Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám, csütörtök
Meg kell teremteni a gyorsított ütemű fejlődés feltételeit Todor Zsivkov beszéde a BKP XIII. kongresszusán Todor Zsivkov elvtárs bevezetőben elmondta, a BKP XIII. kongresszusa figyelmének középpontjában az ország fejlesztésének elkövetkező 15 évre szóló feladatai állnak. Fő feladatunk a tudományos-technikai forradalom megvalósítása, a szocialista társadalmi rendszer előnyeinek kihasználása, a szocialista demokrácia elmélyítése, a nép anyagi, szociális és szellemi szükségleteinek mind tökéletesebb kielégítése - mondotta. A BKP KB főtitkára hangsúlyozta, a nemzetközi kapcsolatok szempontjából alapvető probléma a béke és az élet megőrzése a földön. Az imperializmus legreak- ciósabb körei által szított lázas fegyverkezés a huszadik század végén a lét és a pusztulás közötti választás elé állítja az emberiséget. A szónok hangsúlyozta az SZKP XXVII. kongresszusának nemzetközi jelentőségét és szerepét a szocialista világközösség dinamikus fejlődésében. Kijelentette, a szovjet kommunisták kongresszusa a bolgár kommunisták számára is jelentős ösztönzés a fejlett szocialista társadalom építésében. A XIII. kongresszus elé kerülő téziseket a szociális-gazdasági és kulturális fejlesztésről a 9. ötéves tervidőszakban, valamint 2000-ig szólóan közzétették a sajtóban, össznépi vitára bocsátották. A kongresz- szus küldöttei megkapták a BKP KB írásos beszámolóját a párt tevékenységéről a két kongresszus közötti időszakban, s ugyancsak kézhez vehették a párt szervezeti szabályzatában javasolt változásokat és kiegészítéseket tartalmazó dokumentumot. Ezért Todor Zsivkov beszédében az egyes alapvető problémákra irányította a figyelmet. Az eltelt öt év értékelésekor hangsúlyozta, hogy minden nehézség ellenére, amelyek nemcsak a problémák bonyolultságából, hanem a szubjektív hibákból és fogyatékosságokból is adódtak, az értékelt időszak eredményes volt. A párt megvalósította a fejlett szocializmus építésének programját, s népünk az alapvető irányokban teljesítette a XII. kongresszus által kitűzött feladatokat - mondotta. A továbbiakban rámutatott, a szocializmus építése során a BKP következetesen törekszik a szubjektív tényezők erősítésére, arra, hogy az egyes emberek, dolgozókollektívák és a néptömegek kezdeményezése növekedjék a munkában. Emlékeztetett a BKP 1956 áprilisi ülésére, amely lefektette az ország gyors iparosításának, a szocialista mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlődésének alapjait. 1956 és 1985 között a népgazdaság állóalapjai megtízszereződtek, a társadalmi munka termelékenysége 8,4-szer, a nemzeti jövedelem nyolcszor lett nagyobb. Az iparban mély szerkezeti átalakulásokra került sor. A leggyorsabb ütemben a kohászat, a gép-, a vegy- és az energiaipar fejlődött. Gyors előrelépés történt az elektronikában és mikroelektronikában, valamint a robotok gyártásában. A 8. ötéves tervidőszakban (1981-1985) a gabonaneműek átlagos évi hektárhozama kétszer volt nagyobb, mint 1953-1957-ben. A három évtized alatt Bulgária külkereskedelmének volumene 29- szer lett nagyobb, az exporté pedig 33- szor. A szociális szférában is nagy változások történtek. Az átlagbérek 3,3-szeresük- re nőttek, a társadalmi fogyasztási alapok pedig 12-szer lettek nagyobbak. A tudományos-műszaki fejlesztés feladatai A tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseivel foglalkozva Todor Zsivkov rámutatott, hogy ez a fejlett szocialista társadalom építésének elválaszthatatlan része. A XIII. kongresszus kitűzi a gazdasági fejlődés meggyorsításának feladatait, s létrehozza a feltételeket ahhoz, hogy Bulgária aktívabban vegyen részt a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. Ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítésében élvonalbeli szerep jut a tudománynak. A tudománynak a társadalmi életben betöltött szerepével, az anyagi alapokkal és ezek káderpotenciáljával kapcsolatban szemléletváltásra van szükség. A tudomány mind ez ideig nem tölti be Bulgáriában az univerzális termelőerő szerepét, amely a társadalmi élet minden területén a fő hajtóerő lenne. Szorosabban össze kell kapcsolni a tudományos munkahelyeket a gyakorlattal. Ennek érdekében meg kell változtatni a tudományos front szervezeti struktúráját, korszerűsíteni kell anyagi-műszaki bázisát, szavatolni kell a tudományos káderek fejlődését, s össze kell hangolni a tudományos dolgozók munkáját azzal az országos stratégiával, amelynek célja a technológiai átalakítás, valamint az ország szociális-gazdasági fejlődése a 9. ötéves tervidőszakban és a 2000-ig szóló időszakban. Változtatni kell a tudományos dolgozók technológusok, konstruktőrök és a magas képzettséggel rendelkező szakemberek javadalmazásának módszerén is. A KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladása komplex programjának teljesítésével kapcsolatban Todor Zsivkov rámutatott: Bulgária a tudományos-műszaki fejlődés területén arra fog törekedni, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot építse ki a Szovjetunió tudo- mányos-műszaki frontjával. E téren is olyan együttműködési és integrációs formákat kell találni, amelyek alkalmazását az iparban már megkezdtük. Az elkövetkező években növelni kell a gépiparnak mint a tudományos-műszaki haladás fó hordozójának, továbbá a kibernetikának és az automatizációnak a szerepét. Az elektronika fejlesztése során szükség lesz a KGST-tagországok közötti legnagyobb mértékű szabványosításra, ez az integráció elmélyítésének egyik feltétele. Rendkívül fontos lesz a szocialista önigazgatási szervezetek kiépítése és megszilárdítása. A gazdaságirányításban ki kell küszöbölni a bürokratikus hozzáállást, s át kell térni a tervezés és az irányítás új módszereire. Tehát nemcsak kozmetikai simításokról van szó, hanem minőségi átalakításról, amikor is a szervezet vezetője a dolgozókollektíva tagja, s ezzel együtt teljes felelősséget visel a jó gazdálkodásért, az állami terv teljesítéséért, az egész szervezet munkájáért. Ezzel kapcsolatban a BKP KB főtitkára megmagyarázta, hogy mi lesz a BNK Minisztertanácsa mellett létrehozott új szervnek, a gazdasági tanácsnak a feladata. Az állami gazdaságpolitika megvalósításának egyik segédszervéről van szó. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a szocialista önigazgatási szervezeteket valódi árutermelőkké kell átalakítani. Az önigazgatási szervezetek a gazdasági tevékenység motorjai, s mint szocialista árutermelők, a gyakorlatban valósítják meg a gazdaságpolitikát. A gazdasági szervezetek és az állami szervek között új típusú kapcsolatokat kell kialakítani, amelyek biztosítják számukra, hogy teljesíthessék árutermelői funkciójukat a termelési folyamat struktúráján belül, az önigazgatás elvein. Ezeket az új elemeket mind az irányító, mind termelői tevékenységben következetesen meg kell valósítani. A gazdaságirányítás tökéletesítése Figyelmünk középpontjában áll a népgazdaság irányításának tökéletesítése, a demokratikus centralizmus lenini elveinek következetes érvényesítése és fejlesztése alapján, s el kell mélyíteni a társadalom szociális és gazdasági fejlesztésének tervszerűségét. A központi bizottság beszámolója kimondja, hogy az irányítás jelenlegi rendszere nem hozta létre az összes szükséges feltételt az ország gyorsított ütemű társadalmi és gazdasági fejlesztéséhez. A népgazdaság fejlődése nagyfokú professzionalizmust követel az irányító káderektől minden szinten, s ez elsőrendű politikai kérdés lett. Jelentős mértékben tökéletesíteni kell a gazdasági információk rendszerét. Könyörtelen harcot kell folytatni ezen információk elferdítése, a valóság megszépítése, az igazságtalan értékelés ellen. Nem szabad takargatni a hiányosságokat és a hibákat. A következőkben Todor Zsivkov a szociálpolitika egyes kérdéseivel foglalkozott. A közelmúltban elfogadott munkatörvénykönyvvel kapcsolatban a dolgozókollektívák szerepét elemezte. Rámutatott, hogy e kollektíváknak minőségileg új politikai feladatuk és funkciójuk van, mert nem az irányításban való részvételről, hanem az önigazgatásról, új történelmi lépésről van szó, amelynek során a dolgozó ember, a kollektíva a társadalmi irányítás objektuma helyett az irányítás szubjektumává válik. A párt vezető szerepe Todor Zsivkov beszédében nagy figyelmet szentelt a párt vezető szerepének. Hangsúlyozta, hogy ezt nem a direktív módszerek kiterjesztésével és erősítésével kell elmélyíteni, hanem a központi pártszervek tudományosan megalapozott és stratégiai jellegű tevékenységének elmélyítésével, a pártszervek és szervezetek kezdeményezésének fejlesztésével, a dolgozók véleményének figyelmes és következetes meghallgatásával. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a párt vezető szerepe a vállalatokban, üzemekben, iskolákban, tudományos intézményekben stb. tevékenykedő alapszervezetek felelősségének növekedése által mélyül el. Most minden kommunistának részt kell vennie az ország tudományos-műszaki stratégiájának megvalósításában, s ennek alapján kell értékelni munkájukat. Minden erőt mozgósítani kell a bürokratikus, fentről való megközelítés ellen, amely elnyomja az emberek kezdeményezését, alkotókészségét. De a lentről megnyilvánuló bürokratikus jelenségek ellen - például az aktagyártás, vagy a hamis liberalizmus - ugyancsak harcot kell folytatni. Lényegesen javítani kell a kádermunkát. Dolgos és tehetséges emberek az országban mindenütt vannak, megtalálhatjuk őket a pártalapszervezetekkel és a dolgozó kollektívákkal való jó együttműködés révén. A káderek munkáját elsősorban nem egyes hibáik vagy sikereik, hanem egész tevékenységük eredményei alapján kell értékeim. A párt szervezőmunkájának átalakítása érinti a BKP összetételének problémáját is. Továbbra is erősíteni fogjuk munkásjellegét, jelenlétét minden társadalmi területen és növelni fogjuk a fiatalok számát a párt soraiban. Most különöser fontos, hogy erős pártsejteket hozzunk létre a tudományos dolgozók, a mérnöki és műszaki káderek, a magasan képzett szakemberek soraiban. Az alap és a felépítmény radikális megváltoztatásáért vívott harcban a párt számít az aktív ideológiai munkára a társadalmi élet minden területén. Az ideológiai front fő feladata jelenleg az1 emberi tényező szerepének fokozása fejlődésünkben. Az ideológiai munkának tükröznie kell azokat a magas kritériumokat és intézkedéseket, amelyekkel a párt és a társadalom mindenki tulajdonságait és érdemeit értékeli, azonnali nyilvános választ kell adnia az arra irányuló próbálkozásokra, hogy ezeket a kritériumokat csökkentsék vagy megkerüljék. A párt feladatairól szóló fejezet zárórészében Todor Zsivkov hangsúlyozta a társadalomtudományok növekvő jelentőségét a párt politikai irányvonala további kidolgozása és megvalósítása szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a Bolgár Nép- köztársaság fejlesztésének távlatai az elkövetkező ötéves tervidőszakban és az ezredfordulóig részét képezik a világ, a szocializmus közös távlatainak. Részét alkotják az általános társadalmi haladásnak, a népek harcának a jobb és igazságosabb életért. Meg vagyunk győződve a kommunista eszme győzelméről és szilárdan hisszük, hogy mai elhatározásaink és jövőbeni terveink a harmadik évezred elején valósággá válnak, mondotta Todor Zsivkov. Külpolitikai törekvések Beszéde zárórészében Todor Zsivkov nemzetközi kérdésekkel és Bulgária jelenlegi külpolitikájával foglalkozott. Megállapította: a nagy októberi szocialista forradalom győzelme véget vetett az imperializmus uralmának és új fejezetet nyitott a világtörténelemben. A szocialista világrend- szer létrejötte radikálisan megváltoztatta az erőviszonyokat a nemzetközi színtéren, gátat vetett az imperializmus arra irányuló terveinek útjába, hogy visszafordítsa az objektív történelmi folyamat irányát. Ma a kapitalizmus még erős és veszélyes ellenfél. A legreakciósabb imperialista körök közvetlenül veszélyeztetik az emberiség és a világ puszta létét. A magasan fejlett kapitalista országokban a korszerű tudomány és technika kihasználása az állammonopolista kapitalizmus érdekében fokozza a burzsoá társadalom polarizálódását. Az egyik oldalon tovább növekszik a gazdagság, a másik oldalon fokozódik a tömeges munkanélküliség, éleződik a tőkés gazdaság szerkezeti válsága, mélyülnek az ökológiai problémák. Az imperialista országok igyekeznek egyeztetni gazdasági, politikai és ideológiai stratégiájukat. Egységes front létrehozására törekednek a szocializmussal, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal, a nemzeti felszabadító erőkkel, minden haladó erővel szemben. Röviden szólva, a monopolista burzsoázia a dolgozók jogai és életszínvonala, számos ország szabadsága és szuverenitása elleni támadásban keresi a kiutat a válságból. Az utóbbi évtizedek fő vonása, hogy a legreakciósabb imperialista körök hidegvérrel készülnek az emberiség elpusztítására. Mihail Gorbacsov az SZKP XXVII. kongresszusán hangsúlyozta, hogy az imperializmus a történelmi folyamat megállítására törekszik, amikor a különböző eszközökhöz, köztük a militarizmushoz folyamodik, amely a 20. század legveszélyesebb szörnyetege. Közismert, hogy a hetvenes évek végén az USA és szövetségesei ismét a konfrontáció, a dühöngő antikommunista kampány útjára léptek. Nem sikerült azonban átlépniük azt a határt, amely mögött az emberiség léte a romlás szélére került volna, mivel létezik a szocialista világrendszer, s a Varsói Szerződés egységes és harcra kész szervezete. S a Szovjetunió hatalmas gazdasági, tudományos és katonai potenciálja által történelmi sikert ért el - az egyensúlyt az imperializmussal katonai téren. Nem fér kétség ahhoz, hogy a testvéri szocialista országok mindent megtesznek azért, hogy ne engedjék meg ennek a katonai egyensúlynak a megbontását. A Bolgár Népköztársaság továbbra is szilárdítani fogja védelmét és fegyveres erőit, s ezzel hozzájárul a Varsói Szerződés szervezetének szilárdításához. A jelenlegi nemzetközi helyzetben nincs ok az önelégültségre. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya folytatja a fegyverkezési versenyt, az amerikai imperializmus nem veszi figyelembe korunk realitásait, s a neoglobalizmus stratégiájának megvalósítására törekszik, amelytől már csak egy lépés a nukleáris konfliktus. Ezért ma a béke és a háború problémája a legfőbb probléma. Sorsdöntő nemcsak a szocialista országok, hanem a világ minden népe számára. Az SZKP XXVII. kongresszusa által kitűzött békeprogram lehetőséget ad arra, hogy az emberiség békés égbolt alatt lépjen a 21. századba, a nukleáris féltől és a „csillagháborúktól“ való félelem nélkül. A pusztulással fenyegetett Földünkön nincs olyan józanul gondolkodó ember, aki nem támogatná Mihail Gorbacsov javaslatát a nukleáris kísérletek beszüntetésére - mondotta Todor Zsivkov. A továbbiakban minden bolgár kommunista és minden bolgár ember nevében kifejezte egyértelmű támogatását a szovjet kezdeményező lépések iránt, amelyek megfelelnek bolygónk minden népe vágyainak. A Bolgár Népköztársaság a jövőben is hozzájárul a testvéri szocialista országok egységének és összeforrottságának megszilárdításához. Arra fogunk törekedni, mondotta, hogy megvalósuljon a Varsói Szerződés tagállamainak platformja, amelyet Szófiában fogadtak el a közös akciókról a nukleáris veszély elhárításáért, Európában és a világon a pozitív fordulatért, korunk globális problémáinak megoldásában a nemzetközi együttműködés megteremtéséért vívott küzdelemben. A Bolgár Népköztársaság aktívan részt fog venni a KGST-tagországok tudomá- nyos-múszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának megvalósításában. A Szovjetunióval, az SZKP-val, a szovjet néppel való sokoldalú együttműködés és közeledés politikáját fogja folytatni. A Bolgár Kommunista Párt mélységesen elkötelezett az internacionalizmus elvei iránt és rendkívüli jelentőséget tulajdonít a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének minden szocialista országgal. Ezek a kapcsolatok a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben rendkívül jelentősek és szükségesek, mivel minden szocialista ország előtt a társadalmi termelés intenzifikálásának és hatékonysága növelésének nagy és bonyolult kérdései állnak. A Bolgár Kommunista Párt fejleszti és mélyíteni fogja kapcsolatait a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal, melynek maga is része. Ez irányú tevékenységében az a meggyőződés vezérli, hogy a jelenlegi feltételek között mozgalmunk számára nincs fontosabb feladat, mint az emberi civilizáció megőrzése. A kölcsönös együttműködés és szolidaritás további szilárdításának hívei vagyunk a munkásmozgalom különböző irányzataival, a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal, a forradalmi-demokratikus és nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a nemzetközi szervezetekkel, a parasztpártokkal, a szakszervezeti, ifjúsági és nőszervezetekkel, a háborúellenes mozgalmakkal. Erre ösztönöz minket a kor jelszava - megőrizni és megszilárdítani a békét! Változatlan álláspontunk a fejlődő országokkal kapcsolatban. Szolidárisak vagyunk az imperializmus és az újgyarmatosítás, a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni harcukkal. Teljes mértékben támogatjuk a fejlődő országok követelését a nemzetközi kapcsolatok demokratikus és igazságos alapon való átépítésére, az új nemzetközi gazdasági rend létrehozására. Egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk a fejlett kapitalista országokkal, hívei vagyunk a velük folytatott politikai párbeszédnek, a diszkrimináció nélküli gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködésnek a békés egymás mellett élés érdekében. Továbbra is arra törekszünk, hogy a Balkán-félsziget atomfegyverek és vegýi fegyverek nélküli övezetté váljon. Azt hangoztatjuk és a jövőben is^zt fogjuk hangoztatni, hogy népünknek, amely az építőmunkának szenteli magát, elsősorban a feszültség enyhülésére és békére, jószomszédi kapcsolatokra, bizalomra és megértésre van szüksége. A történelem lehetővé tette számunkra, hogy a szocializmus építői legyünk. Ezen az úton Bulgária népe a Szovjetunió oldalán halad, szilárd egységben a többi szocialista országgal - hangsúlyozta végezetül Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára. ÚJ SZÚ 14 1986. IV. 3.
