Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-17 / 140. szám, kedd

Levelezőin!c írják Tevékeny méhészek A Szlovákiai Méhészek Szövet­ségének rimaszombati (Rimavská Sobota) alapszervezete a maga nemében a járás legnagyobb szervezete. Négyszázhatvanöt tagja van, s nyolc nagy körzetben 5405 méhcsaláddal foglalkoznak. A szocialista szervezetek közül az állami erdőgazdaság 220 család­dal és a törzstenyésztó vállalat 100 családdal tartozik a szervezet kötelékébe. A szervezethez tarto­zik a bátkai (Bátka) alapiskola méhészeti szakköre is öt csa­láddal. Az alapszervezet évente 64,8 tonna jó minőségű mézet ad a közellátásnak. Torpis József ^ Értékelték munkájukat A kolárovói művelődési ház körtermében tartotta meg konfe­renciáját a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet szakszervezete, melyen százhet­venegyen vettek részt. Árgyusi Imre szólt a múhelybizottságok munkájáról és az egyes tömeg­szervezetekkel való együttműkö­désről. Méltatták az eddigi tervtel- jesltést, a munkaaktivitást. A köz­ponti szervek határozatai alapján javaslatot tettek a kollektív szerző­dés bizonyos pontjainak módosí­tására. Értékelték a szocialista munka­verseny eredményeit is. Az egyes szocialista munkabrigádok tagjai közül tizennégyen arany-, hárman ezüst- és huszonheten pedig bronzjelvényt kaptak. Életjubileu­ma alkalmából hét alkalmazottat tüntettek ki. Sztrecskó Rudolf A Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium III. C osztályának tanulói a helyi művelődési házban nagy sikerrel mutatták be Heltai Jenő: A néma levente cimü verses színművét, melyet Zsebik Ildikó pedagógus rendezett és tanított be. A darab egyik jelenetében (balról) Bakura Erzsébet (komorná), Ignác Tünde (udvarhölgy), Papp Enikő (Zllia) és Szallai Angéla (udvarhölgy). Molnár János felvétele Támogatást, segítséget kapnak Fáradhatatlanul, körültekintően és tervszerűen tevékenykedik a losonci (Lučenec) Pionír-berek I lakótelepen a 17-es számú 15 tagú polgári bizottság, Rovný Jó­zsef elnök irányításával. Mindig a legfontosabb teendőkre irányít­ják a figyelmet. Rendszeresen üléseznek, értékelik a feladatok teljesítését, a lakosságtól kapott észrevételeket. Gyakran érkezett panasz a még szénfútésú kazánház okozta leve­Tanulmányút, tapasztalatcsere A Kubai Nószö- ■■■■■HMHHMi vétség tagjai négy­napos tanulmány­úton tartózkodtak Kassán (Košice) Deysi Riverot, a szövetség főtitká­rát és Onelia Borjast főleg a nószövetség városi bizottságának tevékenysége, a tisztségviselők fela­datai, s a termelés­ben dolgozó nők helyzete, a róluk va­ló szociális gondos­kodás érdekelte. Ezért ellátogattak a Krosnianska utcai bölcsődébe, a kór­ház rehabilitációs és szülészeti osztályára, a Kelet-szlovákiai Vasműbe és a szépségszalonba. Megtekintették a város történelmi nevezetessé­geit, emlékműveit is. Találkoztak a város iskoláinak több tanulójával az l-es számú művelődési központban. Tanulmányozták a kiterjedt szol­gáltató üzemek hálózatát, s megelégedéssel nyilatkoztak az egészség­ügyről. Kicserélték tapasztalataikat a baromfifeldolgozó üzemben dolgozó, s néhány vezető beosztásban levő asszonnyal. Elhatározták, a tapasztalatokról jelentést tesznek odahaza az illetékes szerveknek, s a követendő jó példákat bevezetik a gyakorlatba. A felvételen vendégfogadás a szépségszalonban. Szöveg és kép: Jolana Nováková Jól vizsgáztak Körzeti túzoltóversenyt rendez­tek Gombán (Hubice), melyen a felső-csallóközi önkéntes tűzol­tó szervezetek 27 raja mérte össze tudását. A bemutatón a ha­gyományos tűzoltási gyakorlat mellett a csapatoknak erőt, ügyes­Jó kezekben a Vörös Zászló Ä Zdroj tröszt galántai (Galanta) üzema az elmúlt évi eredményei alap­ján a Nyugat-szlovákiai kerület tíz Zdroj üzemének szocialista versenyé­ben az első helyen végzett, s megkapta a vállalat igazgatójának Vörös Zászla­ját A galántaiak sikeresen helytálltak a tervfeladatok teljesítésében, a kis- és nagykereskedelmi forgalmat tavaly magasan túlteljesítették. A jó eredmé­nyek eléréséhez nagyban hozzájárult a dolgozók kezdeményezése A szo­cialista munkaversenybe az üzem mind a 617 dolgozója bekapcsolódott Az üzemben 37 szocialista munka­brigád dolgozik 247 taggal, közülük 60-an megkapták a brigádmozgalom bronz, 50-en az ezüst és négyen az aranyjelvényét. Oláh Gyula séget igénylő, váltófutással kom­binált akadályversenyben is bizo­nyítaniuk kellett megfelelő felké­szültségüket. A látványos ese­ményre eljöttek a helyi társadalmi szervezetek képviselői, valamint a tűzvédelmi szövetség járási ve­zetői. A felnőttek csoportjában az elsó és második helyet a nagyma- gyari (Rastice) A, illetve B csapat nyerte, míg a harmadik helyre a csenkei (čenkovce) tűzoltók kerültek. Az ifjúsági kategóriában is nagymagyari siker született, a második helyre a házigazda gombaiak, a harmadikra pedig az úszoriak (Kvetoslavov) kerültek. A nők csoportjában a csenkei lányok remekeltek, maguk mögé utasítva Hviezdoslavov, illetve Felsójányok (Horné Janíky) csa­patát. A nők egyéni versenyében is a csenkei tűzoltókat képviselő Kovács Anikó érte el a legjobb eredményt. A győztesek és máso­dik helyezettek az oklevélen kívül jogot szereztek a járási túzoltóver- senyen való részvételre. Méri István gó és környezetszennyezésre, az önkiszolgáló élelmiszerbolt ke­nyérrel, tejjel és egyéb élelmiszer­rel való elégtelen ellátására, amit a bizottság közbenjárásával orvo­soltak. Ugyancsak gondot okozott a fűtés és melegvíz-szolgáltatás, amit a járási lakásépítő szövetke­zettel közösen oldottak meg. A lakosság támogatásával szá­mos szép eredményt értek el. Többek között autóbuszmegállót létesítettek a járási útkarbantartó vállalat közreműködésével, s ren­dezték annak környékét. A lakos­ság és a diákok bevonásával rendbe tették a házak közötti területeket, fákat, virágokat ültet­tek, autóparkolót építettek, hintá­kat, mászókákat szereltek fel, sportpályákat létesítettek. A polgári bizottság munkája végzéséhez rendszeres támo­gatást, hatékony segítséget kap a járási párt- és állami szervektől, a 6-os számú utcai pártalapszer- vezettól, a különböző vállalatoktól, intézményektől, valamint a nószö- vetség helyi alapszervezetétól. Kanizsa István Művészet az élet szolgálatában A piešfanyi Művészetek Házában Művészet az élet szolgálatában cim- mel megnyílt az árusítással egybekö­tött kiállltássorozat 5. évfolyama. Au­gusztus végéig a látogatók ezrei - für- dóvendégek, hazai és külföldi turisták és a város lakói - csodálhatják meg a cseh és szlovák festők és grafikusok, fotóművészek alkotásait. Továbbá az eredeti és másolatban elkészített ipar­művészeti tárgyak - használati és dlszitó kerámiák, világítótestek, ét­készletek, porcelánkészletek, abro­szok, terítékek és falikárpitok - széles skáláját. A gazdag kinálat kielégíti a legigé­nyesebb érdeklődő elképzeléseit és ízlését. A tárgyak megvásárolhatók- kamatmentes részletfizetésre is- s ezzel megvalósulhat a rendezők és alkotók elgondolása: A művészet szol­gálja az életet, környezetünk esztétiku­sabbá tételét. Zora Petrá&ová Internacionalista munkaverseny Az ágcsernől (Čierna nad Tisou) átrakóállomáson nagy súlyt helyeznek a munka minőségére, a munkaidő ésszerű kihasználására, valamint a tartalékok feltárására. A dolgozók az idei tervfeladatok teljesítésének meg­gyorsítására értékes kötelezettséget vállaltak, melynek értéke több mint másfél millió korona. Az óv első öt hónapjában főleg az árukivitelre, a be- és kirakodásra fordítottak gondot, amit 4-6 százalékkal túl is szárnyaltak, s ezenkívül jelentős villamos energiát, üzemanyagot takarítottak meg. Említést érdemel az internacionalis­ta munkaverseny Agcsernő és Csap (Szovjetunió) között, mely tizenöt éves múltra tekint vissza. Az 1985-ös óv második fél évében a versenyt zökke­nőmentes áruátvétellel és kivitellel az ágcsernóiek nyerték. Boda Sándor p TI M lü JU Nem fizető házbérlök Cs. I.: Hat éve már, hogy a szü­leim után örökölt házamat kiadtam az öcsém unokájának, aki az elsó évben havi 60 korona lakbért fizetett. Azóta viszont nem hajlan­dó fizetni lakbért. Ugyanakkor a szülei egy nagy, száz négyzet- méteres házban laknak ketten. Azt szeretném tudni, hogy jogom van-e lakbérhez vagy a házam kiüríté­séhez? Ajánljuk, forduljon a helyi nem- zoti bizottsághoz és kérje, hogy az a 60/1964. sz. rendelet 20. §-a szerint határozza meg a lakbér összegét. Ha a bérlői továbbra sem lennének hajlandók lakbért fizetni, a bírósághoz fordulhat és követelheti, hogy a bíróság köte­lezze őket (a munkabérre elren­delhető végrehajtás terhe mellett) a lakbér megfizetésére. A háza kiürítését ugyancsak a bíróságon kellene indítványoznia, de ennek sikere kétséges, mivel a bíróság a bérlők használati jogának megszüntetését valószí­nűleg pótlakás kiutalásától tenné függővé, mert a szülők bármilyen nagy házban laknak is, nem köte­lesek befogadni gyermeküket. Könnyen megtörténhetne, hogy esetleg évekig is eltartana, míg a bíróság ítéletének érvényt tudna szerezni - már amennyiben a bí­róság kötelezné a bérlőit arra, hogy a pótlakás kiutalása után ürítsék ki az ön házát. Kártérítés kutyaharapásért J. L.: Az utcán sétálva rám ugrott egy nagy farkaskutya, ame­lyet a gazdája kísért. A kutya a földre döntött, s így kétszeres lábtörést szenvedtem, s ezen kívül a kutya még háromszor meg is harapott. Négy hetet töltöttem a kórházban, utána két hétig otthon nyomtam az ágyat és jelenleg is csak botok segítségé­vel tudok járni. Azt szeretném tudni, hogy követelhetek-e kárta­lanítást a kutya tulajdonosától. A Polgári Törvénykönyv 415. §-a értelmében mindenki köteles ügyelni arra, hogy ne keletkezzen kár más egészségében és vagyo­nában. Ez a rendelkezés vonatko­zik a kutyák tulajdonosaira is. A Ptk. 420. §-a alapján pedig az állampolgár felelősséggel tartozik azért a kárért, amelyet jogi köte­lességei megszegésével okozott (tehát pl. a kár megelőzésére irányuló jogi kötelessége megsze­gésével). Az említett rendelkezé­sekből tehát levezethető a kutya tulajdonosának kártérítési felelős­sége, amely alól csak akkor men­tesülne, ha bizonyítani tudná, hogy a kár okozásában nem vétkes. A törvény feltételezi a kár okozójának vétkességét, s így a bíróság előtt ezt önnek nem kell bizonyítania. Kártérítés címén fájdalomdíjat követelhet és a társadalmi életben való részvétele megnehezüléséért járó térítést (a társadalmi életben való részvétele megnehezülését jelenti az pl., ha hosszabb időn át csak bottal tud járni). Ezeknek a nem vagyoni kártérítéseknek összegét lényegében az orvos vagy a bíróság által kirendelt orvosszakértó határozza meg pontokban a 32/1965. sz. rendelet szerint - egy pont értéke 15 korona. Igényt tarthat továbbá a kere­setkiesése összegének megtéríté­sére - vagyis a baleseti táppénz és a károsodás előtti átlagkerese­te közti különbözet megtérítésére, valamint ha a munkaképtelensége befejezése után alacsonyabb ke­resetet ér el, mint a károsodás előtt, akkor a két említett kereset közt mutatkozó különbözet megté­rítésére is. Joga van továbbá annak a kár­nak a megtérítésére is, amely a károkozás következtében kelet­kezett (pl. ha elszakadt a ruhája), s a gyógyításra célszerűen kiadott költségek megtérítésére is. Kölcsön és elévülés U. E.: Egy munkatársamnak 1983-ban az utcán kölcsönöztem tizenkétezer koronát, de aláírás nélkül. Két és fél ezer koronát már visszaadott belőle, de többet nem ad, s nem is akarja a kölcsönt utólag aláírni. A pénzt az anyu­kámtól és a lányomtól kértem el számára. Megbíztam benne, mert már korábban is kölcsönöztem neki 24 ezer koronát s azt vissza is fizette. Htfgy pénzt kért tőlem, azt egy levélkével tudom bizonyítani. Most azt mondja, hogy az ügyet adjam bíróságra, de én nem tudom, van-e ennek értelme, ha nincs tőle aláírásom, s nem fogja-e letagadni a pénzt. A Polgári Törvénykönyv 387. §-a engedélyezi az állampolgárok közti kölcsönöket és - ami lénye­ges - a kölcsönről szóló szerző­dés érvényességéhez nem kíván­ja meg az írásbeli formát — az aláírást (persze a szerződés írás­ban történő rögzítése, s aláírása mindenképpen ajánlatos, mert megkönnyíti a hitelező dolgát a bi­zonyítás során akár egy bírósági perben, akár egy hagyatéki eljá­rásban). A kölcsönzés tényét azonban - vagyis a szerződés létrejöttét - más módon is lehet, pl. tanúvallomással, magánokira­tokkal, levelekkel, betétkönyvvel, stb. bizonyítani. A bizonyítás terhe azonban a hitelezőt, vagyis önt terheli, önmagába véve az a tény, hogy a munkatársa leta­gadja a kölcsönt még nem jelenti azt, hogy ne tudná követelését bírósági úton érvényesíteni. Talán veszélyesebb a követelé­se érvényesítése szempontjából az idő múlása - tehát az, hogy a jogigénye egy bizonyos idő elteltével elévülhet. Az elévülés ugyan nem jelenti jogigénye meg­szűnését. A jogigény, a követelés az elévüléssel lényegesen meg­gyengül, s így állami, illetve bíró­sági úton szinte lehetetlenné válik az érvényesítése. A bíróság köte­lezheti az adóst az elévült követe­lés kielégítésére is, de csak akkor, ha az nem ólt az elévülés ellenve­tésével. Erre a lehetőségére, jogá­ra viszont a bíróság hivatalból köteles figyelmeztetni az alperest. Az elévülési határidő ebben az esetben három óv, s az ún. esedékesség napjától számítják (a követelés esedékessége az az időpont, amikor „esedékessé" vá­lik, hogy a hitelező akár bírósági úton követelje az adóstól a teljesí­tést - pl. a kölcsön visszafizeté­sét). Az esedékesség napjának meghatározása szempontjából fontos körülmény az, hogy megál­lapodtak-e arról, mikor kell a mun­katársának a kölcsönt visszafizet­nie, illetve hogyan szólt ez a meg­állapodás. Ha megállapodtak a visszafizetés pontos időpontjá­ban, a hároméves elévülési határ­idő ettől az időponttól folyik. Ha abban állapodtak meg, hogy a munkatársa (az adós) akkor fizeti vissza a pénzt, amikor akarja és tudja - úgy bírósághoz kell fordulnia, hogy a Polgári Törvény­könyv 79. §-a alapján az határoz­za meg a szocialista együttélés elveivel összhangban a visszafi­zetés időpontját (ilyen esetben elévülés még meg sem kezdő­dött.) Ha azonban a teljesítés (visszafizetés) időpontjában egyáltalán nem egyeztek meg (vagy ha ennek meghatározása önön múlott), az esedékesség napja, s a hároméves elévülési határidő kezdete a kölcsönről szó­ló szóbeli szerződés megkötését és a pénz átadását követő nap. Elméletileg ugyanis már a szerző­dés megkötését, s a pénz átadá­sát követő napon jogában áll visszakövetelni a pénzét, másként szólva esedékessé vált, hogy fel­szólítsa az adóst (esetleg bírósá­gi indítvánnyal is), hogy fizesse meg a tartozását. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1986. VI. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom