Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám, szerda

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fó irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedó időszakra ÚJ SZÚ 13 1986.111.12. (Folytatás a 12. oldalról) Korszerűsíteni kell az öntözőrendszere­ket és az ötéves tervidőszak alatt 35 ezer hektárnyi öntözött földterületet kell meg­művelés alá vonni. A Türkmén SZSZK-ban 20-23 szá­zalékkal kell bővíteni az ipari termelést. A műtrágyagyártást 2,6-szorosára, a gáz- kitermelést 86 milliárd köbméterre kell nö­velni. Intenzívebbé kell tenni a kőolaj- és földgázlelőhelyek kutatását. Gyorsított ütemben kell fejleszteni az elektroenergeti- kát, a könnyű- és élelmiszeripart, valamint a gépgyártást. Be kell fejezni a mari vízie­rőmű építését, Csardozsouban mielőbb üzembe kell helyezni a kóolajfeldolgozót, Tasauzban meg kell kezdeni a grafitelekt­ródákat gyártó üzem első részének, a ta­padószén-termékek türkmén üzemének és a kálimtartalmú műtrágyák közép-ázsiai üzemének építését. A kelet-türkméniai te­rületi-termelési komplexum kialakítása ér­dekében folytatni kell a kutató és a tervező munkát. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-14 százalékkal kell növelni. 1990-re 398 ezer tonnára kell emelni a gyapotszáltermelést, ebből 108 ezer ton­nára a finomszálú gyapotfajták termelését, 900 ezer tonnára a zöldség- és tökfélék termését, 120 ezer tonnára (vágósúlyban) XIII. A külgazdasági kapcsolatok fejlesztése Sokoldalúan tökéletesíteni és gazdagí­tani kell a gazdasági együttműködést a testvéri szocialista országokkal, a KGST- tagállamok legfelsőbb szintű gazdasági ér­tekezlete határozatainak következetes megvalósítása alapján. Biztosítani kell a szocialista gazdasági integráció lehető­ségeinek jobb kihasználását, a legfonto­sabb gazdasági feladatok teljesítése, a szocialista közösség országai egységé­nek és összeforrottságának, s a világban elfoglalt helyük megszilárdítása során. A testvéri országokkal együtt a KGST keretében és kétoldalú alapon is egyeztetni kell a gazdasági és tudományos-műszaki politikát, a kulcsfontosságú problémák kö­zös, hatékony megoldása érdekében a tu­domány, a technika, az ipar, a mezőgazda­ság, a környezetvédelem, a közlekedés és a beruházások területén, valamint a gyár­tásszakosítás és a termelési kooperáció fejlesztése új formáinak és lehetőségeinek feltárása, a kölcsönösen előnyös kereske­delem és az együttmüködés más formái­nak bevezetése érdekében. Nagyobb mér­tékben kell egyeztetni a gazdasági és tár­sadalmi fejlesztési terveket. A KGST többi tagországával együtt továbbra is internaci­onalista segítséget kell nyújtani a Vietnami Szocialista Köztársaságnak, a Kubai Köz­társaságnak és a Mongol Népköztársaság­nak a társadalmi termelés fejlesztésének meggyorsítása és hatékonyságának foko­zása, valamint a nemzetközi munkameg­osztásban való szélesebb körű részvéte­lük érdekében. Következetesen végre kell hajtani a KGST- tagországok 2000-ig szóló tudományos- múszaki haladásának közös komplex programját. Szélesebb körben kell fejlesz­teni a KGST-tagországok kooperációját, a korszerű technika, technológiák és anya­gok kifejlesztése és felhasználása terén, figyelembe véve az együttesen kidolgozott megoldásokat. Ebbe a tevékenységbe ak­tívabban be kell vonni az egyesüléseket és vállalatokat, többek között a testvérorszá­gok vállalatai közvetlen termelési kapcso­latainak fejlesztése, s úgyszintén a közös vállalatok építése útján. Sokoldalúan kell emelni a kölcsönösen szállított termékek műszaki-gazdasági színvonalát és minő­ségét. A KGST-keretében bővíteni kell a szabványosítást és az unifikációt. A KGST-tagországaival együtt biztosíta­ni kell több nagy objektum: a Jamburgtól XIV. A népgazdaság irányításának tökéletesítése a hús, 380, ezer tonnára a tej, 309 millió darabra a tojástermelést, 14-15 ezer ton­nára a gyapjú ós 5,3 millió tonna takar­mányozási egységre a takarmányterme­lést. öt év alatt 100 ezer hektár öntözött területet kell megművelés alá vonni. Foly­tatni kell a vízgazdálkodási építkezéseket és a Kara-Kum csatorna övezetében a földterületek komplex kihasználását. Az Észt SZSZK-ban 13-16 száza­lékkal kell bővíteni az ipari termelést a pa- lakófeldolgozó ipar, az elektronikai ipar és a műszergyártás gyorsabb növekedésével. Bővíteni kell a kulturális és a háztartási cikkek termelését. Kuremjajában meg kell kezdeni a palakóbáriya kiépítését. Be kell fejezni a novotallinni tengeri kikötő építését. Meg kell kezdeni a Viresi-Tallinn gázveze­téket. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-14 százalékkal kell emelni. 1990-re 4,4 millió tonna takarmányozási egységre kell emelni a takarmányterme­lést, 245-250 ezer tonnára (vágósúlyban) a hús és 1,4 millió tonnára a tej termelését. Fejleszteni kell az alacsony vágósúlyú ser­tések tenyésztését, öt év alatt le kell csa­polni 85 ezer hektár - az átlagosnál ingo­ványosabb - mezőgazdasági földterületet. a Szovjetunió nyugati határáig vezető tá­volsági gázvezeték, az atomerőművek és nukleáris fűtőerőművek, a Krivoj-Rog-i oxi­dált ércek kitermelő és dúsító kombinátja, a Kaszpi-síkság kőolaj és földgáz lelőhe­lyei kihasználásának és a közösség tagor­szágai egyesített energetikai rendszere to­vábbi bővítésének megvalósítását. Végre kell hajtani a közösen kidolgozott intézke­déseket a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére, a könnyű- és élel­miszeripari vállalatok új technikával való ellátására, az élelmiszerek és a fogyasztá­si iparcikkek kölcsönös szállításának bőví­tésére. Meg kell valósítani a testvéri orszá­gokkal egyeztetett intézkedéseket a fűtőa­nyagok és nyersanyagok ésszerű kihasz­nálására és a velük való sokoldalú takaré­kosságra, a termelés energia- és anyag­igényességének a csökkentésére és az új energiaforrások kihasználására. Bővíteni kell és meg kell szilárdítani a gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat azok­kal a szocialista országokkal, amelyek nem tagjai a KGST-nek és tökéletesíteni kell az együttműködés formáit ezekkel az orszá­gokkal. Tovább kell bővíteni az együttműködést a fejlődő országokkal. Segítséget kell nekik nyújtani az ipari és energetikai objektumok építésében, a közlekedés fejlesztésében, a mezőgazdaság gépesítésében és az ön­tözés fejlesztésében, továbbá a nyers- anyag- és fűtőanyagkészletek geológiai feltárásában, a káderek képzésében és más területeken. Segítséget kell nyújta­ni ezeknek az országoknak abban, hogy bevonhassák természeti kincseiket a ter­melésbe, növelhessék piaci forrásaikat, segíteni kell nemzeti gazdaságuk kiépíté­sét és fejlesztését és előrelépésüket a füg­getlenség és a fejlődés útján. Folytatni kell a megállapodott hosszú távú kereskedel- mi-gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok programjainak a következetes megvalósítását ezekkel az országokkal. Kölcsönösen előnyös és egyenjogú ala­pon fejleszteni kell a stabil kereskedelmi­gazdasági és tudományos-múszaki kap­csolatokat az érdekelt kapitalista országok­kal és tökéletesíteni kell a vqjük folytatott együttműködés formáit. Javítani kell a külkereskedelem szerke­zetét, mindenekelőtt a gépek, berendezé­sek és más magas szinten kivitelezett termékek exportjának a növelésével. Tovább kell tökéletesíteni a nép­gazdaság irányítását. Komplex mó­don fejleszteni kell az irányítás és a gaz­dálkodás rendszerét, amelynek biztosítani kell a tervezés, a gazdasági eszközök és az ösztönzők, valamint az irányítás szerve­zeti struktúráinak szerves egységét és hatékony összhangját. Ezt a rendszert a termelés fejlesztése intenzív tényezőinek kihasználására való határozott áttérésre, a tudományos-műszaki haladás meggyor­sítására és a társadalmi struktúra minél teljesebb kielégítésére kell orientálni. A 12. ötéves tervidőszakban a gazdaság valamennyi ágazatának át kell állnia az új gazdálkodási módszerekre. A népgazdaság irányítása során követ­kezetesen tökéletesíteni kell a demokrati­kus centralizmust, amely ötvözi az egysé­ges központi vezetést, a gazdálkodás vala­mennyi szintjén megvalósuló kezdemé­nyezéssel, alkotó aktivitással és nagyfokú felelősségtudattal. A dolgozókat jobban be kell vonni a termelés irányításába. A népgazdaság irányításában meg kell erősíteni a centralizmus elvét, a gazda­ságirányítás legfelsőbb szintjén az erőfe­szítéseket mindenekelőtt a társadalmi és gazdasági fejlesztés legfontosabb problé­máinak a megoldására, a kulcsfontosságú tudományos-műszaki feladatok megvaló­sítására, valamint az egyesülések és válla­latok munkájához szükséges lehető leg­jobb feltételek létrehozására kell összpon­tosítani. Emelni kell az ágazati irányító szervek tevékenységének színvonalát. Bővíteni kell a szövetségi és autonóm köztársaságok minisztertanácsának, a né­pi képviselők tanácsainak jogkörét és nö­velni kell felelősségüket a gazdasági és társadalmi fejlesztést érintő kérdések idő­ben történő helyes megoldásáért. Biztosítani kell a dolgozókollektívákra vonatkozó szovjet törvény rendelkezései­nek következetes megvalósítását, azok sze­repének a növelését a tervek előkészítésé­ben, valamint a termelési-gazdasági és szociális jellegű feladatok teljesítésében. Átfogóan meg kell szilárdítani a gazdál­kodás szocialista stílusát, amely olyan fon­tos lenini követelményeken alapul, mint a politikai és a gazdasági irányítás egysé­ge, a magasfokú szervezettség, a tettre­készség, a hozzáértés, a fegyelem és a személyes felelősség minden kijelölt fel­adatért. A káderekkel, mindenekelőtt az irányí­tásban dolgozókkal szemben állandóan növelni kell az igényességet. A dolgozók értékelésekor elsősorban a termelési és tudományos-műszaki feladatok teljesítésé­hez való személyes hozzájárulásukból, er­kölcsi-politikai tulajdonságaikból és a mun­ka megszervezésére való képességükből kell kiindulni. Meg kell szilárdítani a szocialista törvé­nyességet, és jogrendet, határozottan kell harcolni a reszortérdekek és a lokálpatrio­tizmus minden megnyilvánulása ellen. Megengedhetetlen a bürokrácia, a kicsi­nyes parancsolgatás, valamint az egyesü­lések és vállalatok, a kolhozok és szovho­zok gazdasági tevékenységének indoko­latlan szabályozása. Javítani kell a terve­zés és a gazdálkodás terén szerzett leg­jobb tapasztalatok cseréjét a KGST-tagor- szágokkal. * Növelni kell az alapvető termelé­si egységek szerepét a tudományos­termelési és termelési egyesülések, válla­latok szerepét, s emellett biztosítani kell jogaik és kötelességeik szerves egységét. Jelentős mértékben bővíteni kell az egye­sülések és vállalatok gazdasági önállósá­gát, lehetőségeiket a műszaki korszerűsí­tésre, valamint a termelés és a tervezés tökéletesítésére. Növelni kell az egxesülések és vállalatok gazdasági felelősségét a munka eredmé­nyeiért, a szerződéses kötelezettségek tel­jesítéséért, minden forrás jobb kihasználá­sáért. Arra kell törekedni, hogy a gazdasági mechanizmus a dolgozókollektívákat maxi­mális mértékben a termelés növekedési ütemének a meggyorsítására és haté­konyságának fokozására, az új technika és a haladó tapasztalatok bevezetésére, a technológia és a munkaszervezés állan­dó tökéletesítésére és a kiváló minőségű áruk termelésére orientálja. Javítani kell a műszaki ellenőrzést végző osztályok munkáját. Biztosítani kell azoknak az eszközöknek a következetes függőségét a gazdasági tevékenység végeredményétől, melyeket az egyesülések és vállalatok a termelés fejlesztésére, a munka jutalmazására és a szociális kérdések megoldására kapnak. A dolgozókollektíváknak nagyobb önálló­ságot kell nyújtani azoknak az eszközök­nek a felhasználásához, amelyek-az egye­süléseknél és vállalatoknál maradnak a termelés fejlesztése és a szociális fela­datok teljesítése céljából. Előnyben része­sítve kell kiutalni a szükséges anyagi­műszaki forrásokat azokra az akciókra, melyeket az egyesülések és vállalatok alapjaiból, valamint bankhitelekből valósí­tanak meg. Tökéletesíteni kell a szocialista verseny formáit és szervezését, s azt a kiemelkedő munkaeredmények elérésére kell irányí­tani. Emelni kell a tervezés tudomá­nyos színvonalát. Erősíteni kell befo­lyását az ország társadalmi-gazdasági fej­lesztésének meggyorsítására, a társadalmi termelés progresszív szerkezetének kiala­kítására, a társadalmi termelés intenzifiká- lására, kiegyensúlyozott és arányos fej­lesztésére, a termelési és tudományos- műszaki potenciál hatékony kihasználásá­ra. Meg kell tennünk a szükséges intézke­déseket arra, hogy a tervfeladatok a tudo­mányos-műszaki haladás eredményeiből induljanak ki, biztosítsák valamennyi ága­zat fejlesztését az új technika és technoló­giák széleskörű alkalmazásával. Meg kell szilárdítani a hosszú távú prog­nózisok, valamint a távlati és a folyamatos tervezés kapcsolatát. Szélesebb körben kell alkalmazni a tervezés automata rend­szerét és biztosítani kell ezek összhangját az ágazatok és reszortok automata irányí­tási rendszereivel. Valamennyi szinten növelni kell az öté­ves tervek szerepét a gazdasági tevékeny­ség szervezésében. Meg kell szilárdítani a tervfegyelmet. Az irányítás minden szint­jén létre kell hozni a szükséges termelési és pénzügyi tartalékokat. Biztosítani kell a progresszív gazdasági normatívák rendszerének bevezetését a tervezésbe. A normatív módszereket széles körben kell felhasználni az irányítás és a tervezés valamennyi szintjén. Tökéletesíteni kell a tervmutatók rend­szerét, el kell mélyíteni eredményorientált­ságukat, növelni kell a munka, az anyagi és pénzforrások kihasználásának hatékony­ságát, valamint a termelés minőségét és az innováció mértékét kifejező mutatók jelen­tőségét. Biztosítani kell az ágazati, a területi és a programtervezés egységét. Emelni kell az egymásra utalt ágazatok tervezésének színvonalát. Javítani kell a területek, a gaz­daságok, a gazdasági körzetek és területi­termelési komplexumok átfogó gazdasági és szociális fejlesztésének tervezését. Növelni kell a Szovjetunió Állami Tervhi­vatalának, mint az ország központi tudo­mányos és gazdasági szervének a szere­pét és felelősségét. Tökéletesíteni kell a pénzügyi rendszert, növelni kell szerepét a népgazdaság irá­nyításában, a társadalmi termelés haté­konyságának növelésében és a források racionális kihasználásának ellenőrzésé­ben. Szilárdítani kell a fizetési fegyelmet. Fejleszteni és tökéletesíteni kell az anyagi­műszaki ellátás országos rendszerét, fo­kozni kell a Szovjetunió anyagi-műszaki ellátási állami bizottságának és az ellátási szerveknek a felelősségét a szállítási fe­gyelem megtartásáért, a fűtőanyagok, nyersanyagok, alapanyagok és ja termelési hulladék gazdaságos és racionális felhasz­nálásáért. Bővíteni kell a fogyasztó lehető­ségeit arra, hogy hatással legyen a terme­lés műszaki színvonalára és minőségére, fejleszteni kell a hosszútávú gazdasági kapcsolatokat és a nagykereskedelmet. Növelni kell a gazdasági eszkö­zök és ösztönzők hatékonyságát. El kell mélyíteni az irányítás gazdasági mód­szereinek szerepét, és meg kell szilárdítani az önelszámolási rendszert a termelés minden szakaszán, valamint a kommunális és más szolgáltatások terén is. Az önelszá­molási kapcsolatok az ötéves tervfeladatok és a megállapított gazdasági normatívák alapján kell mind nagyobb mértékben ki­építeni. ezek ugyanis összekapcsolják az egyesülések és vállalatok rendelkezésére álló eszközök nagyságát a munkaeredmé­nyekkel. Biztosítani kell ezeknek a norma­tíváknak a stabilitását az ötéves terv telje­sítése során. Növelni kell az egyesülések és vállalatok lehetőségét arra, hogy saját eszközeiket a dolgozókollektíva tagjainak ösztönzésére használják. Lényegesen növelni kell a gazdasági eszközök szerepét a ter melés hatékonysá­gának növelése és a takarékossági rezsim érvényesítése, a termelés minőségének javítása, az állóalapok felújítása, a forgó­eszközök megtérülésének meggyorsítása, az önköltség csökkentése és a termelés rentabilitása növelésének terén. Felül kell vizsgálni az amortizációs jóváírások ki­használásának normáit és módjait. Tökéletesíteni kell az árrendszert. Eb­ben teljesebben kell kifejezni a termelés minőségi mutatóit, a társadalmilag szüksé­ges munkaráfordítások színvonalát. Növelni kell a nyilvántartás, a statisztika és az ellenőrzés szerepét a források racio­nális és gazdaságos kihasználásának biz­tosítása, a nem gazdaságos módszerek és a pazarlás elleni harc fokozása során, a szocialista tulajdon védelmében. Javítani kell az ellenőrző és revíziós tevékenysé­get, intézkedéseket kell foganatosí­tani a reszortellenórzés rendszeré­nek tökéletesítésére és hatéko­nyabbá kell azt tenni. Korlátozni és egyszerűsíteni kell a kimutatások rend­szerét. Tökéletesíteni kell az irányítás szervezeti struktúráját minden szinten és a népgazdaság valamennyi láncszemé­ben. Pontosítani, vagy ahol szükséges, ki kell dolgozni a népgazdasági és az ipari ágazatok általános irányításának új sémáit és számítani kell mindenekelőtt a kétlépcsős irányítási rendszerre történő áttérésre. Ja­vítani kell a szövetségi köztársaságok gaz­dasági irányításának struktúráját, figyelem­be véve feladataikat és helyüket az össz- szövetségi munkamegosztásban. Létre kell hozni a szorosan együttműkö­dő ágazatcsoportok irányító szerveit. Tö- (Folytatás a 14. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom