Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-30 / 101. szám, szerda
ÚJ szú 3 1986. IV. 30. Tripoli központi kórházában ápolják az április 15-i amerikai légitámadás sebesültjeinek tucatjait. A kórházban az agresszió áldozatait a pionírok is meglátogatják. Washington titkos hadműveleteket készít elő Líbia ellen Újabb amerikai repülőgép-anyahajót vezényeltek a térségbe (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter a CBS televíziós társaságnak hétfőn adott nyilatkozatában azzal fenyegetőzött, hogy az USA Líbiával szemben nemcsak katonai erőt fog alkalmazni, hanem titkos hadműveleteket is végrehajt. Bár az újságírók megcáfolhatatlan bizonyítékokat sorakoztattak fel arra vonatkozóan, hogy Tripoli és Benghazi bombázását általánosan elítélték, Shultz mégis azt állította, hogy az akciónak köszönhetően világszerte nőtt az Egyesült Államok tekintélye. Shultz ugyancsak katonai akciókkal fenyegette Szíriát és Iránt, melyek - mint közölte - szintén Washington „fekete listáján“ vannak. A líbiai hírügynökség jelentése szerint hétfőn a külügyminisztériumba rendelték a közöspiaci tagországok Tripoliban akkreditált nagyköveteit. Líbia azzal vádolja ezeket az országokat, hogy hozzájárulnak a Líbia ellen irányuló terrorcselekményekhez. Az Enterprise amerikai repülőgép-anyahajó a Pentagontól tegnap parancsot kapott, hogy csatlakozzon a Földközi-tengeren cirkáló másik két repülőgép-anyahajó- hoz. Az America és a Coral Sea fedélzetéről szálltak fel a repülőgépek Tripoli és Benghazi bombázására. Az Enterprice, fedélzetén 85 repülőgéppel, váratlanul engedélyt kapott az egyiptomi kormánytól ahhoz, hogy áthajózzon a Szuezi-csatornán, ahonnan egyébként kizárták az atommeghajtású hadihajókat. Meg nem nevezett washingtoni személyiségek közölték: a hajók nem kaptak parancsot Líbia elleni akciókra, bár Reagan az utóbbi napokban több ízben is kijelentette, ismét támadást intéznek Libia ellen, ha megállapítják, hogy „köze van a terrorizmushoz“. A Líbia elleni akciók ügyében eltér Washington és Párizs álláspontja, ami megnyilvánul a politikától látszólag olyan távol álló ügyekben is, mint a diákok nyári csereüdültetése. Négy amerikai család, amely a nyáron három hétre otthont adott volna 16-18 éves francia diákoknak, lemondta részvételét a programban „tiltakozásul“ az ellen, hogy a Líbia elleni A testvéri országok ifjúsági szervezeteinek tanácskozása Aláírták a „Közösség“ programot támadásra Nagy-Britanniából felszálló amerikai bombázóknak Franciaország nem engedélyezte a területe feletti átrepülést. A két ország közti - a kérdés lényegét valójában nem érintő - ellentétek a Le Monde napilapban megjelent terjedelmes cikk szerint nem április 15-étől datálódnak. A lap úgy tudja, hogy az USA először már február 25-én megpróbálta bevonni Franciaországot a Líbia elleni hadműveletekbe, amikor is Reagan Mitterrand elnökhöz intézett üzenetében felszólította ót, hogy „a terrorizmus elleni harc nevében“ csatlakozzon a francia flotta is az amerikai 6. flotta hadműveleteihez a Nagy-Szidra-öbölben. A következő üzenet április 11-én érkezett, ebben az amerikai elnök közölte: szándékában áll támadást intézni a Líbiában levő „terrorista táborok“ ellen. Ezúttal azonban nem kérte Franciaország részvételét, csak engedélyt ahhoz, hogy az ország területe fölött átrepülhessenek a bombázók. Másnap Mitterrand elutasította ezt a kérést. Még ugyanaznap este Reagan újra sürgette, hogy változtassa meg döntését. A kormányfővel és a külügyminiszterrel folytatott megbeszélés után Mitterrand telefonon közölte a Fehér Házzal, miszerint álláspontja változatlan. (Telefoto - CSTK) Vernon Walters elnöki megbízott ezután nyomban Párizsba érkezett, ahol közölték vele: számításba sem jöhet, hogy Franciaország támogasson egy olyan akciót, melynek előkészítéséből kizárták, s melynek hatékonysága kétséges. (ČSTK) - Moszkvában hétfőn tartották meg a szocialista országok ifjúsági szervezetei vezető képviselőinek értekezletét. A tanácskozáson részt vett a Szocialista Ifjúsági Szövetség küldöttsége is Jaroslav Jenerálnak, a központi bizottság elnökének a vezetésével. A résztvevők tájékoztatták egymást arról, hogy az ifjúsági szervezetek hogyan veszik ki részüket az országaikban tartott pártkongresszusok határozatainak a teljesítéséből, továbbá véleményt cseréltek az eszmei-politikai tapasztalatokról, a munkára, hazafiasságra és internacionalizmusra való nevelés, valamint az ifjúsági szervezetek munkastílusának a tökéletesítésével összefüggő kérdésekről. A résztvevők egybehangzóan úgy vélték, hogy a testvéri ifjúsági szövetségek együttműködése fontos szerepet játszik azoknak a céloknak a teljesítésében, amelyeket a kommunista és munkáspártok tűztek ki a fiatalok elé a szocialista és kommunista építés terén. A bolgár, a csehszlovák, a kubai, a laoszi, a magyar, az NDK-beli, a lengyel, a román, a vietnami és a szovjet ifjúsági szervezetek veHabib befejezte körútját Mexikó a közép-amerikai válság békés rendezéséért (ČSTK) - A közép-amerikai térség válsághelyzetének békés rendezését sürgette - a belügyek- be való be nem avatkozás és az önrendelkezésre való jog tiszteletben tartása alapján - a mexikói államfő azokon a megbeszéléseken, amelyeket Philip Habibbal, Reagan amerikai elnök középamerikai különleges megbízottjával folytatott. A mexikói külügyminisztérium nyilatkozata ezzel összefüggésben leszögezte, hogy Miguel de la Madrid a nicaraguai kormánynyal megszakadt kétoldalú tárgyalások felújítására és a kölcsönös kapcsolatok rendezésére szólította fel az Egyesült Államokat. Reagan elnök különmegbizottja 14 latin- és közép-amerikai országot érintő kőrútjának utolsó állomásaként járt Mexikóvárosban. Ezt megelőzően felkereste a Contadora-csoport országait - Mexikón kívül Panamát, Venezuelát és Kolumbiát, valamint az ún. limai csoporthoz tartozó államokat, Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Perut, továbbá Közép-Ameriká- ban Guatemalát, Salvadort, Hon- durast és Costa Ricát. Az említett államok vezetőivel Habib a Contadora-csoport júniusra tervezett ülésével összefüggésben tárgyalt a közép-amerikai helyzetről. Ezen a tanácskozáson írnák alá a válsághelyzet rendezését célzó békedokumentumot. Philip Habib ezeken az eszmecseréken védelmébe vette Reagan elnök agresszív Nicara- gua-ellenes politikáját. Oleg Tumanov a felforgató rádióadókról Az amerikai titkosszolgálat leányvállalatai Mint beszámoltunk róla, hazatért a Szovjetunióba Oleg Tumanov, aki 20 évet töltött Nyugaton a Szabadság rádióadó szerkesztőségében. Tumanov 1965-ben, 21 éves korában a szovjet haditengerészet matrózaként szökött Nyugatra, majd 1966 - tói kezdett dolgozni a Szabadság rádióadónál. Hazatérése előtt az orosz nyelvű adás főszerkesztőjeként dolgozott. Moszkvában a szovjet külügyminisztérium munkatársai sajtókonferencián mutatták be Tumanovot a szovjet és a külföldi újságíróknak. Szökése után rövid időn belül kapcsolatba léptek vele a nyugati kémszolgálatok és 1965 decemberében szállították Frankfurtba, ahol a CIA és az amerikai katonai elhárítás ügynökei hallgatták ki. Tumanov kihallgatása 6 hónapig tartott, s 1966 tavaszán ajánlottak fel neki munkát a Szabadság rádióadónál. A sajtóértekezleten Tumanov elmondta, a Szabadság rádióadó személyzeti összetételével a CIA annak idején nem volt megelégedve: a „szerkesztők“ között elsősorban fehérgárdisták, és az áruló Vlaszov-féle hadsereg tagjai voltak többségben. Éppen 1966-ban keresett a CIA „friss vért“. Tuma- novnak nem volt újságírói végzettsége, sem rádiós tapasztalata, mégis a szerkesztők listájára vették. Először az orosz nyelvű adás hírműsorának munkatársa, majd vezetője volt. Ezt követően évekig vezette az időszerű információk osztályát, s tavaly május óta működött az orosz nyelvű adás főszerkesztőjeként. (ČSTK-felvétel) A Szabadság és a Szabad Európa rádió az amerikai titkos- szolgálatok leányvállalataként működik - mondotta sajtóértekezletén Tumanov. Jó lehetőségeket biztosítanak az USA számára ahhoz, hogy végrehajtsa legkülönbözőbb titkos műveleteit, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. A tisztán „propagandamunka“ a jéghegynek csupán a látható része - a rádióadók tevékenységének lényege a kém- tevékenység, s ezt a bonni kormány jól tudja. A szociáldemokrata kabinet annak idején javasolta Washingtonnak a rádióadók áthelyezését más országba, de ezt a tervet nem valósították meg. Ennek egyik oka bizonyára a CIA és a nyugatnémet elhárítás között kiépült szoros kapcsolat. Tumanov elmondta: több mint 20 évig dolgozott Münchenben, bepillantást nyert számos dokumentumba és részt vett mindkét uszító rádióadó munkatársainak értekezletein. Nem egy alkalommal személyesen is beszélt az amerikai titkosszolgálatok képviselőivel. A Szabadság rádióadó igazgatója jelenleg Nyikolaj Vaszlev, az USA katonai elhárításának tisztje, az orosz nyelvű adás igazgatója Konsztantyin Golszkoj, a CIA őrnagya és asszisztense Nyikolaj Petrov, a CIA munkatársa. A CIA csatornáin keresztül a Szabadság rádió számára dolgozik az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége is, amely egyebek között a Szovjetunióba közvetített programok minőségéről, a vétel műszaki jellemzőiről ad tájékoztatást. Ezeket az információkat a nagykövetség a müncheni amerikai főkonzulátusnak továbbítja, ahol külön részleg foglalkozik a Szabadság és a Szabad Európa rádióval. Tumanov név szerint említett több, egykor moszkvai tudósítóként alkalmazott nyugati újságírót is, akik kapcsolatban álltak mindkét rádióadóval. A müncheni adó tevékenysége a költségeket tekintve rendkívül igényes. Az USA külföldi felforgató akcióinak finanszírozását tekintve vezető helyen szerepelnek. Az amerikai adófizetők bizonyára nem tudják, hogy a Szabadság rádióadó vezető munkatársainak olyan magas a fizetésük, mint az amerikai kongresszusi képviselőknek. Az orosz nyelvű adás főszerkesztője évi 150 ezer nyugatnémet márkát keres. Húsz évet töltöttem Münchenben, s ez alatt az idő alatt a világ átélte a feszültségnek és az enyhülésnek is az időszakát - folytatta Tumanov. A rádióadó feladatai azonban soha és semmilyen körülmények között nem változtak. A nemzetközi helyzet alakulásától függetlenül a Szabadság rádióadó az USA militáns politikai köreinek eszköze maradt, s számukra az enyhülés kifejezés elfogadhatatlan. Az amerikai kormány mindig ellenséges volt a szovjet rendszerrel szemben, ám a jelenlegi szovjetellenes hangulatkeltés Washingtonban rendkívül erős. A genfi csúcs előtt részletes utasításokat kaptunk a velünk dolgozó amerikaiaktól, hogy Washingtont mint a jó szándék letéteményesét kell bemutatni, a Szovjetunió bármilyen kezdeményezését pedig propaganda-fogásnak kell minősíteni - mondotta Tumanov. A Szabadság rádióadó volt munkatársa szólt a többi szocialista ország elleni propaganda módszereiről is. A csehszlovákiai válságos események időszakában például mindkét müncheni rádió- állomásnál gyakorlatilag katonai rezsimet vezettek be. Az amerikai hadsereg pótlólagos energiaforrásokat bocsátott rendelkezésükre, amelyek felerősítették a közvetített adásokat. Kisebb, áthelyezhető rádióállomásokat is létrehoztak, amelyek a csehszlovák határ mentén működtek és a Csehszlovákiából kiutazó személyektől igyekeztek információt gyűjteni. Hasonló volt a helyzet a lengyel- országi válság idején is - mondotta Oleg Tumanov. zetői aláírták a „Közösség“ elnevezésű programot, amely számol a tagállamok ifjúsági szervezeteinek részvételével a KGST hosszú távú tudományos-műszaki és gazdasági programjainak a megvalósításában. Az aláíráson jelen volt többek között Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára is. A találkozóra baráti légkörben, a teljes kölcsönös megértés, a szívélyesség és megbonthatatlan barátság szellemében került sor. Szerencsétlenség az atomerőműben A Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye (ČSTK) - A Szovjetunió Minisztertanácsa tegnap a következő jelentést hozta nyilvánosságra: Amint a sajtó már közölte, a csernobili atomerőműben, amely Kijevtől 130 kilométernyire északra fekszik, szerencsétlenség történt. A helyszínen tartózkodó kormánybizottságot Borisz Scserbina, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke vezeti, a bizottság tagjai pedig a minisztériumok, főhatóságok vezető munkatársai, élvonalbeli tudósok és szakemberek. A kivizsgálás eddigi adatai szerint a baleset a negyedik energiablokk egyik objektumában történt, megsemmisült a reaktort körülvevő szerkezet egy része s bizonyos mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe. A másik három energiablokk rendben van, működésüket leállították. A szerencsétlenség során két ember meghalt. Az illetékesek maximális intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy felszámolják a következményeket. Az erőműben és környékén a radioaktív szennyezettség szintje stabilizálódott, az érintetteket megfelelő orvosi ellátásban részesítik. A város és három környező falu lakosságát evakuálták. A csernobili atomerőműben és a környéken állandóan mérik a radioaktivitás mértékét. Befejeződött a Bolíviai KP kongresszusa (ČSTK) - La Pazban befejeződött a Bolíviai Kommunista Párt rendkívüli kongresszusa. A tanácskozás résztvevői jóváhagyták a párt elkövetkező időszakra szóló programtéziseit. A kongresszus határozatot hagyott jóvá, amely szolidaritásáról biztosítja Kuba, Nicaragua és Salvador népeit az Egyesült Államok provokációi ellen vívott hősi harcukban. A kongresszus küldöttei elítélték a bolíviai és az amerikai hadsereg közös gyakorlatát, amely bolíviai területen kezdődött. Készültség Tokióban Szélsőségesek szabotázsakciói (ČSTK) - Tegnap mintegy 90 percen át szünetelt a Tokió-Osaka vonalon járó expresszvonatok közlekedése, mivel japán szélsőségesek az ország nyugati és középső részében átvágták és átégették a vasúti sínek mentén húzódó kábeleket. A szabotázsakcióért a Csukaku-Ha (Szilárd Mag) nevű szélsőséges szervezet vállalta a felelősséget. Keddre virradóan egy tokiói parkban, nem messze a nemzetvédelmi minisztérium épületétől, bomba robbant, amelynek következtében egy személy súlyosan megsérült. A japán szélsőségesek akcióit összefüggésbe hozzák azokkal az ünnepségekkel, amelyeket Hirohito császár tegnapi 85. születésnapja és trónralépésének 60. évfordulója alkalmából rendeztek. Ultrabaloldali szervezetek tagjai már az elmúlt hónapban házilag készített rakétákat lőttek ki a császári palotára és az Egyesült Államok tokiói nagykövetségére. A japán terroristák ezekkel az akciókkal, fejezték ki tiltakozásukat nemcsak a tegnapi ünnepségek, hanem a hét iparilag legfejlettebb nyugati ország május 4-én Tokióban kezdődő csúcs- találkozója ellen is. A legutóbbi akciókra annak ellenére került sor, hogy a fővárosban több mint 30 ezer rendőr van készültségben.
