Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-06 / 131. szám, péntek

Az alsósajój vasércdúsitó látképe (Archív felv.) Ércre várnak a kohók BÁN\ Amikor a hazai ércbányászatról beszélünk, akkor mindenképpen meg kell említenünk a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák nemze­ti vállalat nevét, amelynek kilenc üzeme van. Az ércbányászat Szlovákiában évszázados hagyo­mányokra tekint vissza, jelentős fejlesztésére azonban csak a fel- szabadulás után került sor. A to­vábbi fontos mérföldkő ebben a tekintetben az Ércbányák- és Magnezitmúvek termelési-gazda­sági egység létrehozása volt, két évtizeddel ezelőtt. Akkor került át az alsósajói (Nižná Slaná) üzem igazgatói székéből Spišská Nová Vesbe, a vállalat központjába Kor­nel Malatinský igazgató. Látogatá­sunkkor aprólékosan ecsetelte a vállalat helyzetét.- Jelenleg kilenc üzemet irányí­tunk a vállalat központjából. A termelési-gazdasági egység fennállása óta jelentős változáso­kon mentünk keresztül. Például megszüntettük a mangánérc bá­nyászatát, elkezdtük viszont a hi- ganytermelést. Időközben csök­kent a vastartalmú ércek kiterme­lése, és bár nevünkben elsősor­ban ezt képviseljük, az egyéb érctermelés is hozzánk tartozik. Csökkentettük a réztermelést is, mert egyre nehezebb körülmé­nyek között, és egyre kevésbé gazdaságosan tudtuk végezni. Ennek ellenére továbbra is a vasércek bányászata jelenti szá­munkra a termelés legfontosabb részét, és ezzel párhuzamosan folyik a réz, a higany, a bárium­szulfát ós az egyéb, többféle fémet tartalmazó ércek bányásza­ta. Időközben „ pedig jelentősen megnöveltük saját gépipari terme­lésünket. • Mi lesz a sorsa a bányákból kikerülő érceknek?- Jelentős részét a csehszlovák népgazdaság igényeinek megfele­lően használjuk fel, de kivitelre is kerül belőle. Az elmúlt esztendők­ben elsősorban az egyes koncent- rátumok kivitele volt túlsúlyban, a közelmúltban azonban ennek részaránya csökkent. Ebben az időben növeltük az ércdúsító be­rendezések gyártását, s azokat elsősorban a Szovjetunióba ex­portáljuk. • A bányaiparban mindenütt egyre fontosabb a termelékeny­ség kérdése, de ezzel együtt a gazdaságosság is, hiszen a lelő­helyek kiaknázása mind nagyobb befektetést kíván.- Amióta megalakult a termelé­si-gazdasági egység, amely köz­vetlen fölöttes szervünk, lényege­sen megváltozott a dolgozók szakmai képesítésének struktúrá­ja. ’ Míg a múltban elsősorban a bányászok - akik túlnyomóan kétkezi munkát végeztek - voltak túlsúlyban, jelenleg a magasabb képesítésű szakembereink száma növekszik rohamosan. Ezzel pár­huzamosan - és természetesen a korszerű berendezések alkal­mazásával - növekedett a munka termelékenysége is. Ha végigte­kintünk az elmúlt esztendőkön, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy 1984-ben csökkent a munkater­melékenység az említett változá­sok ellenére is. Ezt azonban a jelentősen megromlott geológiai , viszonyok rovására kell írni. Ter­mészetesen ez nem vonatkozik KILENC ÜZEMMEL a gépgyártásra, és az egyéb - például az ércdúsítási - mun­kálatokra. • Szorosan összefügg a mun­katermelékenység fejlődése és a munkaszervezés is. Ez utóbbi­nak korszerű módjait miként alkal­mazzák?- Számunkra a komplex intéz­kedések következetes megtartása egyúttal azt is jelenti, hogy el kell mélyítenünk a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalma­zást. Ezt 1983-ban vezettük be az alsósajói üzemben, ahol mindmá­ig a legjobbak a tapasztalataink ezen a téren. Ez természetesen a dolgozók jövedelmén is meglát­szik, és az említett üzemben azokban a brigádokban, ahol a brigádrendszerű munkaszerve­zés már előrehaladott stádiumban van, a dolgozók a bányában akár a hat és félezer koronát is megke­reshetik, és a javadalmazás, amely egyúttal a differenciált bére­zést is jelenti, ösztönzően hat a dolgozókra. A brigádon belül is vannak különbségek. A vájár pél­dául akár 600 koronával is többet kereshet, mint az ugyanabban a brigádban dolgozó segédmun­kás. Jelentősek ezeknek a brigá­doknak a takarékosság terén elért eredményei is. • Persze a megromlott geoló­giai feltételek egyúttal még nem jelentik azt, hogy önökre ne vonat­kozzanak a tudományos-múszaki fejlesztés feladatai.- Ez valóban nem azt jelenti. Az elmúlt esztendőkben is folyamato­san fejlesztettük a termelést, tyjnd lent a bányában, mind az ércek dúsítása terén. Ez utóbbi említé­sekor mindenekelőtt az alsósajói ércdúsítóra gondolok, ahol a szi- derit pelletezését végzik. Sajnos, ezen a téren lemaradás is van. Például az antimón feldolgozásá­nak új technológiája egyik lénye­ges feladat volt, ennek ellenére még mindig csak a próbagyártás stádiumánál tartunk. Az új techno­lógiák kidolgozásában további gondjaink is akadnak. Ennek elle­nére az előrelépés mégis jelentős, mert egész sor automatizált be­rendezést alkalmazunk. Mindezt az ércbányászatban éppúgy, mint a dúsítás területén. Egyébként a bányászat és a dúsítás techno­lógiáinak megoldásával párhuza­mosan a gépi berendezések gyár­tásában is újítottunk. A dúsító berendezések gyártásának prog­ramját tovább fejlesztjük, és azo­kat a Szovjetunióba továbbra is exportálni fogjuk. Mindezt úgy végezzük, hogy elsősorban a már negyedszázada meglévő, Marku- šovcében működő technológiai kutatóközpontunk ismereteit hasz­náljuk fel. • Azaz, beruházási politikájuk és annak végrehajtása ugyancsak folyamatosságra utal.- Természetesen. A tudomá­nyos-műszaki fejlesztés kérdései­nek a megvalósítása elképzelhe­tetlen új beruházások nélkül, ame­lyek nemcsak a gépi berendezé­sek innovációjára, azok alkalma­zására vonatkoznak. Jelentős be­ruházásokra kerül sor Rudňany- ban és Alsósajón. Ezek megvaló­sítása közben sem feledkezhe­tünk meg a komplex intézkedések ránk vonatkozó feladatainak meg­valósításáról. Ugyanis 20 év óta gazdálkodásunkban meghatározó szerepe van a limitált kiadások elvének, amelyet minden ötéves tervidőszakban felülvizsgálunk, hi­szen nem téveszthetjük szem elől a bányászott ércek fontosságát, és az azokra szánt lehetséges kiadások összegét, (gy egyre nő az a kötelezettségünk, hogy a nyersanyagainkat minél gazda­ságosabban bányásszuk, illetve dolgozzuk fel. Ezen a téren na­gyon fontos, hogy mar a geológiai vizsgálatok során javítsuk a mun­ka hatékonyságát. Ezen a téren egyébként elsősorban Rudňany térsége, valamint a rozsnyói (Rož­ňava) már működő bányák érc­készletének további feltárása a legfontosabb. Ugyancsak fej­lesztenünk kell a mélyművelésű bányák jövesztési technológiáit, mert nem engedhetjük meg, hogy nőjenek a veszteségek akár oly módon, hogy a kibányászott érc közben meddókózettel szennye­ződik. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, meg kell említe­nem, hogy jelentősen elmélyül az ércbányászatban, tehát vállala­tunk tevékenységében a KGST- országokkal, különösen a Szovjet­unióval történő együttműködés. Egyúttal növeljük az ezüst, az antimón és a bizmut termelését. A fejlesztési programunk egyelőre 1990-ig határozza meg a feladata­inkat, amikorra 35—40 százalékkal kell növelnünk a termelés volume­nét az energiaigényesség csökke­nésével párhuzamosan. Ez alatt az idő alatt a munkatermelékeny­séget 25 százalékkal kell növel­nünk annak ellenére, hogy - mint már említettem tovább romla­nak a bányászat geológiai feltéte­lei MÉSZÁROS JÁNOS Ésszerű gépesítéssel A mezőgazdasági gépek gyártására és forgalmazására szakosodott Agrozet konszern az elmúlt tervidőszakban a tervezett 16,07 milliárd koronát túlteljesítve 18,9 milliárd korona értékű gépet és berendezést szállított a hazai mezőgazdaság számára. A mennyiségi fejlődés az idén is folytatódik. Az Agrozet a tervekkel összhangban a tavalyihoz viszonyítva mintegy nyolcvanmillió korona értékű mezőgaz­dasági géppel és berendezéssel forgalmaz többet a hazai piacon. A mennyiségi fejlődéshez hasonlóan a minőségi fejlődés is jelentős. A gépkínálatban tapasztalható menyiségi és minőségi fejlődés lényeges feltétele az ésszerű gépesítésnek. Az egyes mezőgazdasági üzemek azokat a gépeket és berende­zéseket vásárolhatják meg, amelyek munkába állításával gazdálkodásuk hatékonyságát a kitűzött célokkal összhang­ban fejleszthetik. Példaként említhetjük az albári (Dolný Bar) Béke Efsz-t. A korábbi évek átlagához viszonyítva tavaly háromszor többet adtak ki új gépek vásárlására, mégsem pazaroltak. Ésszerűen és átgondoltan fejlesztették a géppar­kot, így a több gép valóban a hatékonyabb gazdálkodást szolgálta. A megfelelő gépesítés többek között lehetővé tette, hogy a korai burgonya területét a korábbi tíz hektárról húszra növeljék. A szövetkezet példája nyomán az ésszerű gépesítésnek egy további, nagyon lényeges oldalára is rámutathatunk. Vásárláskor nemcsak a gép fajtáját, hanem annak típusát is mérlegelni kell. Albáron például kiszámították, hogy a mezei és más munkák elvégzéséhez hány és milyen teljesítményű traktorra van szükségük. Ennek megfelelően olyan típusú traktorokat vásároltak, hogy a gépek teljesítményét a lehető leggazdaságosabban lehessen kihasználni. Az ilyen terv­szerű és előrelátó gépvásárlás eredményeként a dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz-ben a növénytermesz­tési önelszámoló ágazat a mezei munkákat a szolgáltató ágazatnak nem a használt géptípus, hanem a munka jellege szerint téríti meg. A géppark ugyanis lehetővé teszi, hogy a megrendelt munkák elvégzéséhez arányos teljesítményű traktort használjanak. Az ésszerű gépesítésnek még további két, ugyancsak lényeges feltételére szeretnénk rámutatni. Gazdaságosan és célszerűen csak abban az üzemben gépesítenek, ahol nem vásárolnak a kelleténél több gépet, hanem azzal is törődnek, hogy a meglévők kitartóan szolgáljanak. Gondot fordítanak a gépek műszaki állapotára, és ügyelnek arra, hogy azok a szakszerűtlen használat és a nem kielégítő hozzáértés maitt ne menjenek idő előtt tönkre. A korszerű műszerekre alapozott diagnosztika és karbantartás számos egyéb pozitívuma mellett a gépek maximális kihasználását is elősegíti. Ha nincsenek váratlan gépkiesések és hosszabbak az egyes közép- és nagyjavítások közötti időszakok, akkor ugyanannyi géppel több munkát lehet elvégezni. Ezt a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz-ben már konkrét példákkal igazolhatják. Fontos és lényeges az is, hogy a kezelők ismerjék a rájuk bízott gépet. Nem véletlen, hogy az élenjáró mezőgazdasági üzemekben a gép megvételekor egyben arról is döntenek, hogy kire bízzák, és gondoskodnak róla, hogy az egyén ennek megfelelő szakoktatásban részesüljön. A konszern zvoleni kereskedelmi szervezetének egyes gépkezelői tanfo­lyamain az év első negyedévében 1600 egyént készítettek fel a gabonakombájnok, traktorok és más mezőgazdasági gépek kezelésére. Sokat mondó tény az is, hogy nő az igény és az érdeklődés csak egy bizonyos géptípus, például a Bizon kombájnok kezelésére felkészítő tanfolyamok iránt. Mindez együttvéve igazolja, hogy az ésszerű gépesítésnek a puszta vásárláson túl további lényeges feltételei is vannak, és a gazdaságossági igényeknek csak ezek együttes figyelembe vételével lehet eleget tenni. EGRI FERENC A gümőkór A gümőkór (tuberkulózis, köz- használatban tébécé) fogalmával a legtöbb ember azt a jól ismert népbetegséget párosítja, amely a régebbi időkben rettegésben tartotta az egész lakosságot. A tu­domány előrehaladásával és az aránylag veszélytelen, új gyógy­szerek kifejlesztésével egy olyan általános nézet alakult ki, miszerint a gümőkór ártalmatlan, és csak­nem teljesen kiirtott betegség. A valóságban ennek a téves hiedelemnek az ellenkezője az igaz. A tuberkulózis napjainkban is nagyon komoly egészségügyi problémát jelent. Mi okozza a betegséget? A gü­mőkór kórokozója baktérium (mycobacterium tuberculosis), me­lyet Robert Koch fedezett fel, s emiatt gyakran Koch-féle bacilus- ként is emlegetik. A gümőkór az egész szervezet fertőző betegsége. A kórokozók terjedése leggyakrabban cseppfer­tőzés útján történik, ritkábban a fer­tőzött tárgyak közvetítésével. Elő­fordulhat az emésztőszervrend­szer tébécés megbetegedése fer­tőzött étel fogyasztása után is. Következésképpen a tuberkulózis olyan betegség, amely megtámad­hatja a legkülönbözőbb szerveket. Az egyik legveszélyesebb, és talán legismertebb is a tüdő tuber­kolózisa. A mikroszkópikus nagy­ságú fertőzött vízcseppek beléleg­zésekor a Koch-féle bacilusok bekerülnek a tüdőbe, gyakran egészen a perifériába, atüdóhártya alá. Az itt kialakuló - kb. 1 cm átmérőjű - gócból a nyirokereken keresztül megfertőződnek a legkö­zelebbi nyirokcsomók is, melyek­ben a baktériumok évekig is életben maradhatnak. Az így kialakult góc­ból és nyirokcsomókból - elsődle­ges komplex - a fertőzés a szerve­zet különböző helyeire eljuthat. Legtöbbször azonban ez az elsőd­leges komplex szerencsésen be­gyógyul. A betegség további tüne­tei az elsődleges góc körüli tüdő- szövet károsodásának a következ­ményei, ahová az elszaporodott mikrobaktériumok a hörgőkben lé­vő légáramlás segítségével jutnak, vagy közvetlenül a góc tartalmának beömlésével az alsó légutakba. A felköhögött, majd lenyelt bak­tériumok az emósztószervrend- szerból a nyirokrendszeren keresz­tül bekerülnek a legkülönbözőbb szervekbe, ahol másodlagos káro­sodásokat okoznak. A tüdőben több góc is keletkezhet, melyek tartalma fokozatosan elhal, széte­sik, s helyükben üregek (kavernák) alakulnak ki. Ha egy ilyen üreg valamely hörgőbe nyílik, a belőle felköhögött köpet naponta több száz millió tébécé baktériumot is tartalmazhat, ami a legnagyobb veszélyt jelenti a betegség további térjedésének szempontjából. A betegség leggyakoribb tüne­tei: enyhe hóemelkedés, fogyás, fáradékonyság, könögés. Másod­lagos károsodás leggyakrabban a bőrön, felső légutakban, dülmi- rigyben, húgyhólyagban, vesében, csontokban, ízületekben fejlődik ki. Az orvostudomány fejlődésével a tuberkulózis elvesztette halálos kimenetelét. Manapság a gyógyí­tás speciális tuberkulózis elleni gyógyszerekkel történik, jó ered­ménnyel, igaz a hosszantartó gyógyszeres kezelést olykor sebé­szeti beavatkozással is ki kell egészíteni. A betegség megelőzése egész­ségügyi és társadalmi szempontból egyaránt nagyon fontos. A rend­szeres tüdőszűrés és védőoltás már megszokottá vált. A védőoltás célja, hogy a legyengített mikobak- térium törzsek a szervezetbe való bevitel után ellenanyagok képzését indítsák meg, melyek az esetleges fertőzéskor képesek megbirkózni a kórokozókkal. Az oltások csecse­mőkorban, majd 5 évenként 30 éves korig történnek. A legfonto­sabb a 6. és 18. életévben (az iskolakötelesség kezdete és vége) végzett oltás. A gümókórral szem­beni ellenállóképességról különbö­ző bórpróbákkal lehet meggyő­ződni. A tuberkulózis problémájára a csehszlovák egészségügy joggal fordít nagy figyelmet, s ugyanúgy a lakosságnak sem szabad megfe­ledkeznie a betegség állandó ve­szélyéről. DR. HUSTÁK JAROSLAV ÚJ SZÚ 4 1986. VI. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom