Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-15 / 88. szám, kedd

Levelezőink írják Szervezet-alapítás Komáromban (Komárno) A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezetben nem­rég megalapították a Csehszlovák Tudományos-műszaki Társaság szervezetét. A hatvanöt tagú alap­szervezetet Marian Michálek mér­nök, a fejlesztési osztály vezetője irányítja. Fő feladatuk összegyűj­teni és értékelni a tapasztalatokat és ismereteket a belkereskedelem tudományos-műszaki fejlesztés­ről, a félkész és kész áruk előállí­tásáról stb. Céljuk, a szerzett is­meretek hasznosítása és alkalma­Sztrecskó Rudolf Értékelés, mérlegvonás Szokatlan időben - délelőtt fél tízkor - gyülekeztek a vágsellyei (Šaľa) nyugdíjasklub tagjai. Érté­kelő taggyűlést tartottunk A terem rövid idő alatt megtelt Pavol Mádéi - aki 1982-től a klub megbecsült elnöke - számolt be. Elmondta, hogy a klub 1974. június 4-én alakult, s mint ilyen elsó volt a Galántai (Galanta) já­rásban. Ma már 178 tagja van. Klubunkat a Duslo vállalat szak- szervezete patronálja, s a tagság igénybe veheti a Duslo üdülőköz­pontjait. A nyugdíjasok így szá­mos kellemes napot töltöttek štiavnické Baneban és Pieš- ťanyban. Szoros baráti kapcsolatunk van a 2-es számú vágsellyei, a negye- di (Neded), a vágvecsei (Veča) és a piešťanyi klubokkal. A tagság gyakran felkeresi könyvtárunkat és szívesen vesz részt előadáso­kon. Eredményesen működik a harminctagú kulturális csoport, melynek munkáját Putyera Mária irányítja. Gyakran szerepelnek műsoraikkal a klub ünnepségein, a baráti klubokban és a Jednota fogyasztási szövetkezet rendez­vényein. Zenei kíséretről öttagú zenekara gondoskodik. Kedveltek a kirándulások, melyeket Magda Lichtnerová szervez nagy hozzá­értéssel és körültekintéssel. A tagság az elmúlt évben 854 órát dolgozott társadalmi munká­ban. összegyűjtöttünk 1782 kg papírt és 44 kg üvegcserepet. Pán Béláné Az ágazatok és termelőüzemek eredményei A Kotešovái (Žilinai járás) Egy­séges Földműves-szövetkezet- amely a legjobbak közé tartozik a Közép-szlovákiai kerületben- kertészete és szarvasmarha-te­nyészete híres a környéken. Az efsz az időjárás kedvezőtlen alakulása ellenére is igyekezett teljesíteni az elmúlt évre előirány­zott tervét. Némely ágazatban- mint például a gabonatermesz­tésben - nem sikerült teljesíteni a tervet, mivel a Vág folyó tavaszi áradása kiáztatta a vetést. A kár 111 ezer korona volt. Annál sike­resebben zárult az év a tejterme­lésben, hústermelésben, juhsajt eladásban és gyapjútermelésben. A kertészet dolgozói is kiváló eredményekkel dicsekedhetnek. Ezen ágazatokban az előirányzott tervet túlteljesítették, az évet 3 millió 800 ezer korona nyereség­gel zárták az elvárt 3 millió 095 ezer korona helyett. Ebben nagy része van az efsz-hez tartozó ká­posztasavanyító üzemnek is, mely a saját termésű káposztát dolgoz­za fel, valamint a szilvás gombóc félkészárut készítő üzemegység­nek. Gugenberger Tamás A Stavoindustria vállalat dolgozói két 46 ezer tonna gabona tárolására alkalmas magtárt (a felvételen) építenek Galántán (Galanta). A 8. ötéves tervidőszakban Trnavában, Tesárske Mlyňanyban (Nyitrai-Nitra járás) és Zlatovcéban (Trenčíni járás) készítenek még hasonló nagy befogadóké­pességű magtárakat. Oláh Gyula felvétele Munkabrigádok a szövetkezetben Hat szocialista munkabrigád dolgozik a Jánoki (Janik) Efsz- ben. Karcsák János zootechnikus irányítja a szarvasmarha-tenyész­tők birgádjának tevékenységét. Tavaly tehenenként 5557 liter tejet fejtek, s tervüket túlteljesítették. A Kassa (Košice)-vidéki járásban legjobb munkát végzett a Nagy és Molnár fejőházaspár. A juhteszénytők brigádjának tagjai - Vanyo Gyula tapasztalt juhászgazda irányításával - a bá­rányok elhullását 41-ról 38-ra csökkentették és a tervezett 578 bárány helyett hétszázat neveltek föl. A sertésgondozók brigádjának Gyarapítják tudásukat A Gyümölcstermesztők és Kert­barátok Szlovákiai Szövetségének úszori (Kvetoslavov) százhárom tagot számláló alapszervezete ta­valy háromszáznyolcezer korona értékű zöldséget adott a közellá­tásnak, de valójában a megtermett javak ennél jóval nagyobb értéket képviselnek. A tagság tevékeny­sége természetesen nem szűkül le a zöldség és gyümölcs termesz­tésére. Aktívan bekapcsolódnak a faluszépítésbe és -fejlesztésbe. Tavaiy ezer órát dolgoztak társa­dalmi munkában. A vezetőség Varsányi Gábor mérnök irányításával gondoskodik Tekeverseny A Csilizköz Efsz-ben a szocia­lista munkabrigádok tanácsa teke­versenyt hirdetett a szocialista munkabrigádok között. A szövet­kezet tekepályáján tartott verseny­be 35 szocialista munkabirgád ne­vezett be, s minden kollektívát három versenyző képviselt. így harmincöt csapat - köztük hat női - alakult. A férfi csapatok közül az első a balonyi (Baloň) javítómű­hely Nálepka kapitány szocialista munkabrigádja lett, a nói csapatok közül pedig az elnökség Béke szocialista munkabrigádja. Cafik Gusztáv a tagság szakmai továbbképzésé­ről is. Tanulmányutakat szervez kiállításokra, továbbá gondosko­dik a szakirodalom ismertetéséről és annak terjesztéséről. A jó mun­ka elismeréséért a szervezet negyven legaktívabb tagját szak­könyvekkel és hasznos kertészeti segédeszközökkel ajándékozták meg. A kistermelők az idén továbbra is gyarapítják elméleti és gyakor­lati ismereteiket, előadásokon és tanulmányi kirándulásokon vesz­nek részt. Nagyobb figyelmet szentelnek az agrokémia helyes alkalmazásának, s ezzel hozzájá­rulnak a környezetvédelemhez is. Jelentős társadalmi munkával se­gítik a polgári ügyek testülete épü­letének építését és a községfej­lesztést. Puss Rudolf hét tagja már a szocialista mun­kabrigád ezüstjelvényével dicse­kedhet. Egy anyakocától évente 18 malac helyett 20-at választa­nak el és szép eredményt érnek el a takarmány-megtakarításban is. Legjobb sertésgondozó a Beteg házaspár, Furin Margit és Potocky Erzsébet. A kertészetben tizennégytagú munkabrigád dolgozik. Vezetőjük Hodossi István fókertész. Nyolc­vanöt fóliasátorban termeltek pap­rikát. A szövetkezet gépparkját két munkabrigád húsz tagja gondoz­za. Munkájukat becsülettel végzik és Urbán László már több, a ter­melésben jól alkalmazható újítási javaslatot is benyújtott. Firtko Istvánné Korszerű gyermekotthon Nemrég még Kassán (Košice) az egytől hároméves korú gyerekek inté­zeti elhelyezése megoldatlan volt. A maga módján ezt helyettesítette a csecsemőgondozó, ahol csak egyé­ves korig lehetnek a gyerekek. Az Ural utcai bölcsőde és óvoda átalakításával létrehozott új gyermekotthon megol­dotta a gondot. A korszerűen és cél­szerűen berendezett intézményekben 52 gyermekről - főleg árvákról, esetleg hosszas kórházi kezelésen lévő anya, vagy büntetés végrehajtását töltő szülő gyermekéről - negyvenegy tagú kol­lektíva gondoskodik. A gyermekotthont a Kassai Stavoprojekt vállalat, az Acél- szerkezet-gyártó Vállalat és a Városi Építőipari Vállalat dolgozóinak segítsé­gével viszonylag rövid idő alatt hozták létre. Jolana Nováková Tevékeny állattenyésztők Értékelte tevékenységét a Du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) járásbeli kisközségben, Tárnokon (Trnávka) az Állattenyésztők Szlo­vákiai Szövetségének helyi szerve­zete. Tavaly több szakelőadást szerveztek a tagságnak, két alka­lommal naposcsibéket rendeltek az igénylőknek és 5,5 hektár terü­letet tisztítottak meg a cserjéktől és gaztól, amelyről később 9 ton­na szénát takarítottak be a szarvasmarha és nyúltenyésztök. A járvány okozta nyúlelhullás miatt értékesítési tervüket csak 68 szá­zalékra teljesítették a tagok, de a törzskönyvezett anyák száma így is hússzal növekedett. Társa­dalmi munkában 1757 órát dol­goztak és 11 új taggal gyarapodott a tagság létszáma. Idén 2270 órát dolgoznak társa­dalmi munkában és gondot fordí­tanak a fajtiszta állatok gyarapítá­sára. Lengyel István Szövetkezeti tanfolyam N. N.: Olvasóinkat az efsz hat hét idejére egy hegesztőtanfo- lyamra küldte. Ez idő alatt a szö­vetkezetben napi négy órát dol­goznak, s a munka után autóbusz- szal viszik őket a tanfolyam szín­helyére, majd este kilenckor haza. Az efsz a négy ledolgozott órát rendesen megfizeti, kifizetik a na­pidíjat (diétát), viselik a szállítás költségeit, a tanulás idejére azon­ban csak az órabérnek megfelelő keresetmegtérítést fizetnek, holott azt ígérték, hogy az átlagbérből számítják ki a megtérítés össze­gét. A résztvevők emiatt elégedet­lenek és többen mérlegelik, hogy a tanfolyamot nem folytatják. Először is azt ajánljuk, fegyel­mezetten vegyenek részt a tanfo­lyamon továbbra is, hogy megsze­rezhessék a hegesztési szakvizs­gát, amelynek alapján ilyen mun­kát is végezhetnek a szövetkezet­ben (ezért az ilyen munkáért - de nem a képzettségért! - magasabb javadalmazás illeti meg majd önö­ket.). Ellenkező esetben kitennék magukat annak a veszélynek, hogy a szövetkezet a felmerült költségeinek megtérítését követel­hetné önöktől. A tanfolyamon való részvétel lényegében szolgálati útnak is tekinthető. A tanfolyamon való részvételü­ket illetően abból kell kiindulni, hogy az efsz-ekre is vonatkozik a 140/1968. számú rendelet, amely a foglalkozásuk mellett ta­nuló dolgozók kedvezményeiről és anyagi támogatásáról szól. Mivel az adott esetben 6x45, tehát kb. 270 tanóráról van szó, külön mun­kakedvezményekre nincs igényük, igényük keletkezett azonban a na­pi kilenc és fél óra idejére járó, az átlag-keresetüknek megfelelő munkabér-megtérítésre, napidíjra és az utazási költségek megtéríté­sére. Az átlagkeresetnél figyelem­be kell venni a napi négy ledolgo­zott óráért folyósított fizetést is. Nyugdíjévek K. L.: Olvasónk 18 éves korától (1942) 23 éves koráig a szülei gazdaságában dolgozott. Télen pedig az akkori egyházi birtok er­deiben munkásként dolgozott. Mi­vel többet akart keresni, 1947-ben Csehországba ment és egy porce­lángyárban helyezkedett el. 1949- ben a községükben is megalakult az efsz-, s így 1950-tól a szövet­kezetben dolgozott. Az efsz elnö­kének javaslatára olvasónkat 1950 novemberében a járási nem­zeti bizottság mezőgazdasági osztályán alkalmazták, később pedagógiai képesítést szerzett. 1955-tól tanít és most intézi nyug­díjaztatását. Kérdésére közölték, hogy az 1942-1947 közti éveit nem szá­míthatják be (egyébként is csak az 1945. május 9. utáni idő jöhetne számításba) mivel a szülei gazda­ságában ledolgozott éveiből az 1945. május 9-től a csehországi munkába lépéséig terjedő időt csak akkor lehetne az érvényes társadalombiztosítási törvény ér­telmében beszámítani, ha a szü­lők gazdaságából a szövetkezetbe vagy mezőgazdasági, esetleg er­dőgazdálkodási üzembe ment vol­na át. Mivel olvasónk egy cseh­országi gyárba ment dolgozni és csak az efsz megalakulása után, 1950-ben jelentkezett a szövetke­zetbe, a szülei gazdaságában le­dolgozott időt az ő esetében be­számítani nem lehet. Olvasónk esetleg megkísérel­heti a társadalombiztosítási tör­vény 171. paragrafusa alapján a járási nemzeti bizottságon ke­resztül az SZSZK munkaügyi és szociális miniszteréhez intézett kérvényében a törvény merevsé­gének megszüntetése címén kérni a vitatott idő beszámítását. A ké­relméhez csatolhatja a szakszer­vezeti bizottság ajánlását is. Nyugdíjkiegészítés B. K.: Olvasónk, aki 1953-tól 1980-ig dolgozott mint a vasúti biztonsági berendezések lakato­sa, 1979-ben többszöri térdmútéte következtében részlegesen rok­kant lett, majd a következő évben teljesen rokkantnak ismerték el. Olvasónk nehezményezi, hogy a vasút elutasította a nyugdíj­kiegészítés iránti kérelmét azzal az indoklással, hogy ,,idő előtt nyugdíjazták“. Olvasónk tudomá­sa szerint az említett nyugdíjkie­gészítésre havi 200 korona ősz- szegben annak a vasúti dolgozó­nak van igénye, aki kint a szabad­ban, a pályákon végezte munká­ját. Olvasónk a jogszabály által megkívánt húsz évnél többet, hu­szonhat évet dolgozott le. A vitatott nyugdíjkiegészítést a vasút nyújtja, mint bizonyos sta­bilizációs juttatást havi 200 korona összegben 1980. január 1-től. En­nek a juttatásnak feltétele a leg­alább 20 megszakítás nélküli év ledolgozása a vasút szolgálatában (beszámítják pl. a katonai szolgá­lat és az anyasági szabadság ide­jét is). Ez a juttatás megilleti a tel­jesen rokkant dolgozókat is, ha a rokkantságuk foglalkozási be­tegség vagy üzemi baleset követ­kezménye. További feltétel az, hogy ez a juttatás csak bizonyos foglalkozások gyakorlóinak jár, például azoknak, akik közvetlenül a vasút üzemeltetésében dolgoz­tak, továbbá azoknak, akik a vas­úti forgalom biztonsága fölött őr­ködtek (mint pl. a tolatásvezetők­nek, a pályamunkásoknak, moz­donyvezetőknek, sorompókeze­lőknek stb.). Olvasónk az említett juttatást tehát csak akkor igényel­hetné, ha a rokkantsága foglalko­zási betegség vagy üzemi beleset következménye lenne. Jogszabály-értelmezés Gy. L Olvasónk nincs megelé­gedve a nyugdíjhivatal 1983. évi álláspontjával, amelynek alapján a régebben elismert közhivatali pótnyugdíj-biztosításából csupán 100 koronát számítanak be a nyugdíjába, annak ellenére, hogy ó a harmadik osztályba tarto­zó ellenálló. Olvasónk nézete sze­rint a nyugdíjhivatal helytelenül magyarázza az ő esetében az el­lenállók nyugdíjbiztosításáról szó­ló 161/1968. számú törvény 107 g paragrafusa 1. bekezdését. Olva­sónk ezt a rendelkezést úgy értel­mezi, hogy az öregségi (rokkant­sági) nyugdíján kívül igénye van az említett közhivatali pótnyugdíja folyósítására is a korábbi, maga­sabb összegben, mivel a két nyugdíj összege az ó esetében nem haladta meg a 2500 koronát. A nyugdíjhivatal olvasónk pa­naszát joggal utasította el. Utaltak a 101/1964. számú társadalom- biztosítási törvény 125. §5. be­kezdésére, amely szerint az emlí­tett rendelkezés 1-4. bekezdései értelmében a közhivatal és egyéb pótbiztosítási juttatásokat a nyug­díj összege szerint különböző összegben az öregségi illetve a rokkantsági nyugdíjba olvasztja be a törvény, és a jövőt illetően ezt már egységes nyugdíjnak tekint­jük. így olvasónk esetében ennek az egyesített nyugdíjnak az összege 1100 korona lett. Ezen a jogi helyzeten semmit sem változtathatott az ellenállók nyugdíjellátásáról szóló 161/1968. számú törvény olvasónk által is idézett 107 g §-a, mivel az idézett rendelkezések szerint az egyesí­tett nyugdíjak 1964. október 1-től a törvény által megállapított összegben már egységes nyugdíj­nak számít. Olvasónknak a 161/1968. szá­mú törvény szerinti emelésen kívül más beszámítható nyugdíjra igé­nye nem keletkezett. Az említett egyesítés ellen semmiféle felleb­bezésnek helye nem volt és ma sincs. Dr. F. J. ÚJ SZÚ 6 1986. IV. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom