Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-08 / 107. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1986. V. 8. Nadzsib Ulla távirata Mihail Gorbacsovnak (ČSTK) - Nadzsib Ulla, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB újonnan megválasztott főtitkára táviratot küldött Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának. A táviratban köszönetét mond a szovjet vezetőnek azokért a jókívánságokért, amelyeket Mihail Gorbacsov az AN DP KB főtitkárává történt megválasztása alkalmából küldött neki, majd hangsúlyozza: Az új felelősségteljes tisztségben egész pártunk és népünk támogatásával az ANDP fő irányvonalának megvalósítására fogok törekedni. Ez az irányvonal az alapvető szociális és gazdasági változások végrehajtását, Afganisztán függetlenségének, területi egységének és nemzeti szuverenitásának megvédését célozza az ellenforradalom, az imperializmus és a helyi reakció támadásaival szemben. Afganisztán a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival folytatott sokoldalú együttmúködés bővítésére törekszik. Az ANDP és az afgán nép nagyra értékeli azt a következetes internacionalista segítséget és támogatást, amelyet a forradalmi Afganisztánnak az SZKP, a hősi szovjet nép nyújt. Szilárdan támogatjuk a Szovjetunió békeszerető külpolitikáját, amelynek célja a nukleáris katasztrófa elhárítása, a világbéke megőrzése és szilárdítása, az államok szabad fejlődésének és függetlenségének szavatolása. Szilárd meggyőződésünk, hogy az országaink közötti baráti kapcsolatok és a sokoldalú gyümölcsöző együttmúködés továbbra is megbízhatóan szolgálja az afgán és a szovjet nép, a béke és a biztonság érdekeit az érintett térségben és az egész világon, szögezte le. Líbiai tiltakozás a „terrorizmusról“ Tokióban elfogadott nyilatkozat ellen (ČSTK) - A líbiai külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli a hét fejlett tőkés állam tokiói csúcstalálkozójának résztvevőit azért, hogy a valósággal ellentétben Líbiát ,,a terrorizmus támogatásával“ vádolták. A dokumentum rámutat, hogy a terrorizmus úgynevezett kérdésének az USA és Nagy-Britannia ösztönzésére Tokióban történt megtárgyalása azt a törekvést mutatja, hogy a világ közvéleménye előtt indokolni próbálják a líbiai nép elleni gaztetteket. A „terrorizmusról“ Tokióban elfogadott nyilatkozat arról tanúskodik: az Egyesült Államoknak sikerült befolyásolnia a találkozó többi résztvevőit, akik az USA-hoz hasonlóan „jogot formáltak“ arra, hogy erőszakhoz és agresszióhoz folyamodjanak a szabadságért és függetlenségért harcoló kis népek ellen, hangsúlyozza a líbiai külügyminisztérium nyilatkozata. Zavíja líbiai város közelében a tengerpartra sodródott egy amerikai egyenruhát viselő férfi holtteste. Annak a repülőgépnek a pilótájaként azonosították, amelyet ez év április 15-én Tripoli és Benghazi líbiai városok ellen elkövetett agresszív amerikai támadás során a líbiai légvédelem lelőtt. A JANA líbiai hírügynökség közölte, hogy a pilótánál azonosítási lapot találtak, amely azt bizonyítja, hogy az USA tengerészeti légierejének tagja volt. A csúcs után minden rendben? (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök a tokiói tőkés csúcstalálkozóról való elutazása előtt az elmúlt éjszaka sajtóértekezletet tartott, amelyen megdicsérte szövetségeseit azért, hogy elfogadták a „terrorizmus elleni háború“ amerikai koncepcióját. Közölte, az eddig tartózkodó politikusokat is sikerült bevonnia a Líbia és más országok elleni hadjáratba, amelyek - Reagan állítása szerint - támogatják a terrorizmust. Példaként hozta fel Mitterrand francia elnököt, aki áprilisban nem engedélyezte a Líbiára támadó bombázó repülőgépek átrepüTörténelmi pillanat az űrhajózásban A szovjet űrhajósok állomást változtattak a kozmoszban (N) - Az előzetes programnak megfelelően kedden, közép-euró- pai idó szerint 18 óra 58 perckor Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov szovjet űrhajósok a Szojuz T-15 űrhajóval sikeres összekapcsolást hajtottak végre a Szaljut -7-Kozmosz-1686 űregyüttessel. Az űrhajózás történetében ez volt az első repülés űrállomásról űrállomásra. Kizim és Szolovjov 50 napot töltött a Mir fedélzetén. A Mir az űrállomások új, harmadik nemzedékének elsó képviselője. A szovjet televízió híradója mutatta a repülésirányítási központot, ahol a nagyméretű képernyőn jól lehetett látni az összekapcsolást. Alekszej Leonov vezérőrnagy, az ürhajósképző központ parancsnokhelyettese elismeréssel szólt a nagy pontossággal végrehajtott műveletről, és gratulált az űrhajósoknak. Iraki gépek Teherán központját bombázták (ČSTK) - Iraki repülőgépek tegnap bombázták az iráni főváros, Teherán központját - jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Légiriadót rendeltek el, ez azonban nem tartott sokáig, s a lakosság körében nem tört ki pánik. A Reuter hírügynökség azt jelentette, hogy a bombázás során találat érte a teheráni olajfinomítót. Thabit Szultán vezérőrnagy, a negyedik iraki hadtest parancsnoka tegnap közölte, adataik vanCeausescut a szovjet fővárosba várják (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására május második felében baráti munkalátogatásra érkezik a Szovjetunióba Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Francia atomrobbantás (ČSTK) - Franciaország tegnap reggel újabb nukleáris kísérletet hajtott végre - közölte az AFP hírügynökség. Az új-zélandi kormány közleménye szerint a Csendes-óceán Mururoa ko- rallszigetén hajtottak végre föld alatti nukleáris robbantást. Sorrendben ez volt a 80. francia nukleáris kísérlet a korallszigeten. Pakisztáni választások (ČSTK) - Bangladesben tegnap megkezdődött az 1971-ben Pakisztántól elszakadt állam történetének harmadik választása. Az országban rendkívüli állapot van érvényben, s Mohammed Ersad tábornok a választások útján akarja megszilárdítani a már hosszabb ideje tartó népi tiltakozások által aláásott helyzetét. A választások minden jel szerint nem lesznek mentesek a csalásoktól és manipulációktól. nak arra vonatkozóan, hogy Irán nagy offenzívára készül Irak ellen. Az iraki csapatokat Miszan iraki város térségében vonják össze, amelyet Irán 3 hónappal ezelőtt, legutóbbi offenzívájakor foglalt el. Shultz Szöulban • (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap Tokióból Szöulba érkezett, hogy Csőn Tu Hvan délkoreai diktátort tájékoztassa a hét vezető tőkés ország csúcstalálkozójáról. Shultz néhány nappal ezelőtt adott egyik interjújában nagy elismeréssel szólt a diktátor „fantasztikus gazdasági sikereiről". Ami viszont az emberi jogok durva megsértését illeti Dél- Koreában, azzal összefüggésben közölte: nem áll szándékában beavatkoz* ni az ország belügyeibe. Shultz szöuli látogatását diáktüntetések sora kíséri, amelyek résztvevői követelik a diktátor lemondását. lését Franciaország felett. Most, a tokiói csúcs után - mondotta Reagan - ismét minden rendben van. Reagan sajtóértekezletén lényegében nem is beszélt másról, csak a terrorizmusról, bár gazdasági tanácskozásról volt szó. Tagadta, hogy a szövetségesek esetleg majd nem tartják magukra nézve kötelezőnek az úgynevezett terrorizmusról szóló határozatot. Közölte: a harc a terrorizmus ellen nem individuális, inkább közös ügy. Nyilvánvalóan Reagan a kapitalista világ közös akciójának akarja majd kiadni az amerikai televízió szerint már előkészületben levő újabb támadást Líbia ellen. Mitterrand és Chirac Novoszibirszkben (ČSTK) - Francois Mitterrand francia elnök és Jacques Chirac miniszterelnök tegnap Tokióból Párizsba vezető útjukat rövid időre megszakítva megálltak Novoszibirszkben, A repülőtéren Jakov Rjabov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának alelnöke, Vlagyimir Bokov, a novoszibirszki területi végrehajtó bizottság elnöke és más hivatalos személyiségek üdvözölték őket. A megbeszélés folyamán áttekintették a szovjet-francia kapcsolatok egyes kérdéseit. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti politikai párbeszéd fejlesztése megfelel a jelenlegi igen bonyolult nemzetközi helyzet sürgős követelményeinek és célja a nemzetközi közösség időszerű problémáinak megoldása. A megbeszélés tárgyilagos, nyílt légkörben folyt le, ami a szovjet-francia kapcsolatokra jellemző. Mitterrand elnök visszatérőben Párizsba a repülőgép fedélzetéről táviratot küldött Andrej Gromikó- nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. Őszinte jókívánatait fejezte ki a szovjet népnek és kifejezte megelégedését afelett, hogy hamarosan a Szovjetunióba látogat. Izrael, is bekapcsolódik az űrháborús programba (ČSTK) - Jichak Rabin izraeli hadügyminiszter kedden Washingtonban megállapodást írt alá az amerikai ürfegyverkezési programban való izraeli részvételről. Ezzel Tel Aviv London és Bonn után harmadikként hivatalosan is csatlakozott a „csillagháborús“ tervekhez. Bár az együttműködésről szóló memorandumnak és a kísérőlevélnek a szövegét nem hozták nyilvánosságra, a Pentagon köreiben jelezték, hogy Izraelt leginkább „a rövidebb hatótávolságú rakéták elleni védelem“ érdekli. Ez kétségkívül alátámasztja Tel Avivnak azt az igyekezetét, hogy meg akarja erősíteni a saját csapásmérő erejét a szomszédos arab országok ellen. Az USA és Izrael katonai együttműködése már régebbi keletű. A legutóbb 1983-ban kötött Washington és Tel Aviv megállapodást a „stratégiai együttműködésről“. Ezzel összhangban hoztak létre közös amerikai-izraeli katonai bizottságot a katonai akciók koordinálására, izraeli területen közös hadgyakorlatot tartottak, s megkezdték a fegyver és lőszerraktárak építését. Az USA nyíltan támogatja Izraelt leghosszabb háborújában is - Libanonban. Amint a TASZSZ kommentátora megjegyezte, az amerikai-izraeli katonai együttmúködés magasabb szintjét jelenti Tel Aviv bekapcsolódása a világűr militarizálá- sába, s hangsúlyozta, hogy ez elsősorban az arab országok ellen irányul. A megállapodás ugyanis lehetővé teszi a cionistáknak, hogy további agresszív akciókat indítsanak a Közel-Keleten a független államok ellen, s a megszállt arab területeken pedig fokozhatják a terrort és a jogtiprást. KOMMENTÁRUNK P ontosan az történt a hét legfejlettebb tőkés ország tokiói csúcsértekezletén, amire számítani lehetett Ronald Reagan ázsiai útja előtt adott interjúja alapján. „Leszámolni a terrorizmussal“ - így summázta a Fehér Ház ura a „hetek“ tokiói összejövetelének célját. Ezekután már nem volt kétséges, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Kanada, valamint Japán állam- és kormányfői ezúttal is kifejezetten politikai kérdésekről tanácskoznak majd. Ismeretes, hogy 1975-ben Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Giscard d’Estaing francia államfő kezdeményezésére tartották meg a hét ország vezetőinek első- s azóta évenként ismétlődő- találkozóját az olajsokk után a tőkés világgazdaságban előállt helyzet megvitatására. Kezdetben gazdasági csúcstalálkozóknak minősítették ezeket az összejöveteleket, az utóbbi három csúcson azonban a gazdasági problémák teljesen a háttérbe szorultak és a politikai témák vették át a központi szerepet. A tokiói csúcs több résztvevője sürgette, hogy elsősorban gazdasági témákra összpontosítsanak, jóllehet most nem a magas olajár a probléma, - hanem egyesek szempontjából éppen az olajár zuhanása okoz gondot -, viszont a tőkés gazdasági kapcsolatokban továbbra is állandó feszültség forrása az ingadozó valutaárfolyamok szülte pénzügyi labilitás, valamint a Nyugat-Európa-Egyesült Államok-Japán háromszögben dúló kereskedelmi viták. Mitterrand francia elnök egy japán lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a politikai problémák nem szoríthatják háttérbe a gazdasági gondokat. A tokiói találkozó elé időzített, sokak által ünnep- rontónak minősített nyilatkozatában színházi komédiához hasonlította a csúcsokat, s azok valódi értelmét abban jelölte meg, hogy a résztvevőknek nem mások helyett kell rendezniük a világ dolgait, hanem a rájuk tartozó problémákkal kell foglalkozniuk. Nos, Tokióban nem ez történt, hanem az, amit az amerikai elnök elórejelzett. Reagan egy nappal korábban érkezett Tokióba, mint a többiek és a találkozó előestéjén beiktatott egy eszmecserét Nakaszone japán kormányfővel. Nem pusztán udvariassági gesztus volt ez a házigazda felé, hanem Reagan a megbeszéléseken puhatolózni próbált afelől, hogy milyen magatartást remélhet Japántól a másnap kezdődött háromnapos megbeszéléseken. A japán kormányfő kijelentette, hogy hajlandó belemenni Washington politikai játékába a terrorizmus ellen. Reagan ezt megkönnyebbülve vette tudomásul, de máris többet akart: rábeszélni Nakaszonet, hogy a csernobili atomerőműben történt balesetet valamilyen formában vegyék fel a találkozó napirendjére. Az amerikai elnök nem ütközött hevesebb ellenállásba és a házigazdák készségesen kiegészítették a programot a kívánt ponttal. Ez azért ment ilyen simán, mert Japán az engedékenység fejében ugyanezt várta el a tengerentúli szövetségestől. A tokiói kormány arra számított, amerikai részről majd helyeselni fognak bizonyos lépéseket annak érdekében, hogy megállítsák a dollár árfolyamának esését a jennel szemben, ami mérhetetlen károkat okoz a japán exportnak. Japán jótett helyébe jót várt, de még csak biztató ígéretet sem kapott erre vonatkozóan. A gazdasági témájú dokumentum nem is említi ezt a problémát, pedig a Nakaszone-kabinet a jövő hónapban esedékes parlamenti választások előtt belpolitikai helyzetének erősítése céljából mindenképpen szeretett volna kicsikarni egy ilyen ígéretet. Megvolt már tehát az óhajtott napirend, de a neheze csak ezután jött Reagan számára: rávenni azokat a partnereket egy „terrorizmus elleni“ dokumentum elfogadására, amelyek közül csak a londoni kabinet támogatta a Líbia elleni akciót. Emlékezetes: Párizs azt sem engedte meg, hogy francia terület felett átrepüljenek az észak-afrikai ország bombázására induló gépek. Reagannek Tokióban kétségtelenül Margaret Thatcher volt a „jobbkeze“, s fő érdeme van abban, hogy minden résztvevő neve ott szerepel a terrorizmussal foglalkozó dokumentumon. A meggyőzés nem ment könnyen, hiszen hétfőn délután terven felül egy újabb ülést kellett tartani, amelyen a brit kormányfő egységre szólította fel a többieket a „nemzetközi terrorizmus tűzfészkei“ ellen. Mint várható volt, leginkább Mitterrand francia elnök és Craxi olasz kormányfő vonakodott, végülis beadták a derekukat Egérfogóban és elfogadták a nemcsak Líbiát, hanem név szerint Kadhafit is elítélő éles hangú nyilatkozatot. Tehát azt az országot, amely épp az állami szintű amerikai terrorizmus legfrissebb kárvallottja. Tokióban általános az a vélemény, hogy a dokumentum elfogadásával a Egyesült Államok egy újabb Líbia elleni katonai akció felé egyengeti az utat. A csúcstalálkozón ehhez készítették elő a talajt, s az elfogadott dokumentum később hivatkozási alap lehet egy agresszió esetén. Az AFP francia hírügynökség úgy vélte, a partnerek csendes beleegyezésüket adták „szükség esetén“ egy újabb katonai akcióhoz. A nyilatkozat aláírásának napján közölte a CBS tévéállomás a Pentagonból származó értesülésekre hivatkozva, hogy a vezérkar újabb terveket sző Líbia ellen. Tokióban tartózkodó politikai megfigyelők feltették a kérdést, nem cselekedtek-e elhamarkodottan Washington partnerei. Az Egyesült Államok szövetségesei most valamiféle egérfogóban érezhetik magukat, amelyből épp a „szövetségi szolidaritás“ megerősítése miatt bajosan szabadulhatnak ki - vélte a moszkvai Pravda hírmagyarázója, hozzáfűzve, hogy ez a kapcsolatok megromlását idézheti elő a világ más országaival. Az USA „kézjegye“ érezhető „a szebb jövőért“ hangzatos címet viselő dokumentumon. Béke- szerető szólamokat tartalmazó megfogalmazásokban nincs hiány, ám nem tartalmaz szinte semmilyen konkrétumot, választ pedig végképp nem a Szovjetunió ezredfordulóig szóló leszerelési programjára. A politikai nyilatkozat szorgalmazza ugyan a béke megszilárdítását, a kelet-nyugati kapcsolatok megjavítását, de például nincs benne utalás az idén esedékes Gorbacsov-Reagan találkozóra. (Pedig Thatcher magával vitte Tokióba Mihail Gorbacsov üzenetét, amelyet Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió új londoni nagykövete adott át neki bemutatkozó látogatásakor). Mindenesetre kényelmes ilyen semmitmondó dokumentumot kiadni, hiszen a feleket nem kötelezi semmire, amit esetleg a későbbiekben számon lehetne kérni tőlük. A másik ilyen nyilatkozatot a csernobili atomerőműben történt baleset kapcsán fogalmazták meg, s ebben egyebek között egyezmény kidolgozását sürgetik az atomerőmüvi balesetekkel kapcsolatos információ-cseréről. A korrekt tájékoztatást aligha kifogásolja bárki is, ám a balesetet Tokióban szovjetellenes hisztéria keltésére, a szovjet politika és tudomány befeketítésére próbálták felhasználni. A TASZSZ találó megállapítása szerint a .szerencsétlenséget a nemzetközi légkör politikai radioaktivitással való beszennyezésére próbálták felhasználni. Wégezetül a 17-pontos gazV dasági deklaráció Japánt próbálta kiengesztelni, de mivel nem ígérte azt, amit Tokió elvárt, így kétségtelenül a vendéglátók voltak a csúcs legcsalódottabb résztvevői. P. VONYIK ERZSÉBET
