Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám, szombat

A szovjet kormány nyilatkozata A XVII. pártkongresszus határozatainak valóra váltásáért Megkezdődött a Csemadok KB 9. ülése (Tudósítónktól) - Tegnap Bratisla- vábán megkezdődött a Csemadok Központi Bizottságának 9. ülése, ame­lyen megjelent Štefan Kopčan, az SZLKP KB kulturális osztályának mun­katársa. Sidó Zoltánnak, a kulturális szövetség elnökének megnyitója után a résztvevők megismerkedtek azzal a dokumentummal, amely a CSKP Baráti találkozó (ČSTK) - Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára és Peter Colotka szlo­vák miniszterelnök, a CSKP KB Elnök­ségének tagjai, valamint Viliam šalgo­vič, az SZLKP KB Elnökségének tagja tegnap fogadta Nyikolaj Sliaga vezér­őrnagyot, a hazánkban állomásozó kö­zépső szovjet hadseregcsoport politi­kai csoportfőnökét. Baráti eszmecsere keretében tájé­koztatták Szlovákia képviselői a ven­déget azokról az időszerű feladatokról, amelyek a CSKP XVII. kongresszusa, valamint az SZLKP kongresszusa ha­tározataiból eredően várnak megol­dásra. A szovjet vendéget Viktor Gyigyen- ko ezredes, a bratislavai szovjet kato­nai parancsnokság képviselője kísérte. A fogadáson jelen volt Ladislav Sá- dovsky, az SZLKP KB osztályvezetője is. XVII., valamint az SZLKP kongresszu­sa határozatainak az ideológiai mun­kára s a kulturális és népművelői tevé­kenységre vonatkózó, a Csemadok munkáját is meghatározó részét elem­zi. A következő napirendi pontokban a Csemadok KB további tisztségviselői terjesztették elő a kulturális szövetség tavalyi munkatervének, az évzáró tag­gyűléseknek, valamint az irodalom­népszerűsítés és a nyelvművelés terén elért eredményeknek az értékelését. A Csemadok Központi Bizottságának ülése ma vitával folytatódik, és a határo­zatok jóváhagyásával ér véget.-y-f Az SZNT Elnökségének 55. ülése (ČSTK) - Megtartotta 55. ülését teg­nap a Szlovák Nemzeti Tanács Elnök­sége, Viliam šalgovičnak, az SZNT elnökének vezetésével. Štefan Lazar szlovák belügyminiszter jelenlétében jelentést vitatott meg a Nemzeti Front választási programjainak teljesítéséről és a nemzeti bizottságok szocialista versenyének értékeléséről az 1985-ös évre, valamint az 1981-1985. évi idő­szakra vonatkozóan. Foglalkozott to­vábbá a következő megbízatási idő­szakra szóló választási programok ki­dolgozásával. (Folytatás az 1. oldalról) szovjet-amerikai találkozóig, a szovjet fél újból jóakaratáról tett tanúságot amikor kijelentette, hogy az atomrobbantásoktól kész tartózkodni március 31-e után is egészen addig, míg az USA-ban nem hajtanak végre atomfegyver­kísérletet. Ez az egyoldalú tartózkodás abban a helyzetben, amikor az Egyesült Államok tovább korsze­rűsítette atomrakétáit és megvaló­sította óriási katonai programjait az ún. stratégiai védelmi kezde­ményezés keretében is, meggyő­zően mutatta meg a Szovjetunió óhaját, hogy saját példájának ere­jével kipróbáljon minden lehetősé­get a másik fél álláspontjának be­folyásolására. Ha az amerikai kor­mány válaszolna a szovjet kezde­ményezésre és megtenné azt a lé­pést, amelyet elvártak tőle a világ népei, az atomfegyver-kísérletek megszüntetésének lehetősége a földön teljesen reálissá válna. Ezért érthető az a mély csaló­dottság, amelyet szerte a világon az újabb földalatti atomfegyver- kísérlet váltott ki, az a kísérlet, amelyet az amerikai fél a tiltakozá­sok és a népek akarata ellenére, a józan ész szavának ellenére valósított meg. A Szovjetunió az USA kormá­nyának nemegyszer lehetőséget adott arra, hogy gyakorlati tettek­kel erősítse meg kijelentéseit, mi­szerint atomfegyver-mentes világ­ra törekszik, s hogy felelős döntést hozzon - csatlakozzék az atom- fegyver-kísérletek szovjet morató­riumához. A szovjet vezetés egyúttal figyelmeztetett arra, amit Mihail Gorbacsov is hangsúlyozott a szovjet televízióban március 29- én mondott beszédében, hogy ha az Egyesült Államok március 31-e után folytatja atomfegyver-kísérle- teit, akkor a Szovjetunió kénytelen lesz felújítani saját nukleáris kísér­leteit. Mivel az USA-ban - tekintet nélkül e figyelmeztetésekre - újabb atomfegyver-kísérletet haj­tottak végre, a Szovjetunió kormá­nya kijelenti: mostantól nem érzi magára kötelezőnek egyoldalú vál­lalását, miszerint nem valósít meg semmilyen atomfegyver-kísérletet. Abban a helyzetben, amikor Wa­shington folytatja a nukleáris rob­bantásokat, a szovjet állam nem áldozhatja fel sem a saját, sem pedig szövetségesei biztonságát. Egyúttal a Szovjetunió éppúgy, mint azelőtt, úgy vélekedik, hogy az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetése hatékony gyakorlati lé­pés volna az atomfegyverek meg­semmisítése felé, és készségét nyilvánítja arra, hogy az atomrob­bantások kétoldalú moratóriumá­nak kérdéséhez, bármikor vissza­térjen, ha az USA kormánya kije­lenti, hogy szintén lemond az ilyen robbantásokról. Az atomfegyver­kísérletek beszüntetése kérdésé­nek megoldása tehát éppúgy, mint azelőtt, az USA-tól függ, attól, va­jon az amerikai kormány realiz­must és felelősségtudatot tanu- sít-e. A szovjet kormány egyidejűleg újból megerősíti azt a javaslatát, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat az atomfegyver-kí- sérletek teljes betiltásáról. A Szov­jetunió készen áll a tárgyalások bármilyen formájára és e téren a megállapodás bármilyen válto­zatára, főként ha az megegyezés eléréséhez vezet. A szovjet kormány megerősíti az USA és Nagy-Britannia kormá­nyának tett javaslatát, hogy újítsák fel és fejezzék be az 1980-ban megszakított háromoldalú tárgya­lásokat az atomfegyver-kísérletek teljes és általános tilalmáról szóló szerződés kidolgozása érdeké­ben. A Szovjetunió a sokoldalú tárgyalások haladéktalan megkez­dését szorgalmazza a genfi lesze­relési konferencia keretében, amelynek ugyanez volna a célja. (Folytatás az 1. oldalról) resszusa hirdetett meg, s amely­nek célja az atomfegyverek és a tömegpusztító eszközök minden fajtájának teljes felszámolása, föl­dünk és a világűr tartós békéjének biztosítása. A XVII. kongresszus pártunk és az egész társadalom elé kitűzte az ország évszázad végéig szóló fej­lesztésének világos és konkrét távlatait. Leszögezte, hogy sikerült Készek vagyunk megállapodást elérni a levegőben, a világűrben és a víz alatt folytatott atomfegyver­kísérletekről 1963-ban kötött moszkvai szerződés érvényessé­gének kiterjesztéséről a földalatti atomfegyver-kísérletekre is, amire az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszaka tett felhívást. Az atomfegyver-kísérletek be­szüntetéséről szóló megállapodás elérése érdekében az SZKP KB főtitkára azt javasolta az USA el­nökének, hogy minél előbb talál­kozzanak valamelyik európai or­szág fővárosában. Ez a javaslat továbbra is érvényes. Ami az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről szóló megállapo­dás megtartásának ellenőrzését il­leti, e kérdések nemzetközi meg­vitatásának sokéves tapasztalatai azt mutatják, hogy e téren nincse­nek leküzdhetetlen nehézségek. A Szovjetunió rendkívüli jelentő­séget tulajdonít annak, hogy meg­bízható ellenőrző intézkedéseket állapítsanak meg az atomfegyver­kísérletek tilalmáról szóló egyez­mény teljesítésére, és a legszigo­rúbb ellenőrzést óhajtja, egészen a helyszínen végzett felügyeletig. Csupán egy dolog fontos - politi­kai döntést hozni a kísérletek megszüntetéséről. A szovjet kormány mélységes meggyőződése, hogy az atom­fegyver-kísérletek betiltásának problémája napjaink egyik legha­laszthatatlanabb feladata, és a Szovjetunió továbbra is kitartóan harcolni fog e feladat megoldásá­ért a nemzetközi biztonság garan­tálása és az atomfegyver-mentes megbízható béke érdekében. megtartanunk és javítanunk a nép életszínvonalát, szavatoltuk élet- és szociális biztonságát. Kívánunk az önök XVII. kong­resszusának sok sikert a dolgozók jogaiért, a békéért, a szocializmu­sért vívott harcban. Azt kívánjuk, hogy tovább szilárduljon és bővül­jön pártjaink együttműködése Olaszország és Csehszlovákia népének javára, hangsúlyozza az üdvözlet befejező része. A Pacem in terris támogatja hazánk további felvirágoztatását (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Prágá­ban a katolikus papokat tömörítő Pa­cem in terris szervezet szövetségi bi­zottsága. Támogatásáról biztosította társadalmunk további felvirágoztatá­sát. Állásfoglalásában örömmel fogad­ja a Csehszlovák Nemzeti Front vá­lasztási programját, és hangsúlyozza, hogy az egész lakossággal együtt - a rendezett és emberhez méltó élet tudatában - a választásokon a hivök is a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság fejlesztésére fognak szavazni. Az állásfoglalás a továbbiakban le­szögezi, hogy hazánk állampolgárai az országnak a háborús iga és elnyomás alóli felszabadulása óta immár a 41. évben élnek. Ez teremti meg a csehek és a szlovákok, valamint a köztársasá­gunkban élő más nemzetiségek nyu­galmának, békéjének, közös alkotó munkájának és szociális biztonságá­nak légkörét. Ebben a valóságban a hi­vő emberek és papjaik is megtalálták helyüket. A Szovjetunió, a többi szocialista ország és a világ békeszerető erői által kifejtett fáradhatatlan békekezdemé­nyezés szavatolta erkölcsi értékek fé­nyénél olyan társadalmi vívmányok va­lósultak meg, amelyek láttán joggal beszélünk valós társadalmi haladásról. Ennek megnyilvánulása az emberi személyiség sokoldalú fejlődése, az életszínvonal emelkedése, a munka- nélküliség megszűnése - sőt a fiatal és a középnemzedék ezt a fogalmat már nem is ismeri - az idős kori ellátás, a jótékonysági tevékenység, az állam és az egyház viszonyának javulása, valamint az alkotmányunknak, minden állampolgár jogainak és kötelességei­nek tiszteletben tartására való nevelés. E pozitívumok alapján reménykedhe­tünk a békés jövőben és nemzeteink további fejlődésében a közös hazán belül. A CSKP KB üdvözlete az OKP kongresszusának Legyenek a választási gyűlések tárgyszerűek és munkajellegűek Interjú Jindŕich Poledník elvtárssal, a Nemzeti Front Központi Választási Bizottságának elnökével A Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front központi bizottságainak csütörtöki tanácskozásával megkezdődött a május 23-án és 24-én tartandó általános választások előkészületeinek zárószakasza. Ebből az alkalomból Jindŕich Poledník elvtárs, a CSKP KB titkára, a Nemzeti Front Központi Választási Bizottságának elnöke interjút adott. • Mi jellemzi, titkár elvtárs, a vá­lasztási kampány legközelebbi ese­ményeit?- Az egész választási kampány arra a széles körű társadalmi aktivitásra támaszkodik, amely a CSKP XVII. kongresszusának előkészületeit jelle­mezte. A figyelem előterébe kerül a tár­sadalom szociális és gazdasági fej­lesztésének meggyorsítása, a rendel­kezésünkre álló nagy erőforrásokkal való jobb gazdálkodás és lényegesen célszerűbb felhasználásuk a lakosság szükségleteinek kielégítésére és biz­tonságának megszilárdítására. A je­lenlegi légkörre vitathatatlanul hatott az SZKP XXVII. kongresszusa és a szov­jet kommunistáknak az az eltökéltsége is, hogy megvalósítják a kongresszusi határozatokat. A választási előkészületek során tá­jékoztatnunk kell a közönséget pártunk XVII. kongresszusának határozatairól, meg kell nyerni az állampolgárokat a kongresszusi határozatok aktív tá­mogatására a munka- és a lakóhelye­ken. A választások előtti hetek ezenkí­vül alkalmat adnak arra, hogy nyílt vitát folytassunk az emberekkel a kongresz- szusi irányvonal megvalósításának konkrét módjairól, a városok és a köz­ségek további fejlesztéséről, orszá­gunk békés életének perspektiváiról. A képviselőtestületek kötelessége, hogy számot adjanak ötéves munká­jukról. Sokat elértünk, sok területen előrehaladtunk. Egyúttal azonban látni kell, hogy nem minden tervünket való­sítottuk meg. Sokkal tovább juthattunk volna, ha számos helyen nagyobb lett volna a felelősség és a kezdeménye­zés, a szavak nem tértek volna el a tettektől. A választási előkészületek fontos ré­sze a képviselőjelöltek kiválasztása. Az erre vonatkozó javaslatokról a politikai pártok, a társadalmi és az érdekképvi­seleti szervezetek, a üzemek és a szö­vetkezetek dolgozókollektívái tár­gyaltak. A Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front központi bizottságainak csütörtöki együttes ülése minden fel­tételt megteremtett a képviselőjelöltek regisztrálásához és a választási gyűlé­sek idejében való megkezdéséhez. Megalakultak a Nemzeti Front illetékes választási bizottságai, megkezdik tevé­kenységüket az agitációs központok. • Mi lesz a választási gyűlések fő célja?- A legfontosabb az lesz, hogy a la­kosok megismerjék a Nemzeti Front képviselőjelöltjeit, akiknek szólniuk kell az elmúlt öt esztendőre elfogadott vá­lasztási programok, valamint a szociá­lis, a gazdasági és a kulturális fejlesz­tési feladatok teljesítésének eredmé­nyeiről. A lakóhelyeken, az üzemekben és a választókerületekben levő más közületekben is választási gyűléseket kell szervezni. Sok függ a képivselője- löltek szereplésének színvonalától. De attól is, hogy az állampolgárok és a Nemzeti Front szervezeteinek képvi­selői nyíltan kifejtsék nézeteiket és ál­láspontjukat a nemzeti bizottságok ed­digi munkájáról, a választási progra­mok teljesítéséről és az új feladatokról. Tehát attól, hogy ezek a gyűlések tárgyszerűek és munkajellegűek le­gyenek. Bőven akad tennivaló a lako­sok segítségével a szolgáltatások, a kereskedelem, a környezetvédelem, a közétkeztetés és a lakáskarbantartás területén. Itt távolról sem múlik minden a beruházásokon. Sok dolgon lehet javítani városainkban és községeink­ben, ha alkotó viszonyt követelünk meg a feladatokhoz, s megköveteljük a nemzeti bizottságok tisztségviselői­nek és dolgozóinak felelősségét. • Mit várnak el az új, fiatal válasz­tóktól?-Az idén több mint egymillió 18 és 23 év közötti fiatal járul első ízben az urnákhoz. A 30 éven aluli fiatalok a vá­lasztók több mint egynegyedét fogják képezni, s ugyanúgy, mint a korábbi választások során, sokan most is kép­viselőjelöltek lesznek. A fiataloknak a választási gyűléseken is aktívan részt kellene venniük. Itt nem a fiatalok puszta jelenlétére, hanem és elsősor­ban arra gondolok, hogy előadják ötle­teiket, és kérdéseket tegyenek fel. A választások nem egyszeri aktust jelentenek, hanem az állampolgárok és a képviselőtestületek megválasztott képviselői ötéves együttműködésének kezdetei. Tehát nagyon sok függ a képviselő személyétől. Mindig érvényes lesz: a képviselő tekintélye elsősorban szorgalmától, at­tól függ, hogyan tudja megvilágítani és megvalósítani a CSKP és a Nemzeti Front politikáját, mekkora felelősségtu­dattal viszonyul választóihoz. Nyilván­való, hogy a képviselői tisztség ellátá­sa egyre több tudást és időt fog meg­követelni. Ez természetes, és a dinami­kusan fejlődő társadalomban, amely­ben az ember munkája és élete egyre gazdagabb és sokrétűbb, ez másként nem is lehet. Hiszen a képviselővel az emberek megosztják gondjaikat és örömeiket. Állandó kapcsolatban kell állnia az emberekkel, hatékonyan elő kell segítenie problémáik megoldását, össze kell fognia erőfeszítéseiket. Ebből a szemszögből kell viszonyul­ni a képviselőjelöltek jelölésének meg­vitatásához a nyilvános gyűléseken. A képviselő felelős választóinak, és a megbízatási időszakban számot kell adnia munkájáról. A kötelességeit nem teljesítő képviselőt a választóknak jo­guk van visszahívni. A választások de­mokratizmusához az is hozzátartozik, hogy alkotmányunk biztosítja az általá­nos választójogot, a választások egyenlőségét, közvetlenségét és tit­kosságát. • Már szó volt a választási prog­ramok nyitottságáról. Mit jelent ez a gyakorlatban?- A nemzeti bizottságoknak, a társa­dalmi szervezeteknek, a vállalatoknak, az üzemeknek, a szövetkezeteknek és más intézményeknek világosan tudni­uk kell, mi újat kell építeni a városban vagy a községben, mit kell megjavítani, hol kell emelni a karbantartás színvo­nalát, mit kell tenni a környezet védel­méért, a tisztaságért és a rendért. Erre a célra a nemzeti bizottságok sok anyagi eszközzel rendelkeznek. Például a következő megbízatási idő­szakban csak Csehországban 480 szennyvíztisztító állomás építését ter­vezik, ami 1,7 milliárd koronába tog kerülni. Szlovákiában 1 milliárd 280 millió koronát társítanak közhasznú lé­tesítmények építésére, kétszer annyit, mint a most lezáruló megbízatási idő­szakban. A községekben és a váro­sokban számos közhasznú létesít­mény építéséhez nyújthatnak segítsé­get a vállalatok és a szövetkezetek. De minden mégsem megy azonnal. A leg­fontosabb az, ahogyan az erőforráso­kat fogjuk megteremteni a 8. ötéves tervidőszakban. Fontos, hogy a választási progra­mok valóban szükséges akciókat tar­talmazzanak, és meghatározzák a fon­tossági sorrendet. A helyi feltételek szerinti konkretizálás olyan feladat, amelynek megoldása során az újon­nan megválasztott szervek kollektív bölcsességére lesz szükség. Ezzel kapcsolatban még egy szem­pontot említenék, amelyhez a nemzeti bizottságoknak igazodniuk kell. Ez pe­dig a gazdasági hatékonyság, vagyis az, hogy meggondolják, mire adnak ki minden koronát, hogy a ráfordítás a le­hető legnagyobb haszonnal járjon. Fő­leg ebben az értelemben kell a nemzeti bizottságoknak nyitottaknak tekinteni­ük a választási programokat. • Melyen a konkrét célok?- A szolgáltatások fejlesztése érde­kében sok helyen nem a legcélszerűbb dolog új szolgáltatóházat építeni. Ese­tenként a meglevő objektumok re­konstruálása vagy átalakítása hatéko­nyabbnak bizonyulhat. Sok helyen vannak kihasználatlan régebbi épüle­tek, amelyeket nagy ráfordítások nélkül át lehetne alakítani kisebb szolgáltató- üzemekké. A választási programok nyitottsága tehát azt jelenti, hogy aktu­alizálni lehet őket a megbízatási idő­szak folyamán a szükségletek és a gazdasági lehetőségek szerint. De minden változást meg kell vitatni a la­kosokkal. A következő megbízatási időszak­ban nagyobb figyelmet érdemel a szol­gáltatások, a lakásviszonyok, a kör­nyezet, a közlekedés és az egészség- ügyi fejlesztése. Egyúttal ide tartozik a községek és a városok tisztaságáról és rendezettségéről, a zöldövezetekről és általában a közterületekről való gondoskodás. A választási programok megvitatása során erről is szólni kell. • A választási programok terve­zeteivel kapcsolatban a nyilvános gyűléseken észrevételek és ötletek is elhangzanak majd. Hogyan intéz­kednek ezekkel kapcsolatban?- Mindig nagy fontosságot tulajdoní­tottunk annak, hogy a választási prog­ram ne irodai munkának az eredmé­nye, a nemzeti bizottság tervezési ap­parátusának zárt irodáiból kikerülő ter­mék legyen. Szükséges, hogy vitáknak és javaslatok a nép tapasztalatai alap­ján történő elbírálásának a eredménye legyen. Természetes, hogy az embe­rek a választási gyűléseken további észrevételeket is tesznek. Ezek mind­egyikére megfelelő formában válaszol­ni kell, még azokra is, amelyeket el kell utasítani. Az emberek észrevételeit nemcsak a választási program kidolgo­zása szempontjából kell értelmezni, hanem állandóan fel kell őket használ­ni a nemzeti bizottság tevékenységé­ben, figyelembe kell venni őket a plé­num, a tanács, a bizottságok és az apparátus döntéseinek meghozatala során. • Köszönjük a beszélgetést. MICHAL PODZIMEK ÚJ SZÚ 2 1986. IV. 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom