Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-16 / 113. szám, péntek

ÚJ szú 5 s » J86. V. 16. A nagy október és a bolsevikok pártjának ösztönző ereje Törődjünk többet a fiatalokkal A CSKP megalapításának 65. évfordulója O któber eszméi, a szovjetha­talom első dekrétumai és Oroszország nemzeti jogainak nyilatkozata hazánkban is meg­mutatta a proletároknak és a sze­gényparasztoknak a harc értelmét és célját, megmutatta a cél eléré­séhez vezető utat. Antonín Zápo- tocký, munkásmozgalmunk vete­ránja, a csehországi forradalmi munkásmozgalom első szervező­jének fia 1953-ban hangsúlyozta: ,;A cseh és a szlovák nemzet ismét mély hálával tudatosítja azt a történelmi igazságot, hogy a di­cső októberi forradalom hozzájá­rult az Osztrák-Magyar Monarchia bukásához és megteremtette a feltételeket az önálló Csehszlo­vákia megalakításához.“ A Csehszlovák Köztársaság megalakításában 1918 őszén nem az imperialista nagyhatalmak poli­tikai kombinációi és mesterkedé­sei vagy a burzsoá ellenállási akciók, hanem elsősorban a prole­tár tömegek vették ki részüket. Az oroszországi forradalom eszméiért vívott küzdelem Az októberi forradalom hatása nálunk elsősorban általános de­mokratikus tartalmával nyilvánult meg, míg gazdasági-szociális és osztálypolitikai tartalma szélesebb körben csak a csehszlovák állam megalapítása után mutatkozott meg, mégpedig az állam jellegével kapcsolatos szociális illúziók szer- tefoszlásának következtében. A jobboldali szociáldemokrata ve­zetők a burzsoá politikusokkal karöltve - amelyet a Rašín-Sou- kup-Stnbrny „szent hármas“ jel­képezett - elsősorban arra töre­kedtek, hogy a hatalom „kulturál­tan és nyugodtan“ menjen át a cseh nagyburzsoázia kezébe. Nemzeti bizottságuk nyilatkozata hangsúlyozta: „Egy zavaró ese­ménynek sem szabad megronta­nia a mostani nagy pillanatokat, senkinek sem szabad olyasmit elkövetnie, amely beárnyékolhat­ná a nemzet tiszta nevét. Minden­kinek fenntartás nélkül gazdasá­gosan kell bánnia mindazzal, ami másnak szent. A személyi sza­badságot és a magántulajdon sza­badságát nem szabad megkárosí­tani.“ (Právo lidu 1919. október 29). Vagyis: nehogy bántódás érje az osztrák bürokratákat, a bé­csi rendörspicliket vagy elvegyék tőlük a gyárakat és a nagybirto­kokat! Rá kell mutatni a cseh és a szlovák proletariátus forradal- masodásának sajátosságaira is, amely a XX. század elejétől figyel­hető meg. Tekintettel arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiá­ban a szociáldemokrácia vezetői­nek többsége reformista politikát és ideológiát követett, szívvel és lélekkel szolgálták a munkásmoz­galom elárulásának politikáját. Kö- zép-Európában a munkások nem ismerték Lenin tanításának konk­rét tartalmát. Ráadásul a marxiz­mus megalapítóinak hagyatéka helyett Engelsnek a 90-es évek közepéről származó reformista nézeteit népszerűsítették. Marx Osztályharcok Franciaor­szágban című művéhez írt beve­zetőjében Engels 1895 márciusá­ban azt tanácsolta, hogy az egyre erősödő munkásmozgalmat idő előtt ne aprózzák fel elszigetelt csapatokká, hanem a döntés pilla­natáig maradjon úgy, ahogy eddig volt. A centristák azonban ezt a gondolatot kihúzták, ezzel elfer­dítették a forradalom előkészíté­sének taktikájáról szóló engelsi gondolat értelmét. Engels határo­zottan fellépett az ilyen félrema­gyarázás ellen és még maga figyelmeztetett arra, hogy a hami­sítás következtében a burzsoá törvényesség hívének tűnik fel. Röviddel ezután Engels meghalt és a reformisták a burzsoáziával (Tomáš Gregor Masarykkal) együtt mindent megtettek azért, hogy Engels munkásságát elfer­dítsék, ami ellen élete utolsó pillanatáig minden erejével élesen tiltakozott. Nagyon időszerű volt a szociál­demokrata pártok tagjainak a re­formista nézetektől való megtisztí­tása. Mivel azonban marxista-le­ninista irodalom Csehországban a proletariátus osztályharcának taktikájáról nem jelent meg, a leni- nizmusnak mint korunk marxizmu­sának, a bolsevizmus forradalmi gyakorlatával kapcsolatos hírek segítségével kellett utat törnie a proletariátus öntudata felé. A Csehszlovák Köztársaság megalakítása történelmi haladás­nak számított. Röviddel az ese­mény után azonban bebizonyoso­dott e lépés korlátoltsága és az új kormány osztályjellege. Ezzel pár­huzamosan növekedett október szocialista eszméinek, de már nemcsak általános demokratikus eszméinek hatása. Ezzel kapcso­latban 1918 végén az összorosz Végrehajtó Bizottság és a népbiz­tosok tanácsa - Leninnel az élén - nyilatkozatban fordult a volt Osztrák-Magyar Monarchia dol­gozóihoz, amely többek között hangsúlyozta: „Szilárdan meg va­gyunk győződve arról, hogy a be­csületes munkások nem azért döntötték meg bécsi leigázóikat, hogy hagyják magukat félrevezet­ni a Kramár vezette cseh burzsoá­zia által, s hogy politikájuk irányí­tását a Preiss vezette bankárok kezében hagyják... Nem a nacio­nalista burzsoáziával, hanem min­den nép proletariátusával való szövetségben rejlik a győzelem biztosítéka“. N agyon bonyolult folyamat volt a dolgozók nemzeti szabadsággal való elkábításának leküzdése és a burzsoázia, vala­mint a reformizmus hatása alóli félszabadításuk. A kladnói Svobo- da Modráőek reformista cseh na­cionalistával való polémiájában a következőket írta: „Mára múlté a burzsoáziával folytatott együtt­működés a Habsburg nacionalista terror elleni harcban. Akkor a pro­letariátus kénytelen volt osztálykö­veteléseit az ún. általános demok­rácia mögé rejteni, és mindenki számára szabadságot követelni. De most, amikor elérkezett a töke ellen és a kizsákmányolás felszá­molásáért folyó nemzetközi táma­dás ideje, határozottan és szilár­dan minden országban a kapitalis­ta rendszer felszámolásának útjá­ra kell lépni. Szilárdan hiszünk a nemzetközi proletariátus győzel­mében, amely világszerte a szov­jet rendszerének megteremtésé­vel éri el tetőpontját.“ (1920. augusztus 5.) Csehszlovákia öntudatos prole­tárjai számára egyre világosabbá vált, hogy csupán apró reformok­kal nem érhetik el céljaikat és alapvető érdekeiket: a termelő- eszközök magántulajdonának „szent“ elvét fel kell számolni! Csakis a munkásosztály - szövet­ségben a többi dolgozóval - lehet az ország megbízható gazdája. Az öntudatos proletariátus válasza Az 1918-1920-as viharos években a proletariátus forradalmi magva nem tudta a nemzeti de­mokratikus forradalmat szocialista forradalommá változtatni, mert nem volt kellőképpen politikailag érett és eszmeileg felkészült (bi­zonyos mértékig el volt szigetelve a parasztságtól). A burzsoázia és a proletariátus 1920-as decemberi összeütközése és a munkásosz­tály veresége a háború utáni időszak tetőpontját jelentette. Csehszlovákia a későbbi években nem a szocializmus felé vezető népi demokrácia, hanem a kapita­lizmus útján haladt. Ez volt a belső oka 'állami szuverenitásunk ké­sőbbi átmeneti elvesztésének. A csehszlovákiai munkásosz­tály tapasztalatai teljes mértékben igazolják azt a marxista-leninista tételt, hogyha a proletariátus telje­síteni akarja történelmi küldetését, s a kapitalizmus sírásójává, vala­mint az új, kommunista társada­lom megteremtőjévé akar válni, akkor ki kell építenie saját öntuda­tos, forradalmi élcsapatát, amely a munkások osztályszövetségé­nek legmagasabb formáját jelenti. A párt megalapításával teljesült a csehszlovákiai forradalmi mun­kásmozgalom első forradalmi fela­data. A párt már 1921-ben csatla­kozott a Kommunista Internacio- náléhoz. Megkezdődött a cseh­szlovákiai munkásmozgalom él­csapatának kialakulása. Ezzel az is kifejezésre jutott, hogy szakítani akar a régi, szociáldemokrata poli­tikával s a marxizmus-leninizmus alapján az új útra akar lépni. ,,A szociáldemokrata baloldal meg­szűnt létezni. Most csak a nagy csehszlovák kommunista párt lé­tezik" - írta a CSKP alakuló kongresszusának eredményeiről a Rudé právo 1921. május 17. száma. Hangsúlyozta ugyanak­kor, hogy a csehszlovák proletari­átus elemi erővel vágyik az új, forradalmi internacionálé után. A bolsevizáció útján A CSKP-nak a fejlődés, az edződés és a megszilárdulás sok­éves folyamatán kellett keresz­tülmennie, hogy tevékenységében következetesen érvényesíthesse a Kommunista Internacionálé, va­lóban forradalmi és proletárelveit. Csakis így szervezhette meg kom­munista szellemben az osztály­harcot. A párt formálása során jelentős szerepet játszott Lenin müveinek kiadása és terjesztése, főleg az olyan műveké, mint az Állam és forradalom, A proletárforradalom és a renegát Kautsky, Lenin tézi­sei a burzsoá demokráciáról és a proletárdiktatúráról. Nagy szere­pet játszott Leninnek A baloldali- ság a kommunizmus gyermekbe­tegsége című munkája, valamint a Kommunista Internacionálé fel­tételei. Lenin nagy segítséget nyújtott a CSKP megalapításában. Nagyra értékelte Šmeral irányvonalát, amely a CSKP tömegjellegére és a tömegekkel való kapcsolatára épült. Ugyanakkor azonban hang­súlyozta, hogy ezt a kapcsolatot kommunista elveken kell meg­szervezni. A Kominternben el­hangzott egyik utolsó beszédében a világforradalom távlatairól szól­va Lenin követelte, hogy a külföldi elvtársak valóban alkotóan értsék meg a forradalmi tevékenység megszervezését, rendszerét, módszerét és tartalmát. Ekkor a CSKP munkatársaira is gondolt. A párt bolsevizálásának felada­ta a 20-as évek közepén vált sürgőssé a CSKP számára. A párt bolsevizálása azonban nem jelenti azt, hogy lemásoljuk az orosz példát, hanem el kell sajátítanunk azokat az elveket és módszereket, amelyek segítségével Oroszor­szág bolsevikjai, Leninnel az élen megoldották a forradalom legfon­tosabb problémáit, hangsúlyozta Klement Gottwald. A CSKP eseté­ben arról volt szó, hogy a munkás- osztály vezetőjévé váljon olyan akciók megszervezésével, ame­lyek konkrét és a tömegek számá­ra érthető célokra reagálnak, és fokozatosan rátérjen a hatalmi harc magasabb formáira. A párt bolsevizálása a CSKP számára azt jelentette, hogy a marxizmus -leninizmust a tömegek forradalmi tetteivel kapcsolja össze. A leninizmus alapján formá­lódott Csehszlovákia Kom­munista Pártja bolsevik típusú párttá, elsősorban az V. kongresz- szus után. A pártépítésben a lenini eszmék érvényesítése alapvető fordulatot jelentett elsősorban a párt jellegét és feladatait, a párt kádereit és tagjait, a pártszerveze­teket tekintve. Ennek köszön­hetően vált a CSKP lenini típu­sú párttá és teljesítette törté­nelmi feladatát. ,,Joggal vagyunk pártunkra büszkék és arra, hogy annak á forradalmi élcsapatnak adagjai vagyunk, amely minden­nemű tevékenységének értelmét a dolgozó ember szolgálatában, jólétéről való gondoskodásban, a haladásra és a békére való törekvésben látta és látja ma is,“ jelentette ki Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a XVII. pártkongresszuson. FRANTIŠEK HAVLÍČEK Ami az ifjú kommunisták, s általá­ban a fiatalok nevelését illeti, igényként fogalmazódott meg a XVII. pártkong­resszus határozatában: többet kell velük törődnünk. Erre a fokozottabb és a korábbinál minőségileg magasabb színvonalú törődésre az is késztet bennünket, hogy pártunk - melynek hat és fél évtizeddel ezelőtti megalapí­tására a napokban emlékezünk - lé­nyegében, tagjainak korát tekintve maga is fiatal. A tagok közel fele a XIV. pártkongresszus után lett a CSKP tagja, s az utóbbi években a 35 éven aluli tagjelöltek és tagok százezreit vették fel a pártba. Fontosnak tartják - a többi között - a Baromfifeldolgozó Vállalat duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) üzemé­ben a pártbizottság tagjai, hogy pár­tunk az eddiginél többet foglalkozik a fiatalok nevelésével, sajátos problé­máik megoldásával. Elsősorban arra törekednek, hogy az ifjú kommunisták is részt vegyenek az üzemre vonatko­zó döntések előkészítésében, a tö­megpolitikai tevékenységben. Ezért gyakorta adnak a fiatal kommunisták­nak olyan megbízatást is, hogy külön­féle jellegű, magasabb szintű járási és kerületi tanácskozásokon képviseljék az üzem fiataljait. A pártfeladatok teljesítésével egyi­dejűleg az alkalmi és esetenkénti megbízatások teljesítését a Mraziarne nemzeti vállalat sládkovičovói üzemé­ben már csak azért is elvárják az ifjú kommunistáktól, mert szó szerint érten­dő, hogy a fiataloké az üzem, hiszen a dolgozók átlagos életkora 30 év. Olyan megbízatásokat adnak tehát nekik, melyek teljesítése megkívánja az átlagosnál nagyobb önállóságot, az üzemi sajátságok gondos számbavé­telét, az üzemvezetés és a dolgozók érdekeinek egyeztetését és a tömeg­politikai munkában a színes, vonzó programok megszervezését. Mind a két üzemben - de hozzájuk hasonlóan máshol is - az eddig alkalmazott munkastílus tökéletesíté­sével és továbbfejlesztésével kívánják elérni az ifjú párttagokkal és tagjelöl­tekkel való törődés fokozását - a meg­tisztelő feladatok és megbízatások kiadásának, teljesítésük számonkéré­sének módszerével. Lépjünk fel a lehető legnagyobb követeléssel és a lehető legnagyobb tisztelettel az ember iránt... figyelmez­tet a módszer alkalmazásával kapcso­latosan az egyik, neves szovjet peda­gógus. Az egyénnel szemben támasz­tott igény és az iránta való tisztelet nem két különálló dolog, hanem egy és ugyanaz. Magyarázó figyelmeztetéséhez hozzáfűzhetjük mind a két üzem pár­telnökének, s a magunk tapasztalaté­ífüíMim nak tanulságát is: nagyon fontos a ket­tős törekvés egysége - követelmény­nyel és tisztelettel való közeledés a fiatalokhoz - mert az egyik vagy másik irányba való elhajlás komoly nevelési és erkölcsi kárt okozhat. A követelmények eltúlzása, megbízá­sok helyett az utasítások szorgalmazá­sa könnyen a többször bírált parancso­láson alapuló gyakorlatot teremti meg. Egyikre sincs szükség az ifjú kom­munisták, a tagjelöltek céltudatos ne­velésében. Annál inkább szükséges annak az elvnek az alkalmazása, miszerint követelünk tőled, mert tiszte­lünk téged, és tisztelünk, mert a köve­telményeknek eleget tettél. Egyébként az említett két-üzemben, de máshol is, mások is bizonyíthatják: kifizetődő a fiatalokkal való fokozot­tabb, minőségileg magasabb színvo­nalú törődés, mert tények tanúsítják, hogy a fiatal kommunisták, a tagjelöl­tek élen kívánnak járni a jó minőségű munka végzésében, a fejlettebb mű­szaki eJjárások alkalmazásában. Ők is sürgetik a jobb munkaszervezést, a tel­jesítményekkel arányos bérezés alkal­mazását, és mindinkább fellépnek az érzéktelenség, a kényelmesség ellen, a haladást fékező tények megszünte­téséért. Érdemes többet törődni velük. HAJDÚ ANDRÁS A prágai vár nagyszabású újjáépí­tési munkái folyamán az Aranyut­cácskát is rekonstruálják. A Prágai Építőipari Vállalat műemlék-kar­bantartó üzeme a villamos vezeté­keket szereli, és belső átalakításo­kat hajt végre az utca mind a 17 épületében és a Fehér toronyban. (Petr Matička felvétele - ČTK) A választók névjegyzéke Ahhoz, hogy a szavazás napján megállapíthassák, kik a választójogosult állampolgárok, a választások előkészítése időszakában össze kell állítani a választók névjegyzékeit, amelyek szervezési szempontból elősegítik a szavazás zavarta­lan lebonyolítását. A választók névjegyzékei egyben fontos jogi és anyagi biztosítékai a választójog általánosságának és egyenlőségének. A választók névjegyzékébe, amelyet minden helyi (városkerületi, városi) nemzeti bizottság összeállít az egyes szavazókörök szerint, minden választásra jogosult csehszlovák állampolgárt fel kell venni. Minden választó - az egyenlőség elvével összhangban - csak egy névjegyzékben szerepelhet, mégpedig rendszerint az állandó lakhelye szerintiben. Ez a rendelkezés megakadályozza, hogy valaki a szavazások napján több helyen szavazhasson - két vagy több szavazattal rendelkezhessen. A nemzeti bizottságok a választók névjegyzé­két legkésőbb 30 nappal a választások előtt kötelesek közszem­lére tenni a hivatali helyiségekben, illetve minden házban az ott lakó választók névjegyzékét azokon a településeken, ahol a választók száma meghaladja az ötezret. Mivel a választói névjegyzékbe való felvétel döntő jelentőségű a választójog érvényesítése szempontjából (a névjegyzékbe fel nem vett választó nem szavazhat), a törvény megfelelő biztosítékokat nyújt a tévedések, pontatlanságok ellen. Bármely állampolgárnak jogában áll írásban vagy szóban figyelmeztetni az illetékes nemzeti bizottságot a névjegyzékben előforduló hibákra, pontatlanságokra (pl. a névjegyzékből való kihagyásra, a név­jegyzékbe való jogellenes felvételre stb ). Ebből a célból hozták létre a nemzeti bizottságokon a választások előtt a reklamációs irodákat. Az illetékes nemzeti bizottság három napon belül köteles dönteni a figyelmeztetésről: elvégezni a szükséges helyreigazítást, javítást vagy értesíteni a javaslattevőt, hogy miért nem szükséges a javítást végrehajtani. Ha a nemzeti bizottság az állampolgár javaslatát visszautasította, az állampolgár előter­jesztheti á javaslatát a szavazókor szerint illetékes járási (városi, városkerületi) bírósághoz, amely immár végleges érvénnyel dönt róla 3 napon belül. A nemzeti bizottság a bíróság döntése alapján a javítást köteles végrehajtani a választók névjegyzékében. (f. m.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom