Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-18 / 91. szám, péntek
Büszkék lehetünk elért eredményeinkre Erich Honecker előadói beszéde az NSZEP XI. kongresszusán Tegnap, a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusának első napján Erich Honecker főtitkár terjesztette elő az NSZEP Központi Bizottságának beszámolóját, amelyet alább ismertetünk. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a X. kongresszus határozatait teljesítették. A munkások, földművesek, az értelmiség és más dolgozók erőfeszítéseinek eredményeként az NDK-ban tovább szilárdult és fejlődött a szocializmus - az imperializmus számos bomlasztó manőverei ellenére is. Aláhúzta: amikor a nemzetközi színtéren felteszik a kérdést, mi is az a létező szocializmus, büszkén mutathatunk közös munkánkra. Nem kétséges, az NDK, mint azon két állam egyike, amelyek a második világháború eredményeként születtek német földön, olyan dolgot valósított meg, amelyet barátai nagyra értékelnek, az ellenségei pedig nem hagyhatnak figyelmen kívül. Az NSZK-tól eltérően az NDK-ban - a két társadalmi rendszert, a Varsói Szerződést és a NATO-t elválasztó vonal mentén - létrehoztuk a kizsákmányolás nélküli társadalmat, amelyben teljes mértékben érvényesülhetnek a nép alkotó erői. A szónok emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben az NDK-ban 1,087 billió márka értékű nemzeti jövedelmet hoztak létre s ennek 90 százalékát a munkatermelékenység növekedése adta. Fokozatosan javult a nép anyagi és kulturális életének színvonala. Felelősség a békéért Az NSZEP nemzetközi tevékenységével és a nemzetközi helyzettel kapcsolatban Erich Honecker hangsúlyozta, a párt egyik fó feladata hozzájárulni a háborús veszély csökkentéséhez. Kiemelte a nukleáris fegyverek felszámolását célzó szovjet békejavaslat jelentőségét. Ez, valamint a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének megteremtését szorgalmazó szovjet politika teljes mértékben megfelel a mi eszményeinknek az erőszak és fegyverek nélküli világról, amelyben minden nép szabadon választja meg továbbfejlődésének útját. Nyilvánvaló, hogy az USA nem hajlandó utat nyitni a nukleáris leszerelés előtt és lemondani az űrfegyverkezési programot szolgáló atomfegyver-kísérletekről. Ezt a destruktiv politikát támogatja az NSZK kormánya is, ami bonyolítja a szocialista országokhoz - beleértve az NDK-t is - fűződő viszonyát, az európai biztonság és együttműködés kárára van. ,,Genf szellemének“ megőrzéséhez és mélyítéséhez nemcsak szavakra, hanem konkrét tettekre van szükség. Annak érdekében, hogy megmentsük a világot az atomfegyverektől, az első lépés csakis az lehetne, hogy nem fogdák kipróbálni az állandóan új típusú eszközöket. Az NSZEP főtitkára a jelenlegi kapitalista világrendszerben uralkodó helyzetet elemezve rámutatott arra a versengésre, amely az imperializmus fő központjai, az USA, Nyugat-Európa és Japán között folyik, s amiről a burzsoá politikusok azt állítják, hogy hatalmas „technológiai harcról“ van szó. A kapitalista világban szüntelenül a kapitalista növekedésről beszélnek, de a tömeges munkanélküliség emelkedik. A szocialista országokban a fejlődés más a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a gazdasági potenciál növekedéséhez szükséges feltételek létrehozása jellemzi. A szónok a továbbiakban a szovjet párt XXVII. kongresszusának jelentőségét ecsetelte, majd a két szomszédos német állam kapcsolatairól beszélt. Mint mondotta, a béke biztosítása az NDK és az NSZK kapcsolataiban továbbra is döntő kérdés marad. Minden olyan nyugatnémet politikusnak, aki azt kivánja, hogy komolyan vegyék őt, nem szabad megfeledkeznie a második világháború és az azt követő fejlődés eredményeként kialakult realitásokról. Ilyen a két szuverén, független német állam - az NDK és az NSZK - léte, amelyek különböző társadalmi rendszereket képviselnek, különböző szövetségekhez tartoznak. Erich Honecker hangsúlyozta a Kohl nyugatnémet szövetségi kancellárral 1985. március 12-én közösen kiadott nyilatkozat tartós érvényességét. E dokumentum megerősítette a határok sérthetetlenségét, minden európai állam területi egységének és függetlenségének tiszteletbén tartását a jelenlegi határok között, ami a béke alapvető feltétele. Ez a két német állam alapvető kapcsolatairól szóló szerződésnek, valamint más európai szerződé^ seknek is megfelel. Tekintettel a történelmi tanulságokra, mindkét német állam különleges felelősséggel tartozik a békéért. Ez a felelősség csak hatványozódik azáltal, hogy az NSZK és az NDK - csakúgy mint Csehszlovákia - határai a Varsói Szerződés tagállamait és a NATO-orszá- gokat elválasztó vonal mentén húzódnak. Az említett dokumentumban az NDK és az NSZK kapcsolatainak történetében először erősítettük meg, hogy német földről soha többé nem szabad háborúnak kiindulnia. Ami Nyugat-Berlint illeti - mondotta Honecker -, síkra szádunk az 1971. szeptember 3-án megkötött négyhatalmi megállapodás szigorú megtartásáért, nem utolsósorban a nyugat-berliniek érdekében, hiszen ez a szerződés a gyakorlatban bevált. Szövetségeseinkkel együtt a jövőben is határozottan vissza fogjuk utasítani azokat a kísérleteket, amelyek a négyhatalmi szerződés alapvető rendelkezéseinek megkerülését célozzák. Ezek a rendelkezések kimondják, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik az NSZK-hoz, s ezért Bonn nem is irányíthatja. Népünk megdöbbenéssel és felháborodással fogadta azt a hírt, hogy az USA, szembe helyezkedve a józan emberi észszel, légitámadást indított Líbia ellen. A Varsói Szerződésbe tömörült szocialista államok ezzel kapcsolatban jogosan fejezik ki a nemzetközi helyzet rohamos kiéleződése miatti aggodalmukat. Ezt a rosszabbodást Washington Líbiával szembeni ellenséges akciói provokálták ki. A líbiai városok barbár bombázása agressziónak minősíthető, és jogosan vált ki felháborodást. Az NDK teljes mértékben támogatja a Varsói szerződés tagországainak nyilatkozatát. Az USA agressziója reálisan fenyegeti a békét a Földközi-tenger déli részén, s azzal a veszéllyel jár, hogy a nemzetközi feszültség szinte az ellenőrizhetetlenségig fokozódik, ami mind Európában, mind a világban negatívan befolyásolhatja a helyzetet, s általában a Nyugat és Kelet közötti párbeszédet. Honecker végezetül azt hangsúlyozta, az USA folytatódó légitámadásai a líbiai célpontok ellen azt bizonyítják, hogy az imperialista kalandorpolitika hibájából a világbékét mind nagyobb veszély fenyegeti. A szónok a továbbiakban az NDK békeszerető külpolitikájáról beszélt, amely megfelel á szocialista társadalmi rendszer humánus lényegének. Korszerű szocialista ipar és mezőgazdaság A párt gazdasági és szociális politikájáról szólva kijelentette, hogy a termelés intenzifikálása a gazdasági növekedés tartós alapjává vált. A párt időben irányította a gazdaságot a legkorszerűbb tudományos-műszaki fejlesztésre. A tudomány és a technika ismereteinek kihasználásával évente átlag 500 millió munkaórát takarítanak meg, ez hozzávetőleg 300 ezer dolgozó teljesítményével egyenlő. Az utóbbi tizenöt évben, az NSZEP VIII. kongresszusa óta 2,7 billió márka értékű nemzeti jövedelmet hoztak létre, ez 70 százalékkal több az 1949 és 1970 között született értéknél. A nemzeti jövedelem növekményének 90 százalékát a munkatermelékenység növekedése adta. A népgazdaság anyagi-műszaki bázisa megfelel a korszerű szocialista ipari állam követelményeinek, amely fejlett mezőgazdasággal rendelkezik. Az utóbbi öt évben korszerűsítésre, rekonstrukciókra, az állóalapok bővítésére és a szociálpolitikai programra 319 milliárd márkát fordítottak, úgyhogy 1985 végén az NDK népgazdasága 1,3 billió márka értékű állóalapokkal rendelkezett. Az iparban, amely az elmúlt öt esztendőben a nemzeti jövedelem növekményének háromnegyed részét adta, a munkatermelékenység 38 százalékkal nőtt. Az energia, a tüzelő- és nyersanyagok fajlagos felhasználása pedig 5,3 százalékkal csökkent évenként. Kiváló eredmények születtek a mezőgazdaságban: évente átlag 4,54 tonna gabonát takarítottak be 1 hektárról, ez fél tonnával volt több a hetvenes évek átlagánál. Tavaly rekordmennyiségű termést, 11,6 millió tonna gabonát takarítottak be az NDK-ban, vagyis az átlagos hektárhozam 4,6 tonna volt. Vágómarhából az állami felvásárlás 1982 és 1985 között évi átlagban elérte a 2,4 millió tonnát, a múlt évben e téren is rekordmennyiség született: 2,6 millió tonna. Tovább növekedett az NDK népének anyagi és kulturális életszínvonala. Az elmúlt 15 évben 2,4 millió lakást építettek fel és korszerűsítettek, ezáltal 7,2 millió ember lakáskörülményei javultak. A lakásépítés mögött nem maradnak le a járulékos beruházások sem. Az értékelt időszakban a lakosság reáljövedelmei megkétszereződtek, a tiszta bevétel 78 százalékkal nőtt. Állandóan javult a gondoskodás a gyermekekről, a dolgozó nőkről és az ifjú házasokról. Jelentős mértékben emelkedett a fogyasztási cikkek termelése. Az 1970-es évi 64 milliárd márkával szemben tavaly már 113 milliárd márka volt a kiskereskedelmi forgalom. A szónok kiemelte: a párt politikájának fő célja a gazdasági és a szociális szféra egységének biztosítása. Még inkább össze kell hangolni a tudományt és a termelést, s ez főleg a csúcstechnológiákra vonatkozik. A központi bizottság javasolja a XI. kongresszusnak a párt 2000-ig szóló gazdasági stratégiájának megvitatását. Ami a mostani ötéves tervidőszakot illeti, úgy számolnak, hogy a nemzeti jövedelem értéke eléri az 1,3 billió márkát, emellett a növekmény 90 százalékát ismét a munkatermelékenység növekedéséből kell fedezni. A népgazdaság további fejlesztése során fontos szerepet játszik az automatizálás, a robotizálás, az elektronizálás és a számítástechnika széles körű alkalmazása. A beszámoló aláhúzta, az NDK ipara, gazdaságának eredményei mindenekelőtt a mikroelektronika terén szerzett széles körű tapasztalatokra támaszkodhatnak. Nagy jelentősége van a Szovjetunióval és más KGST-tagországokkal folytatott együttműködésnek a számítástechnika gyártása és bevezetése terén. Erich Honecker a továbbiakban azt emelte ki, hogy az NDK népgazdaságában jelentős szerepet játszik a fogyasztási cikkek gyártása. E téren 1990-ig 30-32 százalékos növekedést kell elérni, s ezzel párhuzamosan évente a termékek 30-40 százalékát innoválják. Az ipari árucikkek termelése évente 5 százalékkal, a szolgáltatásoké és javításoké 28 százalékkal növekszik. Az építőipari tiszta termelésben 30-32 százalékos emelkedést terveznek, emellett az ipari beruházások aránya 20 százalékkal nő. A mostani ötéves tervidőszakban 1 millió 64 ezer lakást kell felépíteni és korszerűsíteni. Erich Honecker a népgazdaság tervszerű irányításával is foglalkozott, aláhúzta, hogy az NDK-ban a szocialista tervezés fő mozgató erői a kombinátok és üzemek. Ezek az intenzifikálás feltételei között jól beváltak az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a távközlésben, mint a szocialista nagyüzemi termelés irányításának korszerű formái. Pozitív eredményeket hoz az, hogy a központilag irányított kombinátok közvetlenül a minisztereknek vannak alárendelve, akik a párt és a kormány megbízásából össztársadalmi felelősséget viselnek az egyes ágazatok teljesítményének növekedéséért. A köztes láncszemek ezt a felelősséget nem gyengítik, inkább tovább fejlesztik. A kombinátok értékelése során a fő kritériumok továbbra is a minőség, a ráfordítások csökkentése és a munkatermelékenység növekedése. Az elkövetkező években is a bevált úton haladunk - húzta alá az NSZEP főtitkára —, amikor is a termelési költségek visszatükröződnek az árakban, mind az iparban, a mezőgazdaságban, mind pedig az építőiparban és a közlekedési tarifákban. Az alapvető árucikkeknél csakúgy, mint a lakbéreknél és a szolgáltatási díjaknál továbbra is a stabil fogyasztói árak politikáját kívánjuk folytatni. Az új és kiváló minőségű termékek fogyasztói árait a jövőben is úgy szabjuk meg, hogy fedezzék a költségeket, s az üzemeknek és a társadalomnak is meghozzák a kívánt nyereséget. 1990-ig a lakosság reáljövedelmei 20-23 százalékkal emelkednek. Folytatjuk a bevált bérpolitikát, amely a teljesítményekre épül, a jövőben is fokozatosan kívánjuk bevezetni az eredmények szerinti javadalmazás új formáit hozzávetőleg 4,5 millió munkásnál, mesternél, a szak- és főiskolai képesítéssel rendelkező kádereknél, valamint a műszaki-gazdasági dolgozóknál az iparban, építőiparban, közlekedésben és a népgazdaság egyéb területein. Ez megfelel a „mindenki képességei szerint, mindenkinek a munkája szerint“ elvnek. A párt gazdasági stratégiája Erich Honecker a továbbiakban a pártnak az elkövetkező évekre és a 2000-ig szóló időszakra kitúzött gazdasági stratégiájával foglalkozott. Kiemelte, ez arra irányul, hogy még szervesebben összekapcsolják a szocializmus előnyeit és a tudo- mányos-technikai forradalom vívmányait, amely forradalom új szakaszba lépett. Az egyre nagyobb teljesítmények elérése szempontjából továbbra is a mikroelektronika, a korszerű számítástechnika alkalmazása, a tudomány és a technika eredményeinek kihasználására építő konstruktőri munka és tervezés lesz a döntő. E téren érvényesül a tudomány és a termelés szervezési összekapcsolásának újabb foka, s ennek középpontjában a kombinátok állnak. Az NSZEP gazdasági stratégiájának további célja a munkatermelékenység növekedése, a termelés növekedése a nyersanyagok és anyagok fajlagos fel- használásának csökkentése mellett. Tovább kell csökkenteni a termelési fogyasztás arányát a társadalmi össztermékben. E folyamat folytatása érdekében mindinkább új technológiai megoldásokat kell bevezetni, csökkenteni kell a termelési hulladékot, s további másodlagos nyersanyagokat kell keresni. Szüntelenül növekszik a hazai nyersanyagoknak, s általában a nyersanyagokkal való takarékos gazdálkodásnak a jelentősége. Fontos népgazdasági feladat a termelés olyan minőségének az elérése, amely megfelel a magas nemzetközi mércéknek. A gazdasági stratégia a munka nagyfokú hatékonyságára is irányul. A munkaidő-megtakarítást minden területen a termelési fogyasztás csökkenésének kell kísérnie. Növelni kell a műszakokban végzett munka arányát. A párt gazdaságpolitikája nagy igényeket támaszt a beruházási tevékenységgel kapcsolatban. A beruházások jelentős része az állóalapok korszerűsítését fogja szolgálni, s emellett a már meglévő objektumokat kell kihasználni. Súlyt kell helyezni a beruházások időben történő üzembe helyezésére. A szónok a továbbiakban a tudomány feladataival foglalkozva azt húzta alá, hogy az NDK-ban a tudomány lépést tartott a korral. Az új feladatok minden tudóstól megkövetelik a magasabb színvonalat és a gyorsabb ütemű megoldásokat. Erich Honecker a szocialista állam fejlődésével foglalkozva hangsúlyozta a szocialista demokrácia tökéletesítésének szükségességét és a közelmúltban jóváhagyott törvények jelentőségét, amelyek többek között növelték a helyi képviseleti szervek jogkörét. Mindenkinek, aki felelős az állami ügyek irányításáért, kötelessége, hogy törődjön az állampolgárok jogaival, megfelelő figyelmet szenteljen javaslataiknak és bíráló megjegyzéseiknek. Aki a néppel szembeni kötelességeit elhanyagolja, az politikailag felelőtlenül jár el. Honecker a továbbiakban a társadalmi szervezetek feladataival és helyzetével foglalkozott. Mozgósítani a tömegek alkotóerejét A párton belüli életet elemezve azt húzta alá, hogy a Német Szocialista Egységpárt a munkásosztály és az egész dolgozó nép pártja. Mozgósítja a tömegek alkotó erejét és kezdeményezését. Kijelentette: pártunk olyan élő szervezet, amely az új feladatoknak megfelelő arányban növekszik és erősödik. Szoros kapcsolatát a munkásosztály és az egész nép életével az is bizonyítja, hogy állandóan új erők lépnek a pártba. Az NSZEP tagjainak és tagjelöltjeinek száma 2 millió 304 121, ennek 58,1 százaléka munkás, 4,8 százaléka szövetkezeti földműves, az értelmiség képviselői pedig 22,4 százalékot tesznek ki. A pártban következetesen érvényesül a demokratikus centralizmus, ami megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az egész társadalom érdekeinek megfelelő feladatok megoldására összpontosítsanak, mégpedig egységes eljárással, a központi bizottságtól kezdve az alapszervezetekig. Az új párttagok kiválasztása ós felvétele során továbbra is a lenini elveket kell szem előtt tartani. Elsősorban az öntudatos munkások és szövetkezeti dolgozók felvételére kell helyezni a hangsúlyt. A továbbiakban Honek- ker a tömegpolitikai munka hatékonyságáról, valamint a tömegtájékoztató eszközök jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy részletesen kell tájékoztatni a dolgozókat a bel- és külpolitikai eseményekről. A beszámolóban nagy figyelmet szentelt az ifjúság helyzetének. Erich Honecker előadói beszédének befejező része az NSZEP helyzetét elemezte a világ kommunista és munkásmozgalmán belül. Rámutatott az NSZEP és az SZKP, valamint a testvérországok marxista-leni- nista pártjainak harci szövetségére. Elmondotta, hogy az NSZEP már évek óta fejleszti kapcsolatait a tőkés országok szociáldemokrata és szocialista pártjaival. A háborús veszély fokozódása, valamint az ellene folytatott harc szükségszerűségének eredményeként ezek a kapcsolatok bővültek, s magasabb minőségi szintet értek el. Értékelte a Szocialista Internacionálé növekvő elkötelezettségét a lázas fegyverkezés megállításáért, a leszereléséért folytatott harcban, azt a konkrét álláspontot, amelyet az SZÍ és pártjai az USA „csillagháborús“ terveivel kapcsolatban foglalnak el. Aláhúzta, hogy a kommunisták és a szociáldemokraták a meglévő ideológiai, társadalmi-politikai véleménykülönbségek ellenére fontos partnerek a békéért folytatott küzdelemben. ÚJ SZÚ 4 1986. IV. 18.
