Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám, kedd
(Folytatás az 1. oldalról) ellenére folytatja nukleáris kísérleteit - ezt a mostani akcióját a Szovjetuniónak címzett demonstratív felhívásként fogjuk fel, de nemcsak hozzánk, hanem az egész világhoz, valamennyi néphez, így az amerikai néphez intézett felhívásként tekintjük. A jelenlegi helyzetben, amikor is a világban egész hegyek halmozódtak fel nukleáris robbanóanyagból, az atomkísérletek leállításának kérdése óriási jelentőségű. Ez természetes. Először - az atomkísérletek leállítása a legreálisabb utat jelenti ahhoz, hogy elérjük a lázas fegyverkezés leállítását. E kísérletek nélkül lehetetlen nemcsak az atomfegyverek tökéletesítése, hanem új fajtáinak kifejlesztése is. Tömören mondva, ha az Egyesült Államokkal és más atomhatalmakkal megállapodnánk az atomkísérletek leállításáról, ezzel elmozdulhatna a holtpontról a nukleáris leszerelés folyamata. És tovább: a kísérletek folytatása hatalmas és jelenleg talán még teljesen fel sem tárt károkat okoz a természetben, az életkörnyezetben, amelyben élünk. Talán nem érezzük kötelességét annak, hogy törődjünk közös otthonunkkal? És nemcsak magunkéval, hanem gyermekeinkével és unokáinkéval is. Végsösoron pedig e nem köny- nyű dologban nem kell kezdeni a nullától. Megtettünk már bizonyos utat és közös tapasztalatokat szereztünk. Arra gondolok, hogy már több éve nem hajtunk végre légköri, víz alatti és szárazföldi kísérleteket. A világűrben sem került sor nukleáris robbantásra. A Szovjetunió éppen e körülményekre való tekintettel mérlegelt minden mellette és ellene szólót és nyolc hónappal ezelőtt, Hirosima és Nagaszaki tragédiájának 40 évfordulóján rendkívül fontos kezdeményezést tett - javasolta a katonai és békés célú nukleáris robbantások leállítását. Felhívással fordult az Egyesült Államokhoz és más atomhatalmakhoz, hogy kövessék példáját és lépjenek a nukleáris leszerelés útjára. Már szóltam arról, hogy számunkra nem volt könnyű ennek a döntésnek a meghozása, az állandóan feszült nemzetközi helyzet miatt. Úgy is mondhatnám, hogy ehhez a lépéshez szükség volt annak a felelősségnek a megértésére, amely az atomhatalmak A Szovjetunió újabb lehetőséget nyújt az USA-nak a felelősségteljes válaszra kormányaira hárul, s emellett elengedhetetlen volt a politikai jóakarat is. A szovjet vezetés e döntés meghozatalakor élvezte népének támogatását, amely jól ismeri a béke árát, s őszintén szorgalmazza megőrzését és megszilárdítását, valamint az együttműködést minden néppel. Ennél a lépésnél abból a mély meggyőződésből indultunk ki, hogy a nemzetközi helyzet alakulása olyan szakaszhoz érkezett, amely nemzetközi biztonsági kérdésekben új hozzáállást követel meg. Jelenleg, a nukleáris űrkorszakban nem gondolkodhatunk a múlt kategóriáiban. Mindenkinek végre meg kell értenie, hogy minden alapjaiban változott meg. Jelenleg már nemcsak a béke megőrzéséről van szó, hanem az emberiség túléléséről is. Tulajdonképpen ezek az atomkísérletekre elrendelt egyoldalú moratórium-döntésünk motívumai. A Szovjetunió jóakaratot tükröző lépése - és ezt nagy megelégedéssel kell leszögeznem-világszerte megértést és széles korú egyetértést váltott ki. Akciónkat nagyra értékelték minden ország dolgozói - kommunisták és szociáldemokraták, liberálisok és konzervatívok, keresztények és muzulmánok, számos társadalmi szervezet, jelentős politikusok, a tudományos és a kulturális élet képviselői és egyszerű emberek milliói is. Milyen magatartást tanúsított a másik fél? Az Egyesült Államok kormányzatára gondolok. Formálisan helyesli az atomfegyverek megsemmisítését. Nem kevés erre vonatkozó nyilatkozatot tett. A gyakorlatban azonban ismét szakadék tapasztalható szavai és konkrét politikája között. Az Egyesült Államok kormányzata semmibe véve a Szovjetunió felhívását és példáját, valamint az amerikai nép és más népek sürgető követeléseit, folytatta az atomkísérleteket. Bizonyos fokú reményeket fűztünk az Egyesült Államok elnökével megtartott genfi találkozónkhoz és szerettünk volna vele megállapodni ebben az kérdésben is. önök is emlékeznek rá, hogy mindkét fél ott közös, ígéretes nyilatkozatot tett az atomháború megengedhetetlenségéről, arról, hogy ilyen háborúnak nem lehet győztese és arról, hogy a felek nem törekednek nukleáris fölényre. A genfi találkozó eredményei arra késztettek bennünket, hogy a jóakarat újabb jeleként ez év március 31 -ig meghosszabbítsuk a moratóriumot. Ezzel a gyakorlatban erősítettük meg felelősségteljes hozzáállásunkat a két nagyhatalom vezető képviselőinek párbeszédéhez és reméltük, természetesen, ho§y az Egyesült Államok kormányzata felelősségteljes lépésekre szánja el magát. Gondolom, önök igazat adnak nekem abban, hogy az atomfegyverek felszámolásának konkrét reális programját tartalmazó ez év január 15-én tett nyilatkozatunk újabb bizonyítéka a nukleáris szembénállás felszámolását célzó szándékainknak. Amikor ezt a lépést elhatároztuk, határozottan nem azt tartottuk szem előtt, hogy - amint ilyen esetekben újságírók .mondani szokták - még több „propagandapontot“ gyűjtsünk, hogy a másik felet félrevezessük vagy letromfoljuk. Az ilyen hozzáállást a jelenlegi sürgető problémákhoz megengedhetetlennek tartjuk. A mi magatartásunk a szovjet néppel és a többi néppel szembeni felelősségünkből, az atomháborús veszély elhárításáért, a béke megszilárdításáért és megőrzéséért viselt felelősségünkből indult ki. Hat el nem kötelezett ország vezető képviselői - a nemzetközi közvéleményben tapasztalt túlsúlyban levő nézetekkel összhangban - februárban felhívást intéztek a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőihez, hogy a következő szovjet-amerikai csúcstalálkozóig tartózkodjanak az atomkísérletektől. Mi erre pozitívan válaszoltunk. Az lett volna természetes, ha az Egyesült Államok kormányzata konkrét tettekkel támogatja a Szovjetunió kezdeményezését és eleget tesz a népek elvárásainak. Hiszen végső soron éppen tetteivel erősíthette volna meg Genfben tett nyilatkozatait is. Ez azonban nem történt meg. Mindebből az következik, hogy az Egyesült Államokat kormányzó csoport a katonai-ipari körök érdekeit előnyben részesítette az egész emberiség és saját népének érdekeivel szemben. Rendkívül fontos azonban az is, hogy miként teszi ezt: demonstratívan, öntelten, a világszervezet álláspontjának a semmibe vételével. Realitás érzéktől mentesen, fele- lősségtelenül! Egyre világosabban beigazolódott, hogy az Egyesült Államok kormánykörei továbbra is a militarista irányvonalat valósítják meg, erőfölényre törekszenek, hogy diktálhassanak más országoknak és népeknek. Az egész világba szétkürtölik ugyanakkor, hogy éppen ilyen módon próbálnak hatni a Szovjetunió politikájára is. Mit lehet minderre mondani? Ezek tisztességtelen eszközöket igénybe vevő törekvések. Országunkkal szemben korábban sem sikerült senkinek sem az erő pozíciójából fellépni, s jelenleg ez egyszerűen nevetséges. Más országok népeit is egyre határozottabban visszautasítják a diktátum politikáját a nemzetközi kapcsolatokban, amely már elavult. A szovjet vezetés előtt most felmerült a bonyolult kérdés: hogyan reagáljon az USA ilyen magatartására? Álláspontunk világos. Meggyőződésünk, hogy a világ felelősségteljes döntés időszakához érkezett. Igen, a felelősségteljes döntések korszakába. Nem térünk el a béke megőrzését és megszilárdítását célzó politikánktól, amelyet teljes határozottsággal az SZKP XXVII. kongresszusa is megerősített. A szovjet állam népének akaratával összhangban továbbra is az általános biztonság garantálására törekszik. Ezt tartjuk szem előtt változatlanul és emellett együttműködünk minden országgal és néppel. Ami egyoldalú moratóriumunkat illeti, elmondhatom, hogy változatlanul 1986. március 31-ig érvényes. Amint már közöltük, e dátum után sem hajtunk végre nukleáris robbantásokat, ha az Egyesült Államok is így jár el. Még egy lehetőséget adunk az USA kormányzatának a felelősségteljes döntés meghozatalára, az atomkísérletek beszüntetésére. Ellenkező esetben a Szovjetunió felújítja a kísérleteket. Ennek teljesen világosnak kell lennie. Sajnáljuk, de kényt elenek leszünk így cselekedni, mivel nem áldozhatjuk fel sem saját biztonságunkat, sem szövetségeseink biztonságát. Mindezt azért hangsúlyozom, hogy e kérdésben minden teljesen világos legyen. Ezzel párhuzamosan azt is ismét aláhúzom, hogy legfőbb célkitűzésünk változatlanul a lázas nukleáris fegyverkezés leállítása. A legegyszerűbb,-legvilágosabb és leghatékonyabb ehhez vezető lépés az atomrobbantások leállítása lenne. Javasoltuk, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról, beleértve az ellenőrzés kérdéséről folyó tárgyalásokat is. A Szovjetunió számára elfogadható minden változat - a kétoldalú szovjet-amerikai tárgyalások, a háromoldalú tárgyalások Nagy- Britannia bevonásával és sokoldalú megbeszélések a genfi leszerelési konferencia keretében. Most arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyzet halaszthatatlan tárgyalásokat követel. Mindeddig nem késő még a lázas nukleáris fegyverkezés leállítása. Szükséges az első jelentős ez irányú lépés. Ilyen lépés lehetne minden ország részéről az atomkísérletek leállítása, elsősorban a Szovjetunió és az USA részéről, de a többi atomhatalom vonatkozásában is. E feladat teljesítésének - amely minden nép sorsát érinti - óriási jelentőséget tulajdonítunk. Kész vagyok már a legközelebbi időben találkozni Reagan elnökkel Londonban vagy Rómában, vagy más európai fővárosban, amely hajlandó lesz fogadásunkra, hogy ott megállapodjunk erről a kérdésről, s nem látok semmilyen áthidalhatatlan politikai vagy műszaki akadályt. Kellő politikai jóakaratra és közös felelősségünk megértésére van szükség. Javaslom, hogy találkozzunk, folytassunk eszmecserét erről a rendkívül sürgető kérdésről és adjunk utasítást a vonatkozó szerződések előkészítésére. Bízunk abban, hogy a Szovjetuniónak ezt a javaslatát az Egyesült Államok elnöke, az európai, ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok és az egész világ kellőképpen értékeli és helyesen fogja fel. Az idő sürget. A szovjet nép nevében felhívással fordulok az amerikai néphez és kormányzatához, valamennyi ország népeihez és kormányaihoz, hogy aktívan, konkrét tettekkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy az atomrobbantások betiltása valóság legyen, hogy az államközi kapcsolatok állandó elvévé váljon. Az emberiség útkereszteződéshez érkezett el, amely maximális felelősségtudatot követel meg. A nukleáris fegyverkezés következményei veszélyesen kiszámíthatatlanokká válhatnak. Közösen kell fellépnünk. Ez egyaránt vonatkozik minden államra és minden egyénre. Ezt szerettem volna, kedves elvtársak, önöknek tolmácsolni mai találkozónk alkalmából. (Folytatás az 1. oldalról) meg az elért eredményekkel gondoskodjunk arról, hogy a bírálat és az önbírálat pártunkban mindig polgárjoggal rendelkezzék, határozottabban oldjuk meg a problémákat, szilárdítsuk a néppel való kapcsolatot, s ne tűrjünk meg semmit, ami árt a párt és a szocializmus jóhírének.“ A XVII. kongresszus a legnagyobb figyelmet szocialista társadalmunk belső fejlődése kérdéseinek szentelte, átgondolt programmal vértezte fel a pártot és a társadalmat. A tanácskozás legfontosabb eredménye a gazdasági, szociális és társadalmi fejlődés meggyorsítását célzó stratégiai irányvonal elfogadása, mindenekelőtt a tudományos- műszaki haladás eredményeinek intenzív érvényesítése alapján. Ez a stratégia határozza meg a párt fő irányvonalának tartalmát az elkövetkező időszakban. Társadalmunk fejlesztése meggyorsításának szükségessége, a népgazdaság teljesítőképességének és hatékonyágának lényeges fokozása - mindez olyan kulcsfontosságú kérdés, amelyet a fejlődés jelenlegi szakaszában belpolitikai és nemzetközi szempontból velünk szemben támaszt. Ennek érdekében hatékonyan mozgósítani kell anyagi és szellemi potenciálunkat. A CSKP Központi Bizottságának politikai beszámolója is hangsúlyozta, hogy: ,,Az ebből eredő feladatokat egész forradalmi jellegükben kell értelmeznünk, olyan fő harci területként, ahol a szocializmus további sikereiről döntünk majd.“ A kongresszusi dokumentumok az elkövetkező tizenöt évre célul tűzik ki, hogy a nemzeti jövedelmet több mint a kétharmadával kell növelni a termelés anyag- és energiaigényességének lényeges csökkentésével, és a társadalmi munkatermelékenységét csaknem kétharmadával kell növelni. Csak így lehet létrehozni a szükséges forrásokat, hogy a lakosság személyi fogyasztása legalább felével növekedjen. Az elkövetkező időszakban a társadalmi fogyasztás további növekedésével, másfél millió lakás építésével és korszerűsítésével, a környezetvédelmi problémák határozott megoldásával számolunk. Ez állampolgáraink anyagilag és szellemileg gazdagabb életének, továbbá élet- és munkafeltételei javításának biztosítását jelenti majd, továbbá újabb lépést a szocialista elveknek megfelelő életmód kialakítása felé. Közös erővel a XVII. kongresszus programjának teljesítéséért Ezzel létrejönnek az ország védelmi képességének a biztosításához szükséges elengedhetetlen eszközök is. A XVII. kongresszuson elfogadott program összhangban van reális lehetőségeinkkel, megfelel a dolgozók alapvető érdekeinek és vágyainak, teljes mértékben egybeesik a forradalmi és haladó erőknek Földünkön a boldog élet és tartós béke biztosítására irányuló törekvéseivel. A kongresszus arra kötelezte a kommunistákat, hogy magasabb szintre emeljék a párt politikai-szervező és ideológiai munkáját, hogy tökéletesítsék a párt és gazdasági szervek, politikai rendszerünk valamennyi összetevőjének tevékenységét, hogy olyan eljárásokat, módszereket és. munkastílust válasz- szanak, amelyek garantálják a kitűzött célok teljesítését. A párt tudatában van annak, hogy nem élhet csupán a múltban szerzett politikai tőkéből, hogy állandóan fel kell újítania a dolgozóknak a politikájába vetett bizalmát, mégpedig a jelenlegi problémák és a programcélok teljesítése alapján. A kongresszusi szónoki emelvényén elhangzott, hogy pártunk következetesen folytatja reális, becsületes és nyitott politikáját. Csehszlovákia Kommunista Pártja hatalmas politikai erő. Jelenleg 1 millió 675 ezer tagja és jelöltje van, akik a társadalom életének valamennyi területén tevékenykednek. Megszilárdult a párt munkások alkotta magva - a munkások a szövetkezeti tagokkal együtt a tagság több mint ötven százalékát alkotják. A párton belül formálódik az ifjú gárda - egy- harmadát a 35 évnél fiatalabb kommunisták alkotják. A CSKP KB politikai beszámolója hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság egyik legfontosabb feladatának tekinti a párt egészséges gyarapodását, a tagállomány jobb minőségéről való további gondoskodást, a szociális és életkor szerinti összetétel javítását, politikai és eszmei egységének megszilárdítását, erkölcsi befolyásának fokozását. A párt forradalmi, tiszta jellegének, a kommunisták jó hírnevének megőrzése: ez pártunk történetének legfontosabb hagyatéka közé tartozik, azon leglényegesebb következtetések sorába, amelyeket a hetvenes évek végén a válságos időszakból vontunk le. E tekintetben jelentősek a párt alapszabályzatában a kongresszuson jóváhagyott módosítások. Ezek célja hozzájárulni ahhoz, az alapszabályzat megfeleljen korunk új követelményeinek, hogy a párt hatékonyabban juttathatja érvényre vezető szerepét, hogy növekedjen a pártszervek és -szervezetek, valamint minden kommunista avantgarde szerepe és felelőssége, hogy erősödjön a párt ellenőrző funkciója. A kongresszus hangsúlyozta, hogy a feladatok sikeres teljesítésének döntő feltétele a politikai érettség, a szakmai felkészültség, az emberek erkölcsi és jellembeli tulajdonságai. Csakis olyan vezető beosztású dolgozó tud jól eleget tenni kötelességeinek, aki az új igényekre, önállóan és alkotóan képes reagálni, gondolkodik, mer felelősséget vállalni, igényes magával és mással szemben, következetesen és érzékenyen viszonyul az emberekhez. Ebben rejlik a lenini munkastílus lényege. Felelősségteljes tisztségekben arra alkalmas személyeknek kell dolgozniuk, legyenek ezek akár kommunisták, akár pártonkívüliek vagy más politikai pártok tagjai. Korunk megköveteli, hogy bátrabban emeljünk ki tehetséges, jó képességű kádereket, és összekapcsoljuk a tapasztalt dolgozók szakmai érettségét a fiatalok lelkesedésével és alkotókedvével. A kongresszus ismét rámutatott arra, hogy a CSKP politikájának tartós irányvonalai szocialista demokrácia fejlesztése és tökéletesítése, a dolgozók fokozottabb mértékű bevonása az állami és közügyek irányításába. A szocialista demokrácia magasabb szintjének elérése elsősorban a Nemzeti Frontban tömörült szervek és szervezetek, nemzeti bizottságok, képviseleti testületek tevékenységének bővítését jelenti, amelyekben érvényre jutnak, érlelődnek és elmélyülnek a lenini értelemben vett szocialista népi önigazgatás elemei. A párt az elkövetkező időszakban elvi jelentőséget tulajdonít a szocialista állam fejlesztésének és megszilárdításának. Továbbra is ügyel arra, hogy az állam föderatív elrendeződése és ennek tökéletesítése alapján tovább szilárduljon nemzeteink és nemzetiségeink testvéri együttélése és együttműködése, hogy tovább bővüljön az egész csehszlovák társadalom internacionalista egysége. Az egységes gazdasági komplexum megszilárdítását kell szem előtt tartanunk mindkét nemzeti köztársaság sokoldalú fejlesztése és forrásainak s kezdeményezéseinek kiaknázása mellett. Az elkövetkező időszak feladataival szorosan összefügg a politikai-nevelő és ideológiai munka. Ennek szilárd része a világnézeti, erkölcsi és munkára való nevelés tartós irányvonala. Pártunk saját erejébe, munkásosztályunk és népünk erejébe vetett szilárd hittel kezd hozzá a XVII. kongresszus határozatainak a teljesítéséhez. Hatvanöt éves történelme alatt a párt nem egy nehéz küzdelem élén állt, és mindig tisztességgel helytállt. Pártunk feledhetetlen vezetője, Klement Gottwald elvtárs a párt IX. kongresszusán úgy fogalmazott, hogy „nem ismételhetjük elégszer, hogy mit is jelent a párt. A párt nélkül nem jött volna létre a népi demokratikus köztársaság. A párt a biztosítéka annak, hogy nem térünk le a szocializmushoz vezető útról.“ Pártunk mindennemű tevékenységében a dolgozó nép, annak jólétének, a haladás és a béke ügyének szolgálatát tartotta és tartja szem előtt. A párt tevékenységével, vezető szerepével elválaszthatatlanul összefügg társadalmunk további dinamikus fejlődése. Ebben pártunk az emberek aktivitásának fokozódására, alkotó erejük kibontakoztatására és érvényesítésére támaszkodik. A párt és a nép szoros kapcsolata a kongresszuson elfogadott program sikeres teljesítésének elengedhetetlen feltétele. Jogosan hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs kongresszusi zárszavában, hogy a XVII. kongresszus programja megfelel dolgozóink vágyainak, szükségleteinek és létérdekeinek. „Meggyőződésünk - fűzte hozzá -, hogy sajátjaként fogadja el a Nemzeti Front, egész népünk programjává válik, s teljes támogatását fogja élvezni a közelgő választásokon, valamint terveink teljesítése során mindennapi munkánkban. -RpÚJSZÚ 2 1986. IV. 1.