Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám, hétfő

Az SZKP szervezeti szabályzata (Folytatás a 9. oldalról) A párttag felvétele a tagjelöltek soraiból a következőképpen történik: a) aki felvételét kéri a pártba, az SZKP három olyan tagjának ajánlását nyújtja be, akik már legalább öt éve tagjai a pártnak, és legalább egy éve ismerik az ajánlottat, a közös munkából vagy közéleti tevékeny­ségből. Első megjegyzés. A pártba lépő Komszomol-tagnak be kell nyújtania a Komszomol járási vagy városi bizottsá­gának ajánlását, ez egy párttag ajánlásá­nak felel meg. Második megjegyzés. Az SZKP Központi Bizottságának tagjai és póttagjai nem adnak ajánlást: b) a pártba való felvételről az alapszer­vezet taggyűlése tárgyal és dönt; határoza­ta akkor tekinthető jóváhagyottnak, ha a taggyűlésen jelenlevőknek legkevesebb a kétharmada szavazott mellette, s a hatá­rozat a járási bizottság jóváhagyása, azon városokban pedig, amelyek nincsenek ke­rületekre felosztva, a városi pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe. A pártba való felvételről folytatott ta­nácskozáson az ajánlók jelenléte nem kö­telező. A pártba való felvétel rendszerint nyilvános gyűléseken történik; c) azok a szovjet állampolgárok-, akik korábban más országok kommunista és munkáspártjainak voltak tagjai, az SZKP Központi Bizottsága által megállapított szabályok szerint vehetők fel a Szovjetunió Kommunista Pártjába. 5 Az ajánlók felelősséggel tartoznak . a pártszervezeteknek azért, hogy objektívan jellemezték az ajánlottak politi­kai, szakmai és erkölcsi tulajdonságait és segítséget nyújtanak az ajánlottak eszmei, politikai fejlődésében. 6 A párttagság kezdetét attól a naptól . számítják, amikor az illetékes alap­szervezet taggyűlése határozatot hozott a tagjelölt párttaggá való felvételéről. 7 A párttagok és tagjelöltek nyilván- • tartásának és az egyik szervezet­ből a másikba való átigazolásának módját az SZKP Központi Bizottságának idevonat­kozó irányelvei határozzák meg. 8 Azoknak a párttagoknak vagy tag- • jelölteknek az ügyét, akik elfogad­ható ok nélkül három hónapig nem fizettek tagsági dijat, az alapszervezetben meg kell vitatni. Ha kiderül, hogy a szóbanforgó párttag vagy tagjelölt gyakorlatilag elvesz­tette kapcsolatát a pártszervezettel, akkor törölni kell a párttagok sorából, erről a párt­alapszervezet határozatot hoz, s jóváha­gyás végett felterjeszti a járási vagy városi pártbizottságnak. 9 A szervezeti szabályzatban foglalt . kötelességek nem teljesítéséért és egyéb vétségekért a párttagot vagy tagje­löltet felelősségre vonják és az alábbi bün­tetéseket lehet kiszabni rájuk: figyelmezte­tés, megrovás (szigorú megrovás), megro­vás (szigorú megrovás) a nyilvántartási lapra történő beírással. A legmagasabb pártbüntetés a kizárás a pártból. Kisebb vétségek esetén a párt nevelő és ráható eszközeit kell alkalmazni, így az elvtársi bírálatot, a megrovást, a figyelmez­tetést vagy intést. A kommunista, aki vétséget követett el, tettéért mindenekelőtt a pártalapszervezet- nek tartozik felelősséggel. Abban az eset­ben, ha a párttagot a felsőbb pártszerv vonja felelősségre, erről a pártalapszer- vezetet tájékoztatják. Amikor a párttagot felelősségre vonják, e kérdés megtárgyalásakor maximális fi­gyelmességet tanúsítani, s gondosan mérlegelni, mennyire megalapozottak a vele szemben emelt vádak. A pártbüntetés megítélése után legké­sőbb egy évvel a pártszervezet az ő jelen­létében megtárgyalja, miként hozza helyre azokat a hibákat, amelyeket elkövetett. A kommunistának a pártból való U. kizárásáról a pártalapszervezet taggyűlése dönt. Az alapszervezetnek a ki­zárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha a gyűlésen jelenlevő párt­tagoknak legkevesebb a kétharmada sza­vazott mellette, s akkor lép érvénybe, miu­tán a járási vagy városi pártbizottság jóvá­hagyta. Amíg a járási vagy városi pártbizottság a kizárási határozatot jóvá nem hagyja, a párttag vagy tagjelölt igazolványa a kom­munistánál marad, s neki joga van részt venni a nem nyilvános pártgyüléseken. Annak, akit kizártak a pártból, jogában áll két hónapon belül fellebbezést benyúj­tania a felsőbb pártszervekhez, egészen az SZKP Központi Bizottságáig. 1-4 A szövetségi köztársaság kom- I . munista pártja, élén álló közpon­ti bizottság, a határterületi, területi, körzeti, városi és járási pártbizottság tagjával vagy póttagjával, valamint a revíziós bizottságok tagjaival szembeni pártfegyelmi eljárás megindításáról illetve a megbüntetésre vo­natkozó határozatokról a pártszervezetek a megszokott módon döntenek. A pártszervezetek kizárási javaslatait tu­domására hozzák annak az illetékes párt- bizottságnak, amelynek az illető kommu­nista a tagja. A szövetségi köztársaság kommunista pártjának élén álló központi bizottság a határterületi, területi, körzeti, városi és járási pártbizottságok tagjainak és póttagjainak, valamint a revíziós bizott­ságok tagjainak a pártból való kizárásáról, az illető bizottság ülése hozhat határozatot, a bizottsági tagok kétharmados szavazat- többségével. Az SZKP Központi Bizottsága tagjának és póttagjának, valamint az SZKP Központi Revíziós Bizottsága tagjának a pártból való kizárásáról a pártkongresszus dönt, két kongresszus közötti időszakban pedig a Központi Bizottság ülése, mégpedig az SZKP Központi Bizottsága tagjainak két­harmados szavazattöbbségével 1 r\ A szovjet törvények megsérté- t— . séért a párttag kétféle felelőssé^ get visel - az állammal és a párttal szem­ben. Azokat a személyeket, akik törvénybe ütköző bűntetteket követtek el, kizárják az SZKP-ból. ■4 Q Azon személyek fellebbezését, I O. akiket kizártak a pártból vagy pártbüntetést kaptak, s szintúgy a pártszer­vezetek kizárási határozatait, az illetékes pártszervek az előterjesztéstől számítva legkésőbb két hónapon belül megtár­gyalják. II. A tagjelöltek U Azoknak a személyeknek, akik . belépnek a pártba, le kell tölteni­ük a tagjelöltségi időt, ami szükséges ah­hoz, hogy alaposabban megismerkedjenek az SZKP programjával és szervezeti sza­bályzatával, hogy felkészülhessenek a párttagságra. A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelöltnek az SZKP tagjai sorába való belépéshez szükséges felkészülés során, s köteles megvizsgálni a jelölt személyi tulajdonságait gyakorlati tettei alapján, a párt és társadalmi feladata­inak teljesítése során. A tagjelöltség ideje egy év. 1 p~ A tagjelölt felvétele során az O. eljárás (egyéni felvétel, az aján­lások benyújtása, az alapszervezet határo­zata a felvételről és annak jóváhagyása) ugyanolyan mint a párttag felvételénél. eldönti a tagjelölt párttaggá való felvételét. Ha a tagjelöltségi idő alatt a jelölt nem felelt meg, s ha személyi tulajdonságainál fogva nem vehető fel az SZKP tagjának, a párt- szervezet határozatot hoz párttaggá való felvételi kérelmének elutasításáról, s miu­tán a járási vagy városi pártbizottság ezt a határozatot jóváhagyja, kitörlik az SZKP tagjelöltjeinek sorából. 17. A tagjelöltek részt vesznek a pártszervezet egész tevékeny­ségében, s a pártgyűléseken javaslati jog­gal rendelkeznek. A tagjelölteket nem lehet megválasztani sem a vezető pártszervek­be, sem a pártkonferenciák és kongresszu­sok küldötteivé. 1 r> A tagjelöltségi idő elteltével az O • alapszervezet megtárgyalja és 18. Az SZKP taglelöltjei ugyanolyan tagsági díjat fizetnek, mint a párttagok. III. A párt szervezeti felépítése, a párton belüli demokrácia I Q A párt szervezeti felépítésének, . egész életének és tevékenysé­gének vezérelve a demokratikus centraliz­mus. Ez azt jelenti, hogy: a) a párt minden vezető szervét alulról felfelé választják; b) a pártszervek saját szervezeteiknek és a felsőbb szerveknek rendszeresen be­számolnak tevékenységükről; c) a pártban szigorú pártfegyelem érvé­nyesül, a kisebbség aláveti magát a több­ségnek; d) a felsőbb szervek határozatai feltétel nélkül kötelezőek az alsóbb szervekre nézve; e) a párt minden szervezetének és ve­zető szervének tevékenységében érvénye­sül a kollektív jelleg és minden kommunista személyesen felelős kötelességei é's párt­feladatai teljesítéséért. AA A párt a területi-termelési elv tĹU. szerint épül: az alapszervezetek a kommunisták munkahelyei szerint léte­sülnek és területek szerint járási, városi stb. szervezetekbe tömörülnek. Az a szervezet, amely az illetékes terület kommunistáit egyesíti, az őt alkotó minden pártszerve­zetnek a felettes szerve. r\ A Minden pártszervezet önállóan cL I . határoz a helyi kérdésekben, ha ezek a döntések nincsenek ellentétben a párt politikájával. r\r\ A pártszervezet legfelsőbb ve- Č-CL. zető szerve: a taggyűlés vagy konferencia (az alapszervezetek számára), konferencia (a járási, városi, körzeti, terüle­ti és határterületi szervezeteknél) kong­resszus (a szövetségi köztársaságok kom­munista pártjai és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja számára). A gyűlések, konfe­renciák és a kongresszus akkor határozat- képes, ha a pártszervezet tagjainak vagy a megválasztott küldötteknek több mint a fele jelen van. QQ A taggyűlés, a konferencia vagy éO. a kongresszus megválasztja a vezetőséget vagy a bizottságot, ezek a végrehajtó szervek, és irányítják az illető pártszervezet minden szokásos munkáját. Az SZKP Központi Bizottsága, a szövet­ségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságai, a határterületi, terüle­ti, körzeti, városi és járási pártbizottságok, a párthatározatok teljesítése ellenőrzésé­vel kapcsolatos munka végzéséhez, s az alárendelt szervezetek tevékenységének segítségéhez létrehozzák az apparátust. A pártapparátus szerkezeti felépítését és személyi állományát az SZKP Központi Bizottsága határozza meg. r\A A pártszervek választása nem . nyilvános, (titkos) szavazás út­ján történik. Azon alapszervezetekben, műhelyek és termelési egységek szerve­zeteiben, ahol tizenötnél kevesebb a párt­tagok száma, valamint a pártcsoportokban, a pártszervezetek titkárait és helyeteseit, valamit a pártcsoportok vezetőit nyilvános szavazással is meg lehet választani, ha a kommunisták beleegyeznek. Ezekben az alapszervezetekben azonos módon vá­lasztják meg a járási és városi pártkonfe­renciák küldötteit. A választások során minden párttagnak korlátlan joga van arra, hogy az egyes jelölteket elutasítsa és bírálja. Az egyes jelöltekről külön-külön kell szavazni. Azok a jelöltek tekinthetők megválasztott­nak, akikre a gyűlés, a konferencia vagy a kongresszus résztvevőinek több mint . a fele adta le szavazatát. A pártszervek választásánál - az alap­szervezetektől egészen az SZKP Központi Bizottságáig, meg kell tartani az összetéte­lük rendszeres felújításának és a vezetés folytonosságának az elvét. QfT Az SZKP KB, a szövetségi köz- ČĹ\J. társaságok kommunista pártjai központi bizottsági, a határterületi, a terüle­ti, a körzeti, a városi és járási pártbizottsá­gok tagjainak és póttagjainak egész tevé­kenységükkel bizonyítaniuk kell, hogy kiér­demelték az irántuk tanúsított nagy bizal­mat Ha a pártbizottság tagja vagy póttagja beszennyezte becsületét és méltóságát, akkor a továbbiakban nem maradhat a bi­zottságban. A pártbizottság tagjának vagy póttagjá­nak kizárásáról a szóban forgó bizottság ülése dönt. A határozat akkor tekinthető érvényesnek, ha a szóban forgó bizottság tagjainak legkevesebb kétharmada szavaz nem nyíltan (titkosan) mellette. Az SZKP Központi Revíziós Bizottsága, valamint a helyi pártszervezetek revíziós bizottságai tagjainak kizárásáról a szóban forgó bizottságok ülésein döntenek a párt- bizottságok tagjaira és póttagjaira vonatko­zó módon. A pártpolitika kérdéseinek sza- uU . bad és érdemleges megvitatása a pártban, az egyes szervezetekben, a párton belüli demokrácia fontos elve. Csupán a párton belüli demokrácia sza­vatolhatja a kommunisták nagyfokú alkotó aktivitását, a nyílt bírálatot és önbírálatot, a szilárd pártfegyelmet, amelynek öntuda­tosnak kell lennie, nem pedig gépiesnek. Az egyes szervezetekben vagy az egész pártban vitát lehet folytatni a tisztázatlan vagy nem eléggé világos kérdésekről Az egész pártra kiterjedő vita valósul meg: a) az SZKP Központi Bizottságának kezdeményezésére, ha az SZKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a po­litika egyes kérdéseiről tanácskozzon az egész párttal; b) az egyes köztársasági, határterületi vagy területi pártszervezetek javaslatára. A pártpolitikai kérdésekkel foglalkozó széles körű vitát, különösen az országos vitát, úgy kell lebonyolítani, hogy biztosítva legyen a párttagok szabad véleménynyil­vánítása, és kizárják a pártegységet meg­bontó frakciós csoportok létrehozására, a párt megbontására irányuló kísérletek lehetőségét. Q"7 A pártvezetés legfőbb elve ú. I . a kollektív vezetés, ami a párt- szervezetek normális tevékenységének, a káderek helyes nevelésének, a kommu­nisták aktivitása és kezdeményezése fej­lesztésének nélkülözhetetlen feltétele, amely megbízható garanciát nyújt a volun­tarista és szubjektivista döntések elfogadá­sa, a személyi kultusz megnyilvánulásai,- a pártélet lenini normáinak megsértése ellen. A kollektív vezetés feltételezi a szemé­lyes felelősséget a feladatok teljesítéséért, minden pártszervezet, minden dolgozó te­vékenységének állandó ellenőrzését. QQ Az SZKP Központi Bizottsága, ĺO. a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottsá­gai, a határterületi, körzeti, területi, városi és járási pártbizottságok, a kongresszusok és a konferenciák közötti időszakban rend­szeresen tájékoztatják a pártszervezeteket tevékenységükről, a kommunisták bíráló észrevételeinek és javaslatainak megvaló­sításáról. A pártbizottságok és a pártalapszerve- zetek tevékenységének megmásíthatatlan szabálya, hogy objektívan és idejében tájé­koztatniuk kell a felsőbb pártszerveket munkájukról és a hatáskörükben uralkodó helyzetről. OQ A Párt leg'ontosabb határozatai­évá . nak megvitatására és a megva­lósításukat szolgáló intézkedések kidolgo­zására, valamint a helyi élet kérdéseinek megtárgyalására, összehívják a járási, vá­rosi, körzeti, területi és határterületi párt- szervezetek, valamint a szövetségi köztár­saság kommunista pártjainak aktívaüléseit. A pártmunka különböző kérdé- OU> seinek megvitatására a pártbi­zottságokban létre lehet hozni állandó vagy ideiglenes bizottságokat és munkacsopor­tokat, s a munkába más módon is be lehet vonni a kommunistákat, mint a pártszervek önkéntes aktíváinak tagjait. IV. A párt legfelsőbb szervei Q-l A Szovjetunió Kommunista O I . Pártjának legfelsőbb szerve, a pártkongresszus. A rendes kongresszust a központi bizottság ötévenként legalább egyszer hívja össze. A pártkongresszus összehívását és napirendjét legkésőbb másfél hónappal a kongresszus előtt, köz­zé kell tenni. Rendkívüli kongresszust a párt központi bizottsága saját kezdeményezésére, vagy a legutóbbi pártkongresszuson képviselt párttagok legalább egyharmadának kéré­sére hív össze. A rendkívüli kongresszus összehívását két hónapon belül kell megej­teni. A kongresszus akkor határozatképes, ha azon a párttagságnak legalább a fele képviselve van. A pártkongresszuson való képviselet arányát a központi bizottság állapítja meg. QQ Ha a párt központi bizottsága Oĺ. a 31. pontban megállapított ha­táridőn belül nem hívja össze a rendkívüli kongresszust, a rendkívüli kongresszus összehívását kérő szervezeteknek joguk van szervező bizottságot alakítani, amely a rendkívüli kongresszus összehívása te­kintetében a központi bizottság jogait él­vezi. 33. A kongresszus: a) meghallgatja és jóváhagyja a központi bizottság, a központi revíziós bizottság és a többi központi szerv beszá­molóját; b) megvitatja, módosítja és jóváhagyja a párt programját és szervezeti szabály­zatát; c) meghatározza a párt irányvonalát a bel- és külpolitikai kérdésekben, megtár­gyalja és eldönti a párt és állami élet, valamint a kommunista építés legfonto­sabb kérdéseit; d) megválasztja a központi bizottságot és a központi revíziós bizottságot. A központi bizottságot és a köz­ponti revíziós bizottságot a kongresszus által megállapított összeté- (Folytatás a 11. oldalon) 34. ÚJ SZÚ 10 1986. III. 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom