Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-04 / 79. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszabályzata

(Folytatás a 3. oldalról)

A szervezet bizottsága köteles megfelelő módon értesíteni, s erre a gyűlésre meghívni azt a párttagot, vagy tagjelöltet, akinek a vétségét tárgyalni fogják.

Az alapszervezetnek a kizárásáról szóló határozata akkor lép érvénybe, ha azt a járási bizottság megerősíti, amely legkésőbb két hónapon belül dönt az ügyről. A párttagnak vagy tagjelöltnek mindaddig joga van részt venni a taggyűléseken, amíg a járási pártbizottság jóvá nem hagyja a kizárásról való határozatot. A járási pártbizottság kizárást megerősítő döntése után a párttag köteles tagsági igazolványát, a tagjelölt tagjelölt igazolványát átadni az alapszervezetnek.

Súlyos esetekben a pártból való kizárásról vagy más pártbüntetésről a járási, a kerületi illetve a központi bizottság dönthet. Ha a járási bizottság dönt a kizárásról, akkor a kerületi pártbizottságnak, ha pedig a kerületi bizottság dönt, akkor a központi bizottságnak kell jóváhagynia a határozatot.

Amennyiben nem ismeretes a párttag vagy a tagjelölt vétségének mértéke, de az a veszély fenyeget, hogy a nyilvánosság előtt csorbul a párt tekintélye, az ügy kivizsgálásáig felfüggeszthető az illető párttagsága. Az a kommunista, akinek tagságát felfüggesztették, nem vehet részt a pártéletben. Tagsági igazolványát vagy tagjelölti igazolványát az alapszervezet közvetí- téséveMetétbe helyezi a járási pártbizottságon.

9. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága valamint a kerületi és járási pártbizottságok tagjainak és póttagjainak, illetve az ellenőrző és revíziós bizottságok tagjainak pártbünte- téséról az alapszervezetek azon pártszervek tudtával tárgyalnak, amelyeknek a megbüntetett párttagok tagjai. Az alapszervezet a kizárási javaslatot az illetékes pártszerv elé terjeszti,

amely tagjának kizárásáról a jelenlevő tagok kétharmados többségével dönt.

10. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának és póttagjának a központi bizottságból, továbbá a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjának, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságból, vagy a párt soraiból való kizárása ügyében a pártkongresszus, a két kongresszus közötti * időszakban pedig a központi bizottság, illetve a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság dönt, saját tagjai esetében a jelenlevő tagok kétharmados szavazati többségével.

11. Ha a pártszerv szükségesnek tartja, a pártsajtóban nyilvánosságra hozhatja a párt- büntetésről, beleértve a kizárásról, vagy a helytelenül alkalmazott büntetés felülvizsgálásáról hozott döntését.

12. A tagsági igazolvány és a tagjelölt igazolványa a párt tulajdona; minden párttag és tagjelölt köteles megóvni az elvesztéstől, vagy megrongálástól. A tagsági igazolvány elvesztését vagy megrongálódását köteles azonnal jelenteni az alapszervezet bizottságának. A tagsági igazolvány gondatlanságból eredő elvesztése esetén fegyelmi eljárást indítanak.

A tagság megszűntével a tagsági igazolványt a pártszervek útján átadják a központi bizottságnak.

13. A pártbüntetésben részesített párttagnak vagy tagjelöltnek jogában áll egy hónapon belül fellebbezést benyújtani, fokozatosan egészen a központi bizottságig, és a határozat felülvizsgálását kérni. A büntetésről hozott határozat mindaddig érvényben marad, amíg a felsőbb pártszerv nem dönt másképpen. A kerületi vagy a központi bizottság legkésőbb a benyújtástól számított két hónapon belül dönt a pártból való kizárás elleni fellebbezést illetően.

II. A párt tagjelöltjei

14. Mindenkinek mielőtt felveszik a pártba le kell töltenie a tagjelöltségi időt. A tagjelöltségi idő feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a tagjelölt megismerje Csehszlovákia Kommunista Pártjának programját, politikáját és alapszabályzatát, tevékenységével bizonyítsa, hogy a pártnak értékes tagja lesz. A pártszervezet köteles a tagjelöltnek segítséget nyújtani a tagfelvételre történő felkészülésében és felmérni eszmei, politikai, szakmai valamint erkölcsi alkalmasságát.

15. A tagjelölt felvételekor az alapszervezet eljárása (egyéni felvétel, jelentkezési ív, életrajz és ajánlások benyújtása és felülvizsgálása, az alapszervezet döntése a felvételről és ennek jóváhagyása) ugyanolyan mint a párttag felvétele során.

A 21. életévüket be nem töltött fiatalokat és a SZISZ tagjait rendszerint a Szocialista Ifjúsági Szövetség ajánlására veszik fel tagjelöltnek, ez az ajánlás egy párttag ajánlásával egyenlő.

16. A tagjelöltségi idő két év. Meghosszabbítása megengedhetetlen. A központi bizottság megszabhatja, milyen feltételek mellett rövidíthető le a tagjelöltségi idó egy évre.

17. A tagjelöltek nem választhatók meg a pártszervek tagjaivá, a pártkonferenciák és kongresszusok küldötteivé. A pártgyűléseken tanácskozási joggal vesznek részt. Egyébként kötelességeik és jogaik azonosak a párttagokéval.

18. Ha a tagjelölt nem vált be a tagjelöltségi idő alatt, a pártszervezet törli a tagjelöltek sorából.

III. A párt szervezeti felépítése. A párton belüli demokrácia

19. A párt szervezeti felépítésének és tevékenységének vezérelve a demokratikus centralizmus.

A demokratikus centralizmus megköveteli, hogy minden szervezet és kommunista tevékenysége konkrét feltételei között tevékenyen és alkotó módon hajtsa végre a párt politikáját és a vezető pártszervek határozatait; lehetővé teszi a kommunisták és a többi dolgozó a szocialista építésben szerzett általánosított tapasztalatainak érvényesítését a párt mindennapos tevékenységében.

A demokratikus centralizmus a párt egységes tevékenységét, szilárd szervezeti felépítését s a szigorú pártfegyelmet egyesíti a legszélesebb párton belüli demokráciával és a kommunisták kezdeményezésével. A demokratikus centralizmus azt jelenti, hogy:

a) a párt minden vezető szervét alulról felfelé választják;

b) a pártszervek rendszeres időközökben számot adnak és jelentést tesznek tevékenységükről azoknak a pártszervezeteknek, amelyek megválasztották őket és a felsőbb szerveknek;

c) a kisebbség és az egyes tagok fegyelmezetten alávetik magukat a többség döntésének;

d) a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek valamennyi alsóbb szervre;

e) a párt szervei és szervezetei akkor határozatképesek, ha tagjaiknak vagy küldötteiknek több mint a fele jelen van;

f) minden szerv és szervezet tevékenységében érvényesül a kollektív vezetés és minden kommunista személyes felelőssége a párthatározatok teljesítéséért.

20. A párt területi-termelési elv szerint épül fel. Az alapszervezetek elvileg a kommunisták munka- és lakhelye szerint létesülnek, járási és kerületi szervezetekbe tömörülnek; az adott területi hatáskörrel rendelkező pártszervezet rendszerint felsőbb szerve az illető területen működő összes pártszervezetnek.

21. Minden pártszervezet saját hatáskörében, a párt politikájával összhangban, alkotó módon oldja meg a feladatokat, a párttagokat arra vezeti, hogy felelősségteljesen teljesítsék a párt határozatait, a rájuk bízott tisztségekből eredő kötelezettségeiket, ügyel arra, hogy a párt tagjai szavatolják: az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek, illetve szervezetek a párt politikájának és határozatainak megfelelően, következetesen teljesítik feladataikat a köz- és gazdasági életben. •

A pártszervek és szervezetek az irányítás lenini alapelveit és módszereit érvényesítik, a pártmunkában a lenini munkastílust alkalmazzák, az állami, közéleti és gazdasági igazgatás minden területén biztosítják az ideológiai, szervezői és gazdasági tevékenység egységét, ügyelnek az állami és a munkafegyelem megszilárdítására.

22. Az alapszervezetek és a részleg-pártszervezetek legfelsőbb szerve a taggyűlés, a járási és a kerületi szervezetek esetében a konferencia, a párt szlovákiai területi szervezeténél Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa és Csehszlovákia Kommunista Pártja esetében pedig Csehszlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa. A pártszervek döntése érvényes, ha a jelenlevőknek több mint a fele megszavazta. A határozat a tagjelöltek és párttagok felvételéről, kizárásáról, a tagság megszüntetéséről, a tagjelöltek soraiból való törlésről akkor jogérvényes, ha a gyűlésen jelenlevő párttagok legkevesebb kétharmada megszavazta, és az illetékes felsőbb pártszerv jóváhagyta.

Az alapszervezet megalakulását vagy megszűnését a járási bizottság hagyja jóvá. Ameny- nyiben az alapszervezet tevékenysége ellentétben áll a párt politikájával, a szervezet megsérti az alapszabályzatot, nem teljesíti a kongresz- szusnak, a CSKP Központi Bizottságának határozatait, vagy rendkívül passzív, a kerületi pártbizottság, tanácskozva a járási pártbizottsággal, feloszlathatja ezt az alapszervezetet. A járási bizottság mérlegelve az egyes tagok és tagjelöltek magatartását, a párt alapszabályzatával összhangban, levonja a következtetéseket és dönt besorolásukról más alapszervezetekbe.

A felsőbb pártszervnek joga van hatálytalanítani az alsóbb pártszerv határozatát, amennyiben az ellentmond a párt alapszabályzatának.

A felsőbb pártszerv köteles megvitatni az alsóbb pártszerv észrevételeit és választ adni azokra.

23. A taggyűlések, a konferenciák és a kongresszusok bizottságokat választanak, amelyek irányítják a hatáskörükbe tartozó pártszervezetek egész tevékenységét a taggyűlések a konferenciák és a kongresszusok közötti időszakban.

A pártbizottságok választásakor minden javaslatról külön-külön kell szavazni, miközben minden párttagnak joga van elutasítani és bírálni az új bizottságba jelölt tagokat és póttagokat.

Megválasztottaknak tekinthetők azok, akikre az alapszervezet taggyűlésén részt vevő tagoknak, a konferencia illetve a kongresszus küldötteinek több mint a fele szavazott. Ez a döntés minden tagot kötelez.

24. A pártbizottságok megválasztása során, kezdve az alapszervezet bizottságától, egészen a központi bizottságig, ügyelni kell arra, hogy az irányítás folyamatosságának megőrzése mellett, szüntelenül új erők kerüljenek ezekbe a szervekbe.

A pártbizottságokba eddigi tisztségeikre való tekintet nélkül, a párt politikájának legjobban bevált harcosait, tapasztalt szervezőket, a szocializmus iránt odaadó, politikailag fejlett kommunistákat kell beválasztani életünk minden területéről.

A konferenciákon és a kongresszusokon választott pártszerveknek kivételes esetekben joguk van az egész megbízatási időszak alatt tagokat kooptálni, de ezek száma nem haladhatja meg a választott tagok számának 10 százalékát. A kooptálás a felsőbb pártszerv jóváhagyása után érvényes. A CSKP Központi Bizottsága, valamint a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tagjai kooptálásáról végérvényesen dönt.

25. A pártvezetésnek a pártszervek és szervezetek eljárásának és döntésének legfőbb elve a kollektivitás, kezdve a központi bizottságtól, egészen az alapszervezetekig. A kollektív vezetés elvének érvényesítése a határozatok helyességének, a káderek helyes nevelésének és elosztásának elengedhetetlen feltétele és biztosítja a párttagok széles körű kezdeményezését, amely a párt politikája szellemében egységes célra irányul.

A kollektív vezetés elve semmiképpen sem csökkenteni a személyes felelősséget a feladatok teljesítésében.

A személyi kultusz és a párton belüli demokráciának ezzel kapcsolatos megsértése csökkenti a párt és a néptömegek szerepét, összeegyeztethetetlen a pártélet lenini normáival és ezért nem tűrhető meg a pártban.

26. Minden párttag elvitathatatlan joga a párt választott szerveiben, a konferenciákon, a taggyűléseken, az aktívaértekezleteken és más

pártgyüléseken a pártpolitika kérdéseinek szabad és tárgyszerű megvitatása. A széles körű párton belüli demokrácia megteremti a feltételeket a kommunisták alkotó tevékenységének, a szervezetek kezdeményezésének kibontakoztatásához, a bírálat és önbírálat teljes érvényesüléséhez, a pártfelelősség és a fegyelem tartós megszilárdulásához; a pártfegyelem legyen öntudatos, de nem gépies.

A párton belüli illetve országos viták, amelyeket a központi bizottság határoz el és szervez, a párt további politikai és szervezeti fejlődése, vagy a társadalom gazdasági és kulturális fellendítése kérdéseinek megvitatására a kollektivitás és a párton belüli demokrácia megnyilvánulásai. A párton belüli vita mindenkor a marxizmus-leninizmus eszmei alapjára épül. A vita célja az előterjesztett kérdések sokoldalú megtárgyalása, a párt eszmei és szervezeti egységének, valamint a néppel való kapcsolatának további megszilárdítása.

27. A pártbizottságok rendszeresen együttműködnek az aktívával, összehívják üléseit, a feladatok tárgyszerű megvitatására, a gyakorlati intézkedések kidolgozására, az elfogadott határozatok teljesítésének megszervezésére; felhasználják az aktíva tapasztalatait és javaslatait, tájékoztatják saját tevékenységükről.

28. A pártszervek tagjaikból és póttagjaikból és az aktívák tagjaiból bizottságokat választanak, amelyek tevékenységükkel segítik ezeket a szerveket a párt politikai, gazdasági és ideológiai feladatainak lebontásában és megvalósításában.

A CSKP Központi Bizottsága által meghatározott elvek alapján apparátust létesítenek a határozatok teljesítésével, szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos munka elvégzésére és a pártszervezetek megsegítésére, az apparátus az illetékes választott pártszerv utasításai szerint dolgozik, amelynek felelősséggel tartozik tevékenységéért.

29. Az alapszervezetek és az összes párt- 'Szerv köteles, a dolgozók széles körű részvételével, idejében és hatékonyan ellenőrizni a párthatározatok teljesítését, intézkedéseket foganatosítani az észlelt fogyatékosságok orvoslására és a végrehajtott intézkedésekről tájékoztatni a legfelsőbb pártszerveket. Ehhez tevékenységükben felhasználják az ellenőrző szervek tapasztalatait.

IV. A párt legfelsőbb szervei

30. Csehszlovákia Kommunista Pártjának legfelsőbb szerve a pártkongresszus. A rendes kongresszust a központi bizottság ötévenként hívja össze. Rendkívüli kongresszust a központi bizottság vagy saját kezdeményezéséből, vagy a párttagok legalább egyharmadának kívánságára hív össze. A kongresszus összehívását és napirendjét a központi bizottság legalább nyolc héttel a kongresszus előtt teszi közzé.

A kongresszus akkor határozatképes, ha azon a párttagságnak legalább a fele képviselve van.

A párttagok kongresszusi képviseletének szabályait és a küldöttek megválasztásának módját Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága állapítja meg. A CSKP Központi Bizottságának tagjai és póttagjai, valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjai, ha nem választották meg őket rendes küldötteknek, tanácskozási joggal vesznek részt a kongresz- szuson.

31. A pártkongresszus:

a) megtárgyalja és jóváhagyja Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának a beszámolóját.

b) meghatározza a párt irányvonalát a bel- és külpolitikai kérdésekben, megtárgyalja és megoldja a párt és az állami élet, a szocialista társadalom továbbfejlesztésének legfontosabb kérdéseit, jóváhagyja a párt programját és alapszabályzatát;

c) megválasztja Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságát, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságot s meghatározza összetételüket; a központi bizottság valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjává csak az választható meg, aki legalább nyolc éve tagja a pártnak.

32. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága irányítja a kongresszusok között a párt egész tevékenységét, elsősorban:

a) a kongresszusi határozatok szellemében lebontja és megoldja a szocialista társadalom továbbfejlesztése, a bel- és a külpolitika kérdéseit;

b) a kitúzött irányvonal következetes megvalósítására irányítja a pártszervek és szervezetek tevékenységét, irányítja az alsóbb pártszerveket, segítséget nyújt politikai, ideológiai és szervező munkájuk szervezésében; ellenőrzi a párthatározatok teljesítését; irányítja a Népi Milíciát; különféle pártintézményeket és pártvállalatokat létesít és irányítja tevékenységüket;

c) a kommunisták, a kommunista képviselők klubjai és a pártcsoportok útján irányítja és ellenőrzi a szövetségi és a köztársasági képviseleti szervek, a kormányok és a többi központi állami szerv, a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek központi szerveinek tevékenységét; a párt politikájának következetes érvényesítésére és végrehajtására irányítja tevékenységüket,

arra vezeti őket, hogy biztosítsák a párt gazdaság- és szociálpolitikájának teljesítését, és az ebből eredő állami terv feladatainak teljesítését, hogy a lehető leggazdaságosabban használják fel az eszközöket, ügyeljenek a társadalmi szükségletek következetes kielégítésére; a központi bizottság által az állami, a társadalmi, a gazdasági és más szervekben tisztséggel megbízott vezető funkcionáriusok felelnek a központi bizottságnak a rájuk bízott szakaszon a pártpolitika megvalósításáért és ennek szellemében kezde- ményezóen és alkotóan hatékony irányítótevékenységet végeznek, javaslatokat és ajánlásokat terjesztenek a központi bizottság elé, a társadalom továbbfejlesztése alapvető irányainak kitűzésére vonatkozóan és beszámolnak a feladatok teljesítéséről;

d) jóváhagyja a szövetségi kormány tagjainak valamint más központi szervezetek és intézmények vezető funkcionáriusainak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárainak, valamint a kerületi pártbizottságok vezető titkárainak jelölésére tett javaslatokat; kinevezi a Ru- dé právo főszerkesztőjét;

e) képviseli pártunkat más pártokkal való kapcsolatban;

f) rendszeresen tájékoztatja a munkájáról a pártszervezeteket;

g) jóváhagyja a párt költségvetését és ellenőrzi teljesítését, elosztja a párt anyagi és pénzeszközeit, megszabja a tagdíjak összegét, irányítja és igazgatja a központi bizottságnak, vállalatainak és intézményeinek gazdálkodását;

h) amennyiben a központi bizottság tagjainak száma csökken, kiegészíti a kongresszuson megválasztott póttagokkal;

i) a párthatározatok gyakorlati végrehajtására és ellenőrzésére osztályokat és alosztályokat létesít.

33. A központi bizottság évente legalább háromszor ülést tart. A központi bizottság póttagjai és a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnöke tanácskozási joggal vesznek részt a központi bizottság ülésein.

A központi bizottság a megtárgyalásra kerülő kérdések jellege szerint a pártszervek, a társadalmi szervezetek, az állami és a gazdasági szervek további funkcionáriusait, a tudomány és a kultúra dojgozóit meghívja, hogy az üléseken aktívan részt vegyenek.

34. A központi bizottság tagjai közül választja:

az elnökséget, a központi bizottság munkájának a központi bizottság ülései közötti irányítására;

a titkárságot a folyó munka, főleg a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválasztására;

a központi bizottság főtitkárát és titkárait.

A főtitkárnak, a központi bizottság titkárainak valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizott- (Folytatás az 5. oldalon)

ÚJ SZÚ

4

1986. IV. 4.