Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám, csütörtök

A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 9. oldalról) lakosság részaránya 1990-ben elérje a 75 szá­zalékot. Az egészségügyi létesítmények ágyainak számát 5,6 ezerrel, a szociális létesítmények ágyainak számát pedig 3,1 ezerrel kell bővíteni. Bratislava további fejlesztése során át kell építeni a közlekedési rendszert, további egész­ségügyi létesítményeket kell építeni és javítani kell a környezetvédelmet. A szövetségi és a nemzeti szerveknek össz­pontosított figyelmet kell fordítaniuk Prágának, a CSSZSZK fővárosának további fejlesztésére. Prága ipari termelése szerkezetének további fejlesztése irányzatában figyelembe kell venni a tudományos-kutatási alap és a felsőoktatási intézmények koncentráltságát a város területén, ami jó feltételeket teremt a termelési alap korsze­rűsítési folyamatának meggyorsításához, főleg a gépiparban és az elektrotechnikai iparban a legmagasabb műszaki színvonalon. Állandó figyelmet kell fordítani a lakásépítési programra, A társadalmi-gazdasági fejlesztés céljainak eléréséhez a hatékonyság és a minőség javítá­sához jelentős mértékben hozzá kell járulnia a népgazdaság irányítási és tervezési rendszere további tökéletesítésének is. A 8. ötéves tervidőszakban érvényesíteni kell a komplex intézkedéseket a tökéletesítésüknek megfelelő irányokban. Ide tartozik a tudomá­nyos-műszaki haladás eredményeinek gyors fel- használása, az innovációs aktivitás, a gazdasági szféra légkörének és felelősségének növekedé­se a beruházások területén, az érdekeltség el­mélyítése a termelés minőségi színvonalának és a kivitel hatékonyságának javításában, valamint a nagykereskedelmi árszint csökkentésében, a bérfejlesztés, a munkatermelékenység növe­kedése és a gazdasági tevékenység eredmé­nyessége közti összhang megtartása, az önálló elszámolás, a vállalaton belüli irányítás és ellen­őrzés elmélyítése, a hatékony készletgazdálko­dás és az anyagfelhasználás értékelemző terve­zése. Az irányítás minden szintjén javítani kell a közvetlen irányítást, a szervező munkát és az ellenőrzést. A mezőgazdaságban következete­sen kell megvalósítani a mezőgazdasági-élelmi - szeripari komplexum tervszerű irányítási rend­szerének fejlesztésére elfogadott intézkedé­seket. Egyúttal elő kell készíteni és a 8. ötéves tervidőszakban fokozatosan további intézkedé­seket is be kell vezetni, elsősorban az intenzifi­kálás folyamatának meggyorsítására, a haté­konyság és a minőség javítására, amelyek szer­ves egységet és hatékony együttműködést bizto­sítanak a tervezés, a gazdasági szabályozók és ösztönzők, valamint az irányítás szervezeti felé­pítése között. Ennek érdekében:- következetesen kell érvényesíteni a demok­ratikus centralizmust, amely egybekapcsolja a központi irányítást a kezdeményezéssel, az alkotó aktivitással és a nagy felelősséggel a gaz­daság minden szintjén. Szilárdítani kell a köz­ponti irányítás hatékonyságát, az állami és a ter­vezési fegyelmet, fokozni az ellenőrzés haté­konyságát;- erősítenünk kell a központi tervezés pers­pektív jellegét, emelni kell tudományos színvo­nalát, főleg a gazdaság dinamikus, arányos és hatékony fejlesztésével összefüggő, hosszú távú koncepcionális és stratégiai jellegű kérdések megoldása, a társadalmi termelés progresszív szerkezetének formálása, intenzifikálásának biz­tosítása alapján;- gondoskodni kell a prognózisok, a hosszú távú tervek és az ötéves tervek állandó össze­hangolásáról; a hatékonyság egységes kritériu­mainak kialakításáról és érvényesítéséről, vala­mint az anyag és értékviszonyok egybekapcso­lásának erősítéséről, növelni kell az ötéves terv szerepét;- erősíteni kell a termelési-gazdasági egysé­gek és a vállalatok gazdasági önállóságát és jogkörét; fokozni kell felelősségüket a társadalmi szükségletek kielégítésénél, a gazdálkodás ha­tékonyságának növeléséért, a tudományos-mű- szaki eredmények alkalmazásáért, a külgazda­sági feltételekhez való rugalmasabb alkalmazko­dásért és a hazai piac szükségleteinek sokoldalú kielégítéséért;-ki kell alakítani a szervezetek és főleg vezetőik hosszabb távra szóló felelősségét a tár­sadalmi haszon biztosításáért s ilyen irányban kell fejleszteni érdekeltségüket is;- el kell mélyíteni az ötéves tervek feladatai­ból s az ezekből levezetett gazdasági normatívu- mokból kiinduló önálló elszámolást, ezt követke­zetesen kell érvényesíteni a vállalaton belüli ala­kulatokban; a gazdasági szabályozókat és nor- matívumokat elsősorban a hatékonyság növelé­, sére, az energetikai és anyagbefektetések jobb hasznosítására, az állóeszközök fokozottabb ki­48 000 lakás építését kell befejezni a lakásépítés valamennyi formájában. Lényeges mértékben meg kell gyorsítani a régi lakások korszerűsítését úgy, hogy az jelentős tényezőként járuljon hozzá a város szépítéséhez. Folytatni kell a metróépí­tést, 1990 végéig 40 kilométerre kell bővíteni hálózatát. Az úthálózat átépítésében továbbra is az alapvető közlekedési rendszer fejlesztésére kell összpontosítani a figyelmet. Meg kell gyorsí­tani a vasúti csomópont átépítését. Állandóan bővíteni kell az építőipari kapacitásokat a főváros területén folyó építésre, javításokra és karban­tartásokra. Gondoskodni kell a környezet javításáról. Meg kell oldani a központi hóellátást és Prága gázellátását. Meg kell gyorsítani a prágai egészségügy fejlesztési programjának megvalósítását; első­sorban a fekvő részlegek elavult műszaki-gazda­sági részlegeit kell újjáépíteni és célszerűen kibővíteni, fel kell építeni a motoli egyetemi kórházat és növelni kell az ágyak számát, a tar­tós betegeket ellátó gyógyintézetekben. használására, s ezzel a termelés jövedelmező­ségének növelésére kell irányítani. Teljes mér­tékben erre kell kihasználni a költségvetéseket, a műszakilag megalapozott normákat, normatí- vumokat és a bérelszámolási adatokat;- minden szinten javítani kell a társadalmi­gazdasági információs rendszert, növelve az információk rugalmasságát, javítva minőségüket a gazdasági folyamatok irányításában, miközben hatékonyabban kell kihasználni a számítástech­nikát;- szilárdítani kell a szervezetek közötti gazda­sági kapcsolatokat, kifejezően kell növelni a gaz­dasági szerződések szerepét. Meg kell teremteni a feltételeket a fogyasztó szerepének növelésé­hez, a termelés műszaki színvonalának, a termé­kek választékának és minőségének meghatáro­zásában és a hosszú távú szállítói-megrendelői kapcsolatok kialakítása során. Következeteseb­ben és határozottabban kell büntetni a szerződé­ses kötelezettségek teljesítésének megszegé­sét, azok megkésett teljesítését vagy a szállít­mány nem megfelelő minőségét. Le kell rövidíte­ni a megrendelési és szállítási határidőket;- ki kell alakítani a feltételeket az árrendszer, a kalkuláció és a műszaki-gazdasági normák hatékonyságának növeléséhez, valamint az igé­nyes nemzetközi feltételek érvényesítéséhez, hogy megbízhatóbb kritériumok álljanak rendel­kezésre a hatékonyság elbírálása, a tervszerű döntéshozatal, a források elosztása, a szerveze­tek igazságos értékelése és jutalmazása során;- ésszerűsíteni kell a nagykereskedelmi és a felvásárlási árakat, figyelembe véve a társadal­milag szükséges ráfordításokat és a világpiaci árakat;-tökéletesíteni kell és jobban kihasználni a pénzügyi és valutaeszközöket, beleértve az árfolyam-változásokat, erősíteni kell a terv és az önálló elszámolás optimális kapcsolatait, hogy azok kedvezőbb hatást gyakoroljanak a gazdasági és pénzügyi egyensúlyra és a pénz­ügyi, valutáris stabilitásra. Le kell egyszerűsíte­ni és rugalmasabbá tenni az önálló elszámolási alapok képzését és felhasználását, s alapvetően meg kell szigorítani a szervezetek pénzügyi ellátásának feltételeit, az anyagi ösztönzés prog­resszív normatívái útján, a célszerűtlen dotálá­sok és újraelosztás korlátozásával, a hitelek és devizaeszközök biztosításában a legnagyobb haszon szempontjából kell kiindulni. A fejlesztés finanszírozására, elsősorban a szervezetek saját pénzügyi forrásait kell kihasználni;-tökéletesíteni kell a külkereskedelem gaz­dasági szabályozóit olyan irányban, hogy azok elősegítsék a csehszlovák részvétel elmélyítését a szocialista gazdasági integrációban (elsősor­ban a gazdasági szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok útján), továbbá a szakosítás és a termelési kooperáció fejlesztését, elsősorban a KGST-országokkal olyan értelemben, hogy gyorsabb ütemben növekedjen a magas feldol­gozottsági fokú és műszaki színvonalú termékek árucsere-forgalma;- a mezőgazdasági-élelmiszeripari komple­xum irányítási rendszerében fokozatosan össze kell kapcsolni a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar irányítási szabályozóit, s így lehetővé tenni a termelési és pénzügyi források ésszerűbb kihasználását. Tovább kell fokozni az arányok és a viszonyok irányításának a hatékonyságát is az egész mezőgazdasági-ipari komplexumban. Kö­vetkezetesebb szerződéskötéssel, s a szerződé­sek mennyiségi, szerkezeti és minőségi teljesíté­sét elősegítő ösztönzéssel erősíteni kell a szállí­tói-megrendelői kapcsolatok szerepét. A népgazdaság fejlesztésének gyakorlati fel­adataiból, valamint irányítási módszereiből kiin­dulva tökéletesíteni kell a termelési-műszaki alap szervezeti felépítését. A termelési-műszaki alap egységeinek nagyságát, formáit és belső szerve­zeti elrendezését úgy kell kialakítani, hogy azok a stratégiai és alapvető termelési programok teljesítése mellett a bel- és külpiacok, valamint a termelés gyorsan változó szükségleteit is kielé­gítsék; a szervezés szakágazati, kombinát­jellegét és területi elvét a szükségleteknek meg­felelően, s kölcsönös összhangban kell érvényesí­teni. További haladást kell elérni a termelés, valamint a bel és külkereskedelem összekap­csolásában. Tökéletesíteni kell a nyersanyagok, az alapanyagok, valamint a termékek forgalmá­nak irányítását és szervezését is. A szervezés kombinát jellegű formáival, s a gazdasági alanyok célszerű társításával, funkcióik pontos meghatározásával ki kell alakí­tani a feltételeket a kutatás, a műszaki tervezés és a termelés együttműködéséhez, a fószállítói feladatok teljesítéséhez, valamint a késztermé­keket gyártó vállalatok és az alszállítók szoro­sabb együttműködéséhez. Fokozni kell az állami apparátus munkájának hatékonyságát, egyszerűsíteni és gazdaságosab­bá kell tenni tevékenységüket. Fel kell számolni ezen a területen a formalizmust, a bürokráciát, csökkenteni kell az irányítás ügyintézési igé­nyességét. Gondoskodni kell a dolgozók aktivitásának sokoldalú fejlesztéséről, s kezdeményezésük szélesebb körű érvényesítéséről a gazdaság és a társadalom irányításában. Az irányítás tökéle­tesítésében és hatékonyságának növelésében a dolgozók érdekei és az egész társadalom érdekei közötti összhang elmélyítéséből kell kiin­dulni. Ki kell használni a dolgozók irányításban való részvételének bevált formáit, s újakat is kell keresni, főleg a terv kidolgozásában és végre­hajtásában. Tovább kell fejleszteni a szocialista munkaversenyt, szélesebb körben kell érvénye­síteni a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást, valamint az erkölcsi ösztönzést. Jelentős szerepet kell játszania a bérrendszerek hatékonysága növelésének, a káder- és sze­mélyzeti, valamint a szociális fejlesztés tervezé­sének, a foglalkoztatottság tervszerű irányításá­nak, beleértve a szerkezeti változásokkal járó szociális-gazdasági következmények megol­dását. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejleszté­sének az 1986-1990-es évekre vonatkozó fő irányai és a 2000-ig terjedő kilátások javaslata tartalmazza mindazokat a döntő célokat és fela­datokat, amelyek teljesítésével további sokoldalú haladást érünk el szocialista társadalmunk fej­lesztésében és a nép életszínvonalának emelé­sében. Ennek egyedüli útja a népgazdaság kö­vetkezetes intenzifikálása, a tudomány és a technika fejlesztésének meggyorsítása és eredményeinek gyakorlati alkalmazása, a maxi­mális gazdaságosság érvényesítése, a források ésszerű kihasználása á népgazdaság minden területén, valamint a munka minőségének javítá­sa. így minél nagyobb társadalmi haszon eléré­sére kell törekedni a lehető legkisebb költségek­kel, a társadalmi munka termelékenységének állandó növekedése mellett. A kitúzött célok és feladatok megvalósítása hatással lesz minden állampolgárunk életére, ezért ennek az egész nép ügyévé kell válnia. A párt abból indul ki, hogy terveink megvalósítá­sának döntő tényezője az ember, annak nagyfo­kú munka- és akcióaktivitása, kezdeményezé­se, minden újnak és haladónak a támogatása. Ezért tehát a párt-, az állami és gazdasági szervek és szervezetek, a Nemzeti Frontban tömörülő szervezetek rendkívül fontos feladata a dolgozók, az egész nép szervezése és mozgó­sítása annak érdekében, hogy sikeresen teljesít­sük a gazdasági és szociális fejlesztés terveiből eredő feladatokat. Minden eddiginél sürgősebb, hogy minden szakaszon javítsuk a munka minőségét, jobban irányítsunk, elérjük a szükséges változásokat a gondolkodásban, az elért eredmények alapján elmélyítsük az érdemlegesség elvét és a diffe­renciálást a javadalmazásban, s kihasználjuk a tartalékokat és a lehetőségeket, főleg a dolgo­zók alkotó erőit, lelkesedését és tapasztalatait a társadalmi források eredményesebb és haté­konyabb létrehozására. Bízunk benne, hogy a Nemzeti Front szerve­zetei jelentős mértékben elősegítik a Fő irányok megvalósítását. Arra is számítunk, hogy teljes nértékben támogatni fogják a szövetségi kor­mány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által a dolgozóknak a gazdasági és szociális fejlesztés ötéves terve és évi végrehajtási tervei kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzé­sében való részvételéről kiadott dokumentumot, s így hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez minden munkahelyen. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének a dolgozók kezdeményezéseit a terv minőségi feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére kell irányítaniuk. A munkakezdeményezés bevált for­mái mellett főleg az újakat kell kihasználni. Támogatni kell a kezdeményezőtervek elfogadá­sát, a brigádrendszerű munkaszervezés és java­dalmazás bevezetését, valamint a vállalatoknak és az üzemeknek a tudományos-műszaki hala­dásban elért eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazására irányuló kezdeményezését. Ezekben az irányokban kell erősíteni a kollektív szerződések szerepét. Hasznosítani kell a leg­jobb dolgozókollektívák, az élenjáró munkások és újítók, a feltalálók tapasztalatait a Csehszlo­vák Tudományos-Műszaki Társaság aktív rész­vételével. Ugyanakkor a termelési értekezletek színvonalát is emelni kell, hogy azok minden munkahelyen a problémák következetesebb és gyorsabb megoldásához vezessenek, s a min­denki saját munkahelyének gazdája elv szelle­mében a munkához való szocialista viszonyt erősítsék. Az intenzifikálás, a tudomány és a technika alkalmazásának folyamata tág lehetőségeket nyújt a fiatal nemzedék alkotóképességének és tehetségének kihasználásához. A Szocialista If­júsági Szövetségnek ezért el kell mélyítenie a fiatalok érdeklődését és növelnie kell energiá­ját, úgy kell irányítania és nevelnie őket, hogy növekedjen aktív részvételük a kitúzött feladatok teljesítésében. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a nemzeti bizottságok munkájának. A nemzeti bizottságok­nak határozottabban kell növelniük szerepüket a területi egységek komplex szociális és gazda­sági fejlődésének biztosításában, tökéletesíteni­ük kell a területi tervezést, össze kell hangolniuk az ágazati szempontokat a városok konkrét lehetőségeivel és feltételeivel, s össze kell fogni­uk a társadalmi és szocialista szervezetek esz­közeit és tevékenységét. A nemzeti bizottságok a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel együttműködve új választási programokat készí­tenek elő, amelyek a helyi források jobb és gazdaságosabb kihasználásával elősegítik az állampolgárok jogos szükségleteinek és érdekei­nek kielégítését, a mindennapi problémák meg­oldását, s környezetük javítását. A fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő növekvő feladatok törvényszerűen növelik a párt munkájával szemben támasztott igényeket is, s megkövetelik a párt vezető szere­pének erősítését. A kommunistáknak példát kell mutatniuk a munka- és társadalmi feladatok teljesítésében. A pártszerveknek és -szerveze­teknek élen kell járniuk a párt gazdaságpolitiká­jában kitúzött stratégiai irányvonal biztosításá­ban, s gondoskodniuk kell arról, hogy az állami, gazdasági és társadalmi szervek és szervezetek egységesen járjanak el az ötéves terv és az éves tervek egyenletes teljesítésében, s lényeges mértékben kell fokozniuk a pártellenórzés haté­konyságát. Határozottan fel kell lépniük a párt­ós az állami fegyelem, a munka- és a technoló­giai fegyelem megsértőivel szemben, a rossz gaz­dálkodás, a hanyagság és a felelőtlenség, a re­szortérdekek előtérbe helyezése és a lokálpatri­otizmus megnyilvánulásai ellen. Harcolniuk kell a túlméretezett adminisztráció, a bürokrácia és minden egyéb ellen, ami sérti a társadalmi érde­keket. A párt vezető szerepe erősítésének fontos területe a káderpolitika. A pártszervezeteknek munkaeredményeik alapján kell értékelniük a ká­dereket, s gondoskodniuk kell arról, hogy a veze­tő tisztségeket olyan emberek töltsék be, akik képesek a párt politikájának gyakorlati érvénye­sítésére, nem hátrálnak meg a nehézségek elöl, s elkötelezetten oldják meg az új feladatokat. A vezető tisztségekbe következetesebben kell kiemelni a fiatalokat és a nőket. Ezeket az alapelveket kell érvényesíteni a vezetők kivá­lasztása, elhelyezése és értékelése során, s ezeknek az elveknek kell alárendelni szakmai, politikai felkészítésük állandó javítását. A Fó irányok teljesítése főként az idén, 1986- ban követel meg nagy erőfeszítéseket, mert ez a 8. ötéves tervidőszak első éve, s ebben az esztendőben kezdődik meg a feladatok maga­sabb minőségi szintű teljesítése. Ezek megvaló­sítását elősegíti a XVII. kongresszus tiszteletére, valamint a CSKP alapításának 65. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkakezdeményezés és szocialista versenymozgalom, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa által kiadott felhívás elfogadása, - amely az anyagráfordítások csök­kentésére, a munkatermelékenység növelésére, a termékek minőségi színvonalának lényeges emelésére vonatkozó tervfeladatok túlteljesítését célozza - valamint a tudományos-múszaki fej­lesztés meggyorsítása a prágai vállalatok felhí­vása alapján. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meggyőződése, hogy elegendő erőnk, eszközünk és tapasztalatunk van a kitű­zött célok valóra váltásához. Nagy ösztönzést jelent számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártjának lenini politikája, és a párt XXVII. kong­resszusán elfogadott dokumentumok. A kitűzött célok sikeres teljesítésével a szocialista Cseh­szlovákia a lehető legjobban járul hozzá az egész szocialista közösség erejének megszilár­dításához és gazdasági teljesítőképességének fejlesztéséhez, valamint a világbéke megőrzé­séhez. XIII. A népgazdaság tervezésének és irányításának tökéletesítése ÚJ szú 10 1986. IV. 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom