, hogy a pénzügyi mérleget újra nyereségesen zárják. BALLA JÓZSEF Az elismeréstől az alkalmazásig Még ma sem eléggé ismert a diaporáma

Next

/
Oldalképek
Tartalom