Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-02 / 77. szám, szerda
A CSKP XVII. kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 5 1986. IV. 2. (Folytatás a 4. oldalról) dalmi szervezetek, különösképpen a Szocialista Ifjúsági Szövetség. A felsőoktatási intézmények végzettjeiről szólva nem kevésbé fontos kérdés elhelyezkedésük, kihasználásuk a gyakorlatban. .Ugyanis nemegyszer azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok nem szentelnek kellő figyelmet -növendékeink szakképzettsége kihasználásának. Márpedig ez nem más, mint az oktatásukra fordított kiadások elfecsérlése. Ezzel összefügg a szakképzett munkaerő-szükséglet tervezése is, mellyel szintén nem lehetünk elégedettek. Látnunk kell, hogy a felsőoktatási intézmények nem túl rugalmas rendszerek, a gyors strukturális változásokat azonnal nem valósíthatják meg, s évről évre nem változtathatják a hallgatók számát. Ezért nagyon fontos, hogy kidolgozzák legalább 15-20 évre előre milyenek a társadalom felsőfokú végzettségű munkaerő-igényei, s ennek alapján tervszerűen bóvíthetnénk az egyetemek, a főiskolák hálózatát, szerkezetét és felszereltségét. A felsőoktatási intézmények a tudományos kutató bázis jelentős részei. Ezzel kapcsolatban rendkívül fontos feladatnak tartom azt, amiről Gustáv Husák is szólt a beszédében, vagyis hogy a felsőoktatási intézmények hatékonyabban működjenek együtt a tudományos akadémiák munkahelyeivel, elsősorban a kutatócsoportokkal. Tudatosítjuk feladataink jelentőségét, melyek Csehszlovákiának a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladását célzó komplex programban való részvételéből erednek. Ez a feladat megköveteli, hogy a felsőoktatási intézmények erőiket e program kulcsfeladatainak teljesítésére összpontosítsák és fokozzák tudományos kutatómunkájuk hatékonyságát, tovább mélyítsék együttműködésüket a szovjet és a KGST-tagországok más felsőoktatási intézményeivel. Ez a főiskolákra és egyetemekre feltehetőleg ösztönzőleg hat, s bizonyára nem marad visszhangtalan. A kongresszus előtti időszakban ösztönzőleg hatott a felsőoktatási intézményekre a prágai üzemek és a prágai pártszervezetek kezdeményezése, melyre számos intézmény és kar igen kedvezően reagált. Ha oktatásügyünk fejlődésében nem kis eredményeket értünk el eddig, ez többek között a pártszervek érdeme, melyek a csehszlovákiai oktatási rendszer továbbfejlesztésére irányuló elvek megvalósításáért folytatott harc élén álltak. A pártszervezetek a nehézségek sikeres megoldását is szavatolják. Éppúgy, mint társadalmunk minden területén, az oktatásügyre is vonatkozik, hogy a kommunistáknak az újért, a haladóért folyatatott harc élén kell állniuk. Az oktatásügy pártszervezeteinek pozitív értékelését tükrözi az is, hogy pártunk alapszabályzatának tervezett módosítása lehetővé teszi nekik az ellenőrzés jogát. Ezekre a szervezetekre most azonban nagyobb felelősség is hárul. Meg vagyok győződve, hogy a pedagógus-pártszervezetek erre is felkészültek. Oktatásügyünk az utóbbi években hasznos munkát végzett. Ez valamennyi dolgozójának az érdeme. Az oktatás terén még inkább mint bármely más területen az ember - a pedagógus a döntő tényező. Tudatában vagyunk ennek, s annak is, hogy a következő időszak az eddigieknél is nagyobb igényeket támaszt velünk szemben. Ez visszatükröződött a kongresszus előtti időszak munkaaktivitásában is. Ezért a kongresszus küldötteit biztosíthatom: a XVII. pártkongresszus határozatait az oktatásügy terén is következetesen teljesítjük. VLADIMÍR PIROŠÍK elvtárs, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára Csehszlovákia Kommunista Pártjának 65 éves történetében a kongresszusok a párt és az egész társadalom életének legjelentősebb határköveit jelentik. így van ez ma is, amikoris a XVII. kongresz- szus előkészítése és tanácskozása nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek figyelmének előterében állt. A kongresszus előtti időszakot befolyásolta a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. A szovjet nép életének ez a jelentős eseménye, mondotta Husák elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkára a kongresszuson, jelentőségét tekintve túllépi a Szovjetunió határát. Érint bennünket, az egész szocialista közösséget, a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalmat is. A közép-szlovákiai kerületi pártszervezet küldöttei is nagy figyelemmel hallgattuk végig a központi bizottság beszámolóját, amely igényesen és objektiven értékeli a XVI. kongresszus irányvonalának teljesítésében elért eredményeket és egyúttal új feldadatokat határoz meg. Teljes mértékben támogatjuk pártunk gazdasági és szociálpolitikájának fő irányait a 8. ötéves tervidőszakra és a kilátásokat 2000-ig. Jelentős politikai tartalmú dokumentumokról van ^zó, amelyeknek megvalósítása nagy erőfeszítéseket követel meg nemcsak a kommunistáktól, hanem valemennyi állampolgártól is. A 7. ötéves terv alapvető céljainak teljesítése pártunk és a Gustáv Husák elvtárs, főtitkár vezette központi bizottság politikájának vitathatatlan sikerét jelenti. Teljes mértékben támogatjuk ezt az elvszerü politikát és mindennapi munkánkkal hozzájárulunk megvalósításához. Az elmúlt időszakban elért eredményeink azt bizonyítják, hogy jelentősen hozzájárultunk kerültünk és az egész szocialista társadalmunk sokoldalú fejlődéséhez. A kommunisták és a többi dolgozó áldozatkész munkájának, a munkakezdeményezés és a kötelezettségvállalási mozgalom fejlődésének eredményeként az ipari termelés dinamikája 27,8 százalékkal nőtt, miközben az anyagigényesség évente több mint félmil- liárd koronával csökkent. Ennek ellenére nem sikerült teljesítenünk a terv valamennyi minőségi mutatóját. Sok vállalatnál nem változik a műszakszám, csökken a munkaidő kihasználtsága és nem teljesítik a feladatokat a termelés hatékonyságát és minőségét illetően. Kerületi pártkonferenciánkon nyíltan és bírálóan beszéltünk ezekről a kérdésekről. Az ipari termelés struktúrájában fő szerepe van a gépiparnak és az elektrotechnikai iparnak. Dinamikus fejlődésükhöz hozzájárultak a progresszív ágazatok, fóleg a Martini Nehézgépipari Művek termelési-gazdasági egységekben. Ilyenek a dugattyúsmotorok, az erdei és mezőgadasági traktorok, a fémmegmunkáló gépek. Sikernek tartjuk az új termelés bevezetését a Považská Bystrica-i Csapágygyárakban, ami a Szovjetunióval folytatott együttműködés eredménye. Az elektronikai iparban gyors iramban fejlődött a számítás- technika, a telekommunikációs rendszerek és a fogyasztási elektronika termelése. Példaként említhetem, az SN-5212 miniszámítógép gyártását, amely a maga nemében első a KGST- országokban. Ezekben az ágazatokban a termelést a vas- és a nem vasfémek, a tüzelőanyagok, az energia fajlagos fogyasztásának csökkentésére, a minőség javítására és a tudományoskutatási alap megerősítésére irányítjuk. Az utóbbi években kerületünkben növekedett a fafeldolgozó, valamint a cellulóz- és papíripar jelentősége. Ezek az ágazatok jelentős ellátási, termelési és értékesítési nehézségekkel küszködtek. A Ružomberoki Cellulóz és Papírkombinátban, a Žilinai Chemicellulózban az új termelés bevezetése során műszaki fogyatékosságok merültek fel, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a tervezett mutatók elérését. A kerületi pártbizottság többször foglalkozott ezekkel a problémákkal és a felettes szervekkel közösen intézkedéseket hozott a megoldásra. Ez különösen azért fontos, mert olyan ágazatokról van szó, amelyek saját nyersanyagalapjukat dolgozzák fel, azzal a céllal, hogy a nyersanyagot komplexen hasznosítsák. A mezőgazdaságban figyelmet szenteltünk az élelmiszergyártásban az önellátás mértéke fokozatos növelésének. A brutto mezőgazdasági termelés 14 százalékkal nőtt, miközben a hatékonyság és a rentabilitás is növekedett. A párt központi bizottsága 4. és 10. ülése határozatainak szellemében kiemeltük a növénytermesztés intenzifikálásának szükségességét, mivel ez döntő tényező a mezőgazdaság komplex fejlesztésében. Rendkívüli figyelmet fordítottunk a gabona és a tömegtakarmányok termelésére. Tovább növekedett azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek héttonnás hektárhozamokat érnek el. Kerületünkben jelentős a burgonyatermelés. Sajnos, az értékesítésben minden évben problémák merülnek fel. Nézetünk szerint a termelőknek, de főleg a kereskedelmi szervezeteknek rugalmasabban kell reagálniuk a fogyatékosságokra, főleg a raktározás és a burgonya feldolgozása szempontjából. Az állattenyésztésben természeti adottságainkat figyelembe véve figyelmünket a szarvas- marha- és juhtenyésztésre összpontosítjuk. A hús-, tej- és tojástermelés dinamikus növekedése lehetővé tette, hogy a kerületben folyamatosan ellássuk a lakosságot ezekkel a termékek- kel. Pozitívan értékeljük azt a tényt, hogy a termelés növelését a gazdasági állatállomány hasznosságának növelésével értük el. Az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság más ágazataiban elért eredmények szorosan összefüggnek a párt egységének megszilárdításával és cselekvőképességének fokozásával. A pártszevezetek céltudatos munkája eredményeként tovább szilárdult a párt munkásparaszt magva, amely ma a kerületben a tagság 52,7 százalékát képezi. A párt XVI. kongresszusa óta a tagság több mint 15 ezer új taggal bővült, tovább nőtt a nők részaránya, a tagjelöltek több mint 34 százalékát képezik. Jobb eredményeket értünk el a kommunisták elhelyezésében a döntő területeken és emelkedett a politi- kai-szervezómunka színvonala. Ezt teljes mértékben megerősítették az évzáró taggyűlések és konferenciák, amelyek színvonalasak, szervezettek és munkajellegüek voltak. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy az igényes gazdasági feladatok teljesítése megköveteli a párt vezető szerepének és ellenőrző jogának további elmélyítését, a pártmunka színvonalának emelését. Ezért ügyelünk a párthatározatok következetes teljesítésére és a párt alapszabályzatának megtartására. Teljes mértékben egyetértünk a pártalapszabályzat javasolt módosításával. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a kádermunka színvonalának emelésére. Erre kihasználjuk a vezető káderek komplex értékelését, amelyet az idén hajtunk végre. Az értékelés fó kritériumának tekintjük a munkaeredményeket, és azt, milyen feltételeik vannak az új feladatok teljesítésére. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy egyes gazdasági vezetők nem elég igényesek a munkában, nem bírálják a fogyatékosságokat és problémákat. El akarjuk érni, hogy a vezetők következetesen harcoljanak a CSKP KB Elnökségének levele szellemében, a szocialista erkölcs megsértése ellen. A párt gazdaságpolitikájának céljai és feladatai, amint Strougal elvtárs is megemlítette, egész pártunk munkájában az alapvető politikai-gazdasági irányvonalat jelentik. Ezek is megerősítik, hogy a központi bizottság helyesen, elvszerűen jár el szocialista társadalmunk további fejlesztése során. Kerületünkben a 8. ötéves tervidőszakban az ipari termelést további 27 százalékkal kell növelni. Ez további szerkezeti változtatásokat, a gépipar és az elektrotechnikai ipar dinamikus fejlődését követeli meg. A nyersanyagforrásokból kiindulva arányosan kell fejlesztenünk a többi feldolgozó ágazatot is. Tudjuk, hogy ez megköveteli a mozgósítható források és tartalékok gyorsabb kihasználását, hangsúlyt helyezve a tudományos-műszaki fejlesztésre, és a nemzetközi szocialista munkamegosztásra, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kötött hosszú lejáratú megállapodások szellemében. Teljes mértékben támogatjuk Gorbacsov elvtársnak, az SZKP Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának a szovjet kommunisták XXVII. kongresszusán elhangzott szavait, miszerint a gazdasági együttműködésben a kereskedelmi kapcsolatokról át kell térni a termelés mélyebb szakosítására és kooperációjára, főleg a gépipar ágazatában. Kerületünkben jó tapasztalataink vannak az ilyen együttműködéssel kapcsolatban, fóleg a nehézgépipari vállalatoknál. Jelenleg elemezzük az egyes termelési-gazda- sági egységekben és vállalatoknál az együttműködés további elmélyítésének és bővítésének lehetőségeit. Az építkezési beruházások területén is. igényes feladatok állnak előttünk. így például korszerűsítjük az alumíniumgyártást Žiar nad Hronom- ban, a korszerűsítés jelentős gazdasági és ökológiai haszonnal jár. Az új techológia bevezetése eredményeként csaknem kétharmadával csökken a villamosenergia felhasználása és a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyisége pedig 98 százalékkal. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk ennek a jelentős akciónak a megvalósítására. A további építkezések közül megemlítjük Hačavában és Lovinobaňában a nem vastartalmú klinkerek gyártásának bevezetését, a jövesztés növelését a štiavnicai ércbányákban, az új hőerőműveket Martinban és Zvolenban, valamint a robotok és manipulátorok gyártását. A nép élelmezésében a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlesztésének távlati programjából indulunk ki. Kerületi pártszervezetünkben a kongresszus előtti időszakot az alkotó munka, a munkakezdeményezés és a kötelezettségvállalási mozgalom széles körű kibontakozása jellemezte. A kerületi pártkonferencia ismét megerősítette, mindent meg kell tenni azért, hogy a minőség és a hatékonyság váljon minden munka alapelvévé. Felelősségünk tudatában igényesen bontjuk majd le a kongresszusi határozatokat úgy, hogy minden kommunista konkrét feladatot kapjon. Tovább mélyítjük az ellenőrzés rendszerét, ami szavatolja, hogy minden területen következetesen teljesítsük feladatainkat. Kerületünk kommunistái tovább fejlesztik kommunista pártunk 65 éves történetének forradalmi hagyatékát. Jogosan büszkék vagyunk arra, hogy kerületünk munkás- és kommunista mozgalma elválaszthatatlanul összekapcsolódik ezzel a történettel, a lubochňai kongresszustól a szlovák nemzeti felkelésen keresztül egészen azokig a nagyszabású eredményekig, amelyeket a kommunista párt vezetésével elértünk. OTTO TOMÁŠÚ elvtárs, a Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati A Kelet-szlováki- ai Vasmű jelenleg Csehszlovákia legnagyobb acéltermelője és néhány bádoglemez-féleség monopolgyártója. Munkánk eredményei ezért jelentős mértékben befolyásolják nemcsak a termékeinkre épülő ágazatok tevékenységét, hanem egész népgazdaságunkét is. Hisz 1985-ben az árutermelés értéke elérte a 16 milliárd 143 millió koronát, ebből a kivitel 5 milliárd 735 millió, a nyereség 2 milliárd 85 millió koronát tett ki. Meg kell mondani, hogy fejlesztési irányzataink jelentős mértékben tükrözik a többi kohászati vállalat hasonló törekvéseit, és igyekezetünk része a csehszlovák kohászokénak. A párt XVI. kongresszusán meghirdetett stratégiai irányvonal megvalósításakor teljes mértékben tudatosítottuk, hogy fő feladatunk a minőség javítása és az lesz, hogy a bádoglemezek inno- válásával jó munkafeltételeket teremtsünk a gépiparban, és ha számottevő kivitelünk lesz, a külkereskedelemben is. Ugyancsak tudatosítottuk, hogy a kohászat különösképpen tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagigényes ágazat, és intézkedéseket kell tennünk ezek felhasználásának visszaszorítására. Több jó eredményt értünk el, s annak ellenére, hogy nem vagyunk elégedettek velük, mégis a vállalatunk által választott út helyességét bizonyítják. Az acélgyártás azonos szinten tartása mellett az ötéves tervidőszakban 32 százalékkal növeltük a nyereséget, hozzávetőleg 285 ezer tonna vasfémet és több mint 16 700 terrajoule energiát takarítottunk meg. Tízszeresére nőtt az innovált termékek aránya a termelési értéken belül, a kiváló műszaki-gazdasági színvonalú termékek volumene pedig elérte a 760 millió koronát. Amikor az évzáró taggyűlések ülésein, de üzemünk pártkonferenciáján is elemeztük, mi előzte meg ezeket a sikereket, megállapíthattuk, hogy döntő jelentőségűek voltak az emberek gondolkodásában bekövetkezett változások és a műszaki bázis korszerűsítése. Nem akarjuk idealizálni ezt a helyzetet. Hisz kollektíváink nem dolgoznak egyformán jól, a fejlődés sem mindig olyan gyors, mint amilyennek lennie kellene, de felelősségünk tudatában jelenthetjük ki, hogy a 7. ötéves tervidőszakban számottevően változott a dolgozóknak a hatékonyság kérdéseihez, a munka minőségéhez és az új technika érvényesítéséhez való hozzáállása. Nagyon sokat segített e téren az a társadalmi légkör, melyet a XVI. kongresszust követően sikerült kialakítani, de amit saját politikai- nevelő munkánk, a pártmunka új formái és az irányítás színvonalának emelése is elősegített. Ma az új technika gyakorlatban való érvényesítésével nemcsak a szakosodott részlegek foglaligazgatója koznak, hanem valamennyi irányítási szint vezető dolgozói, a politikai tisztségviselők, élenjáró munkások és általában a dolgozók is. Ennek köszönhető, hogy aránylag gyorsan sajátítjuk el az új technológiákat és az új technikát. 1985-ben fejeztük be az új kokszoló üzemegység építését, amely lehetővé teszi, hogy rosszabb szénből is jobb minőségű kokszot állítsunk eló. És ma már teljes mértékben a tervezett teljesítménnyel dolgozik. Az acélműben 1982-ben helyeztük üzembe a folyamatos acélöntődét, amely az idén a tervezettnél 130 ezer tonnával nagyobb kapacitással termel. Ez a berendezés, amelyet a Szovjetunióból vásároltunk, lényegesen növelte a termékek minőségét, és ez ideig 145 ezer tonna fémet és 3770 terrajoule tüzelőanyagot és energiá sikerült vele megtakarítani. A Szovjetunió nem csupán nálunk nem gyártott berendezéseket szállít számunkra, hanem baráti vállalatunk, a novolipecki kohókombinát lehetővé tette dolgozóink betanítását is, és értékes tapasztalatokat nyújtott, amelyek nélkül a termelés elsajátítása nálunk nem lenne olyan gyors és sikeres. 1984-ben fejeztük be a meleghengerdei gépsor korszerűsítésének harmadik szakaszát. Ma a korszerűsítés előtti időszakhoz viszonyítva évente közel 80 ezer tonna fémet takarítunk meg rajta. Javult a meleghengerdei gépsor minősége, új bádoglemezféleségek gyártásához foghattunk hozzá. Gondolom, már e néhány tény is alátámasztja a kohászat fejlődésének azon értékelését, amely a CSKP KB-nak a XVI. kongresz- szus határozatai teljesítéséről szóló jelentésében elhangzott. Valamennyi kedvező eredményt és elsajátított tapasztalatot gyarapítani szeretnénk, továbbfejleszteni, de egyidejűleg új utakat és módszereket keresni a 8. ötéves terv bonyo- , lult és igényes feladatainak teljesítéséhez. Tudjuk, hogy előrehaladásunk döntő tényezője továbbra is az ember, annak munkája és elkötelezettsége marad. Meggyőződésünk, hogy tevékenységünk valamennyi területén számottevő lépést csak akkor tehetünk előre, ha a problémák megoldásába még nagyobb mértékben vonjuk be a dolgozókollektívákat. Ezért tűztük ki célul a brigádrendszerú munkaszervezésbe és javadalmazásba bekapcsolódó kollektívák számának növelését. Mégpedig úgy, hogy 1990-ig a termelési kollektíváknak legalább a 90 százaléka dolgozzon a brigádforma alapelvei szerint. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ott, ahol alkalmazzák ezt a munkaszervezési formát, a brigádtagok jóval bírálóbb szemmel ítélik meg munkatársaikat, megszabadulnak a lógósoktól, határozottan fellépnek a munkaszervezés- és irányítás minden rendellenessége ellen, vagyis növekszik a kollektívák részvétele az irányításban. Hasonló célt követünk a prágai pártszervezet felhívására válaszoló kezdeményezésünk folytatásával, és valamennyi kollektíva részvételének elmélyítésével a fegyelemben és a vagyonvédelemben mutatkozó káros jelenségekkel szembeni harcban. A dolgozók átfogó értékelésekor (Folytatás a 6. oldalon)
