Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-19 / 115. szám, hétfő
ÚJ szú 3 * » 1986. V. 19. A szocialista demokrácia és a választások A szocialista társadalmi rendszer és a kommunista társadalom alapja, értelme és célja a dolgozó nép széles tömegeinek konkrét részvétele az állam és a társadalom irányításában és igazgatásában, ami a szocialista demokrácia egyik fö megnyilvánulása. A szocialista demokrácia, fejlesztése és elmélyítése alapvető fontossága miatt mindig is a marxista-leninista pártok figyelmének homlokterében volt, s ezek a pártok elméleti és gyakorlati politikájukkal V. I. Lenin alapvető tézisét követték és követik, aki a szocializmus erejének és életképességének legfontosabb forrását éppen a tömegek kezdeményezésében, energiájában és élő alkotótevékenységében, az új társadalmi rendszer építése feladataihoz való öntudatos és érdekelt hozzáállásukban látta. A CSKP XVII. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia magasabb szintjének elérése elsősorban a Nemzeti Frontba tömörült szervek és szervezetek, az államhatalmi szervek, s így elsősorban a képviselő-testületek sokoldalú fejlesztését jelenti, mivel éppen ezekben érvényesülnek, érnek és mélyülnek el a szocialista népi önigazgatás elemei. Ennek a folyamatnak irányító és egyesítő tényezője, és egészséges fejlődésének alapja társadalmunk vezető politikai ereje, a CSKP. A szocialista demokrácia erőteljes megnyilvánulása, s egyben további megszilárdításának és elmélyítésének eszköze a képviseleti szervekbe történő választások. A képviselő-testületeknek az állami szervek rendszerében különleges helyzetük van, mert a dolgozó nép szuverenitását, tényleges hatalmát képviselik. Közvetlenül a munkásosztály és a többi dolgozó akaratát fejezik ki, munkájuk formáit és módszereit, valamint szervezeti felépítésüket tekintve valóban népi szervek. Jelentőségükre való tekintettel a szocialista állam politikai bázisát teremtik meg és jelentős alkotóelemei szocialista államunk politikai rendszerének. A CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK képviseleti szerveire jellemző, hogy közvetlenül a dolgozók alakítják meg őket, választási rendszerünk demokratikus elvei alapján. A képviselő-testületeket a dolgozók ellenőrzik és a képviselők közvetlenül a választóiknak tartoznak felelősséggel. A képvi- selő-testületek szociális, politikai és nemzetiségi összetételükkel teljes mértékben tükrözik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetek és nemzetiségek szuverenitását, s kifejezik államunk osztályszerkezetét. Ezek a szervek a dolgozók legtömegesebb szervezetei és végleges érvénnyel döntenek az állam és a társadalom legfontosabb kérdéseiben. Minden más szerv tőlük származtatja helyzetét és jogkörét, s végső soron nekik tartoznak felelősséggel. A szocialista képviselő-testüle- tek demokratikus lényegének felel meg a csehszlovák választási rendszer demokratikus jellege is, miközben a választások alapvető osztály jelentősége azzal jut kifejezésre, hogy a választások a munkásosztály és a többi dolgozó hatalma megerősítésének eszközei. A választások többek közt biztosítják azt is, hogy a képvise- lő-testületekbe olyan képviselők legyenek megválasztva, akik képesek kifejezni a szocialista társadalom céljait, ezeket következetesen képviselni és aktívan hozzájárulnak a képviselő-testületek és más állami szervek tevékenységének tökéletesítéséhez, s mindezzel szocialista államiságunk megszilárdításához. A választások egyben a szocialista demokrácia megvalósításának formáját képezik, szoros kapcsolatban vannak a szocialista demokrácia elmélyítésével, mert a választások előkészítésében és lebonyolításában aktívan vesz részt az állampolgárok többsége,s ez ugyanakkor a dolgozóknak az állam és a népgazdaság irányításában és igazgatásában, a képviselő-testületek és más állami szervek tevékenységében való aktív részvételét jelenti. A választások, előkészítésük hat az állampolgárok személyiségének alakítására, akik a választások során formálják állásfoglalásaikat az elvi jelentőségű politikai és társadalmi kérdésekhez, főleg a jelölésre vonatkozó javaslatok megtételénél, a képviselők beszámoltatásánál, a Nemzeti Front választási programjainak előkészítésénél stb. A választások előkészítésének és lebonyolításának folyamata a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi és politikai szervezetek egységesítéséhez vezet, és ezzel is megszilárdul a munkások, szövetkezeti parasztok, dolgozó értelmiségiek, valamint a CSSZSZK-ban élő nemzetek és nemzetiségek szövetsége. A tőkés országokban lezajló választásoktól eltérően, amelyek lényegében az egyes politikai pártok és csoportok közötti harcra korlátozódnak és a lakosság megosztásához vezetnek, a szocialista társadalomban a választások jelentős integráló funkciót teljesítenek, megszilárdítják a munkás- osztály és a CSKP vezető szerepét, a dolgozók, valamint a politikai és társadalmi szervezetek egységét. Ezt a tényt fejezi ki a Nemzeti Front egységes jelölőlistája, amely a CSKP és a Nemzeti Frontba tömörült nem kommunista politikai pártok és társadalmi szervezetek közös javaslataiból indult ki, és ezt fejezik ki a Nemzeti Front közösen kidolgozott választási programjai és a választások előkészítésének és lebonyolításának egész folyamata. Az állampol- gárok-választók már a választások előkészítésének szakaszában, a választási bizottságok megalakítása, a jelöltek kiválasztása és jelölése, a Nemzeti Front választási programjavaslatainak előkészítése során szoros kapcsolatot és együttmüködést létesítenek a képviselőkkel. Ez jelentős eszköze a szocialista demokrácia és a szocialista államiság elmélyítésének. A választásokat tehát semmiképp sem lehet a szavazatok leadására korlátozni, mert ezzel a választások csupán a csúcspontjukat érik el. A választások előkészítésének egész időszaka arra szolgál, hogy kialakuljanak a képviselők és a választók állandó kapcsolatának előfeltételei. A szocialista demokrácia elmélyítésének folyamatában, s különösen a választásokkal kapcsolatban rendkívüli jelentőségük van a Nemzeti Front választási programjainak, amelyek jellegüket tekintve fontos társadalmi és politikai dokumentumok. A Nemzeti Front programjavaslatait a nemzeti bizottságok készítik el a CSKP irányításával, s a Nemzeti Front szervei és szervezetei valamint az á llampolgárok aktív részvételével. A Nemzeti Front választási programjai nagyon fontos formáját képezik a lakosság széles rétegeinek az aktív alkotó munkába való bevonására. A szocialista demokrácia megvalósításának nem kevésbé fontos formáját jelentik a társadalmi szervezetek, főként azok, amelyek a Nemzeti Frontba tartoznak. Az állampolgárok ezek révén is részt vesznek az állam irányításában és igazgatásában, (gy a társadalmi szervezetek és tagjaik részt vesznek az állami, illetve főképp a képviseleti szervek megalakításában a választások során, a nemzeti bizottságok aktíváinak kialakításában, a Nemzeti Front választási programjainak kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Dr. MARIAN POSLUCH, kandidátus docens Szavazókörök A képviselők megválasztása, mint már említettük, választókerületük szerint történik. Ezek azonban, főként a magasabb szintű képviselő-testületek (pl. a Nemzetek Kamarája) esetében, viszonylag nagyok, és sok lakos tartozik hozzájuk. Ezért szervezési okokból - a választópolgároknak megkönnyíteni a szavazatok leadását, s a választási szervek számára a szavazólapok átvételét a választóktól és a szavazatok összeszámlálását - szavazóköröket kell kialakítani. A szavazóköröket a választókerületeken belül alakítják ki a községekben, lakótelepeken, városokban a helyi (városi, városkerületi) nemzeti bizottság tanácsai. Ezek egyben kijelölik a szavazóhelyiségeket is, amelyekben a szavazatszedó bizottságok dolgoznak, s ahol a választók a szavazó urnákba helyezik a szavazólapokat. Az eddigi választási gyakorlatnak megfelelően a szavazókörök idén is közösek az egyes választókerületek számára. A választók tehát a lakóhelyük szerinti szavazókor kijelölt helyiségében egyszerre több képviselőjelöltre adják le szavazataikat, akik a képviseleti szervek különböző szintjein és típusaiban fogják őket képviselni. Az egyes szavazókörökben rendszerint ezer választó lakik, de a települések távolabb fekvő részei számára kialakíthatók önálló szavazókörök is, ha legalább 50 választó lesz bennük. A választójog általánosságának elvét követve a választási törvények megteremtik a lehetőséget arra is, hogy azok is választhassanak, akik valamilyen okból a választások napján nem tartózkodnak otthon. Ezt szolgálják pl. az ún. különleges szavazókörök, amelyek nem csupán az ország területén levő kórházakban, szülészeteken, szociális otthonokban, határátkelő- helyeken alakíthatóak ki, de külföldön is. Például az idegenben élő csehszlovák állampolgárok számára a csehszlovák külképviseleti hivatalokban (követségeken), a csehszlovák hajókon. Ezekben a különleges szavazókörökben a választók csupán a törvényhozó testületek képviselőjelöltjeire adják le szavazataikat. Különleges szavazóköröket alakítanak ki a fegyveres testületek alakulatai is, ha legalább 50 választóval számolhatnak. Kevesebb választó esetén a fegyveres testületek alakulatainak tagjai a tömeges elszállásolásuk szerint illetékes szavazókörben választanak. (f-m-) Születésnapi ajándék Nem akármilyen születésnapi ajándékot kap az idén Sliacky Mónika, az ipolysági (Šahy) magyar tanítási nyelvű gimnázium harmadik osztályos tanulója. De beszéljen erről talán ó maga:- Azt szokták mondani, hogy a nők szeretik fiatalabb- nak mondani magukat. Nekem erre nincs még okom, annak ellenére, hogy osztályunkban én vagyok a „legöregebb“ lány. Májusban töltöm be a tizennyolcadik életévemet, amelyről azt szokták mondani, hogy ,,az életben csak egyszer vagyunk tizennyolc évesek“. Május huszonharmadikán lesz a születésnapom. Ha csak néhány nappal később születtem volna, már nem kaptam volna meg az idei nem mindennapi születésnapi ajándékot. Mivel a választások első napján töltöm be a tizennyolcadik évemet - én is választó- polgár lettem... Számomra nincs is ennél szebb, kedvesebb születésnapi ajándék. • Gratulálunk és arra kérjük, mondja el kissé részletesebben, miért örül úgy ennek a valóban nem mindennapi születésnapi ajándéknak?- Szocialista társadalmunknak nagyon sokat köszönhetünk mi fiatalok, jómagam is. Jövőre érettségizni fogok, s ez csak úgy vált lehetővé, hogy élveztem mindazt a támogatást, amelyet társadalmunk nekünk, diákoknak nyújt. Hallottam, olvastam is olyan történeteket, hogy jófejű fiatalok csak azért nem járhattak iskolába, mert nem volt pénzük könyvekre, tanszerekre. Mi mindezt teljesen ingyen kapjuk, sót a jó tanulmányi eredményeket elérő tanulók még ösztöndíjban is részesülnek. Szüleimnek ugyancsak nagyon sokat köszönhetek. Most tehát, ha majd a tizennyolcadik születésnapomon leadom szavazatomat a Nemzeti Front jelöltjeire, talán egy kicsit törlesztek az adósságomból társadalmunknak, szüleimnek. Hiszen olyan emberekre fogok szavazni, akik jó munkájukkal előmozdítják szocialista társadalmunk további fejlődését, tehát szebbé teszik az én jövómet, és minden fiatal jövőjét. • Mit szeretne még elmondani?- Szólnék még néhány szót magamról és arról a jól összeszokott kis közösségről, melynek a vezetője vagyok. Az iskolában van egy rádiókörünk. Nem vagyunk rádióamatőrök, hanem műsort szerkesztünk, s minden héten egy alkalommal az iskolai rádióközponton keresztül. sugározzuk ezt a műsort diáktársainknak és tanárainknak. Ennek a rádiókörnek vagyok a vezetője, ha úgy tetszik: főszerkesztője. • Miről szólnak ezek a műsorok?- Hát, ha szabad így mondanom, nekünk rögzített műsorszerkezetünk van. Minden héten először beszámolunk a legfontosabb hazai és külföldi eseményekről, aztán iskolánk hírei következnek, majd egy ajánlóműsor, amelynek keretében új könyveket, hanglemezeket, a rádió és a televízió érdekesebb műsorait ajánljuk diáktársaink figyelmébe. Befejezésül pedig minden alkalommal zenés köszöntőt közvetítünk. Köszöntjük egyben valamelyik tanárunkat, diáktársunkat vagy diákközösséget, azokat, akik a hét folyamán ezt ténykedésükkel a leginkább kiérdemelték. Alkalmi műsorokat is szoktunk közvetíteni. Ilyen volt a nő- és a pedagógusnapi zenés műsorunk és most készítünk elő közvetítésre egy irodalmi összeállítást olyan írók műveiből, akik az egykori választások visszásságairól, a korteskedésröl, a csalásokról írtak. Ebben a műsorban én is szerepelek. • Magát láttuk tavaly, amikor a népdalverseny járási döntőjén elsó díjas lett?- Igen. Imádok énekelni, mindent, de elsősorban a népdalokat. A Csemadok járási népdalversenyének tavalyi döntőjén saját gyűjtésű ipolyvi- déki népdalokkal győztem, melyeket a falumbeli 77 esztendős Balla Juliska nénitől tanultam. Több alkalommal győztem ,,Az egész falu énekel“ elnevezésű dalversenyen is. Iskolai rendezvényeken is gyakran fellépek. Azt ajánlották többen, hogy legyek hivatásos énekesnő. Ennek ellenére egészségügyi nővérnek készülök, a népdaléneklés csak legkedvesebb hobbim marad. Szükség van rá, mert szép népdalainknak nem szabad feledésbe merülniük.- Köszönjük a beszélgetést és kívánjuk, hogy idei szülé- tésnapi ,,ajándéka“ sokáig maradjon meg legkedvesebb emlékei között. SÁGI TÓTH TIBOR A ČKD Tatra prágai üzemegységében gyártott villamosszerelvé- nyek már 41 szovjet városban közlekednek. A gyár dolgozói jelenleg a termékek innoválására összpontosítják figyelmüket. A hagyományos elektromos berendezésekről áttérnek a tirisztoros rendszerek gyártására. Ez jelentős mennyiségű villamos energia megtakarítását eredményezi majd. Már a múlt év végén harminc- nyolc ilyen berendezésekkel ellátott T3M típusú villamost szállítottak a szovjet félnek. Az idén adják majd át ünnepélyesen a 12 ezredik villamoskocsit. Képünkön Milan Ulman (balról) és Roman Kaštánek egy háromrészes villamoskocsi elektromos rendszerének szerelése közben. (ČSTK - Peter Josek felv.)
