Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-29 / 100. szám, kedd
ÚJ szú 3 1986. IV. 29. Líbia határozottan szembeszáll a terrorizmus minden formájával Kadhafi nyilatkozata • Mitterrand némiképp eltérő véleménye A „balkáni Himmler“ bűnpere Az Artukovics-dosszié (ČSTK) - Moamer Kadhafi líbiai vezető nyilatkozatot adott a Times of India című delhi lapnak, amelyben leszögezi: Líbia határozottan szembeszáll a terrorizmus minden formájával. Országunk kategorikusan elutasítja az olyan módszereket, mint a repülőgép- rablás és ártatlan emberek meggyilkolása - mondotta Kadhafi. Nyilatkozatában rámutatott, az Egyesült Államok jól tudja, hogy Líbia sosem folyamodott ilyen eszközökhöz. A világban tapasztalható erőszak legfőbb okai a fajüldözés, a kizsákmányolás és a gyarmatosítás. Ezeket az okokat nem számolhatja fel a líbiai területek elleni amerikai légitámadás - hangsúlyozta Kadhafi, hozzáfűzve, hogy az USA Líbia elleni támadása ugyancsak nem tartóztathatja fel a népeknek szabadságukért és függetlenségükért vívott harcát. Baliram Bhagat indiai külügyminiszter televíziós nyilatkozatában leszögezte, az el nem kötelezett országok mozgalma elutasítja a terrorizmus és az agresszió minden formáját. A miniszter vasárnap tért haza New Yorkból, ahol a mozgalom küldöttségének tagjaként részt vett az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Bhagat hangsúlyozta: India és más el nem kötelezett országok azonnali intézkedéseket szorgalmaztak a BT-ben a Földközi-tenger biztonságának szavatolására. Margaret Thatcher is nyilatkozott a hét végén az USA Líbia elleni agressziója ügyében. A BBC riporterének kijelentette, a Nyugatnak mindig készen kell állnia arra, hogy a „terrorizmust támogató“ országokat katonai eszközökkel büntesse meg. A kormányfő arra a kérdésre, vajon a jövőben támogatni fogja-e az USA Irán vagy Szíria elleni támadását, Thatcher asszony azt válaszolta, hogy ezt ,,a körülmények és az idő függvényében kell megítélni“. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök némiképp eltéDél-afrikai Köztársaság Összecsapások, áldozatok (ČSTK) - A Dél-afrikai Köztársaságban a hét végén heten haltak meg a különböző összecsapások során. Pretoria, Johannesburg és Durban színes bőrűek lakta külvárosaiban az apartheid ellen tiltakpzó tömeg több ízben összecsapott a biztonsági erőkkel. Az utóbbi időben a dél-afrikai hazafiak több fegyveres támadást is végrehajtottak a rendőri és katonai járőrök ellen. Johannesburg Alexandria nevű külvárosában hétfőn tűzpárbaj robbant ki a rendőrök és az apartheid ellenzői között. Két fehér bőrű rendőr megsebesült. Hazatérés „Húsz évig tartott az utam hazáig“ - nyilatkozta a TASZSZ munkatársának Oleg Tumanov, a Szabadság rádióadó orosz osztályának vezetője, aki két hónappal ezelőtt tűnt el Münchenben. Tumanov most Moszkvában tartózkodik, s amint nyilatkozta, meggyőződése, hogy a nehéz időkben minden becsületes embernek saját népével kell tartania. Tumanov elmondta, állampolgári kötelességének tartja, hogy leleplezze azok veszélyes terveit, akik a Szovjetunió elleni ,, keresztes hadjáratokat“ ösztönzik és a kiterjedt lélektani hadviselést irányítják. Tumanov ismeri a Szabadság rádióadó titkait. Beszámolt róla, hogy az adó a CIA egyik felforgató központja. Húsz év alatt nagy mennyiségű anyagot gyűjtött össze, amely cáfolja a rádióadó ,,függetlenségéről“ szóló hazug állításokat, és amelyek azt bizonyítják, hogy a Szabadság lényegében a CIA fedőszerve, európai fiókja. (ČSTK) Ürügykeresés róen, realistább módon értékelte a líbiai városok bombázását. A Jomiuri Simbun című tokiói lapnak adott interjújában leszögezte, a terrorizmus elleni harc keretében Franciaország nem hajlandó részt venni olyan akciókban, amelyeket „szabadon nem vizsgálhat meg“. Azzal kapcsolatban, hogy Franciaország nem engedélyezte a Líbiát bombázó gépek átrepülését az ország fölött, Mitterrand kijelentette: „Reagan elnöknek jogában áll bármit mondania, ám Európának ugyanúgy joga van azt cselekednie, amit akar“. Ronald Reagan amerikai elnök, aki a Hawaii-szigeteken tartózkodik, Honoluluban azt nyilatkozta, a Líbia elleni légitámadás „elengedhetetlen és megfelelő“ volt. Bizonyítékok nélkül ismét a nemzetközi terrorizmus támogatásával vádolta meg Líbiát. Hasonló szellemben nyilatko(ČSTK) - Chilei felhívás - ez a neve annak a dokumentumnak, amelyet vasárnap az ország szak- szervezeti szövetségeinek és más társadalmi szervezeteinek több mint 500 képviselője hagyott jóvá, s amely a demokrácia visszaállításának programja. A gyülekezési tilalomra való tekintettel az ellenzéki képviselők Santiago közelében egy egyházi létesítményben jöttek össze. A felhívás hangsúlyozza: Chilében olyan reprezentatív kormányt (ČSTK) - Okinava szigetén a Csendes-óceán térségében működő antinukleáris szervezetek nemzetközi konferenciát tartottak. A tanácskozáson a résztvevők teljes támogatásukról biztosították a lázas nukleáris fegyverkezés megszüntetésére, a béke megszilárdítására, az atom- és a vegyi fegyverek betiltására és felszámolására irányuló szovjet javaslatokat. Akamacu Koicsi, a nukleáris és hidrogénfegyverek betiltásáért küzdő japán tanács főtitkára beszédében hangsúlyozta, a szovjet Az emberi jogokról (ČSTK) - Az emberi jogok francia ligája La Rochelle városában vasárnap fejezte be kongresszusát. A résztvevők felszólították az ország haladó erőit, szánjanak szembe a Chirac-kormány által előkészített új megtorló törvényekkel. A tanácskozás figyelmének középpontjában a francia dolgozók jogainak megőrzésével kapcsolatos kérdések álltak. Yves Jouffa, a liga elnöke a kongresz- szuson hangsúlyozta, a jobboldali kormány a gazdagok, a vállalkozók szabadságát védi és erre használja ki az új törvénytervezeteket is. A küldöttek kidolgozták a reakció támadásai elleni harc programját, amely egyebek között követeli a törvénytelenül elbocsátott szakszervezeti aktivisták visszavételét a munkába. (Julo Polák karikatúrája) zott a CBS tévéállomásnak George Shultz amerikai külügyminiszter. Azt hangoztatta, a Moamer Kadhafi elleni további akciókat nem lehet kizárni. Az esetleges Irán és Szíria elleni támadással kapcsolatban Shultz azt mondta, mindkét állam „a terroristák listáján“ van. Marie Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke a líbiai nőszövetség meghívására látogatást tett Tripoliban. A Csehszlovák Sajtóiroda különtudósítójának adott nyilatkozatában többek között elmondta: Líbiában azt tapasztalta, hogy a lakosság derűlátóan tekint a jövőbe, s kész visszaverni bármilyen agressziót. A líbiai nép számára sokat jelent a haladó világ, ezen belül a szocialista országok szolidaritása - mondotta Marie Kabrhelová. kell létrehozni, amelyet a lakosság valóban támogat. Ellenkező esetben polgárháború törhet ki. A Chilei felhívás aláírói hangsúlyozzák, céljaikat békés eszközökkel kívánják elérni. Juan Luis González, az újonnan megalakult polgári tanács elnöke rámutatott: szükség esetén engedetlenségi akciókhoz folyamodik a szervezet. Ha a rezsim nem lesz hajlandó belátható időn belül változásokat végrehajtani, fontolóra vesszük az általános sztrájk kihirdetését - mondotta González. békeprogram rendkívül jelentős, mert a nukleáris fegyverek felszámolását tűzi napirendre. A konferencia küldöttei határozottan elítélték az Egyesült Államok agresszív politikáját, s tiltakoztak az USA Líbiával szembeni akciói ellen. Új-Zéland kitart álláspontja mellett (ČSTK) - Új-Zéland nem mond le antinukleáris politikájáról - jelentette ki tegnap Wellingtonban David Lange új-zélandi kormányfő. Megerősítette, hogy kormánya nem másít az atomfegyverek témakörével kapcsolatos álláspontján, és hogy semmilyen körülmények nem kényszeríthetik az antinukleáris politika feladására, amelyet egyébként az ország népe is támogat. Mint ismeretes, Új-Zéland már több mint egy éve nem enged kikötni az ország partjainál atomfegyvereket hordozó vagy atommeghajtású hajókat. Washington emiatt már többször is megfenyegette a Lange-kormányt, sőt még azt is kilátásba helyezte, hogy az antinukleáris elvek törvénybe iktatása esetén Új-Zélandot kizárják az ANZUS-paktumból. Az itteni atommentes övezet létrehozását célzó törvényt a tavalyi év végén terjesztették a parlament elé és várhatóan nyáron a tervezetet jóváhagyja. Zágrábban, a Zrínyi parki bíróságon második hete tart a háborús bűnös dr. Andrija Artukovicsnak, a második világháború idején, Hitler döntése alapján létrehozott, ún. „független horvát állam“ egykori bel- és igazságügy- miniszterének pere. A jugoszláv királyság katonai összeomlása után, a szélsőjobboldali usztasa mozgalom hatalomra segítésével 1941 áprilisában megalakított horvát bábállamban Artukovics rende- letei, parancsai, utasításai alapján négy éven át rémuralom tombolt. A gyűjtő- és megsemmisítótáborokban százezrek sínylődtek és vesztették életüket. Gyilkolták a békés lakosságot, köztük gyermekeket és nőket, agyonlőtték a hadifoglyokat. Ezek a háborús bűncselekmények sohasem évülhetnek el. Turistaútlevéllel New Yorkba Andrija Artukovics most 87 éves, több mint négy évtizeddel a világégés után került vissza bűntettei színhelyére. Jól ismeri a tárgyalótermet, amelyben a húszas években, fiatal gospici ügyvédként gyakran megfordult, most pedig síküveg fülkében ül bírái - és népe ítélószéke előtt. Orvosi vélemény szerint (minden tárgyalás az orvosi konzílium jelentésének ismertetésével kezdődik) egészségi állapota megengedi, hogy perét lefolytassák. Védelmét két fogadott és egy hivatalból kijelölt ügyvéd látja el. A tárgyalást figyelemmel kíséri családjának néhány tagja, köztük fia, aki ebből az alkalomból érkezett Zágrábba az Egyesült Államokból. Artukovics az usztasa vezetők egy csoportjával 1945. május 5-én, a visz- szavonuló hitlerista csapatokkal együtt hagyta el Jugoszláviát. Egy évig Ausztriában bujkált, majd Svájcba szökött, ahol álnéven egy évig élt. Onnét Alojzi Anics néven, 1947 júliusában Írországba, 1948-ban pedig az Egyesült Államokba ment. Turistaútlevéllel érkezett New Yorkba, ahonnan Kaliforniába utazott; ott élt még a háború előtt letelepedett fivére, Ivan (John). Két hónap múltán kérte vízumának meghosszabbítását, s azt meg is kapta. 1949. április 17-én, saját nevére megkapta az amerikai tartózkodási engedélyt. Munkába állt, felesége is dolgozott. Senki sem háborgatta, noha az amerikai hatóságok tudták, hogy kiről van szó. Ekkor váratlanul megérkezett a jugoszláv kormány kiadatási kérelme. 1951 augusztusában Artukovicsot letartóztatták, de 50 000 dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték. A kaliforniai bíróság a következő év júniusában meghozta ítéletét, amely szerint a volt horvát belügyminiszter nem szolgáltatható ki Jugoszláviának, mert az Egyesült Államok és a Szerb Királyság között 1901-ben aláírt államközi szerződés nem érvényes Jugoszláviára. Fellebbezések folytán az ügy húzódott, végül 1959 januárjában megszületett a jogerős határozat: Artukovics „nem szolgáltatható ki a kommunistáknak“... Semmire sem emlékszik? Úgy tűnt, hogy a „balkáni Himmlert“ nem lehet kimozdítani dél-kaliforniai menedékhelyéről, ahol negyedszázadon át nyugodtan élte napjait. 1984- ben azonban a jugoszláv kormány újabb sürgetésére megint napirendre került az ügy. A vádiratot felújították, kibővítették, új tanúkat neveztek meg. Közben a hivatalos washingtoni álláspont is módosult, ezúttal másként kezelték a hírhedt háborús bűnöst. Az 1950-es évek hidegháborús és kommunistaellenes hisztériája idején nem a náci gyilkosok számítottak a legnagyobb ellenségnek. Artukovics a múlt év február 21-én a Los Angeles-i szövetségi bíróságon találta magát. Tolókocsin vitték a vádlottak padjáig. Orvos és fordító kísérte. A vizsgálóbíró minden kérdésére nemmel felelt. Védőügyvédjei azzal érveltek, hogy agyér-elmeszesedéssel küszködik, beszámíthatatlan, és különben is: saját kezűleg senkit sem gyilkolt meg. Ez elképzelhető. Ám saját kezűleg aláírt parancsai, rendeletei, utasításai, körlevelei gyilkoltak. Százezrek életét oltotta ki az az usztasa kormányzat, amelynek Artukovics a második embere volt. Az orvosszakértök és a bírák végül is úgy találták, hogy a vádlott „bizonyos dolgokat igen jól megért“ - ezért kiadták Jugoszláviának. Harckocsikkal tapostatta a földbe... Az egykori dokumentumok szerint Andrija Artukovics mintegy 700 000 ember meggyilkolásában működött közre. Mostani perében a nemzetközi jog szabályai alapján csak azokkal a vádpontokkal terhelik, amelyek kiadatási okmányában szerepelnek. Ezek a következők: 1942 elején, Vrgin Most környékén Andrija Artukovics arról értesült, hogy a partizánok megsemmisítettek egy usztasa különítményt. Ennek hallatára elrendelték a környék lakóinak összeterelését, majd gépfegyvertűzzel agyonlövette az ártatlan embereket. 1941 végén Zágrábban egy razzia során a Kresimir téren őrizetbe vettek 700 embert. Teherautókra rakták őket, majd elindultak velük a kerestineci gyüjtótábor felé. Útközben Artukovicsnak eszébe jutott, hogy Kerestinecben ennyi ember számára nem lesz hely. Ezért leállíttatta a gépkocsioszlopot, leparancsolta a foglyokat, és agyonlövette őket. 1941 májusában utasította a szrem- szak-mitrovicai rendőrfőnököt, hogy tartóztassa le dr. Jevrem Vidics ügyvédet, aki ezután gyújtótáborba került, s a vagyonát az usztasák elkobozták. 1943-ban a samobori kastély közelében Andrija Artukovics kivégeztetett több száz foglyul ejtett partizánt, majd holttestüket harckocsikkal a földbe tapostatta. Az ügyész egyebek között hangoztatta, hogy a vádlott vallási és faji gyűlöletből, alattomos bűnözési hajlamtól vezérelve, a fasiszta-usztasa ideológia befolyása alatt tömeges népirtást és üldözést folytatott. Rendeletei és utasításai alapján megölték Horvátország és az akkor a „független horvát államhoz“ tartozó Bosznia-Her- cegovina több százezer békés lakóját, köztük sok nőt és gyermeket. Artukovics Zágrábban, Szarajevóban, Eszéken, Jasenovacon, Bihacson és tucatnyi más horvátországi és bosz- nia-hercegovinai helységben a legkegyetlenebb módon gyilkoltatott meg legalább 230 000 embert. Ezenkívül a horvátországi szerbekre rákénysze- rítette a katolikus vallást, tömegesen elüldözte őket lakhelyükről, leromboltatta és felgyújtana falvaikat. Rendszeresen fosztogatta a meggyilkoltak, be- börtönzöttek és elűzöttek vagyonát. A háború és a fasiszta megszállás idején a nemzetközi jogot megszegte, parancsokat adott polgári lakosok, hadifoglyok meggyilkolására. Ezekért a bűnökért, amelyek nem évülnek el, bűnügyi felelősséggel tartozik - mutatott rá az ügyész. A vádlott következetes volt. Minden ellene felhozott vádat elutasított. Kihallgatása során életéből sok történést felidézett, még latin közmondásokkal is érvelt, de egyetlen usztasa terrorcselekményre sem emlékezett. Az egyik védő követelte, hogy Artukovicsot alapos gerontológiai vizsgálatnak vessék alá, hiszen „mindenki láthatja, hogy ez a 87 éves aggastyán nem szimulál“. A másik védő követelte, hogy a pert azonnal szüntessék be. A tárgyalás két nap múltán folytatódott. A bíróság elutasította a védők keresetét. Ismertették az újabb orvosi konzílium eredményét, amely szerint Artukovics egészségi állapota lehetővé teszi perének folytatását. Ezek után megkezdődött a bizonyítási eljárás. Tanúk vallomását hallgatták meg vagy olvasták fel, egykori filmhíradókból vetítettek le részleteket, eredeti fényképeket, okmányokat ismertettek. Ezek egyértelműen alátámasztották a vádakat, azt, hogy az Eichmann-per óta a volt usztasa belügyminiszterhez hasonló, súlyos háborús bűnös nem került bíróság elé. A jugoszláv és a nemzetközi közvélemény döbbent figyelmétől kísért zágrábi perben 41 tanút hallgatnak ki, és valamivel többnek a vallomását felolvassák. A tárgyalás folytatódik. MÁRKUS GYULA Chile A demokrácia visszaállításának programja Antinukleáris szervezetek konferenciája
