Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-09 / 133. szám, hétfő
A testmozgás, mint a szabadidő szerves része A 6 — 18 éves korú tanulók, ill. diákok szabadidejének a hasznos eltöltéséhez jelentős mértékben járulnak hozzá az iskolán kívüli nevelés intézményei, a pionír- és ifjúsági házak. Az említett intézmények lehetővé teszik a gyermekek és az ifjúság számára, hogy szakképzett pedagógusok vezetése mellett mélyrehatóbban is megismerkedjenek, foglalkozzanak az őket érdeklő dolgokkal. A következőkben a Füleki (Fiľakovo) Pionír- és Ifjúsági Ház nyújotta lehetőségeket mutatjuk be ‘ olvasóinknak, pontosabban ezen belül is a testnevelési, honvédelmi és a turisztikai szakkör tevékenységét: a módszertani vezetője Alžbeta Vargicovával beszélgetünk: A sport erő, egészség! • Milyen szerepe van a városi pionír és ifjúsági háznak a tanulók, a diákok életében?- Intézményünk tő feladata, hogy a körülményekhez képest lehetőleg minél jobban járuljon hozzá 4 alap- és 2 középiskola tanulói szabadidejének a tartalmas eltöltéséhez. Ezt a célt szolgálják különböző szakköreink is. Nagy segítséget jelent számunkra, hogy az említett szakkörök eredményes működését 9 külső munkatársunk — szabadidejüket nem sajnálva - is tevékenységével biztosítja. Szeretném még megemlíteni: a tanulók szabadidejének a megszervezését illetően nagyon jó a szülőkkel való együttműködésünk is. • Milyen lehetőségeket nyújt az irányított testnevelési, honvédelmi és turisztikai szakkör a sportolni vágyó, a mozgást kedvelő tanulók számára?- Igyekezetünk arra irányul, hogy a gyermekek és az ifjúság sporttevékenysége minél sokoldalúbb legyen. E célból főleg az atlétika versenyszámaiból álló sportnapokat, honvédelmi versenyeket, ki- sebb-nagyobb túrákat, valamint sítanfolyamokat szervezünk. Magam hetente kétszer vezetem a tornaszakkört. Akcióinkra gyakran kerül sor a hétvégeken, szünidőkben is. A tavaszi szünetben pl. egyhetes sítanfolyamon vettünk részt a gyerekekkel, s igyekszünk biztosítani számukra, hogy a nyáron is ott lehessenek a különböző sporttáborokban. • Úgy tudom, a fentebb említett lehetőségeken kívül a tanulóknak alkalmuk nyílik ismert sportemberekkel való személyes találkozásokra is...- Abból kiindulva, hogy a gyerekek és az ifjúság számára mindig nagy élményt jelent a sportban jelentős eredményeket elért személyek megismerése, fontosnak tartjuk az élménybeszámolók megszervezését is. Örömünkre szolgált, hogy meghívásunkat legutóbb elfogadta ing. Vojtech Christov, az ismert játékvezető. Természetesen további terveink, elképzeléseink is vannak, de elsősorban azt szeretnénk, ha tanulóink közelebbről is megismernék városunk, járásunk eredményes sportolóit. Ezért a közeljövőben Szikora Pál, csehszlovák válogatott gyaloglóval - aki egyébként füleki lakos - tervezünk élmény- beszámolót. • Napjainkban elég gyakran hangoztatott vélemény: az ifjúság nagy részét nem érdekli a rendszeres sportolás, mert enyhén szólva, egyszerűen lusták. Mi erről a véleménye?- Szerintem nagyon sok múlik a szülőkön. Ha a szülők egészen kicsi kortól kezdve támogatják, fejlesztik gyermekük mozgás- szeretetét - természetesen játékos formában és mindig a gyermek életkorának és képességeinek megfelelő módon -, nem hiszem, hogy kinőve a gyerekkorból, már nem fog kellő érdeklődést tanúsítani a rendszeres mozgás iránt. Természetesen a testmozgás megszerettetésében nem lehet figyelmen kívül hagyni a pedagógusok, edzők munkáját sem, azonban - amint említettem- e téren a szülőké a döntő szerep. • Mint két nagylány édesanyja, bizonyára saját tapasztalatából kiindulva is állítja a fentieket. ..- Lányaimat - férjemmel együtt- igyekeztünk minél több ún. alapsportággal (úszás, sízés, torna stb.) megismertetni, hiszen a gyermekek testmozgásának egyik alapvető követelménye a sokoldalúság. Fontosnak tartom azt is, hogy a gyermek szeresse azt a sportágat, amit éppen csinál, nem pedig a szülői kényszer, vagy becsvágy végett űzze. Lányaim közül inkább Mária a „sportosabb“ típus, kosárlabdázik, de Viktória is szívesen tornázik szabadidejében. Alžbeta Vargicová a Füleki Pionír- és Ifjúsági Ház testnevelési, honvédelmi és turisztikai szakköre vezetésén kívül jelentős részt vállal a felnőttek szabadidősportja népszerűsítésében is. A füleki Kovomier sportegyesület turisztikai szakosztályának - amely mintegy kétszáz tagot számlál - a vezetője. Több mint tíz éve vezeti lankadatlan lelkesedéssel a nők tornáját is, hetente két alkalommal. Természetesen a spartakiád-gyakorla- tok betanításából is mindig alaposan kivette a részét. Munkássága elismerése jeléül méltán lett 1983-ban a Losonci (Lučenec) járás legjobb előtör- násza. E. Charier, francia pedagógus és író szerint „Nagy művészet, hogy valami módon mindenkiben felismerjük a hídnak azt a részét, amelyen átkelhetünk“. Tegyük hozzá, hogy főleg egy pedagógus esetében, munkája eredményessége érdekében ez az egyik legfontosabb tulajdonság. Talán ezzel is magyarázható, hogy Betka ennyi sok gyerekkel, felnőttel szerettette és szeretteti meg a rendszeres testmozgást. KUBANNÉGERIÉVA megirigyelhetnék tőlünk. Ezenkívül minden csapatnak van saját edzője, csapatvezetője. Valemennyien társadalmi munkában dolgoznak a legkisebb ellenszolgáltatás nélkül. Jómagam a két ifjúsági csapatot edzem. Mi legtöbbször még azt sem engedhetjük meg magunknak, hogy egy limonádét adjunk a játékosoknak a mérkőzés után. Még szerencse, hogy minden ellenfelünk bratislavai, és a városi közlekedéssel bármelyik bajnoki mérkőzésre eljutunk, útiköltségre sem költünk. Rólunk nyugodtan el lehet mondani, hogy makulátlan amatőrök vagyunk. Aki e körülmények között is vállalja a munkát és a játékot, az minden dicséretet megérdemel. És ilyen körülmények között felneveltünk egy ifjúsági játékost, Barbirik Jankót, aki korosztályában pillanatnyilag a szlovák válogatott keret tagja. A játékosok zöme, egyetemista, főiskolás, a közeli lakótelepek lakói, akik ilyen körülmények között is vállalják a játékot, mert máshol mondjuk zárt ajtókra találnak. Itt viszont kiélhetik a mozgásigényüket. Ennek csak egy hátránya van, hogy gyakran cserélődik a keret, a játékosok jönnek, mennek. Hullámzik a csapat teljesítménye.- A mi egyesületünk munkája tulajdonképpen egy érdekes modell - zárta le beszélgetésünket Horváth Ernő. - Mivel Vereknyét lassan felszámolják, afféle lakótelepi sportegyesületnek tekintjük magunkat. Annyit beszélünk a lakótelepi sportolásról, arról, hogy az új lakótelepeken nincsenek pályák, stadionok, mozgáslehetőség. Itt van a mi stadionunk, mindenki előtt nyitva. Bárkit szívesen látunk, aki a testnevelési mozgalom népes családját akarja gyarapítani, aki rendszeresen akar sportolni. A labdarúgókon kívül egy éve működik a lábteniszcsapatunk, amely most kapcsolódott be a városi ligába. Hamarosan elkészül a szennyvízderítő, és akkor felszabadul a felvonulási terület, amelyen az ígéret szerint pályát létesíthetünk. Alig várjuk már, hogy, hozzá láthassunk a munkához és még több embernek biztosítsunk sportolási lehetőséget. PALÁGYI LAJOS A kimutatások szerint Nagykürtösön (Veľký Krtíá) és környékén, Szlovákia legfiatalabb, 1968- ban alakult járásában mintegy 47 000 ember él.- Közülük - végez gyors számvetést Bugyi Ferenc, a testnevelési szövetség járási bizottsága vezető titkára - kereken 33 ezer a hat és hatvan év közötti gyermek, felnőtt és fiatal. Ezek 15,6 százaléka, szám szerint 5118 személy, aktív sportoló. Ók 49, különféle sportágakat művelő, valamint turisztikával és alapozó testneveléssel, tömegsporttal foglalkozó alapszervezetben, sportegyesületben tevékenykednek. A járási székhelyen sok a fiatal: mintegy 9000 a 6 és 60 év közöttiek száma, s 18.2 százalékuk tagja a 12 sportegyesület 33 szakosztálya valamelyikének. Nagykürtösön mindössze egyetlen futballszakosztály működik: a Dolina bánya egyesülete, amely 574 taggal büszkélkedhet. Legkisebb a Poľnohospodár sportköre, csupán röplabda szakosztálya létezik. Persze, külön magyarázata van ennek. A Parasztszövetség Járási Bizottságán dolgozó mérnökök tanulmányi idejük alatt Nyitrán (Nitra) többnyire röplabdáztak, s az iskola befejeztével továbbra is szeretett volna kedvenc kedvtelésüknek hódolni, hát Milan Lavrík mérnök vezetésével sportegyesületet alapítottak. Azonban bátorság lenne állítani, hogy a járásszékhelyen nem szeretik a futballt. Ám emellett a legnépszerűbb a kosárlabda, a tenisz és a kerékpározás. Leginkább - örvendetes módon - a kocogásra és a maratoni-, valamint a tájfutásra kaptak rá a Kürtösiek mostanában. Futóklub is alakult, melynek „szülőatyja“, Cyril Talán a legutóbbi déčíni országos versenyen a 14. helyen végzett. Az ifjú nagykürtösi asztaliteniszezők, röplabdázók, teniszezők a kerületi bajnokságban szerepelnek. Dicséretes kezdeményezés: a 12 kürtösi sportegyesület közül hatban nagy tömegeket foglalkoztató turistaszakosztály is létezik, 10 egyesület pedig éppen az alapozó testnevelés népszerűsítésére építi tevékenységét. Egyre nagyobb csoportokat vonz a cselgáncs.- Jóleső érzéssel állapíthatom meg - szögezte le Bugyi Ferenc hogy az alapiskolákban eredményes sportnépszerúsitó sportághonosító munkát végeznek a testnevelő tanárok. A járási székhelyen a kosárlabda az első számú kedvenc, míg vidéken az atlétika is egyre jobban hódít a pionírok körében. Lánczos József, Bojtos János, Szrancsík János és társai a legnagyobb sikerek kovácsai. Nekik is köszönhető, hogy a tavalyi spartakiád-bemutatókon olyan sikeresen szerepeltek a járás alapiskoláinak diákjai, s méltón képviselték a szúkebb pátriát a prágai bemutatón. A kürtösi fiatalok akarnak és szeretnek sportolni: előttük szüleik járnak jó példával. Ezen túlmenően természetesen szükség van a futballra is, elvégre a legnagyobb tömegeket vonzó sportág manapság. Nagykürtösön és a járás többi településein egyaránt. Bizony, így igaz. Egy-egy izgalmasnak, nem mindennapinak ígérkező mérkőzés kedvéért százak, ezrek gyűlnek össze a pályákon. Ipolybalogon (Balog nad Ipľom) például mintegy kétezer néző szurkolta végig a sportszervezet megalakulása 50. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi tornát, amelyen a helyi csapat a magyarországi NB l.-ben szereplő MTK-VM együttesét látta vendégül. De telt ház előtt játszották a járásszékhelyen zajlott nemzetközi barátsági röplabdatorna mérkőzéseit is, ahol a vendéglátó nagykürtösieken túl pályára léptek a žilinai, valamint a csepeli játékosok is. A járásban, vidéken egyre jobban hódít a lovassport is. A záva- dai egységes földmúves-szövet- kezet lovas szakosztálya - Vladimír Kanát mérnök kezdeményezésére - 1983-ban alakult. Jelenleg 8 versenyló áll a rendelkezésükre. A závadaiak számos szlovákiai versenyen értek már el szép eredményeket, ókét az ipolyvar- bóiak (Vrbovka) követik a sorban: ók is négy lóval rendelkeznek, 26 főből áll a szakosztály, s ebből heten diákok. Az egészen kicsi, alig néhány száz lakosú falvakban is élénk sportélet zajlik. Kőkesziben (Kamenné Kosihy) a sakk a legnépszerűbb, legsikeresebb sportág, Zsélyben (Zelovce) meg - az ifjúsági labdarúgáson kívül - az asztalitenisz hódít. Nagykürtösön két alapiskolai, két városi és egy középiskolai sportcsarnok áll az érdeklődők rendelkezésére. A létesítményeket bárki igénybe veheti. A városi sporttelepre úgyszintén minden ember beléphet. Ha pedig elkészül a tervezett műjégpálya, a salak és aszfaltborítású röplabdapálya és a sportuszoda, még nagyobb sportolási lehetőségek nyílnak mindenki számára.- Szeretnénk elérni - vallja a járási vezető titkár -, hogy polgáraink a munkaidő befejeztével ne a kiskertekben, a fóliasátrakban töltsék minden szabadidejüket, hanem nagyobb gondot fordítsanak testük kultúrájára, egészségük védelmére is. Rajtunk nem múlik, igyekszünk széleskörű sportolási lehetőségeket biztosítani nem csupán az alapiskolás gyerekek, de a felnőtt lányok, asszonyok és férfiak számára is. A hagyományos labdarúgó-bajnokságokon kívül telente járás- szerte teremtornára kerül sor. Az ötéves tervidőszak végéig előreláthatólag minden alapszervezetnek les? turista, vagy alapozó testnevelési szakosztálya, s 6090- re emelkedik a Rátermettségi jelvény tulajdonosainak a száma. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvétele Toronyházak árnyékában Vereknye (Vrakuňa) Szlovákia fővárosának tószomszédságában fekszik. Jobban mondva a terjeszkedő, erőteljesen fejlődő város lassan körülfonja és a szó szoros értelmében elnyeli. Most is egész utcák, földhözragadt házak tűnnek el, hogy helyet adjanak a toronyházaknak, mert drága az ingatlan, és legokosabb felfelé építeni. Meg vannak számlálva a község évei, de egyelőre még létezik, akárcsak a sportszervezet, amelynek a labdarúgócsapata meglehetősen jól szerepel a kerületi (bratislavai) bajnokságban. Ez annál meglepőbb, hogy lényegében egy parányi községről, s annak sportszervezetéről van szó, amelynek semmilyen, támogatója sincs. A vereknyeiek először 1977-ben kerültek fel ebbe az osztályba, de kellő tapasztalat és egyéb híján képtelenek voltak helytállni és két év múltán kiestek. De mindössze egy év elteltével ismét feljutottak a kerületi bajnokságba. Ez eddig a vereknyei labdarúgás legnagyobb sikere. Egyébként a szervezett labdarúgás fennállásának fél évszázados jubileumát 1982-ben ünnepelték. Hogy működik egy kis sportegyesület a nagyok, tehetősebb fővárosi klubok, a toronyházak árnyékában - erre kerestem választ a faluszéli stadionban. Az első meglepetés az volt, hogy milyen pompásan gondozott a gyepszónyeg és a szociális épület. A második meglepetés pedig akkor ért, amikor az edzőmérkózés nézői közül egy szőke fiatal asszony, mutatkozott be, hogy ó Kovačičová Alžbeta, az egyesület titkára. Emancipáció ide, emancipáció oda, azért nem hétköznapi eset, hogy ebben a tisztségben a női nem képviselőjével találkozunk. A vezetőség tagjai azonban megerősítették, hogy Kovačičová az egyesület legjobban tájékozott embere, ha úgy tetszik - szóvivője. Arról nem is beszélve, hogy az egyik leglelkesebb tisztségviselő. Szinte minden szabad idejét a stadionban tölti. Polgári foglalkozását tekintve a Staving munkásnője. Hogy kerül egy fiatal munkásasszony a labdarúgáshoz, merthogy a vereknyei sportéletet elsősorban a labdarúgás jelenti.- Itt lakunk a közeli Árokköz lakótelepen - mondja. - A fiam egyszer azzal állt elő, hogy szeretne Verek, nyén furballozni. Közel vpn és szívesen befogadják. A férjemmel úgy gondoltuk, hogy mindig jobb, ha Vereknyén futballozik, mintha az utcán csavarogna egyéb elfoglaltság hfján. Áldásunkat adtuk a szándékra. Egyszer-kétszer eljöttem megnézni, hogy hol is futballozik az én csemetém, és közben elkezdtek kérlelni, hogy nem vállalnék-e tisztséget, mert szükségük van az egyesületben emberekre. Némi megfontolás után vállaltam, és utólag rájöttem, hogy nagyon jól tettem. Sok szép percet átéltem már a stadionban. Időközben a férjemet is rábírtam, hogy jöjjön közénk. Némi unszolásra ráállt, és most már mindketten a vezetőségben dolgozunk puszta kedvtelésből; örömünket leljük benne. Vereknyén egyébként mindenki kedvtelésből dolgozik az egyesületben. Nincs támogató, nincs bázisszerv, nem dúskálnak a pénzben, de nem panaszkodnak. Van egy autóbuszuk, annak az üzemeltetéséből, bérbeadásából fedezik az összes fenntartási költséget. Ha valamire panaszkodnak, akkor csak arra, hogy annak idején megcsonkították a pályájukat, és most egy füves pályán játszik és edz hét csapat. Erről beszélt Horváth Ernő, a vezetőség politikai nevelóbizottságá- nak elnöke:- A felnőttek a kerületben, a B- csapat a második osztályban játszik. Az egyik ifjúsági csapatunk szintén a kerületiben, a másik a második osztályban játszik. Van még három serdülő csapatunk, mind rendes bajnokságban. Ez legalább százhúsz főt jelent. Ha koratavasz- szal vagy nagyobb esők idején a pályán folytatnák a felkészülést, akkor már rég bezárhattuk volna a stadiont. Ott edzenek ahol tudnak. Ha jó idő van, akkor természetesen a füves pályán. Ennek ellenére a gyepszőnyeget rangos klubok is A turista szakosztályok gyakorta vesznek részt az országos túrákon is.
