Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-24 / 146. szám, kedd
Levelezőink írják A nyitrai (Nitra) konzervgyárban idén 1350 tonna gyümölcsöt tartósítanak, melyet főleg a nevericei, hostővcei, Nová Ves nad Žitavou-i, topolčiankyi földműves-szövetkezetektől vásárolnak. Jelenleg az epret konzerválják. Nyolcvan tonna eperkonzervet készítenek, s ebből 30 tonnát külföldre szállítanak. A felvételen Alžbeta čáliková munka közben. Pavol Matis felvétele Eredmények - új feladatok Bátorkeszin (Vojnice) a Nemzeti Front választási programja minden tekintetben biztosította a négyezer lakosú központi község kiegyensúlyozott fejlődését. Eredményeikért a közelmúltban átvehették az SZSZK kormánya elismerő oklevelének első fokozatát és az ehhez járó jutalmat, amit az új feladatok teljesítésére fordítanak. ? Hegedűs László mérnök, a hnb titkára elmondta, hogy a lakosság széles 0 rétegeit bekapcsolták a község irányításába, s így eredményes időszakot zártak. Főbb célkitűzéseiket, beruházásos és önsegélyes akcióikat maradéktalanul teljesítették. Z-akcióban 5 milliós értékben hat hónappal a tervezett határidő előtt fejezték be a 12 osztályos alapiskola bővítését. Elkészült az élelmiszerüzlet. Kilencmillió koronát fordítottak a bekötőút építésére és ötmilliót költöttek a téglagyár felújítására, melynek üzemeltetése enyhít az építkezők anyagbeszerzési gondjain. Eddig több mint 1,5 millió koronát fordítottak a közüzemi vízvezetékre. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak és fordítanak a lakáskérdés megoldására. Az utóbbi öt évben közel 3 millió ráfordítással 12 lakást adtak át és 76 családi ház épült fel. A lakosság és a tömegszervezetek példás munkát végeztek a faluszépítés során. A parkok és közterek gondozásában a nöszö- vetség, a Csemadok és a Rokkantak Szövetsége szervezeteinek tagjai érdemelnek elismerést. A 4,5 hektár kiterjedésű parkokban segítségükkel több mint 1200 díszfát, -cserjét ültettek ki. Csupán a múlt évben 2 millió 905 ezer korona értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Hegedűs László elmondta, az új megbízatási időszakban, a választásokat követően minden szinten tovább javítják a szervezési munka színvonalát. Az új választási programot a lakosság igényeinek, szükségleteinek megfelelően állították össze. Legégetőbb feladatuk, hogy felépítsék a szolgáltatóházat és a napközit. Tovább folytatják az alapiskola korszerűsítését és a vízvezetékek lefektetését, majd 1988-ban hozzálátnak a gázvezeték szakaszos lefektetéséhez. A környezetvédelem keretében új központi szemét- tárolót létesítenek és 1989-ben megkezdik a szennyvíztisztító-állomás építését. Legalább 70 személynek adnak építkezési engedélyt a következő öt évben. Krascsenics Géza Könyvtárfejlesztés A Kelet-szlovákiai kerületben nagy gondot fordítanak a könyvtárak fejlesztésére. A múlt év végéig a községekben és városokban 1241 könyvtár működött. A 7. ötéves tervidőszakban hét újabb létesült, a kötetek száma pedig négymillió 823 ezerről ötmillió 544 ezerre gyarapodott. Sokat foglalkoznak a könyvtárak a fiatalokkal, s az ifjúsági könyvek száma alkotja az állomány 32 százalékát. A legtöbb könyvtárban külön részleget alakítottak a gyermekeknek és külön részleget kaptak a 14. életévüket betöltött fiatalok. Ezekben eredményesen használják ki az audiovizuális berendezéseket, s ezek nagyon vonzzák a fiatal olvasókat. Évről évre emelkedik a kölcsönkért könyvek és folyóiratok száma. Az 1980-as évhez viszonyítva tavaly nyolc százalékos volt a növekedés. örvendetes, hogy a fiatalok főleg tudományos kérdéseket taglaló és műszaki ismereteket adó műveket kölcsönöznek. A kerület lakosságának 23,1 százaléka tagja valamely könyvtárnak. Tehát minden negyedik lakos beiratkozott olvasó, s fejenként évente huszonhat könyvet olvasnak el. A lakosság számát tekintve minden ember évente hat könyvet kölcsönöz. Ezen a téren legjobb az átlag - 6,98 százalék- a Rozsnyói (Rožňava) járásban, s leggyengébb - 4,24 százalék- a Stará Ľubovňa-i járásban. A könyvtárak közötti kerületi versenyben 11 ért el kiváló eredményt, s kapót kitüntetést. Oarina Ramajová A fagyoldó-alagutak felújítása Az ágcsernői (Čierna nad Tisou) átrakóállomáson 29 év alatt 250 ezer vagon a Szovjetunióból fagyottan érkező vasércet olvasztottak ki az egyik fagyoldó-alagút- ban. A nagyrakterületű vagonokban 15 millió 710 ezer tonna érc volt. A fagyoldók létesítése óta a berendezések elhasználódtak, ezért az idén hozzáfogtak az egyik alagút berendezésének teljes felújításához. A régi Škoda típusú generátor helyett a budapesti Gábor Áron Gépgyártól vásároltak Koller típusú generátort. A szállító pontosan küldte a gépet tizenhárom szerelővel együtt, akik Varró József és Varga József mesterek irányításával már végzik a szerelést. A felújításnak az a része tízmillió koronába kerül. A másik fagyoldó felújítását majd Nagy Melichard mester 17 tagú szocialista munkabrigádja végzi. Ök újítják fel a további berendezéseket is: a gázvezetéket, a generátorgázelosztót, a szállítóberendezést és a hármas számú gázgenerátor teljes javítását. A munkálatokat november végéig fejezik be, hogy a tél folyamán a fagyoldó fogadhassa az érkező vasércet. Ján Kunco Honvédelmi verseny Az idén nem kedvezett az időjárás a honvédelmi játékok lebonyolításának, melyeket rendszeresen minden évben a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet elnöke vándorserlegének elnyeréséért hirdetnek meg. A rendezőkön kívül a versenybe még hat testvérszervezet nevezett be, köztük a komáromi (Magyarország) ÁFÉSZ csapata. A zuhogó eső ellenére a versenyzők becsülettel helytálltak. csapatversenyben a házigazda végzett az élen, második a galántai (Galanta) harmadik a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jednota csapata lett. Egyéniben, a diákok kategóriájában Kovácsié Zoltán, a Prior és Vermes Ildikó, a Zdroj versenyzője bizonyult a legjobbnak. A felnőtteknél mindkét gyóztes a házigazda csapatából került ki Knirs Imre és Tatjana Konopčíková személyében. A versenyszámok közül külön értékelték a céllövészetet. Ebben Papp András, a Zdroj, valamint Kapós Mária, a galántai Jednota versenyzője lett az első. Sztrecskó Rudolf Hegyek A Szlovákiai Képzőművészek Szövetsége és a trnavai Ján Koniarek Galéria Ľubomír Jakub- őík keramikus tiszteletére életjubileuma alkalmából kiállítást rendezett a piešfanyi gyógyfürdő művelődési házában. A bemutatott tárgyak kiváló keresztmetszetét adják a művész munkásságának. Az érdeklődők megtekinthetik és gyönyörködhetnek a használati tárgyakban és a nagyfelületű díszítő alkotásokban. A keramikus több műve középületekben van elhelyezve. A felvételen A hegyek című alkotás, amely a művelődési ház előtt látható. Zora Petrášová Milan Kupka felvétele irwin 0T l’T Tí i!MA) QjjII m LÜ uuf Polgárjogi szankció és vagyonelkobzás B. D.: A fiam tavaly nyáron az illetékes csehszlovák hatóságok jóváhagyása nélkül külföldön maradt. Nem sokkal később a járási nemzeti bizottság pénzügyi szakosztályának két dolgozója a lakásunkon jegyzőkönyvet vett fel a fiam itthon hagyott személyi tárgyairól, valamint a tulajdonában levő garázsról, amelynek értéke 7700 korona. Idén idézést kaptam a járási nemzeti bizottságtól, hogy a fiam személyi tárgyait visszavásárolhatom. A garázsról azonban nem tettek említést. Megjegyzem, hogy a járásbíróság még nem hozott ítéletet a fiam ügyében, s így az nem is tekinthető lezártnak. Azt is szeretném tudni, hogy mint szülőnek milyen rendelkezés értelmében van elsőbbségi jogom fiam vagyonának visszavásárlására. A fia büntetőügye, míg a bíróság jogerősen el nem ítélte, valóban nem tekinthető lezártnak. Más a helyzet azonban a Csehszlovákiában maradt vagyonával. A Polgári Törvénykönyv 1982. évi novellája egy új rendelkezéssel (453. a §) egészítette ki a Polgári Törvénykönyvet, mely szerint „ha a dolog tulajdonosa olyan jogsértő cselekményt követett el, amellyel megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a dolgot a szokásos módon használja, a dolog az állam tulajdonába megy át, ha a társadalom érdekeibe ütközik az, hogy a tulajdonos továbbra is rendelkezhessen a dologgal. Hasonlóképpen az államra szállnak át a személy vagyoni jellegű jogai is, kivéve az öröklési jogot, az egészségben okozott kár megtérítésére való jogot, vagy más olyan jogot, amely csak az ó személyéhez kötődik." Kétségtelen, hogy a fia az ön levelében leírt módon megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a tulajdonába tartozó dolgokat a szokásos módon használja. A Polgári Törvénykönyv említett rendelkezése és a bíróság által a Büntető Törvénykönyv alapján kimondott vagyonelkobzás közt lényeges különbség van. Az elsó, a polgári jogi szankció (jogkövetkezmény) abban a pillanatban érvényesül, amikor a tulajdonos elköveti a rendelkezés tényállásában leírt jogsértő cselekményét, míg a második, a büntetőjogi szankció csupán a büntetőítélet jogerőre emelkedése után érvényesül, s arra a vagyonra vonatkozik, amelyet az elítélt a jogsértő cselekménye és a büntetőítélet jogerőre emelkedése között szerzett (pl. örökléssel, ajándékozás révén stb.). Arról azonban nincs tudomásunk, hogy akár a Polgári Törvénykönyv, akár más jogszabály önnek elővásárlási jogot biztosítana arra a vagyonra, amely egykor a fiáé volt. Hány nap egy hét? D. M. M.: Heti hat napot dolgozunk, vagyis a heti munkaidőnk hat napra van szétosztva. Kérdésünk a szabadság napjainak számára vonatkozik, tudniillik az eddigi gyakorlat szerint a szabadságunk heti öt nap. De álljon itt egy konkrét példa: az egyik munkatársnőnk, akinek négy heti szabadság jár, tavaly 28 napos (négy hetes) gyógykezelésen vett részt. A munkáltatónk 20 nap szabadságot adott neki, s négy nap fizetetten szabadságot javasolt (a további négy nap munkaszüneti nap volt). Helyes volt az eljárása? A munkáltatójuk gyakorlata törvénysértő. A Munka Törvénykönyve a szabadság mértékét naptári hetekben és nem munkanapokban határozza meg, s ebből az következik, hogy ha valaki pl. egyszerre veszi ki négy heti szabadságát, akkor négy naptári hét jár neki, és nem három hét és két munkanap. Ha a munkatársnőjének a heti munkaideje rendszeresen hat munkanapra volt szétosztva, s ha a gyógykezelés (illetve a szabadsága) ideje alatt is egyébként így kellett volna dolgoznia, a négy naptári hét mértékű szabadság 24 munkanapot jelent (naptári hetenként 6 munkanapra tarthat igényt). A szabadság napok szerinti kiadása még ott sem mindig megengedett, ahol a heti munkaidő 5 munkanapra van szétosztva (például, ha a dolgozó szabadsága idejébe beleesik egy munkaszombat is, abban a naptári hétben rendszerint 6 munkanap szabadság jár neki). A fent említettek alapján önöknek is heti hat (és nem öt) munkanap szabadság jár. Ha a munkáltatójuk továbbra sem lenne hajlandó kiadni az egész szabadságukat (esetleg pénzben téríteni meg a szabadság fennmaradó részét), jogukat a szakszervezet üzemi bizottsága mellett működő munkaügyi döntő- bizottságon vagy a bíróságon érvényesíthetik. Drökösök felelőssége L. J.: Tavaly felkeresett az egyik ismerősünk és háromezer koronát kért kölcsön. A kért összeget kölcsön adtuk neki, s írattunk vele egy elismervényt, mely szerint a pénzt szeptember elsejéig kellett volna visszafizetnie. Augusztusban azonban közlekedési balesete volt, s a helyszínen meghalt. Később felkerestük a szüleit (ók voltak az örökösei), de azok hallani sem akartak arról, hogy a fiuk tartozását visszafizessék, azt mondták, kérjük attól akinek kölcsönöztük, bár azt elismerték, hogy az elismervényt a fiuk írta, s azt is tudták, mire költötte a pénzt. A hagyatéki eljárásban bejelentettük követelésünket, de kiderült, hogy vagyontalan volt, és másoknak is tartozott. Valaki azt tanácsolta, hogy pereljük az örökösöket, mert a pénzt vissza kell hogy fizessék. A bíróságon azonban senki semmi jóval nem biztat. Mire számíthatunk? Nézetünk szerint valószínű, hogy a háromezer koronát, illetve az örökösöket eredménytelenül perelik. A Polgári Törvénykönyv 470. §-a szerint az örökösök felelnek ugyan a hagyatéki tartozásokért - ide tartoznak az örökhagyó tartozásai is de csupán a megszerzett hagyaték értékének összegéig. Márpedig ha az örökhagyó vagyontalanul halt meg, hagyaték nem maradt utána, s így az örökösök sem kötelezhetők az örökhagyó tartozásainak kiegyenlítésére. Fizetetten szabadság B. A.: Három gyermekünk van (5, 14 és 15 évesek) és miattuk a szülői kötelesség olykor elszólít a munkahelyünkről. A feleségem munkáltatója azonban bürokratikus megatartásával nehezíti meg még a fizetetten szabadság kivételét is. Kérem világosítsanak fel minket ezzel kapcsolatban. Levelében nem említi, milyen jellegű szülői kötelességek szólítják el önöket a munkahelyükről, márpedig ez rendkívül fontos. Vannak ugyanis olyan indokok (szülői kötelességek), amelyeket a munkajog is lényegesnek tart, és kötelességévé tesz a munkáltatóknak, hogy előfordulásuk esetén igazolják dolgozójuk távolmaradását (ez magában foglalja azt, hogy lehetővé tegyék a dolgozó számára szülői kötelességei teljesítését). Ilyen indok például az, ha a szülőnek orvoshoz kell kísérnie a gyermekét, ápolnia betegsége idején vagy személyesen gondoskodnia a 10 évesnél fiatalabb gyermekéről, mert az a személy, aki egyébként a gyermekről gondoskodik, megbetegedett vagy karanténba került, esetleg az az intézmény (óvoda, bölcsőde, iskola), amely egyébként gondoskodik a gyermekről, fontos okból ezt nem teheti meg. Más - a Munka Törvénykönyve 127. §-ában és a végrehajtási rendelet 27. íjában, illetve a függelékében nem említett - akadályok esetén a munkáltató nem köteles fizetet- len szabadságot adni a dolgozónak vagy a dolgozó távolmaradását igazolni. (m-n) ÚJ SZÚ 6 1986. VI. 24.
