Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám, szerda

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fó irányai ÚJ SZŐ 5, 1986.111.12. az 1986-1990-es evekre és a 2000-ig terjedó időszakra (Folytatás a 4. oldalról) a Jakosság növekvő szükségletei teljesebb kielégítésének a tényezőjét. Erősíteni kell a gazdaságosság rend­szerét. Kitartóan kell törekedni minden erő­forrás ésszerű és gazdaságos kihasználá­sára, a veszteségek csökkentésére, és gyors ütemben kell áttérni az anyagtakaré­kos és hulladékmentes technológiákra. Lé­nyegesen javítani kell a másodlagos erő­források és termelési hulladékok felhasz­nálását, fejleszteni kell a feldolgozásukra létrehozott termelési kapacitásokat, javíta­ni kell - egyebek között a lakosság köré­ben - a másodlagos nyersanyagok gyűjté­sének szervezését és meg kell szilárdítani a felvásárló szervezetek anyagi-műszaki bázisát. Gazdaságosan kell kihasználni a mindennapi életben az energia- és más erőforrásokat. 1990-ben 1985-höz viszonyítva a nép­gazdaságban 200-230 millió tonna fajla­gos tüzelőanyagnak megfelelő mennyiség­ben kell szerves tüzelőanyagot megtakarí­tani, ebből 75-90 millió tonnát az atome­nergiaipar fejlesztésével a felújítható ener­giaforrások kihasználásával; a vastartalmú fémek hengerlése során 12-14 millió ton­nányit kell megtakarítani. Az iparban a termelési és a munkakölt­ségeket 4-5 százalékkal, az építőiparban 2-3 százalékkal, a mezőgazdaságban pe­dig (szovhozokban) 5-7 százalékkal kell csökkenteni. Meg kell gyorsítani a népgazdasági erő­források körforgását, nem szabad megen­gedni, hogy az előírtnál nagyobb áru- és alapanyag készleteket halmozzanak fel. Fejleszteni és tökéletesíteni kell a szállítók és a megrendelők közti közvetlen és hosz- szúlejáratú gazdasági kapcsolatokat, vala­mint az alapanyagokkal és berendezések­kel való nagykereskedelmi ellátást. Intézkedéseket kell hozni a népgazda­ság csomagolóanyag szükségleteinek tel­jes kielégítésére, elsősorban a gazdaságo­sabb fajták termelésének fokozásával, egységesítésük, szabványosításuk és újra felhasználásuk útján. Kedvező feltételeket kell teremteni a nagymértékben hatékony munkához, ja­vítani kell az egészségügyi és higiéniai feltételeket, továbbá a biztonsági technikát, fokozni kell a termelés kultúráját. Aktívab­ban kell érvényesíteni a tudományos mun­kaszervezést, a kollektív szerződések rendszerét s ésszerűbben kell kihasználni a munkaidőt. Létre kell hozni a munkahe­lyek tervezésének, nyilvántartásának, fel­mérésének és ésszerűsítésének egységes országos rendszerét. Következetesen kell csökkenteni a kétkezi és a nehéz fizikai munka arányát, főleg az anyagmozgatás­ban és más segédmunkák során. Szélesebb körben kell fejleszteni az ágazati és területi szakosítást, a termelési kooperációt, illetve ezek kombinációját. Intézkedéseket kell hozni a nép anya­gi jólétének és kulturális színvona­lának további emelésére. Az egy la­kosra számított reáljövedelemnek 13-15 százalékkal kell növekedni. Jelentős mér­tékben javítani kell a lakosság szükségle­teinek kielégítését, az olyan árucikkeket és szolgáltatásokat illetően, amelyek a növek­vő vásárlóképes kereslet szerkezetében beállt progresszív változásokat tükrözik. Komplex módon kell fejleszteni a szociá­lis infrastruktúra ágazatait. Bővíteni és javí­tani kell a lakásépítést, javítani a városi és vidéki lakosság komfortos lakásokkal és kommunális szolgáltatásokkal való ellátott­ságát Meg kell gyorsítani a vidék szociális' átépítését. A kitűzött szociális program megvalósí­tásának változatlanul feltétele, hogy min­den dolgozó fokozott mértékben járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztésének kö­zös feladatához. IV. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a tudomány fejlődése Biztosítani kell a kulcsfontossá­gú politikai és gazdasági feladat teljesítését - a lehető legnagyobb mértékben meg kell gyorsítani a tu- dományos-múszaki haladást. Lé­nyegesen fokozni kell a tudomány és a technika^ szerepét a termelő erők minőségi átépítésében, a gaz­daságnak a sokoldalú intenzifiká- lás, a társadalmi termelés haté­konysága növelésének útjára törté­nő áttérésében. A tudományos-mű­szaki fejlesztést az eddiginél na­gyobb mértékben kell a szociális feladatok megoldására orientálni. Alapvetően növelni kell a termelés mű­szaki színvonalát, elsősorban a beruhá­zás- és strukturális politika átépítése alap­ján, valamint azáltal, hogy az erőforrásokat a tudományos-múszaki haladás legfonto­sabb területeire - az elektronika, az atome­nergiaipar, a komplex automatizálás, a ter­melési technológia, az új alapanyagok fel­dolgozása fejlesztésére összpontosítjuk. Az ötéves tervidőszakban a társadalmi munka termelékenysége növekményének legkevesebb kétharmadát a tudományos és technikai ismeretek kihasználásával kell elérni. Intézkedések egész sorával kell megva­lósítani a termelési technológiák tökélete­sítését. A 12. ötéves tervidőszakban 50-100 százalékkal kell növelni a prog­resszív alaptechnológiák alkalmazását. Biztosítani kell az olyan alapvetően új tech­nológiák széles körű bevezetését a nép­gazdaságban, amelyek elektronsugár-nya- lábokat alkalmaznak, továbbá a munkater­melékenység többszörös növelését lehető­vé tevő plazma- impulzus, biológiai, sugár­zási, membrán, vegyi és más technológiák bevezetését, hatékonyabbá kell tenni az erőforrások kihasználását, csökkenteni a termelés, energia és alapanyagigényes­ségét. A növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben át kell térni az ipari intenzív technológiai eljárásokra, széles körűen ki kell használni a biotechnológiai módszere­ket és a génsebészetet. Következetesen növelni kell a termelés szervezési és technológiai rugalmasságát. Automatizált rendszereket kell bevezetni a gazdasági tevékenység egyes területein, mindenekelőtt a tervezésben, a termelés és a technológiai eljárások irányításában. Hozzávetőleg kétszeresére kell növelni a termelés automatizálásának szintjét. Olyan komplex termelési rendszereket kell létrehozni, amelyek gyorsan és hatéko­nyan megszervezhetők. Meg kell gyorsítani a különösen haté­kony technika új nemzedékeinek fejleszté­sét és termelésbe való bevezetését. Át kell térnünk a géprendszerek és a technológiai berendezések komplexumainak gyártásá­ra. Lényegesen meg kell gyorsítani az új technika gyártásának bevezetését és 1990-ig legalább 13 százalékra kell növelni a gépipari termelésben az újonnan gyártott technika, a korszerű berendezések és mű­szerek részarányát. Be kell vezetni a személyi számítógépek tömeges gyártását. A számítótechnika gyártásának volumenét 100-130 százalék­kal kell növelni, s egyben fokozni megbíz­hatóságát. Gyors ütemben kell elterjeszte­ni a korszerű nagy teljesítményű számító­gépek minden családjának alkalmazását. Folytatni kell az integrált adatbankok ki­használását szolgáló számítástechnikai központok, illetve az információk feldolgo­zására és továbbítására szolgáló hálózat kiépítését. Az új technika és technológiai eljárások kifejlesztése során jobban ki kell használni az előre meghatározott tulajdonságú alap­anyagokat - főleg a progresszív konstruk­ciós alapanyagokat, beleértve a szinteti­kus, összetett, szupertiszta és más olyan alapanyagokat, amelyek lehetővé teszik a népgazdaság magasszintű gazdasági hatékonyságának elérését. A legjobb minőségű ipari termékek rész­arányát 90-100 százalékkal kell növelni, fokozni kell a technika megbízhatóságát és meg kell hosszabbítani élettartamát, lénye­gében be kell fejezni a minőségirányítás komplex rendszereinek bevezetését. Meg kell gyorsítani a termelési normák és a mű­szaki feltételek felülvizsgálását, s ezeket világszínvonalra kell emelni. Javítani kell a népgazdaságban a metrológiai szolgálta­tásokat. Növelni kell az ipari termékekkel kapcsolatos minősítési eljárások színvona­lát úgy, hogy objektiven értékelhessük a termelés minőségét. A távlati tudomá­nyos-műszaki eredmények alapján fejlesz­teni kell a technológiák tipizálását, el kell mélyíteni a gépek és alkatrészek ágazaton belüli és ágazatközti unifikálását. Támogatni kell a dolgozók tudományos- műszaki alkotó tevékenységét. Tökéletesí­teni kell a találmányi, a szabadalmi és a licenctevékenységet. Létre kell hozni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a ta­lálmányokat és az újítási javaslatokat a le­hető leghamarabb alkalmazni lehessen a népgazdaságban. Fejleszteni kell a tudo­mányos-műszaki információk állami rend­szerét, tökéletesíteni a tudományos-mű­szaki ismeretek cseréjét. Aktivizálni kell a tudományos-műszaki társaságok tevé­kenységét. Alapvető feladat a tudomány és a terme­lés kapcsolatának elmélyítése, a tudo­mány, a technika és a termelés integrációja olyan szervezési formáinak a létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy a tudomá­nyos ötletek pontosan és gyorsan érvé­nyesüljenek a gyakorlatban. Növelni kell a tudományos intézmények felelősségét a kutatás és a fejlesztés színvonaláért és a lehető legteljesebb alkalmazásukért. A tudományos-múszaki haladás kiemelt irányainak meghatározásában az ágazatok nagy tudományos-műszaki kérdéseinek megoldásában az alapvetően új technika és technológia fejlesztésének szervezésé­ben, az ágazatok tudományos-műszaki szintjének ellenőrzésében, a termelés vi­lágszínvonalú paramétereinek ellenőrzé­sében, valamint a tudományos-kutató ter­vező és technológiai szervezetek hálózatá­nak kiépítésében növelni kell a Szovjetunió tudományos-műszaki állami bizottságának szerepét és felelősségét. Növelni kell a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának, mint az országban folyó tudományos kutatás koordinátorának sze­repét és fokozni felelősségét az alapvetően új technikák és technológiák elméleti alapja­inak kimunkálásáért. Elsőrendű jelentősé­get kell tulajdonítani az alaptudomány fej­lesztésének, ami előfeltétele annak, hogy a társadalmi termelés minőségileg maga­sabb szintre jusson. Erősíteni kell az akadé­miai intézetek tevékenységének műszaki orientációját. Fokozni kell az ágazati és köztársasági akadémiák tevékenységét. Lényegesen növelni kell az ágazati tu­domány színvonalát és termelékenységét, meg kell szilárdítani vállalati alapjait. Bőví­teni kell a tudományos termelési társulások hálózatát, tevékenységüket, a berendezé­sek és technológiai komplexumok új gene­rációinak létrehozására és széleskörű al­kalmazására a technika és a termelési technológia szüntelen tökéletesítésére kell orientálni. A tudományos-termelési és a termelési egyesülésekbe és vállalatokba be kell kapcsolni az ágazati tudományos­kutató, tervező ós technológiai szervezete­ket; a minisztériumok és a központi intéz­mények közvetlen hatáskörében általában csak azokat a fő szervezeteket kell meg­hagyni, amelyek tevékenysége ágazati jel­legű kutatásra összpontosul. A tudomá­nyos-műszaki haladás biztosítása a tudo­mány és a technika eredményeinek gyor­sabb kihasználása során növelni kell a vál­lalatok tervező, technológiai és más mér­nöki szolgáltatásainak szerepét. Lépéseket kell tenni a felsőoktatási in­tézmények tudományos potenciálja lénye­gesen nagyobb fokú kihasználására, jelen­tősen bővíteni kell a tudományos kutatás és fejlesztés volumenét, s lényegesen nö­velni kell népgazdasági hozzájárulásukat. Széleskörűen alkalmazni kell a tudomá­nyos tevékenység szervezésének olyan új, haladó formáit, amelyek lehetővé teszik a jelentős ágazati tudományos-múszaki problémák rövid időn belüli megoldását. Az alapvetően új technika és technológia kifej­lesztése és széleskörű alkalmazása érde­kében ágazatközi tudományos-műszaki komplexumokat és központokat kell létre­hozni. Javítani kell az akadémiai, ágazati és felsőoktatási tudományos intézmények együttműködését. A tudományon belül tökéletesíte­ni kell a gazdasági mechanizmust, arra törekedve, hogy a tudós kol­lektívák és az egyes dolgozók anyagi kínálatát egybehangoljuk a tudományos-múszaki problémák megoldásához való tényleges hoz­zájárulásukkal. A társadalmi, természet- és műszaki tudományok erőfeszítéseit a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítását biztosí­tó legfontosabb stratégiai területekre kell összpontosítani. A társadalomtudományok terüle­tén intenzívebbé kell tenni a szocializmus tervszerű és sokoldalú tökéletesítése kér­déseinek kutatását, a kommunizmus felé való haladás útjainak és eszközeinek kuta­tását, növelni kell a tudományos kutatás eszmei-elméleti színvonalát és gyakorlati jelentőségét. Részletesebben kell tanul­mányozni a dialektikus és történelmi mate­rializmus, a tudományos kommunizmus, a politikai gazdaságtan időszerű problémá­it, az SZKP vezető szerepe növelésének kérdéseit, a nemzetközi kommunista mun­kás- és nemzeti felszabadító mozgalom tapasztalatait. Emelni kell a szocialista gazdaság, a tervezés, az irányítás, a mun­ka javadalmazásának, a pénzügyek, az árképzés és a statisztika elméleti kutatásá­nak színvonalát. Alaposabban kell vizsgál­ni a politikai rendszer, a szocialista demok­rácia, államiság és a szocialista önigazga­tás fejlesztésének a Szovjetunió népei és nemzetiségei további közeledésének a fo­lyamatait. Bővíteni kell a tudományos-mú- szaki haladás társadalmi-gazdasági prob­lémáinak kutatását. Folytatni kell a szocia­lista közösség tapasztalatainak és fejlődé­se objektív törvényszerűségeinek, a KGST tagállamok gazdasági integrációja megszi­lárdítása módjainak, a kapitalizmus általá­nos válsága elmélyülése folyamatainak, a népek békéért és társadalmi haladásért vívott harca növekedésének a tanulmányo­zását. Aktívan le kell leplezni a kispolgári és reformista ideológiát, a revizionizmus és a dogmatizmus valamennyi formáját. A természet- és a műszaki tudo­mányok területén azokat a kutatásokat kell bővíteni, amelyek eredményei mélyre­ható, minőségi változásokat hoznak a ter­melő erőkben, biztosítják az alapvetően új termékek, technikák és technológiák létre­hozását. Fejleszteni kell az elméleti és az alkalmazott matematikát, az informatikát és kibernetikát, az elemi részecskék, az atommag és a szilárd testek fizikáját, a mikroelektronikát, a kvantumelektronikát és optikát, a rádiofizikát s ugyancsak a nukleáris és termonukleáris energia, az elektromos energia átváltozása és átvitele, valamint a nem hagyományos energiafor­rások kihasználása terén folytatott kutatá­sokat. Szélesebb körben kell vizsgálni a me­chanika problémáit és a termelés automati­zálásának elméleti kérdéseit. Ki kell dol­gozni a katalízis, a vegyitechnológia, a bio­technológia és az új szerkezeti anyagok létrehozásának tudományos alapjait. Fej­leszteni kell a fizikai, kémiai biológiát, az orvostudomány és a mezőgazdasági ter­melés céljait szolgáló fiziológiai aktív anya­gok előállításának tudományos alapjait; foglalkozni kell az immunulógia és viroló­gia, a genetika és a nemesítés problémái­val, a legelterjedtebb betegségek megeló- zesének, diagnosztizálásának, gyógyításá­nak módszereivel és eszközeivel. Komplex módon kell vizsgálni a földkéreg, a bioszfé­ra, a világóceán és a légkör, valamint a világűr szerkezetét s fejlődését. Tökéletesíteni kell a tudományos és a tudományos szintű oktatású káderek fel­készítését és növelni kell szakképzettsé­güket. Lépéseket kell tenni a tudomány anyagi­műszaki biztosításának javítására. Szilár­dítani kell a tudomány vizsgálati és kísérleti bázisát, erre a célra fordítva a tudományos létesítmények építésére előirányzott beru­házásoknak legalább a felét. Lényegesen javítani kell a tudományos szervezetek ós a felsőoktatási intézmények felszereltségét, korszerű műszerekkel, berendezésekkel, automatizált eszközökkel, számítástechni­kával, alapanyagokkal és a tudományos kutatást szolgáló preparátumokkal való el­látottságát. A nehézipar fő feladata a nép­gazdaságnak tüzelő és nyersanya­gokkal, berendezésekkel és más korszerű termelőeszközökkel való ellátása, továbbá a lakosság szá­mára készülő kiváló minőségű áru­cikkek gyártásának növelése és az egyes ágazatok munkájának haté­konyabbá tétele. A felsorolt feladatok alapján biztosítani kell: az olyan nagy hatékonyságú termékek gyártására való széleskörű áttérést, ame­lyek műszaki-gazdasági paramétereiket tekintve világszínvonalúak, és amelyek ké­pesek felvenni a versenyt a külföldi piaco­kon. Lényegesen le kell rövidíteni az új V. A nehézipar fejlesztése technika és technológia bevezetésének időtartamát; a nehézgépipar szerkezetének tökélete­sítését az ágazatközi és az ágazatokon belüli arányok javítását, a gépipar, az atomenergetika, a gáz-, a vegyi- és a pet­rolkémiai ipar, a progresszív szerkezeti anyagok gyártása gyorsütemú fejlesztését, a szakosítás és a kooperáció bővítését; a termelés Innovációját, elsősorban a műszaki korszerűsítés és rekonstrukció utján, a gépesítés és az automatizálás színvonalának növelését; az anyagmozgatásban használt gépesí­tési és automatizálási eszközök gyártásá­nak lényeges növelését annak érdekében, hogy lényegesen csökkenjen a kétkezi, (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom