Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám, kedd

ÚJ szú 3 1986. IV. 29. Líbia határozottan szembeszáll a terrorizmus minden formájával Kadhafi nyilatkozata • Mitterrand némiképp eltérő véleménye A „balkáni Himmler“ bűnpere Az Artukovics-dosszié (ČSTK) - Moamer Kadhafi lí­biai vezető nyilatkozatot adott a Times of India című delhi lapnak, amelyben leszögezi: Líbia határo­zottan szembeszáll a terrorizmus minden formájával. Országunk ka­tegorikusan elutasítja az olyan módszereket, mint a repülőgép- rablás és ártatlan emberek meg­gyilkolása - mondotta Kadhafi. Nyilatkozatában rámutatott, az Egyesült Államok jól tudja, hogy Líbia sosem folyamodott ilyen eszközökhöz. A világban tapasz­talható erőszak legfőbb okai a fajüldözés, a kizsákmányolás és a gyarmatosítás. Ezeket az okokat nem számolhatja fel a líbiai terüle­tek elleni amerikai légitámadás - hangsúlyozta Kadhafi, hozzá­fűzve, hogy az USA Líbia elleni támadása ugyancsak nem tartóz­tathatja fel a népeknek szabadsá­gukért és függetlenségükért vívott harcát. Baliram Bhagat indiai külügy­miniszter televíziós nyilatkozatá­ban leszögezte, az el nem kötele­zett országok mozgalma elutasítja a terrorizmus és az agresszió minden formáját. A miniszter va­sárnap tért haza New Yorkból, ahol a mozgalom küldöttségének tagjaként részt vett az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának ülésén. Bha­gat hangsúlyozta: India és más el nem kötelezett országok azonnali intézkedéseket szorgalmaztak a BT-ben a Földközi-tenger biz­tonságának szavatolására. Margaret Thatcher is nyilatko­zott a hét végén az USA Líbia elleni agressziója ügyében. A BBC riporterének kijelentette, a Nyu­gatnak mindig készen kell állnia arra, hogy a „terrorizmust támo­gató“ országokat katonai eszkö­zökkel büntesse meg. A kormány­fő arra a kérdésre, vajon a jövőben támogatni fogja-e az USA Irán vagy Szíria elleni támadását, Thatcher asszony azt válaszolta, hogy ezt ,,a körülmények és az idő függvényében kell megítélni“. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök némiképp elté­Dél-afrikai Köztársaság Összecsapások, áldozatok (ČSTK) - A Dél-afrikai Köztár­saságban a hét végén heten hal­tak meg a különböző összecsapá­sok során. Pretoria, Johannesburg és Durban színes bőrűek lakta külvárosaiban az apartheid ellen tiltakpzó tömeg több ízben össze­csapott a biztonsági erőkkel. Az utóbbi időben a dél-afrikai hazafi­ak több fegyveres támadást is végrehajtottak a rendőri és katonai járőrök ellen. Johannesburg Ale­xandria nevű külvárosában hétfőn tűzpárbaj robbant ki a rendőrök és az apartheid ellenzői között. Két fehér bőrű rendőr megsebesült. Hazatérés „Húsz évig tartott az utam hazáig“ - nyilatkozta a TASZSZ munkatársának Oleg Tumanov, a Szabadság rádióadó orosz osztályának vezetője, aki két hónappal eze­lőtt tűnt el Münchenben. Tu­manov most Moszkvában tar­tózkodik, s amint nyilatkozta, meggyőződése, hogy a nehéz időkben minden becsületes embernek saját népével kell tartania. Tumanov elmondta, állam­polgári kötelességének tartja, hogy leleplezze azok veszé­lyes terveit, akik a Szovjetunió elleni ,, keresztes hadjárato­kat“ ösztönzik és a kiterjedt lélektani hadviselést irányítják. Tumanov ismeri a Szabad­ság rádióadó titkait. Beszámolt róla, hogy az adó a CIA egyik felforgató központja. Húsz év alatt nagy mennyiségű anya­got gyűjtött össze, amely cáfol­ja a rádióadó ,,függetlenségé­ről“ szóló hazug állításokat, és amelyek azt bizonyítják, hogy a Szabadság lényegében a CIA fedőszerve, európai fiók­ja. (ČSTK) Ürügykeresés róen, realistább módon értékelte a líbiai városok bombázását. A Jomiuri Simbun című tokiói lapnak adott interjújában leszö­gezte, a terrorizmus elleni harc keretében Franciaország nem haj­landó részt venni olyan akciókban, amelyeket „szabadon nem vizs­gálhat meg“. Azzal kapcsolatban, hogy Franciaország nem engedé­lyezte a Líbiát bombázó gépek átrepülését az ország fölött, Mit­terrand kijelentette: „Reagan el­nöknek jogában áll bármit monda­nia, ám Európának ugyanúgy joga van azt cselekednie, amit akar“. Ronald Reagan amerikai el­nök, aki a Hawaii-szigeteken tar­tózkodik, Honoluluban azt nyilat­kozta, a Líbia elleni légitámadás „elengedhetetlen és megfelelő“ volt. Bizonyítékok nélkül ismét a nemzetközi terrorizmus támoga­tásával vádolta meg Líbiát. Hasonló szellemben nyilatko­(ČSTK) - Chilei felhívás - ez a neve annak a dokumentumnak, amelyet vasárnap az ország szak- szervezeti szövetségeinek és más társadalmi szervezeteinek több mint 500 képviselője hagyott jóvá, s amely a demokrácia visszaállítá­sának programja. A gyülekezési tilalomra való tekintettel az ellen­zéki képviselők Santiago közelé­ben egy egyházi létesítményben jöttek össze. A felhívás hangsúlyozza: Chilé­ben olyan reprezentatív kormányt (ČSTK) - Okinava szigetén a Csendes-óceán térségében mű­ködő antinukleáris szervezetek nemzetközi konferenciát tartottak. A tanácskozáson a résztvevők teljes támogatásukról biztosították a lázas nukleáris fegyverkezés megszüntetésére, a béke megszi­lárdítására, az atom- és a vegyi fegyverek betiltására és felszámo­lására irányuló szovjet javasla­tokat. Akamacu Koicsi, a nukleáris és hidrogénfegyverek betiltásáért küzdő japán tanács főtitkára be­szédében hangsúlyozta, a szovjet Az emberi jogokról (ČSTK) - Az emberi jogok fran­cia ligája La Rochelle városában vasárnap fejezte be kongresszu­sát. A résztvevők felszólították az ország haladó erőit, szánjanak szembe a Chirac-kormány által előkészített új megtorló törvények­kel. A tanácskozás figyelmének középpontjában a francia dolgo­zók jogainak megőrzésével kap­csolatos kérdések álltak. Yves Jouffa, a liga elnöke a kongresz- szuson hangsúlyozta, a jobboldali kormány a gazdagok, a vállalko­zók szabadságát védi és erre használja ki az új törvényterveze­teket is. A küldöttek kidolgozták a reak­ció támadásai elleni harc prog­ramját, amely egyebek között kö­veteli a törvénytelenül elbocsátott szakszervezeti aktivisták vissza­vételét a munkába. (Julo Polák karikatúrája) zott a CBS tévéállomásnak George Shultz amerikai külügy­miniszter. Azt hangoztatta, a Moa­mer Kadhafi elleni további akció­kat nem lehet kizárni. Az esetle­ges Irán és Szíria elleni támadás­sal kapcsolatban Shultz azt mond­ta, mindkét állam „a terroristák listáján“ van. Marie Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Csehszlo­vák Nőszövetség Központi Bizott­ságának elnöke a líbiai nőszövet­ség meghívására látogatást tett Tripoliban. A Csehszlovák Sajtói­roda különtudósítójának adott nyi­latkozatában többek között el­mondta: Líbiában azt tapasztalta, hogy a lakosság derűlátóan tekint a jövőbe, s kész visszaverni bár­milyen agressziót. A líbiai nép számára sokat jelent a haladó világ, ezen belül a szocialista or­szágok szolidaritása - mondotta Marie Kabrhelová. kell létrehozni, amelyet a lakosság valóban támogat. Ellenkező eset­ben polgárháború törhet ki. A Chi­lei felhívás aláírói hangsúlyozzák, céljaikat békés eszközökkel kí­vánják elérni. Juan Luis Gonzá­lez, az újonnan megalakult polgári tanács elnöke rámutatott: szükség esetén engedetlenségi akciókhoz folyamodik a szervezet. Ha a re­zsim nem lesz hajlandó belátható időn belül változásokat végrehaj­tani, fontolóra vesszük az általá­nos sztrájk kihirdetését - mondot­ta González. békeprogram rendkívül jelentős, mert a nukleáris fegyverek felszá­molását tűzi napirendre. A konferencia küldöttei határo­zottan elítélték az Egyesült Álla­mok agresszív politikáját, s tilta­koztak az USA Líbiával szembeni akciói ellen. Új-Zéland kitart álláspontja mellett (ČSTK) - Új-Zéland nem mond le antinukleáris politikájáról - je­lentette ki tegnap Wellingtonban David Lange új-zélandi kor­mányfő. Megerősítette, hogy kormánya nem másít az atomfegyverek té­makörével kapcsolatos álláspont­ján, és hogy semmilyen körülmé­nyek nem kényszeríthetik az anti­nukleáris politika feladására, ame­lyet egyébként az ország népe is támogat. Mint ismeretes, Új-Zéland már több mint egy éve nem enged kikötni az ország partjainál atom­fegyvereket hordozó vagy atom­meghajtású hajókat. Washington emiatt már többször is megfenye­gette a Lange-kormányt, sőt még azt is kilátásba helyezte, hogy az antinukleáris elvek törvénybe ikta­tása esetén Új-Zélandot kizárják az ANZUS-paktumból. Az itteni atommentes övezet létrehozását célzó törvényt a tavalyi év végén terjesztették a parlament elé és várhatóan nyáron a tervezetet jó­váhagyja. Zágrábban, a Zrínyi parki bíróságon második hete tart a háborús bűnös dr. Andrija Artukovicsnak, a második világháború idején, Hitler döntése alapján létrehozott, ún. „független hor­vát állam“ egykori bel- és igazságügy- miniszterének pere. A jugoszláv királyság katonai összeomlása után, a szélsőjobboldali usztasa mozgalom hatalomra segíté­sével 1941 áprilisában megalakított horvát bábállamban Artukovics rende- letei, parancsai, utasításai alapján négy éven át rémuralom tombolt. A gyűjtő- és megsemmisítótáborokban százezrek sínylődtek és vesztették éle­tüket. Gyilkolták a békés lakosságot, köztük gyermekeket és nőket, agyon­lőtték a hadifoglyokat. Ezek a háborús bűncselekmények sohasem évülhet­nek el. Turistaútlevéllel New Yorkba Andrija Artukovics most 87 éves, több mint négy évtizeddel a világégés után került vissza bűntettei színhelyé­re. Jól ismeri a tárgyalótermet, amely­ben a húszas években, fiatal gospici ügyvédként gyakran megfordult, most pedig síküveg fülkében ül bírái - és népe ítélószéke előtt. Orvosi vélemény szerint (minden tárgyalás az orvosi konzílium jelentésének ismertetésével kezdődik) egészségi állapota megen­gedi, hogy perét lefolytassák. Védel­mét két fogadott és egy hivatalból kijelölt ügyvéd látja el. A tárgyalást figyelemmel kíséri családjának néhány tagja, köztük fia, aki ebből az alkalom­ból érkezett Zágrábba az Egyesült Államokból. Artukovics az usztasa vezetők egy csoportjával 1945. május 5-én, a visz- szavonuló hitlerista csapatokkal együtt hagyta el Jugoszláviát. Egy évig Auszt­riában bujkált, majd Svájcba szökött, ahol álnéven egy évig élt. Onnét Alojzi Anics néven, 1947 júliusában Írország­ba, 1948-ban pedig az Egyesült Álla­mokba ment. Turistaútlevéllel érkezett New Yorkba, ahonnan Kaliforniába utazott; ott élt még a háború előtt letelepedett fivére, Ivan (John). Két hónap múltán kérte vízumának meg­hosszabbítását, s azt meg is kapta. 1949. április 17-én, saját nevére meg­kapta az amerikai tartózkodási enge­délyt. Munkába állt, felesége is dolgo­zott. Senki sem háborgatta, noha az amerikai hatóságok tudták, hogy kiről van szó. Ekkor váratlanul megérkezett a ju­goszláv kormány kiadatási kérelme. 1951 augusztusában Artukovicsot le­tartóztatták, de 50 000 dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték. A kaliforniai bíróság a következő év júniusában meghozta ítéletét, amely szerint a volt horvát belügyminiszter nem szolgáltatható ki Jugoszláviának, mert az Egyesült Államok és a Szerb Királyság között 1901-ben aláírt állam­közi szerződés nem érvényes Jugo­szláviára. Fellebbezések folytán az ügy húzódott, végül 1959 januárjában megszületett a jogerős határozat: Artu­kovics „nem szolgáltatható ki a kom­munistáknak“... Semmire sem emlékszik? Úgy tűnt, hogy a „balkáni Himmlert“ nem lehet kimozdítani dél-kaliforniai menedékhelyéről, ahol negyedszáza­don át nyugodtan élte napjait. 1984- ben azonban a jugoszláv kormány újabb sürgetésére megint napirendre került az ügy. A vádiratot felújították, kibővítették, új tanúkat neveztek meg. Közben a hivatalos washingtoni állás­pont is módosult, ezúttal másként ke­zelték a hírhedt háborús bűnöst. Az 1950-es évek hidegháborús és kom­munistaellenes hisztériája idején nem a náci gyilkosok számítottak a legna­gyobb ellenségnek. Artukovics a múlt év február 21-én a Los Angeles-i szövetségi bíróságon találta magát. Tolókocsin vitték a vádlottak padjáig. Orvos és fordító kísérte. A vizsgálóbíró minden kérdésére nemmel felelt. Vé­dőügyvédjei azzal érveltek, hogy agyér-elmeszesedéssel küszködik, be­számíthatatlan, és különben is: saját kezűleg senkit sem gyilkolt meg. Ez elképzelhető. Ám saját kezűleg aláírt parancsai, rendeletei, utasításai, körle­velei gyilkoltak. Százezrek életét oltotta ki az az usztasa kormányzat, amelynek Artukovics a második embere volt. Az orvosszakértök és a bírák végül is úgy találták, hogy a vádlott „bizo­nyos dolgokat igen jól megért“ - ezért kiadták Jugoszláviának. Harckocsikkal tapostatta a földbe... Az egykori dokumentumok szerint Andrija Artukovics mintegy 700 000 ember meggyilkolásában működött közre. Mostani perében a nemzetközi jog szabályai alapján csak azokkal a vádpontokkal terhelik, amelyek ki­adatási okmányában szerepelnek. Ezek a következők: 1942 elején, Vrgin Most környékén Andrija Artukovics arról értesült, hogy a partizánok megsemmisítettek egy usztasa különítményt. Ennek hallatára elrendelték a környék lakóinak össze­terelését, majd gépfegyvertűzzel agyonlövette az ártatlan embereket. 1941 végén Zágrábban egy razzia során a Kresimir téren őrizetbe vettek 700 embert. Teherautókra rakták őket, majd elindultak velük a kerestineci gyüjtótábor felé. Útközben Artukovics­nak eszébe jutott, hogy Kerestinecben ennyi ember számára nem lesz hely. Ezért leállíttatta a gépkocsioszlopot, leparancsolta a foglyokat, és agyonlö­vette őket. 1941 májusában utasította a szrem- szak-mitrovicai rendőrfőnököt, hogy tartóztassa le dr. Jevrem Vidics ügyvé­det, aki ezután gyújtótáborba került, s a vagyonát az usztasák elkobozták. 1943-ban a samobori kastély köze­lében Andrija Artukovics kivégeztetett több száz foglyul ejtett partizánt, majd holttestüket harckocsikkal a földbe ta­postatta. Az ügyész egyebek között hangoz­tatta, hogy a vádlott vallási és faji gyűlöletből, alattomos bűnözési haj­lamtól vezérelve, a fasiszta-usztasa ideológia befolyása alatt tömeges nép­irtást és üldözést folytatott. Rendeletei és utasításai alapján megölték Hor­vátország és az akkor a „független horvát államhoz“ tartozó Bosznia-Her- cegovina több százezer békés lakóját, köztük sok nőt és gyermeket. Artukovics Zágrábban, Szarajevó­ban, Eszéken, Jasenovacon, Bihacson és tucatnyi más horvátországi és bosz- nia-hercegovinai helységben a legke­gyetlenebb módon gyilkoltatott meg legalább 230 000 embert. Ezenkívül a horvátországi szerbekre rákénysze- rítette a katolikus vallást, tömegesen elüldözte őket lakhelyükről, lerombol­tatta és felgyújtana falvaikat. Rendsze­resen fosztogatta a meggyilkoltak, be- börtönzöttek és elűzöttek vagyonát. A háború és a fasiszta megszállás idején a nemzetközi jogot megszegte, parancsokat adott polgári lakosok, ha­difoglyok meggyilkolására. Ezekért a bűnökért, amelyek nem évülnek el, bűnügyi felelősséggel tartozik - muta­tott rá az ügyész. A vádlott következetes volt. Minden ellene felhozott vádat elutasított. Ki­hallgatása során életéből sok történést felidézett, még latin közmondásokkal is érvelt, de egyetlen usztasa terrorcse­lekményre sem emlékezett. Az egyik védő követelte, hogy Artu­kovicsot alapos gerontológiai vizsgá­latnak vessék alá, hiszen „mindenki láthatja, hogy ez a 87 éves aggastyán nem szimulál“. A másik védő követel­te, hogy a pert azonnal szüntessék be. A tárgyalás két nap múltán folytató­dott. A bíróság elutasította a védők keresetét. Ismertették az újabb orvosi konzílium eredményét, amely szerint Artukovics egészségi állapota lehetővé teszi perének folytatását. Ezek után megkezdődött a bizonyí­tási eljárás. Tanúk vallomását hallgat­ták meg vagy olvasták fel, egykori filmhíradókból vetítettek le részlete­ket, eredeti fényképeket, okmányokat ismertettek. Ezek egyértelműen alátá­masztották a vádakat, azt, hogy az Eichmann-per óta a volt usztasa bel­ügyminiszterhez hasonló, súlyos hábo­rús bűnös nem került bíróság elé. A jugoszláv és a nemzetközi közvé­lemény döbbent figyelmétől kísért zág­rábi perben 41 tanút hallgatnak ki, és valamivel többnek a vallomását felol­vassák. A tárgyalás folytatódik. MÁRKUS GYULA Chile A demokrácia visszaállításának programja Antinukleáris szervezetek konferenciája

Next

/
Oldalképek
Tartalom