Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-23 / 145. szám, hétfő
ÚJ szú 5 % * 1986. VI. 23. A mozgás a legolcsóbb orvosság Egy évvel ezelőtt gyönyörködtünk a csehszlovák spartakiád csodálatos strahovi bemutatóiban. A spartakiád valóságos sportünnepély, külföldön is a legnagyobb elragadtatással beszélnek róla. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A lenyűgöző látványnál is fontosabb, hogy a spartakiád százezreket, sőt milliókat hozott mozgásba. A helyi, körzeti, járási és városi bemutatókon egymillióhatszázezren tornáztak, a kísérő- műsort alkotó tömegsportrendezvényeknek mintegy hárommillió résztvevője volt. Mi maradt ebből a tömeges nekibuzdulásból mára? Erre próbáltunk választ keresni hazánk legkeletibb csücskében, mivelhogy nem győzzük eleget hangsúlyozni: a spartakiád legfontosabb küldetése, hogy minél nagyobb tömegeket nyerjen meg a rendszeres mozgásnak, testedzésnek. A Tőketerebesi (Trebišov) járásban 9274 személy, a produktív lakosság 10 százaléka kapcsolódott be a spartakiád-bemutatók gyakorlásába. Közülük 831 -en eljutottak egész a strahovi stadionba. De ennél is fontosabb, hogy a spartakiád tömegsportrendezvényein hatvanhétezren vettek részt. A legsikerültebbek közül ki kell emelni a dargói hősök kupájáért rendezett síversenyt. A járásban nincsenek kedvező feltételek a sísporthoz, a verseny mégis hagyományossá vált. A szabadidősportként űzött röplabda-, asztalitenisz-, lábtenisz-, sakk-, tollaslabda- és egyéb versenyek a nem aktív versenyzők részvételével pedig már mindennapi jelenségnek számítanak. Jozef Šalamon, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség járási bizottságának vezető titkára is elégedett a spartakiád utáni „mozgolódással“: ,,Kimutatásaink szerint a pályákon és tornatermekben naponta háromezer ember elégíti ki mozgásigényét. Sok köztük a nő, akiknek a túlnyomó része éppen a spartakiád gyakorlása közben kapott kedvet a rendszeres testmozgáshoz. Mifelénk a nők azelőtt nemigen érdeklődtek a rendszeres testedzés iránt. Rájöttek azonban, hogy a mozgás a fogyókúrával járó önsanyargató tortúra nélkül is segít megóvni a szép, arányos testet, a frissességet és fiatalosságot. Nem én találtam ki, hogy a mozgás a legjobb és legolcsóbb orvosság. A sok jó példa közül a királyhelme- cit (Kráľovský Chlmec) említeném. Ebben a városban korábban a nők alig sportoltak, most Köblös Katalin és Estók Viola irányításával rendszeresen eljárnak a tornaterembe, időnként gyerekeikkel és családtagjaikkal együtt túráznak a természetben. Pedig itt egyetlen, öregebb tornaterem van, amely rendszerint állandóan be van táblázva. Általában meg kell állapítanom: a szabadidősport Családi turisztika Versenyeznek a,családok, ezúttal sportlövészetben (Oláh-felv.) A Példás sportégyesület címet viselő Mladosť Galanta a járás egyik legjobban működő egyesülete, mely szép eredményeket ér el a tömegsport fejlesztésében. Tagjait elsősorban egész családok képezik, akik a turisztikai és az alapozó szakosztályokban fejtenek ki aktív tevékenységet. A járási sportnaptárban is több akciójuk szerepel. Az elmúlt napokban az egyesület a járási pionír és ifjúsági házzal és a városi ifjúsági és sportbizottsággal közösen immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a háromtagú családok kerékpárversenyét. A szervezők a Kis- Duna mellett fekvő Tomašikovo közelében csaknem száz galántai (Galanta), felsőszeli (Horné Saliby) és sládko- vičovói turistát üdvözölhettek a hagyományos seregszemlén. A résztvevőkre a pihenés és szórakozás mellett gazdag sportprogram is várt. Húsz háromtagú család kerékpározásban, céllövésben, gránátdobásban és karikavetésben mérte össze tudásukat. A versenyek mellett a szülők és gyermekek kipróbálhatták képességeiket a lami- nátkajakokon. Mondanunk sem kell, mindenki jól érezte magát, megpihent, szórakozott. Búcsúzáskor a résztvevők dicsérték a rendezőket. Kívánságuk: minél több ilyen akciót szervezzenek a járásban, mert ezek hozzájárulnak testedzettségünk fokozásához és elmélyítik az egyesületek közötti kapcsolatokat is. OLÁH GYULA népszerűsítésében és terjesztésében még jobban előbbre léphetnénk, ha több tornaterem, pálya, szabadidő-sportközpont állna rendelkezésre. Bár az utóbbi években sok pénzt fordítottunk a sport és testnevelés anyagi és műszaki ellátására, még sok a tennivaló. “ Legrosszabb a helyzet az úszósportban. A járás területén nincs egyetlen fedett uszoda, amely a nyilvánosságot szolgálná. Most épül a járási székhelyen az úszósportközpont fedett uszodával. ,,A fedett uszodára már olyan szükség van, mint egy harapás kenyérre“ - állapítja meg a CSTSZ KB vezető titkára. ,,A nyitott medence tavaly óta üzemel, minden jel arra vall, hogy az idén megnyitjuk a fedett uszodát is. Még ilyen mostoha körülmények között is évente 600 fiatalt tanítunk meg úszni. Mennyivel jobban állnánk már az úszni nem tudás felszámolásában, ha megfelelő feltételeink lennének. Erre és általában az egész tömegsportmozgalom fejlesztésére egyébként úgy tekintünk, mint fontos társadalmi feladatra, mint a lakosság, elsősorban az ifjúság egységes honvédelmi nevelésének részére. Ennek a törekvésnek az eredménye, hogy tavaly 2740-nel több Rátermettségi jelvényt szereztek járásunkban, mint két évvel korábban. Egyre népszerűbbek az ifjúság és a dolgozók sportjátékai. A tömegsport még szélesebb alapokra helyezése érdekében azonban több önkéntes oktatóra, túra- vezetőre, társadalmi összefogásra lenne szükség a tömegszervezetekkel, nemzeti bizottságokkal“. A Tőketerebesi járásban nem egy olyan községet találunk, amelyben hagyománya van a tömegsportnak és rendezvényeknek. Minden évben nagyszabású sportjátékokat szerveznek többek között Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom), Slivníkben, Parchovanyban, Plechoticében, Brezinában és másutt. Ezeken nemegyszer a környékbeli falvakból és a baráti országokból is indulnak amatőr sportolók. PALÁGYI LAJOS Szögedy Dénes tanítványaival A szerző felvétele Hogy él ma a hajráember? Kríž, Bohman, Kynos, Szögedy. Van-e olyan atlétikát kedvelő olvasó, aki e neveket nem ismeri. Ebben az összeállításban lépett az athéni stadion salakjára a csehszlovák 4x100 m-es férfiváltó és a döntőben a harmadik helyen végzett. A hajdani „bronzstaféta“ hajráemberét, Szögedy Dénest kerestük fel šafárikovó- ban munkahelyén, az alapiskolában. Az egykori kitűnő atléta 1976- ban tért haza szúkebb hazája, Gömörbe, s telepedett le a Sajó- parti városban. A helyi alapiskolában testnevelést tanít, és a rima- szombati (Rim. Sobota) Lokomotíva atlétikai szakosztályának ifjú reménységeit oktatja az atlétika alapjaira. Szögedy Dénes már gimnazista korában figyelemre méltó eredményeket ért el néhány atlétikai számban: 10,8 mp alatt futotta a 100 m-t, távolba 7 m-en fölül ugrott, diszkoszvetésben pedig 46 m volt a legjobbja. Érettségi után a kassai (Košice) Slávia színeiben versenyzett, majd a prágai Dukla mezét öltötte magára. Biztos tagja volt a válogatott vágtázóváltójának, de makacs izomsérülése kétszer is megakadályozta abban, hogy teljesüljön életének nagy vágya, az olimpiai részvétel. Ezért nem utazhatott sem a mexikói, sem pedig a müncheni olimpiai játékokra. A volt kitűnő atléta jelenleg egy tizenöt tagú csoporttal foglalkozik. Főleg a futók és a dobók edzéseit, felkészítését irányítja kollégájával, Iván Lászlóval. A szakosztály tagjai már eddig is szép eredményeket értek el. A gerelyhajításban helyezéseket szereztek a szlovákiai, illetve a csehszlovák bajnokságon. Az előbbin Drankó Éva a hetedik, az utóbbin Polgár Tibor a harmadik helyen végzett. A jelenlegiek közül nagy reménység a tizenhárom esztendős Éva Wéberová. Edzője szerint gyors és kitartó. íme két eredmény: 60 m síkfutásban 8,5 mp, 1500 m- en pedig 5:35 p. A hírneves váltó hajráembere arról is beszélt, hogy hetente háromszor edzenek. A gyakorlások célja: megismertetni a gyerekeket az atlétika alapjaival, kifejleszteni bennük a mozgásigényt és kitartásra nevelni őket. Ezeket szolgálják a téli alapozások, az erőfejlesztő gyakorlatok. A rimaszombati Lokomotíva atlétareménységei jó kezekbe kerültek. Szögedy Dénes a biztosíték erre. Lehet, hogy a jövő bajnokai innen indulnak a sikerek felé? BALAJTI ÁRPÁD Reményteljes utánpótlás Egy időben - az ötvenes években - nemritkán fómérkózéseket játszott a rimaszombati (Rim. Sobota) Slovan I. ligás ifjúsági labdarúgócsapata, s olykor bizony két- háromezer ember is kíváncsi volt a fiatalok játékára. Amikor kényszerű búcsút vett a csapat az I. ligától, a második vonalban sem tudott sokáig megkapaszkodni. Azóta kerületi szinten kergetik a labdát a „bátyi“ fiatalok - hol több, hol kevesebb sikerrel. A legutóbbi idény mindenképp a sikeresek közé tartozik, hiszen egy fordulóval a befejezés előtt már behozhatatlan előnnyel állnak a tabella élén, ráadásul gólaráAZ ELSŐ EDZŐ: A TANÍTÓ Szinte felbecsülhetetlen, milyen óriási szerepe lehet egy-egy gyermek életében a vérbeli pedagógusnak. Ez a megállapítás a mozgással, rendszeres sportolással éppencsak ismerkedő tanulókra is vonatkozik, hiszen a tanító a gyerekek első edzője. Az ipolynyéki (Vinica) Cseri László a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola pionírvezetője. Javakorabeli férfi, aki képesítését Rozsnyón (Rožňava) a pedagógiai szakközépiskolában szerezte: biológia-testnevelés szakot végzett. Tanulmányai befejeztével visszatért a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban fekvő, dimbes-dombos szülőföldjére. Elhatározta, hogy nemcsak az iskolában működik majd legjobb tudása szerint, hanem a köz- és sportéletben is tevékenyen részt vesz. Az csak természetes, hogy fiatalként futballozott és asztaliteniszezett - az öregfiúkkal szívesen pályára lép most, negyvenhárom évesen is - ugyanakkor azonban a községben még újnak számító sportágak ismeretére és sze- retetére is oktatja a legkisebbeket. Az ipolynyéki iskola jó hírű márcsak azért is, mert tanulói rendszeresen beneveznek a különféle, hol a pionírszervezet, hol a testnevelési egyesületek által rendezett véršenyekre. A gyerekek nagy kedvvel sportolnak, gyűjtik az érmeket meg az elismerő okleveleket, néhányan - felcseperedve - egyesületekben folytatják az iskolában kezdett pályafutásukat. A testnevelés és a sport ma már a kuitúra szerves része Ipolynyéken is. Kétségtelen, hogy Cseri László a higgadt, megfontolt, mindig tisztességesen fellépő szakemberek közül való. Érdeklődése kiterjed a sportélet legtöbb területére, de különösen a labdarúgás érdekli. Tavasszal az ipolynyéki szurkolók vendége volt Szepesi György rádióriporter, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, aki nagy sikerű találkozón beszélt a labdarúgás mai gondjairól, örömeiről. Nemrég, a tanév utolsó napjaiban írók, szerkesztők, és a két éve visszavonult élsportoló, a Družstevník Topoľ- niky egykori tagja, Hájosné Csölle Rozália látogatott az iskolába. A tanulók nagy érdeklődéssel hallgatták a ké- zilabdázónó összefoglalóját arról, miképpen sikerült neki az Ipolynyéknél csak valamicskével nagyobb nyárasCserí László (Balajti Árpád felvétele) don (Topoľníky) első ligás sportolóvá válnia. Mint a tanulók megtudhatták, jó két évtizede Nyárasdon is az iskolai sportkör kínálta az egyetlen szereplési lehetőséget, s ott is a pedagógus volt az első edző. Cseri László közreműködésével Ipolynyéken is egyre többen ismerik fel a gyerekek közül, mennyi szépség rejlik a mozgásban, a rendszeres sportolásban! (batta) nyuk is „toronymagasan“ jó, csaknem kilencven alkalommal terhelték meg az ellenfelek hálóját. Legnagyobb riválisuknak a Detva és a Losonc (Lučenec) együttesét tartották, s döntőnek bizonyult, hogy mindkettőjük ellen százszázalékos teljesítményt nyújtottak. Az elmúlt nyáron a szakosztály vezetése - hasonlóan a felnőtt csapat modelljéhez - két edzőt bízott meg a fiatalok felkészítésével. Dr. Szántó István és Danyi László egykori aktív játékosok nagy lelkesedéssel láttak munkához: a játékosokban és szüléikben nagy célok eléréséhez megfelelő partnerekre találtak. A kemény nyári felkészülés idején serkentőleg hatott a futballistákra, hogy a Budapesti Honvéd vendégeként részt vehettek a Bozsik Kupa küzdelmeiben, s azon játékukkal kellemes meglepetést szereztek, hiszen döntetlen eredményt érteK el a házigazdákkal, s méltó ellenfelei voltak a BVSC-nek és a belgrádi Partizánnak is. Jól sikerült a bajnoki rajt is, s az őszi idény százszázalékos hazai sikere mellett idegenben is csupán egyszer találtak legyőzőre. A téli felkészülés is alapos volt, mert a kerületi labdarúgó szövetség által meghirdetett kupasorozat mellett a februári győzelem tiszteletére rendezett hazai tornát is megnyerte. A tavaszi idényben sem tört meg a lendület, a sok-sok győzelem mellett kétszer szenvedtek vereséget, az egyiket eléggé furcsa körülmények között. A kerületi bajnokságban szereplő Partizán Banská Bystrica helyett ugyanis ezen az idegenbeli összecsapáson egy más ellenféllel találták magukat szemben, mégpedig a II. liga keleti csoportjának listavezetőjével, a Dukla Banská Bystrica együttesével. Amikor a vendégcsapat vezetői emiatt tiltakoztak, az ifjúsági bizottságnak egy korábbi határozatát húzták elő, mely fura módon mindezt lehetővé tette. Mindehhez csak annyit: ezt a határozatot a kerületi szövetség erősen érdekelt tagjai hozták. Mivel azonban a bajnokság nem csupán egy mérkőzésből áll, ez a „manőverezés“ nem járt sikerrel. A kerületi bajnokság B csoportjának bajnokcsapatában a következő játékosok jutottak legtöbbször szereplési lehetőséghez: Ivan Haás és Július Petrinec kapusok, Bácskái István, Klement Róbert, Demjén Tamás, Barát Milan, Pavol Skorňa, Ivan Thomka, Szabó László, Farkas Tibor, Mede Jenő, Miroslav Chodelka, Csintalan József, Zibrín Ferenc, Tóth Tibor, Keszi Attila mezőnyjátékosok. A csapatot Poór János vezette. A bajnokság megnyerése azonban nem jelenti a II. ligában való közvetlen feljutást, mert a versenykiírás értelmében két osztályozó mérkőzést kell játszani az A-csoport győztesével. Az ellenfél már ismeretes, a ZVL Považská Bystrica csapata lesz. A sorsdöntő összecsapásoktól függetlenül a rimaszombati labdarúgás máris sokat nyert, hiszen az ificsapatból kinőttek olyan képességekkel rendelkeznek, hogy tagjai lehetnek a felnőtt csapat bővebb keretének, közülük Farkas, Szabó és Mede akár a kezdőcsapatnak is. így hosszú évek óta először nem lesz szüksége a II. Szlovák Nemzeti Ligában szereplő csapatnak erősítésre, idegen játékosok igazolására. (h. a.)