Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-27 / 122. szám, kedd

Levelezőink írják Együttműködési szerződést kötöttek Tömegszervezeteink idei tevé­kenységének fő motiválói a CSKP megalakulásának 65. évfordulója, valamint a XVII. pártkongresszus. E két jelentős eseményt több emlékezetes akcióval köszöntötte a légi (Lehnice) alapiskola Petőfi Sándor Pionírcsapata, melyek kö­zül említést érdemel az a beszél­getés, melynek vendége Andrássy Sándor mérnök, a Munka Érdem­renddel kitüntetett Csehszlo- vák-NDK Barátság Efsz elnöke, a XVII. pártkongresszus küldötte volt. A beszélgetés elején Andrássy elvtárs tartalmas beszámolót tar­tott a kongresszusról, annak mun­kájáról. Ezt követően a pionírok tettek fel kérdéseket, melyek főleg a fiatalok és az iskolaügy problé­máját ölelték fel. Az akció végén a szövetkezet elnöke és Molnár Géza, az iskola igazgatója aláírták azt az együttműködési szerző­dést, melyben a szövetkezet véd­nökséget vállal az iskola és a pio­nírcsapat felett. Ennek értelmében a szövetkezet felszereli az iskola fotószakkörét és citerazenekarát, valamint csapat- illetve rajzászló­kat ajándékoz a pioníroknak, akik fenyőünnep és gyermeknap alkal­mából ajándékot is kapnak a szö­vetkezettől. A pajtások műsorral és társadalmi munkával állnak a szövetkezet rendelkezésére. A jól sikerült találkozó végén a vendég bejegyezte nevét a csa­pat krónikájába. Cs_ Kertész Lídia VÁNDORZÁSZLÓT KAPTAK A Sládkoviőovói Magtermesztó Állami Gazdaság Nagyfödémesen (Veľké Úľany) tartotta meg érte­kezletét. Értékelték a legjobb dol­gozókat, átadták az üzem igazga­tójának és az üzemi szakszerve­zeti bizottság vándorzászlaját. Az elsó helyezést, a vándor­zászlót a feketenyéki (Čierna Vo­da) gazdaság nyerte el. A gazda­ság tavaly a mezőgazdasági ter­melést 105 százalékra, a tiszta nyereséget pedig 122 százalékra teljesítette. Legjobb eredménye­ket a gabonatermesztésben értek el, hektáronként átlagosan 6,98 tonna gabonát takarítottak be. Figyelemre méltó, hogy a növény- termesztésben dolgozó és a fais­kolát gondozó kollektívák mellett, most az állattenyésztésben dolgo­zók is teljesítették a feladatokat. Műkedvelők továbbképzése A művészeti alapiskolákban ország­szerte képzőművészeti szakköröket szerveznek, melyek munkáját hozzáér­tő művészek irányítják. Három ilyen szakkör működik már a Nyugat-szlová­kiai kerületben is. A piešťanyinek jelenleg kilenc tagja van, s vezetője Alžbeta Čelková. A tagok átlagos életkora 28 év, s mérnöktől kezdve a vízvezetékszerelóig és szakácsig látogatják a foglalkozásokat. Először elsajátították a képzőművészet műsza­ki alapjait és az alkotás menetét. Kezdetben az egyszerű testek és formák rajzolását tanulták meg, majd a festést, a dekorációs tevékenység­gel ismerkedtek meg, a modellezéssel, a színhatások törvényszerűségeivel, a kompozícióval. "Foglalkoztak művé­szettörténettel, lakáskultúrával stb. vé­gül megkezdték az önálló képek, grafikák, plasztikák, s használati tár­gyak készítését. Egy év után munkái­kat bemutatják az Ivan Krasko Kisszín- pad ifjúsági klubjának a képtárában. Zora Petrášová Az elmúlt évben az üzemben az egyedüli a feketenyéki gazdaság volt, amelyben az összes tejet az első minőségi osztályban értéke­sítették. A gazdaságban dolgozók odaadó, jó munkát végeznek, ha kell szombaton és vasárnap is dolgoznak. Az elvégzett munkáju­kért már nem egyszer kaptak dicséretet. Szakolci Károly Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából sikeresen vendégszerepeit a Türkmén Szov­jet Szocialista Köztársaság 110 tagú folklóregyüttese Karlovy Vary-ban, a Thermál Szálló nagy­termében. Másfél órás műsoruk­ban türkmén népdalokat és tánco­kat mutattak be, melyek nagy tetszést váltottak ki a hazai és külföldi (szovjetunióbeli, lengyel- országi, NDK-beli, NSZK-beli, ku­vaiti és USA-beli) gyógykezeltek körében. Kovács Árpád felvétele Megoldásra váró lakáskérdés A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Lakásépítő Szövet­kezet elnöksége közgyűlésen ér­tékelte az elmúlt év lakásgazdál­kodási eredményeit. Kovacsík Ist­ván elnök elemezte az elmúlt évben, és a 7. ötéves tervidőszak­ban kitűzött lakásépítési feladatok teljesítésének alakulását. Megál­lapította, hogy a lakásépítkezések üteme a korábbi tervidőszakhoz képest lelassult, s ezért 1985-ben csak 79 lakást adtak át. Ezzel 5313-ra emelkedett a szövetkezet lakásalapja. A szövetkezet elnöke élesen bírálta a kivitelezők felüle­tes munkáját, melyek következté­ben komoly fogyatékosságok me­rültek fel az építés során a techno­lógiai fegyelem be nem tartása miatt. A lakáskérdés megoldása, a já­rásban nyilvántartott 1413 lakás­igénylő megfelelő lakással való kielégítése nem lesz könnyű feta- dat. A 8. ötéves tervidőszakban 1040 lakás építése van tervezve. Az idén 69 lakást adnak át és 181 lakás építését tervezik Dunaszer­dahelyen, Somorján (Šamorín) és Nagymegyeren (Čalovo). A meg­lévő lakásalap karbantartására, felújítására, műszaki fejlesztésére 1985-ben 6,4 milliót, az eltelt öt év során pedig 25,2 millió koronát fordítottak. Ez az összeg az idén 7 millióra, illetve a 8. ötéves tervidőszakban 31,3 millió koroná­ra nő. A szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a lakásalap állagának javítására, amihez ma­guk a lakók is jobban hozzájárul­hatnának. Méri István Tevékeny esztrádcsoport Bátorkeszin (Vojnice) 37 éves hagyománya van a színjátszás­nak. Az első színjátszó csoport a két világháború között alakult meg. A különféle szórakoztató darabok mellett gyakran komoly teljesítményt igénylő előadásokat is láthatott a közönség. Hosszú hallgatás után 1949-ben alakult meg a mai esztrádcsoport Bukai Antalné vezetésével, aki mindmá­ig vezetőjük és az előadások rendezője. A nehéz körülmények A vállalat érdemes dolgozója A közúti közleke­dés biztonságához nagyban hozzájárul­nak a fegyelmezett gépkocsivezetők példásan karbantar­tott gépkocsijukkal. Ezek közé tartozik Csemez Ferenc, a Galántai (Galanta) Mezőgazdasági T erményfelvásárló és Értékesítő Válla­lat gépkocsivezető­je, aki példaképül szolgál az üzem minden sofőrjének. Kocsijával, a Skoda 706-ossal már évek óta hordja a gabo­nát, 'S eddig több mint másfél millió ki­lométert tett meg baleset nélkül. A vo­lán mögött 1950-tól ül, s az üzemben lévő csaknem min­den típusú kocsival járt. 1955-től párt­tag, a gépkocsive­zetők szocialista munkabrigádjá- dik születésnapja alkalmából nak vezetője. Elve, hogy az útra megkapta a Mezőgazdasági Ter­csak jó műszaki állapotban levő ményfelvásárló és Értékesítő Vál­kocsival indul, ami a biztonságos lalat érdemes dolgozója kitünte­közlekedés alapfeltétele. tést, és nevét beírták a vállalati Csemez Ferenc munkáját a felet- pártszervezet dicsőségkönyvébe, tesei is nagyra értékelik. Hatvana- Kép és szöveg: Oláh Gyula között betanult előadások nagy sikert arattak a közönség körében. Néhány évi sikeres működés után a csoport felbomlott és csak 1965- ben kezdte meg újra a működését, rendezettebb körülmények között. Ekkor már színdarabokat is előad­tak, s nagy sikert aratott az újonnan alakult tánccsoport is. Rendszeresen részt vettek a ver­senyeken, s előkelő helyezéseket értek el. A csoport 1975-től a helyi tűzoltószervezet, majd 1977-től a mai napig a Rokkantak Szövet­ségének helyi szervezete kereté­ben működik. Előadásaik a közön­ség körében nagyon kedveltek. Tevékenységük ma már sokrétű, a dalok, táncok, versek és humo­ros jelenetek egyaránt megtalál­hatók műsoraikban. Közkedveltek a fiatalok tánccsoportjának bemu­tatói is. Horník Ferenc irányításá­val különféle népi táncokat, nép­dalokat és citeraszámokat adnak el°- Szom bath Gábor Erdősítenek Az ájfalucskai (Hačava) Javori­na vadászszövetség tagjai teljesí­tették a XVII. pártkongresszus tiszteletére tett kötelezettségválla­lásukat, ami a facsemeték ülteté­sét illeti. A stószi (Štós) erdőgaz­daságnak 0,35 hektáron kétezer- hatszáz facsemetét ültettek, a szádalmási (Jablonov nad Tur­ňou) erdőgazdaságnak pedig 0,55 hektáron négyezernégyszáz fa­csemetét ültettek társadalmi mun­kában, hogy segítsék a gazdasá­gok erdősítési tervének teljesí­tését. Az erdészekkel karöltve rend­szeresen gondozzák vadászterü­letükön a vadösvényeket, sózókat készítenek, s gondosan teljesítik vadgazdálkodási tervüket. A hu­szonöt tagú szövetség tagjai a fa- luszépítési munkálatokból is rend­szeresen kiveszik részüket. Farkas Rózsa r\n __ m li i Válás utáni kérdések A. S: A feleségem, akivel több mint két éve nem élek együtt, most adta be a válókeresetet. Van egy hároméves gyermekünk, aki a fele­ségemnél van, s ő kapja a csalá­di pótlékot is. fc'n minden hónap­ban elküldöm neki a tartásdíjat, s ezenkívül fizetem a gyermek élet- és balesetbiztosítását. Hiába kérem azonban a feleségemet, nem engedi, hogy láthassam. Nem tudom a címét sem, s a pénzt is a munkahelyére küldeti velem. Együttlétünk ideje alatt (egy és fél évig éltünk együtt) elköltöttük bú­torra az esküvő előtt megtakarított pénzemet, s a közösen megtaka­rított pénzből is vásároltunk külön­féle dolgokat. Mindezzel a felesé­gem berendezte azt a szövetkeze­ti lakást, amelyet a tényleges különválásunkat követően kapott. Szeretném tudni, hogy a tárgyalá­son vagy a válást követően mire tarthatok igényt, mit követelhetek? Ami a gyermekével való találko­zást illeti, ennek szabályozását a Családjogi törvény elsősorban a szülők megegyezésére bízza. A bíróság csak abban az esetben szabályozza a szülőnek a gyer­mekével való érintkezésére vonat­kozó jogot, ha a szülők nem tudnak ebben megegyezni. A Családjogi törvény 27. §-a alapján tehát már a válóperes tárgyaláson kérheti, hogy a bíró­ság a döntésében állapítsa meg, mikor és miként találkozhat a gyermekével. A bíróság a látha­tásra vonatkozó határozat megtar­tását pénzbírságokkal és kikény­szerítheti. Ami a közös tulajdonuk meg­osztását illeti, ez elsősorban a önök megegyezésén múlik. A közös tulajdon megosztásáról természetesen csak a házassá­guk felbontását követően egyez­hetnek meg, esetleg indítványoz­hatják az osztatlan közös tulajdon bíróság általi megosztását, ha nem tudnának megegyezni. A há­zastársak osztatlan közös tulajdo­nának megosztásánál rendszerint abból kell kiindulni, hogy a házas­társak részei egyenlóek. A házas­társak mindegyike követelheti azonban azt, amit a különvagyo­nából a közös vagyon gyarapítá­sára, fenntartására fordított, s kö­teles megtéríteni azt, amit a közös vagyonból a különvagyonára for­dítottak. Ebből következik, hogy ön lényegében a közös vagyon igazságos megosztására, s annak az összegnek megtérítésére tart­hat igényt, amelyet még az esküvő előtt takarított meg, s amelyet a bútorvásárlásra fordítottak. Kö­zös vagyonnak minősül mindaz, amit a házasság fennállása alatt szereztek (tehát nem a különválá­sukig, hanem a bontóperes ítéle­tig). Kivételt csak azok a dolgok képeznek, amelyeket a házastár­sak valamelyike kapott ajándékba, szerzett örökléssel, vagy amelyek kizárólag a személyi szükséglet kielégítését vagy hivatásának gyakorlását szolgálják (mindez - az esküvő előtt szerzett vagyon­nal együtt - a házastársak külön­vagyonába tartozik). A bíróság a vagyonmegosztás során figyelembe veszi a kiskorú gyermek szükségleteit is, valamint azt, hogy ki hogyan gondoskodott a családról, s hogyan járult hozzá a közös vagyon gyarapításához és megőrzéséhez. A közös va­gyon megszerzésében való közre­működés arányának meghatáro­zásakor a bíróság figyelembe ve­szi a háztartásban és a gyermek gondozása során végzett munkát is. A továbbdolgozó nyugdíjas táppénze J B: Tavaly nyugdíjba mentem, majd munkát kerestem magam­nak. Február elején léptem mun­kába, de néhány nappal később megbetegedtem és kórházba ke­rültem, ahol majd két hónapot töltöttem. A munkaképtelenséget igazoló okmányt leadtam a mun­káltatómnak, táppénzt mégsem kaptam, s ezt azzal indokolták, hogy nem dolgoztam 3 hónapot. A továbbdolgozó öregségi nyugdíjasnak jár ugyan táppénz (egy megbetegedés esetén 60 munkanap idejére, esetleg 60 munkanap idejére egy naptári évben több munkaképtelenség esetén). A táppénz folyósításának feltétele azonban az, hogy a mun­kaképtelenséget megelőzően leg­alább három hónapig tartott már a nyugdíjas munkaviszonya. En­nek a feltételnek a teljesítésétől el kell tekinteni, ha a munkaképte­lenség üzemi baleset vagy foglal­kozási betegség következménye. Ilyen esetben a táppénz folyósítá­sát sem korlátozzák évi 60 mun­kanap idejére a jogszabályok. Anyasági segély K. M.: örökbefogadás céljából magunkhoz vettünk egy nyolchó­napos gyermeket, s én otthon maradtam vele anyasági szabad­ságon. Az orvosnő úgy tájékozta­tott, hogy folyósítani fogják nekem az anyasági segélyt, a munkálta­tóm ezt viszont megtagadta azzal, hogy a gyermek már túl idős. A munkáltatója tájékoztatása teljesen összhangban van az anyasági segély folyósítását sza­bályozó 1968. évi 8. sz. törvény 11.§-ának 1. bekezdésével. Az említett rendelkezés szerint anya­sági segélyre joga van annak a dolgozó nőnek is, aki állandó gondoskodásba vette azt a gyer­meket, akit az illetékes szervek a későbbi örökbefogadás céljából bíztak rá, vagy akinek a szülőany­ja meghalt. A törvény azonban további feltételek teljesítését is megkívánja: először is, az anya­sági segélyt csak addig lehet folyósítani, amíg a gyermekről gondoskodik. Másodszor: az anyasági segély legfeljebb 22 hé­tig folyósítható, s végül, csak addig a napig folyósítható, míg a gyermek be nem tölti élete 7. hónapját. Ajánljuk, igényelje eset­leg a gyermekgondozási segély folyósítását. Jubileumi jutalom H. G.: 1961-ben léptem a járá­si építőipari vállalathoz, mint kő­műves tanuló. Azóta is megszakí­tás nélkül a vállalatnál dolgozom. Szeretném tudni, hogy a ledolgo­zott évekbe beleszámíthatnak-e a tanulóévek vagy sem, s további tájékoztatást is kérnék a jubileumi jutalomról. A jubileumi jutalom három eset­ben ítélhető meg a dolgozónak. Először, ha az elsó munkábalépé- se óta 25 évet töltött munkavi­szonyban. Másodszor, ha elérte az 50. életévét. Harmadszor, az öregségi vagy rokkantsági nyudíj- ra való jogigénye keletkezését követő első munkaviszony meg­szüntetése alkalmából. A jubileumi jutalom megítélésé­nek egyik lényeges feltétele, hogy a dolgozó a megítélése előtt legalább 5 évig volt munkavi­szonyban annál a vállalatnál, amely a jutalmat megítélheti (ezt a feltételt ön teljesíti). A munkaviszony időtartamába olykor be kell számítani olyan időt is, amikor a dolgozó valójában nem dolgozott, de a munkaviszo­nya fennállt, illetve nem szűnt meg (pl. a rokkantsági nyugdíj folyósí­tásának, a katonai szolgálat telje­sítésének, vagy a főiskolai tanul­mányok ideje), s ugyanakkor nem lehet beszámítani azt az időt, amikor a dolgozó ugyan dolgozott, de nem volt munkaviszonyban (pl. mert a saját földjén gazdálkodott vagy ipari tanuló volt). Fontosnak tartjuk azonban még megjegyezni, hogy a jubileumi jutalom megítélésére senkinek sincs perelhető jogigénye. (m-n.) DJ SZÚ 6 1986. V. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom