Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám, szerda

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai ÚJ SZÚ 7 1986.111.12. az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 6. oldalról) gépesítését elősegítő más hatékony esz­közök gyártásának a bővítését. Biztosítani kell a meglevő vállalatoknál az építő- és szerelő munkáknál használatos gépek gyártását. Növelni kell az automatizált, helyhez kötött és mozgatható betonkeverők, nagy blokkok szerelésére alkalmas emelöberen- dezések építőanyagiparban használt auto­matizált gépsorok gyártását. Be kell vezet­ni a földmunkáknál és talajjavító munkák­nál használatos tökéletesebb és gazdasá­gosabb gépek, továbbá a cserélhető szer­számkészletekkel ellátott kisgépek gyártá­sát. A magas fokon gépesített fakitermelési egységek választékát és termelését egy­aránt bővíteni kell. Fejleszteni kell az új technikai berendezések gyártását az útkar­bantartó és közületi gazdálkodás számára. A könnyű- és élelmiszeriparban használt gépek gyártásánál elő kell készíteni olyan gépegységek és rendsze­rek kifejlesztését és gyártását, amelyek szavatolják a könnyű- és az élelmiszer- iparban a termelés teljes gépesítésére és automatizálására való áttérést. Bővíteni kell a nagy hatékonyságú ro­bottechnikával és mikroprocesszorokkal ellátott gépek és berendezések gyártását. Megközelítőleg a hatszorosára kell növelni az ömlesztett élelmiszerek adagolására szolgáló automatikus gépsorok előállítását. Meg kell szilárdítani a tervező, a konstrukci­ós- és a termelési bázist. Jelentősen szélesíteni kell a kereskedel­mi közétkeztetési és szolgáltató vállalatok számára az egyes berendezések gyártá­sát. Növelni kell az elektronikai fényszedé- sű technika, a nagy teljesítményű automa­tizált ofszetgépek és a nyomdaipari gépso­rok gyártását. Szerkezeti alapanyagok és vegy­ipari termékek gyártása Javítani kell a szerkezeti alapanyagok összetételét és minőségét miközben az új progresszív technika kifejlesztésével összefüggő feladatokból, valamint a gazda­ságfejlesztési erőforrások takarékos fel- használásából kell kiindulni. Gyorsított ütemben kell bővíteni a fémtakarékos ter­mékek, szintetikus és más korszerű anya­gok gyártását, bővíteni kell a szerkezeti anyagok választékát, javítani kell műszaki­gazdasági paramétereiket és fokozni kell szilárdságukat. A vaskohászatban 1990-ig 116-119 tonnára kell emelni a hengerelt anyagok gyártását, anélkül, hogy emelkedne a nyersvastermelés, s ugyanakkor a kokszfelhasználást lényegesen csökken­teni kell. Javítani kell a széntermelés szer­kezetét. Biztosítani kell legkevesebb 50 millió tonna hengerelt lemez, 20-21 millió tonna gyengén ötvözött acélból készült hengerelt anyag és a hőkezelés útján edzett hengerelt áru gyártását. Bővíteni kell a kőolaj- és gázvezeték-csövek gyár­tását, egyéb rozsdaálló bevonatú csövek és fémtermékek gyártását. A hengerelt idomacéloknak legkevesebb 500 új fajtáját kell bevezetni. Felgyorsítani a termelés műszaki felújí­tását. Az acéltermelés 30-40 százalékos növelését oxigénbefúvásos konverterek és elektromos olvasztókemencék felhaszná­lásával kell elérni; a folyamatos acélöntést legkevesebb 100 százalékkal, a fémporok gyártását pedig több mint kétszeresére kell emelni. Fokozott mértékben törekedni kell az ipari technológiák alkalmazására, köz­vetlenül a vasgyártásban és a teljesen új fajta fémanyagok előállításában. A munkatermelékenységet 13-15 szá­zalékkal kell növelni, a termelési költsége­ket pedig 2-3 százalékkal csökkenteni. A színesfémkohászatban ki­emelten kell fejleszteni az ércbázist, az alumínium-, volfrám-, a molibdén-, a ne­mesfém-, az ónfeldolgozó ipart, az arany- és gyémántkitermelést, valamint a fémpo­rok gyártását. Legkevesebb 300 új fajta termék gyártását kell megkezdeni. Komplexebb módon kell kihasználni az érceket. 1990-ig a színesfém-hulladék hasznosítása alapján növelni kell a színes­fémek termelését, s legkevesebb 1,9 millió tonnányit ki kell használni az eddig fel nem használt, nehezen feldolgozható nyers­anyagokból. 150-200 százalékkal növelni kell a csa- polásos acélgyártást, a réz-, az ólom- és a nikkelgyártás 35 százalékát gazdaságos autogén eljárások alkalmazásával kell biz­tosítani. Az ötéves tervidőszakban csök­kenteni kell a tüzelőanyag-energetikai for­rások felhasználásának normáit és legke­vesebb 3 milliárd kilowattóra villamosener­giát kell megtakarítani. A munkatermelékenységet 6-7 száza­lékkal kell növelni. A vegyi- és petrolkémiai iparban 30-32 százalékkal kell emelni a termelés volume­nét. Bővíteni kell a választékot és javítani a minőséget. A műtrágyák gyártását 1990-ig 41-43 millió tonnára, a gyomirtószerekét 440-480 ezer tonnára, a műgyantáét és műanyagokét 6,8-7,1 millió tonnára, a műszálakét 1,85 millió tonnára, a szinteti­kus kaucsukét 2,7-2,9 millió tonnára kell emelni. Biztosítani kell a korszerű szerkezeti műanyagok és egyéb polimérek, könnyű­vegyipari termékek gyorsított ütemű gyár­tását, mindenekelőtt a szintetikus úton elő­állított finom szerves anyagokét, többek között a növényi olaj és a műszaki célokra használt élelmiszerek pótlására. Rendkívül szilárd és rugalmas műszálakat és fonala­kat kell kifejleszteni, s meg kell kezdeni gyártásukat. Bővíteni kell az acélkordos radiál-gumi- abroncsok- nagy szilárdságú, nem gyúlé­kony szállítószalagok és műszaki gumiból készült más termékek gyártását. Hozzáve­tőleg meg kell háromszorozni a többször használható polimer csomagolóanyagok gyártását. A munka termelékenységét 29-31 szá­zalékkal kell emelni, ugyanakkor 7-9 szá­zalékkal kell csökkenteni a termelési ön­költséget. A fa-, a fafeldolgozó- és a papíri­parban biztosítani kell a nyersanyagok jobb kihasználását, mindenekelőtt a komp­lex fafeldolgozás szélesítésével, fásítással, fakitermeléssel, valamint feldolgozással foglalkozó üzemek létesítésével. Előnyben kell részesíteni a nyersfa. vegyi és vegyi-mechanikus feldolgozását, mindenekelőtt a fakitermelés körzeteiben. Növelni kell 19-22 százalékkal a cellulóz­gyártást, 17-20 százalékkal a papírgyár­tást, 20-23 százalékkal a farost-lemezek, hozzávetőleg 30 százalékkal a furnér és faforgács-lemezek gyártását. 1990-ig 65-70 millió köbméterre kell emelni a lomblevelűek puhafaanyagának feldolgo­zását, 70-75 millió köbméterre pedig a fa­hulladék kihasználását. A bútorgyártást 33-35 százalékkal kell növelni, javítani kell a bútor minőségét és választékát. Jelentős mértékben bővíteni kell a papíripari termékek és tapéták, vala­mint az árucsomagoláshoz használt kar­tonpapír és lemezpapír, továbbá a háztar­tási csomagolópapírok gyártását. Hozzá­vetőleg 70 százalékkal kell növelni a cso­magolásra használatos lemezpapír terme­lését. A munka termelékenységét 14-16 szá­zalékkal kell növelni a termelési önköltsé­get pedig 2-3 százalékkal csökkenteni. Az "építőanyag-iparban 1990-ig 140-142 millió tonnára kell emelni a ce­mentgyártást és javítani kell a minőségét. Fejleszteni kell a hatékony építőanyagok előállítását. Jobban fel kell használni a fel­színre hozott kísérő anyagokat, a másodla­gos nyersanyagokat, a más ágazatokban keletkezett hulladékot, az építőanyagok gyártására. Következetesen át kell térni az előregyártott építőipari termékek szállítá­sára. Szélesíteni kell a lakosságnak szánt jó minőségű termékek választékát és a szállítmányok volumenét, beleértve az építőanyagok helyi forrásait. A munka termelékenységét 16-18 szá­zalékkal kell emelni, a termelési önköltsé­get pedig 4-5 százalékkal csökkenteni. Tüzelőanyag-energetikai komplexum A tüzelőanyag-energetikai komplexum­hoz tartozó ágazatok fejlesztését annak a feladatnak kell alárendelni, hogy szava­tolja az ország szükségleteinek kiegyensú­lyozott biztosítását, mindenfajta tüzelő­anyag- és energiaforrásból, jövesztésük és termelésük növelésével, a népgazdaság minden ágazatában és szférájában, az energiatakarékosságra irányuló céltudatos politika tervszerű megvalósítása mellett. A villamosenergia-termelésben 1990-ig 1840-1880 millió megawattórára kell emelni a villamos energia előállítását, ebből 390 millió kilowattórát atomerőmü­vekben kell termelni. Jelentősen csökken­teni kell a fűtőolaj tüzelőanyagként történő felhasználását, mindenekelőtt a hőerőmű­vekben. Biztosítani kell az energetikai kapacitá­sok szerkezetének további tökéletesítését. Az ország európai részében és az Uralon nagy atomerőművek, az ország keleti részében 4000-6000 megawattos egység­nyi teljesítményű kondenzációs hőerőmű­vek és vízierőművek épülnek. Meg kell gyorsítani a gyorsreaktoros atomerőművek építését és készenlétben álló energetikai kapacitásokat kell létrehozni. Le kell sze­relni 15 000 megawatt teljesítményű ela­vult berendezéseket, a legkevesebb 25 000 megawatt teljesítményű energetikai berendezéseket korszerűsíteni kell. Továbbá központosítani kell a hőszol­gáltató berendezések építését, elsősorban a szerves és nukleáris tüzelőanyagok fel- használásával működő nagy hőerőművek­ben, nukleáris fűtöházakban és nagy ka­zánházakban. Folytatni kell az ország egységes ener­getikai rendszerének építését, meg kell építeni az egyes rendszerek között az 500, 750 kilovoltos váltakozó feszültségű, az 1150 kilovoltos váltakozó áramú, valamint az 1500 kilovoltos egyenáramú villamos távvezetékeket, illetve elosztóhálózatot. A munkatermelékenységet 21-23 szá­zalékkal kell emelni, a villamos- és hőener­gia előállításának önköltségét pedig 4-5 százalékkal csökkenteni. A kőolajiparban 1990-ig 625-640 millió tonnára kell növelni a kőolaj és földgázkondenzátumok kitermelését. Tovább kell fejleszteni a kőolajipart Nyu- gat-Szibériában, Kazahsztánban és az or­szág európai részében az északi területe­ken. Meg kell kezdeni a Kaszpi-alföldön a mélyebben található kőolajlelőhelyek ipa­ri kiaknázását. Meg kell gyorsítani a kőolaj- és földgázlelőhelyek kihasználását a konti­nentális talpazaton, valamint a szükséges termelési-műszaki bázis létrehozását. A lelőhelyek kihasználásánál a fúró­munkák technológiájának tökéletesítésé­vel, műszaki ellátottságának javításával, a lelőhelyek termelési haszna növelését eredményező korszerű módszerek és tech­nológiai eljárások széleskörű alkalmazásá­val, s nem utolsósorban ésszerű eljárások érvényesítésével fokozni kell a kőolajkiter­melés hatékonyságát. El kell érni, hogy az olajkutak üzemeltetése két javítás között 40-80 százalékkal meghosszabbodjék. A kőolajat kísérő földgáz kihasználását 1990-ig legkevesebb 90 százalékra kell emelni. A kőolajfeldolgozó iparban biztosí­tani kell az alaposabb kőolajfeldolgozást és a vegyi, a petrolkémiai és a mikrobiológiai ipar számára az üzemanyagok és nyers­anyagok lényegesen nagyobb mértékű előállítását. Növelni kell a kenőolajak gyár­tását és javítani a minőségüket. A szállítási költségek jelentős csökkentése érdekében folytatni kell a kőolajszármazékokat gyártó üzemek racionális telepítését. A munkatermelékenységet legkevesebb lékkai kell emelni. A gáziparban 1990-ig 835-850 milliárd köbméterre kell emelni a gázkitermelést. Meg kell gyorsítani a jamburgi, a karacsa- gani, az asztrahányi és további földgázlelő­helyek üzembe helyezését. A Jamal-félszi- geten el kell végezni a gázkitermelés meg­szervezésével összefüggő teendőket. Meg kell kezdeni a Kaszpi-alföld lelőhelyein az ipari kitermelést és erre alapozva létre kell hozni a földgázalapú nehézvegyipari ter­melést. Széles körben alkalmazni kell az automatizált blokkrendszereket, többek kö­zött a földgáz és a földgázkondenzátumok komplex előkészítésére használatos nagy teljesítményű berendezéseket. Bővíteni kell a földalatti gáztárolók hálózatát. A munkatermelékenységet legkevesebb 40 százalékkal kell növelni. A szénbányászatban 1990-ig 780-800 millió tonnára kell emelni a terme­A mezőgazdasági-ipari komple­xum legfontosabb feladatai közé tartozik a mezőgazdasági termelés stabil növekedése, az ország élel­miszerrel és mezőgazdasági nyers­anyagokkal való megbízható ellátá­sa, valamint a komplexum vala­mennyi ágazatának összpontosított törekvése a magas szintű végered­mények elérésére, összhangban a Szovjetunió élelmiszerprogram­jával. Feltétlenül szervezési-gazdasági intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a mezőgazdasági-ipari komplexumot min­den szinten átfogóan irányítsák, szervez­zék és finanszírozzák. Fokozni kell e me- zőgazdasági-ipari bizottságok és egyesü­lések szerepét a komplexum minden lánc­szeme gazdasági tevékenységének irányí­tásában, valamint felelősségüket a lakos­ság élelmiszerrel, az ipari nyersanyaggal való ellátásáért. El kell mélyíteni az egységes mezőgaz­dasági-ipari komplexum keretében a me­zőgazdaság integrációját az illetékes ipari ágazatokkal, valamint az agrártudomány integrációját a termeléssel. Élénkíteni kell a kolhozok és a szovhozok közvetlen kap­lest. A termelés egész növekményét a munkatermelékenység növelésével kell elérni. A kuznyecki, az ekibasztuzi, a kanszk- acsinszki és más szénmedencéket Kelet- Szibériában és Távol-keleten tovább kell fejleszteni. Folytatni kell a Donyeci meden­cében lévő vállalatok műszaki korszerűsí­tését és felújítását. Javítani kell a szén minőségét és növelni kell feldolgozásának volumenét. Bővíteni kell a kokszolható szénkoncentrátumok, az osztályozott szén és a háztartásokban használt szénbrikett gyártását. Előnyben kell részesíteni a modern kül­színi fejtésű szénkitermelés bővítését, fo­kozni kell részarányát az összkitermelés- ben, legkevesebb 46 százalékra. Lényege­sen bővíteni kell a tárcsás kotrógépek, s olyan kitermelórendszerek alkalmazását, amelyek kiiktatják a szállítást és megoldják a meddőhányók kérdését, valamint a cikli­kusan folyamatos eljárásokat a kőbányák­ban. Fejleszteni kell a hidraulikus szénfej- tést. Nagyobb mértékben kell alkalmazni a bányákban és a dúsítókbán az automati­zált rendszereket. 78-80 százalékra kell növelni a komplex módon gépesített fejtő­helyeken kitermelt szén részarányát és 48-50 százalékra a szénkombájnokkal végzett tárnahajtást. Ásványi nyersanyagbázis Biztosítani kell az ország nyersanyagbá­zisának további megszilárdítását és bőví­tését, növelni kell a hatékonyságot és ala­posan elő kell készíteni a haszonásványok feltárt készleteinek a kihasználását. Meg kell gyorsítani a kőolaj- és földgáz­kutatást Nyugat- és Kelet-Szibériában a Kaszpi-alföldön, a Szovjetunió európai részének északi területein, Közép-Ázsiá- ban és a Távol-Keleten, valamint a külszíni kitermelésre alkalmas kokszolható és energetikai szénlelőhelyek feltárását. Szélesíteni kell a már működő bánya­üzemek nyersanyag-bázisát. Megkülönböz­tetett figyelmet kell szentelni a vas- és színesfémkohászat számára rendkívül jó minőségű érceket, a műtrágyák ós építő­anyagok előállításához, nyersanyagokat biztosító lelőhelyek megkeresését és feltá­rását, valamint fel kell deríteni újabb föld alatti édesvíztartalékokat. Meg kell gyorsítani a haszonásványok felderítése és felhasználása legkorszerűbb módszereinek alkalmazását. Javítani kell a tudományos prognosztizálás és a haszon­ásványok lelőhelyei geológiai-gazdasági értékelésének színvonalát. Szélesebb kör­ben és hatékonyabban kell alkalmazni a feltá.ás geofizikai és geokémiai módsze­reit, a földfelszín és a föld mélyének kutatá­sa céljából a légi és kozmikus eszközöket. Biztosítani kell a biológiai kutatómunka tervszerű műszaki rekonstrukcióját, a ha­szonásványok fellelésére és felkutatására alkalmas, szakosított, magas fokon gépe­sített és automatizált eszközök fejlesztését és alkalmazását, többek között a kontinen­tális talapzaton és a világóceánokon talál­ható természeti források kutatását és ipari hasznosítását. Javítani kell a biológiai ku­tatások korszerű közlekedési eszközökkel történő ellátását. csolatait a feldolgozóipar, a kereskedelem és a közétkeztetés vállalataival. Fokozni kell a felvásárló szervezetek és a gazdasá­gok kölcsönös felelősségvállalását a szer­ződéses kötelezettségek teljesítéséért. Javítani kell a termékek minőségét, fel kell számolni a veszteségeket a termelés, a szállítás, a tárolás és az értékesítés minden szakaszában. Javítani kell a feldol­gozóipari üzemek területi telepítését, hogy azok közelebb kerüljenek a nyersanyagbá­zishoz. Nagyobb mértékben kell alkalmaz­ni az ipari és a hulladékmentes termelési technológiát, tökéletesíteni kell a termékek szállításának, feldolgozásának és tárolá­sának megszervezését. Gyorsabb ütem­ben kell alkalmazni a legkorszerűbb hűtő- berendezéseket és bővíteni kell hálózatu­kat. A komplexumhoz tartozó ágazatokat széles körben el kell látni hűtőgépkocs kkal és a termékek szállítására, tárolására al­kalmas konténerekkel. Következetesen meg kell szilárdítan a mezőgazdasági-ipari komplexum anyagi- műszaki bázisát, a forrásoknak a tudomá- nyos-müszaki haladás legfontosabb irá­(Folytatás a 8. oldalon) VI. A mezőgazdasági-ipari komplexum fejlesztése és az élelmiszerprogram teljesítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom