Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám, péntek

ÚJ szú 5 % 1986. IV. 18. Két szomszédos dűlőben Értékes kezdeményezések A Közép-szlovákiai kerület földművesei 120 millió koronával túlteljesítik idei feladataikat A GYÜMÖLCSÖZŐ GYÜMÖLCSTERMESZTÉSERT Orvosi vélemény szerint az egészséges élethez az embernek évente legalább 90 kg gyümölcsöt kell fogyasztania. Amint azt a fel­mérések tanúsítják, hazánkban a vitamindús gyümölcsök fogyasz­tásában - divatos szóhasználattal élve - vannak még tartalékaink. Vannak, mert az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás mindössze 45 kilogrammnyi. Mi ennek az oka? Kétségtelen, hogy a gyökerek étkezési kultú­ránkba, szokásainkba is vissza­nyúlnak, jóllehet a gyümölcsfák gyérülése is szerepet játszott eb­ben. A régebbi telepítésű, exten- zív gyümölcsösök fenntartása gazdasági szempontból hátrá­nyossá vált az efsz-ek és az állami gazdaságok számára, ezért he­lyenként elóbb-utóbb kivágták a fákat. Az ilyen döntéseket az is előidézte, hogy nem alakult ki eléggé „gyümölcsöző“ kapcsolat a termelők és a gyümölcsöt felvá­sárló Zelenina kereskedelmi szer­vezet között. Annyit ugyan sikerült már elérni, hogy a forgalmazó is igyekszik a terméket a lehető leg­rövidebb úton eljuttatni a fogyasz­tókhoz, s ezáltal csökken a tárolá­si veszteség, de a gyümölcs- és zöldségfélék korszerű téli raktáro­zása még mindig nincs teljes mér­tékben megoldva. Az igazsághoz tartozik, hogy a kereskedelmi szervezetnek nem is fűződött kü­lönösebb érdeke a hazai gyü­mölcs felvásárlásához, hiszen a drágább déli gyümölcsökből gyorsabban és minden nehézség nélkül tudta teljesíteni a tervezett kiskereskedelmi forgalom értékét. Kétségtelen, hogy az ilyen szemléletmód a továbbiakban már tarthatatlan. Ajánlatos lenne más szempontokat alkalmazni a keres­kedelmi szervezet tevékenységé­nek értékelésénél, például a na­gyobb választékról való folyama­tos gondoskodást, mert csak igy növekedne az érdekeltsége a ha­zai termelésű gyümölcsfélék fel­vásárlásában. El kellene érni, hogy legalább ugyanolyan elő­nyös legyen számára a hazai alma és körte árusítása, mint a külföldi behozatalból származó gyümöl­csé. A Kelet-szlovákiai kerületben például nagyon sokan ma is in­kább a Tisza menti kiváló minősé­gű, zamatos Jonathánból vásárol­nának, mint a Lengyelországból behozott almából, csakhát az itteni almáskertek az elmúlt évek folya­mán ugyancsak megfogyatkoztak. Ezekről az igényekről, konkrét intézkedéseket és tetteket sürget­ve a különböző szintű pártszervek tanácskozásain is sok szó esett. Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerü­leti Bizottsága például feladatul adta, hogy mindenekelőtt a na­gyobb városok gyümölcs- és zöld­ségellátását kell hazai forrásból biztosítani. A 230 ezer lakosú Kassa (Košice) ez irányú gondjai­nak enyhítése céljából 1977-ben a Sadyi Efsz-ben egy korszerű új gyümölcsös telepítéséhez láttak hozzá. A munkákat három sza­kaszra osztották fel. Az első sza­kaszban 150 hektárnyi lejtős terü­leten elvégezték a szükséges ta­lajművelési munkákat, a második­ban pedig 198 hektáron, s eddig 200 ezer gyümölcsfát (alma, körte, szilva, kajszi- és őszibarack, mo­gyoró) ültettek el, a terv szerinti 320 ezerből. Amint azt Pavol Efti- mov mérnök, a gyümölcsös egyik felelős vezetője elmondotta, a har­madik szakasz telepítése is jó ütemben halad, s a munkával a terveknek megfelelően 1992-ig végeznek is. A termőre fordult gyümölcsfákról Sadyban tavaly már több, mint 600 tonnányi gyü­mölcsöt tudtak értékesíteni. Szá­mításaik szerint 1995-ben 6500-7000 tonnányi gyümölcsnek kellene már itt teremnie, ami azt jelentené, hogy ebből a mennyi­ségből körülbelül 25 kilogrammnyi jutna egy kassai lakosra. Božena Gécziová, a Zelenina kassai vállalati igazgatósága dol­gozójának szavai szerint a sadyi gyümölcsészettel új alapokon, a kölcsönös előnyök figyelembe­vételével nagyon termékeny, stíl­szerűen úgy is mondhatnánk, hogy gyümölcsöző kapcsolat ala­kult ki. Együttműködve azt is sike­rült megoldaniuk, hogy a gyü­mölcs rövid úton, átrakások nélkül kerül a fogyasztóhoz. A Zelenina 10 millió koronával betársult a Sadyban épülő korszerű gyü­mölcstároló építési beruházásá­hoz is, mérsékelve ezáltal a szö­vetkezet 35 milliós anyagi ráfordí­tását. Pavol Eftimov mérnök bizakod­va beszél a jövőről. Számításai szerint a szövetkezet beruházásai 10-12 év múlva megtérülnek, s minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy nyereséges legyen a gyü­mölcstermesztés. Kétségtelen, hogy a gyümöl­csösök telepítésére fordított beru­házás megtérülése hosszabb időt vesz igénybe, s ezt minden gaz­daság nem is engedheti meg ma­gának, viszont az is tény, hogy ott, ahol jók a feltételek a gyümölcs- termesztéshez, ezt vétek lenne ki nem használni. SZASZÁK GYÖRGY (Tudósítónktól) - A Közep-szlo- vákiai kerület egységes földmú- ves-szövetkezeteinek és állami gazdaságainak dolgozói már hu­zamosabb ideje egyre nagyobb sikerekkel büszkélkedhetnek a mezőgazdasági termelés foko­zásában. A hatodik és a hetedik ötéves tervidőszakban mind a nö­vénytermesztésben, mind az állat- tenyésztésben dinamikusan javul­tak az eredmények szinte minden gazdaságnál. így tavaly például kerületi átlagban már négy tonna termést takarítottak be a gabona­földek hektárjáról, a tejhozam 3300 literre emelkedett, kocánként több mint 18 malacot neveltek fel, a sértés- és a szarmasmarha- hizlaldákban pedig minden koráb­binál nagyobb átlagos napi súly- gyarapodást értek el. Ugyanakkor az ésszerűsítések révén jelentős megtakarításokat eredményezett a földművesek igyekezete a kon­centrált takarmányok, az üzem­anyagok és egyéb energiahordo­zók felhasznlásában.- Eredményeink nem kis részét a dolgozók széles körű szocialista munkaversenye is elősegítette - tájékoztatott Pavel Šmál, mér­nök, a Közép-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság ve­zetője. - Vállalatunknál ugyanis már szintén hagyományosak a kezdeményezési mozgalmak. Egyetlen jelentős történelmi évfor­duló vagy fontos belpolitikai ese­mény sem múlik el új felajánlások nélkül. A CSKP megalakakulásának 65. évfordulója és a XVII. párt- kongresszus tiszteletére Közép- Szlovákiában már az elmúlt év végén sokasodni kezdtek a köte­lezettségvállalások. Idén január­ban 26 920 egyéni és 1318 kollek­tív felajánlásról volt tudomásuk a kerület mezőgazdasági termelé­sét irányító szakembereknek. Ké­sőbb is szinte naponta további dolgozók, szocialista brigádok, üzemi és vállalati kollektívák kap­csolódtak be kezdeményezéseik­kel a kongresszusi munkaver­senybe. A kommunisták küldöttei­nek prágai tanácskozásáig több mint 56 ezerre növekedett az egyéni, 2486-ra a csoportos, 233- ra az üzemi és 29-re az egymás­sal eredményesen kooperáló me­zőgazdasági vállalatok közös fela­jánlásainak a száma. Ezenkívül harmincnyolc gazdaságban az eredeti feladatoknál nagyobbakat tartalmazó kezdeményező tervek teljesítésével köszöntötték a kongresszust.- A felajánlásokban szereplő konkrét ígéretek beváltása idén előreláthatólag mintegy 120 millió korona terven felüli hasznot hoz a gazdaságoknak - hangsúlyozta Pavel šmál. - A gabonatermelés tervét legalább 4200 tonnával, a tömegtakarmányok hozamát, 7000 tonnával, a burgonyaterme­lés tervét pedig 3000 tonnával akarjuk túlteljesíteni. Mindenütt nagy figyelmet fordítunk a gazdál­kodás jövedelmezőségének foko­zására is. Az eddigi jó tapasztala­tok, több helyen bevált módszerek széles körű kamatoztatása mellett új tartalékok feltárását szorgal­mazzuk a koncentrált takarmá­nyok adagolásában. A tej- és hús­termelés 1986-ra beütemezett emeléséhez ugyanis számításunk szerint az előirányzottnál 3600 tonnával kevesebb koncentrált ta­karmány is elég lesz az állatállo­mány megfelelő ellátásához. Eh­hez persze valamennyi istállóban meg kell szüntetni a pazarlásokat és a takarmány-előkészítéskor még nem ritka veszteségeket. Ugyancsak a nagyobb jövedelme­zőség céljából idén további 430 kollektívának teremtjük meg a bri­gádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Közép-szlovákiai földműve­sek az év kezdete óta serény munkát végeznek a kongresszusi felajánlások következetes teljesí­téséért. A Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaságból például az első ne­gyedév végéig terven felül 15 ton­na húst és 35 000 liter tejet vihet­tek el a kezdeményezéseknek kö­szönhetően élelmiszer-ipari fel­dolgozásra a felvásárlók. Ugyan­ott az idén összesen 500 ezer koronával csökkentik a mezőgaz­dasági termelés költségeit. Töb­bek között oly módon, hogy ész­szerűbb adagolással, valamint az előkészítési és etetési vesztesé­gek elkerülésével legalább húsz tonna koncentrált takarmányt ta­karítanak meg, ami a gazdaság 1650 férőhelyes borjúneveldéjé- ben az átlagos súlygyarapodás napi három dekagrammos növelé­sét teszi lehetővé újabb takar­mányigénylések nélkül. Ezenkívül egyik telepükön vízmelegítésre hamarosan napenergiát alkalmaz­nak, hogy évente 10 000 kilowatt­órával kisebb legyen a villany- áram-fogyasztás. A kerület többi mezőgazdasági vállalatánál szintén teljesítették a dolgozók a CSKP megalakulá­sának 65. évfordulója és a XVII. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások mostanáig esedékes részét. -ly­Gazdaságosan, a minőséget is szem előtt tartva A falu utcáin vetőmagot, vegy­szereket szállító járművek halad­nak. A határban már dolgoznak a talajelőkészítő, vető- és gyomir­tószereket permetező gépek. Szükség esetén a gépesített bri­gád műhelyeiben ügyes szerelők szinte percek alatt javítják meg a munka közben meghibásodott gépeket. Nagy erővel kell dolgoz­niuk, ha engedi az idő. Garai Éva, a Csúzi (Dubník) Efsz üzemgaz­dásza említette, hogy a szocialista munkaversenybe bekapcsolódott dolgozók a mennyiségi és minő­ségi teljesítmény után kapnak pré­miumot. A csoportvezetők figyelik, hogyan vet a gép, mennyi permet hull a földre. Észrevételeik alapján tesznek aztán javaslatot a jutal­mazásra. A Liget dűlőben egy munkacsoport Zeazin gyomirtó­szert, és Humitan folyékony mű­trágyát permetezett egy 98 hektá­ros parcellára, amelybe később silókukoricát vetnek. Munkájuk bi­zony nem volt könnyű és veszély­telen. Ezért pontosan betartották a munkabiztonsági előírásokat. Krencsan László és Bucsek Gyula permetezők, Garai Lajos vízhor­dozó minden percet kihasznált a munka folytonossága érde­kében. A határút másik felén a Hrabi- na-dülőben teljes ütemben dolgo­zott egy munkacsoport. Lóherét vetettek. Amint elmondották, a múlt év őszén jól előkészítették a földet, tavasszal csak tárcsázni­uk kellett. így lényegesen gyor­A tábla szélére szállított tartály tartalmát gyorsan a permetező gépbe juttatják. (Gyökeres György felvételei) került. A tápanyagellátást úgy irá­nyították, hogy ne kerüljön sor mútrágyapazarlásra. Évek óta a legkiválóbb sörárpa-termelők közé tartoznak, mert kevés nitro­gén tartalmú műtrágyát használ­nak fel. Tavaly, a termés túlnyomó többségét ezért a sörgyáraknak adhatták el jó pénzért. Idén Rubin- fajta árpát vetettek, amely az itteni éghajlati és talajviszonyok között a legnagyobb termést adja. Mivel már pótolták a késlekedő tavasz okozta lemaradást, a mun­kacsoportok csak reggel hét órától este hét óráig dolgoznak nyújtott műszakban. A mag a földbe került, ami a legfontosabb. A bő termés egyik feltételét már megterem­tették. Lassan esteledni kezdett, ami­kor a távolban már terhes felhők tornyosultak. Nemsokára kiadós zápor pásztázta végig a határt. Most aztán igazán jól csírázhat a mag. Az agronómus elégedetten szemlélte a határt. Megbirkóztak az időjárás okozta nehézségekkel. Úgy látszik a növénytermesztés­ben sikerül teljesíteniük Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának tiszteletére tett, közel félmillió korona értékű köte­lezettségvállalást. Még hozzáfűz­te, hogy a növényápolási és más munkákat is hasonló szervezett­séggel, fegyelemmel végzik. BALLA JÓZSEF sabb munkát végezhetett Ris- nyovszky Viktor traktoros, vala­mint Vígh József, és Piskó Gusz­táv gépkezelő. A két dűlőben Lórincz János agronómus irányította a munkát. Még a tartálykocsikra is felkapasz­kodott hogy meggyőződjön, meg­töltik-e rendesen. Közben a tava­Lőrincz János agronómus (balról) meg­győződik arról, hogy rendesen megtöltik-e a tartályt szi munkákról tájékoztatott: veze­tők, beosztottak egyaránt a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtot­ták ezen a megkésett tavaszon. A cukorrépát három nap alatt elve­tették. Hatékony gyomirtó szert permeteztek alája. A borsó és a tavaszi árpa is gyorsan földbe Jó eredményeket értek el 1986 elsó negyedében a Cígeľ Bánya (Prievidzai járás) dolgozói az üzemi balesetek csökkentésében. A balesetek száma 17-el volt kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. A biztonság megszilár­dítása érdekében számos intézkedést foganatosítottak. Képünkön: balról Ján Martinék munkabiztonsági felügyelő František Hrehuš vájárral és Ondrej Svinčiak múszakvezetövel beszélget. (ČSTK-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom