Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám, hétfő
A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK PROGRAMJA . (Folytatás a 7. oldalról) hangban történhet. A Szovjetunió e probléma megoldásában támogatja a közös erőfeszítéseket, és tevékenyen részt fog venni ilyen nemzetközi együttműködésben. A Szovjetunió fel fog lépni az atomfegyverek elterjedését gátló intézkedések elfogadásáért, az atomfegyverektől és más tömegpusztító eszközöktől mentes övezetek létrehozásáért is;- az atomfegyverzet teljes felszámolására szakaszonként a XX. század végéig úgy, hogy beszüntetik minden fajta atomfegyver kipróbálását és gyártását, a nukleáris hatalmak mind lemondanak atomfegyverek elsőként való alkalmazásáról, a nukleáris fegyverkészleteket befagyasztják, csökkentik és megsemmisítik;- másfajta tömegpusztító fegyverek - köztük a vegyi fegyverek - gyártásának megszüntetésére, a készletek felszámolására és új típusú ilyen fegyverek kifejlesztésének tilalmára;- az államok - elsősorban a Biztonsági Tanács állandó tagjai és a velük katonai szövetségben lévő államok - fegyveres erőinek csökkentésére, a hagyományos fegyverzet korlátozására és az olyan új fegyverfajták kifejlesztésének tilalmára, amelyek megsemmisítő erejüket tékintve megközelítik a tömegpusztító fegyvereket, a katonai költségvetések csökkentésére;- a világ leginkább robbanásveszélyes térségeiben a haderő és a fegyverzet befagyasztására és korlátozására, az idegen területeken lévő katonai támaszpontok felszámolására, a kölcsönös bizalom növelésére, intézkedések meghozatalára, a fegyveres konfliktusok, köztük a véletlenszerű összecsapások kockázatának csökkentésére. Az SZKP arra törekszik, hogy leküzdjék a világ katonai-politikai csoportosulásokra való megosztottságát. Az SZKP állást foglal a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű Az SZKP a nemzetközi kommunista mozgalom része. A szocialista társadalom tökéletesítése és a kommunizmus irányába történő haladás érdekében kifejtett tevékenységét az egyik legfontosabb internacionalista feladatának tekinti, amelynek teljesítése megfelel a szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkásosztály, az egész emberiség érdekeinek. A kommunisták, akik mindig a legkövetkezetesebben küzdöttek a társadalmi és a nemzeti elnyomás ellen, most a világbéke megőrzéséért, az embereknek az élethez való jogáért vívott harc élvonalában vannak. Világosan látják a háborús veszély okait, leleplezik a nemzetközi feszültség fokozásának, a fegyverkezési hajszának a valódi felelőseit, s együttműködésre törekednek mindenkivel, aki képes hozzájárulni a háborúellenes küzdelemhez. Az SZKP figyelembe veszi, hogy a nem szocialista világ kommunista és munkáspártjai bonyolult és ellentmondásos helyzetben tevékenykednek. Harcuk körülményei és formái széles skálán mozognak. Ez azonban nem szűkíti, épp ellenkezőleg, bővíti a mozgalom lehetőségeit. Tevékenységi formáik sokszínűsége a kommunisták számára lehetővé teszi, hogy jobban felmérjék a nemzeti sajátosságokat és a konkrét történelmi helyzetet, a lakosság különféle társadalmi csoportjainak és rétegeinek az érdekeit. Az SZKP abból indul ki, hogy minden ország kommunistái önállóan elemzik és értékelik a helyzetet, függetlenül határozzák meg stratégiai irányvonalukat, politikájukat, a közeli és a végső célokért, a kommunista eszményekért vívott harc különféle utait. A kommunista pártok által felhalmozott tapasztalatok értékes internacionalista kincsnek számítanak. Az SZKP gondosan tanulmányozza a külföldi kommunista pártok problémáit és tapasztalatait. Megértéssel fogadja, hogy stratégiájuk és taktikájuk tökéletesítésére törekednek, azon vannak, hogy antimono- polista háborúellenes tevékenységük alapján bővítsék osztályszövetségeiket, védelmezzék a dolgozók gazdasági érdekeit és politikai jogait. E téren az SZKP abból indul ki, hogy a demokráciáért folyó küzdelem a szocializmusért vívott harc alkotórésze. A különböző országok imperialista körei szorosan összehangolják a szocializmus és a demokratikus erők ellen irányuló tevékenységüket, igyekeznek szembeállítani egymással a kommunista pártokat. Ilyen körülmények között egyre nagyobb jelentőségű a proletár internacionalizmus, a kommunisták elvtársi szolidaritása. Az SZKP úgy véli, hogy az egyes kérdésekben meglevő véleménykülönbségeknek nem szabad akadályozniuk a kommunista pártok internacionalista együttműködését, egységes fellépését. Ha a testvérpártok között esetenként bizonyos kérdésekben nézeteltérések mefeloszlatásáért vagy elsó lépésként katonai szervezeteik felszámolásáért. A két katonai tömb szemben állásának enyhítése céljából a Szovjetunió síkraszáll azért, hogy kössenek szerződést az erőszak alkalmazásának kölcsönös elutasításáról, a békés kapcsolatok fenntartásáról. E szerződés nyitva állna valamennyi állam számára is. A párt arra fog törekedni, hogy a fegyverzetek korlátozásának a háborús fenyegetés elhárításának kérdését az egyenjogúságon és a felek egyenlő biztonságán alapuló tisztességes és szigorúan teljesített megállapodások útján oldják meg, hogy elejét vegye az erő helyzetéből kiinduló tárgyalások folytatására irányuló próbálkozásoknak és annak, hogy a tárgyalásokat a fegyverzet növelésének elkendőzésére használják fel. A szovjet állam és szövetségesei nem törekszenek katonai fölény megszerzésére, de nem engedik meg a világ küzdőterén kialakult katonai-hadászati egyensúly felbontását. Ugyanakkor következetesen törekednek arra, hogy ennek az egyensúlynak a szintje folyamatosan csökkenjen, és hogy mindkét fél csökkentse fegyverzeteinek mennyiségét, miközben szavatolják valamennyi nép biztonságát. Az SZKP ünnepélyesen kinyilvánítja; nincs olyan fegyver, amelynek kölcsönösségi alapon, hathatós ellenőrzés alkalmazásával való korlátozására a Szovjetunió ne állna készen. A Szovjetunió nem veszélyezteti egyetlen ország biztonságát sem, sem Nyugaton, sem Keleten. Senkit sem fenyeget, nem törekszik szembenállásra egyetlen állammal sem, békében kíván élni minden országgal. A nagy október ideje óta a szocialista szovjet állam magasra emeli a béke, a népek közötti barátság zászlaját. Az SZKP a jövőben is hű marad ehhez a lenini zászlóhoz. rülnek fel, az SZKP hasznosnak tartja az elvtársi vitákat, egymás nézeteinek jobb meaértése és a kölcsönösen elfogadható vélemények kialakítása céljából. Amikor azonban a marxizmus-leninizmus forradalmi lényegéről, a létező szocializmus lényegéről és szerepéről esik szó, az SZKP a jövőben is szilárdan védelmezni fogja elvszerü pozícióit. Ez határozza meg az SZKP magatartását minden olyan kísérlettel szemben, amelyek a kommunista tevékenység osztálytartalmának felszámolására, a célok forradalmi jellegének és a harc eszközeinek kiforgatására irányulnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Marx, Engels, Lenin tanításainak alapjaitól való elhajlások gyengítik a kommunista mozgalom lehetőségeit. Az SZKP a testvérpártokhoz fűződő kapcsolataiban szilárdan kitart a proletár internacionalizmus elve mellett, amely szervesen egyesíti magában a forradalmi szolidaritást, valamint minden párt teljes önállóságának és egyenjogúságának elismerését. Az SZKP ennek az elvnek az alapján aktívan fejleszti kapcsolatait a kommunista és munkáspártokkal, kölcsönösen tájékoztatják egymást, két- és sokoldalú találkozókon, valamint ha szükséges, regionális és szélesebb körű nemzetközi tanácskozásokon vesz részt. A szovjet kommunisták mindig a tókésvi- lágbeli osztálytestvérei oldalán állnak. Az SZKP fel fogja használni nemzetközi tekintélyét a reakciós önkénynek áldozatul eső kommunisták védelmében. Nagyra értékeli a testvérpártok részéről megnyilvánuló szolidaritást, harcukat a szovjetellenesség- gel szemben. A szocialista és a nem szocialista országok kommunista és munkáspártjainak kölcsönös támogatása a társadalmi haladás fontos tényezője Az SZKP a továbbiakban is fejleszteni kívánja a szocialista, a szociáldemokrata és a munkáspártokhoz fűződő kapcsolatait A velük kialakított együttműködés főképp a nukleáris háború megelőzésében tölthet be igen jelentős szerepet. Bármilyen mélyek legyenek is a munkásmozgalom különféle irányzatai közötti különbségek, ez nem akadályozhatja a gyümölcsöző és rendszeres eszmecserét, a párhuzamos, vagy közös akciók végrehajtását a háborús veszély elhárítására, a nemzetközi helyzet javítására, a gyarmatosítás maradványainak felszámolására, a dolgozók érdekeinek és jogainak védelmére. A párt nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy aktívabbá váljék a nemzetközi munkásmozgalom egyes osztagainak együttműködése, elmélyüljenek a kapcsolatok a különféle irányzatokat képviselő szakszervezetek, ifjúsági és nőszervezetek, paraszti és egyéb demokratikus szervezetek között. A világ munkásosztálya és kommunista élcsapata előtt viselt történelmi felelősségét mélyen átérezve, a Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is:- védelmezni fogja a világ kommunista mozgalmának forradalmi eszményeit és marxista-leninista alapelveit, alkotó módon fejleszteni fogja a tudományos szocializmus elméletét, következetesen harcolni fog a dogmatizmus, a revizionizmus, és az ellen, hogy a burzsoá ideológiának bárminemű hatása legyen a munkásmozgalomra;- mindent meg fog tenni a testvérpártok összeforrottságáért és kölcsönös együttA Szovjetunió Kommunista Pártja olyan utat járt be, amelyre a társadalmi fejlődésre kifejtett hatás mélysége és ereje szempontjából még nem volt példa. Rohamléptekkel jutott el az első marxista köröktől három népi forradalmon át a szocialista nagyhatalom vezetéséig. A szovjet népnek az új társadalom építése során véghezvitt történelmi sikerei, a nagy honvédő háborúban kivívott győzelme, a szociális, a gazdasági és a szellemi haladás egyre magasabb szintjeinek elérése, s a Szovjetunió hatása a világ fejlődésének menetére elválaszthatatlan a kommunista párt tevékenységétől. A párt ihle- tője és szervezője a tömegek történelem- formálásának, irányító és vezető ereje társadalmunknak. A marxista-leninista elmélettel felvértezett párt határozza meg az ország fejlődésének fő távlatát, biztosítja a nép építő munkájának tudományos irányítását, a kommunista építésnek szervezett, tervszerű és céltudatos jelleget ad. A szocializmus felépítésének eredményeként a Szovjetunióban, miután a dolgozók minden rétege magáévá tette a munkásosztály álláspontját, a szovjet társadalom társadalmi-politikai és eszmei egységének megszilárdításával a kommunista párt - bár osztálylényegét és ideológiáját tekintve a munkásosztály pártja maradt - az egész nép pártjává vált. Ez eleve meghatározza az SZKP bel- és külpolitikájának, egész tevékenységének forradalmi folytonosságát és osztályjellegét. Az új történelmi feltételek között, amikor az ország belső fejlődésében és a nemzetközi színtéren egyaránt felelősségteljes feladatok elé néz, a szovjet társadalom érdekében törvényszerűen növekszik a párt vezető szerepe, nagyobbak lesznek a követelmények politikai, szervező és ideológiai tevékenységével szemben. Ezt a következő alapvető tényezők indokolják:- a szocializmus tökéletesítésével összefüggő feladatok bonyolultságának és terjedelmének növekedése, az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének meggyorsítása, a feladatok sikeres megoldását biztosító politika kidolgozásának és sikeres megvalósításának szükségessége, a társadalom gazdasági, szociális és szellemi fejlődésének szerves kölcsönhatása;- a politikai rendszer, a demokrácia fejlődése, a nép szocialista önigazgatásának elmélyülése a tömegek politikai és szakmai aktivitásának fokozása alapján, illetőleg széles körű bevonásuk a termelés, az állam és a társadalmi ügyek irányításába;- a marxista-leninista elmélet alkotó továbbfejlesztésére, a kommunista építés gyakorlatának mélyreható elemzésére, az élet által felvetett kérdések tudományosan megalapozott és idejében való megválaszolására mutatkozó igény, valamint a dolgozók öntudatának erősítése, a kispolgári beállítottság és erkölcs maradványainak, valamint a szocialista életmód normáitól eltérő jelenségeknek a felszámolása;- a szocialista országok közötti egység erősítésének, sokoldalú együttműködes bővítésének, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomnak, a nemzeti felszabadítás erőivel való szolidaritásnak, a burzsoá ideológia, a revizionizmus és dogmatizmus, a reformizmus és szektás- ság ellen vívott harcnak az érdekei;- az imperializmus agresszivitásának fokozódása miatt bonyolulttá vált külpolitikai feltételek, az éberség erősítésének, az ország biztonsága szavatolásának és olyan új, erőteljes erőfeszítések megtételének szükségessége, amelyeknek célja az agresszív erők megfékezése, a lázas fegyverkezési hajsza megállítása, az emberiség megmentése a nukleáris katasztrófa veszélyétől, a világbéke megszilárdítása. A társadalom politikai irányító szerepét betöltve az SZKP a továbbiakban következetesen alkalmazni fogja a lenini elveket, szilárdítani fogja a lenini stílust a pártmunkában az állami és a gazdasági irányítás minden területén, erősíteni fogja politikájának tudományos megalapozottságát; nagymértékben támaszkodni fog a tömegek kollektív tudásámüködéséért, a kommunisták internacionalista szolidaritásáért, azért, hogy a kommunista mozgalom még nagyobb mértékben hozzájáruljon a világháborús veszély elhárításához;- következetesen megvalósítja azt az irányvonalat, melynek célja, hogy a nemzetközi munkásosztály és minden dolgozó akcióegységet hozzon létre a közös érdekekért, a tartós békéért és a népek biztonságáért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcban. ra és tapasztalatára, fejleszteni fogja a tömegek társadalmi kezdeményezőkészségét. A párt elvi jelentőséget tulajdonít az ideológiai, az elméleti, a politikai-nevelő, a szervező és gazdasági tevékenység egységének, a stagnálás és konzervativizmus minden megnyilvánulása elleni megalkuvás nélküli harcnak, a felmerülő problémák hatékony megoldását szolgáló alkotó útkeresésnek. Az SZKP szükségesnek tartja, hogy gondosan felmérje a párt-, az állami és a társadalmi szervek funkcióinak sajátosságait, összehangolja munkájukat, ne tűrje az átfedéseket, növelje a pártbizottságoknak, mint politikai irányító testületeknek a szerepét, felszámolja a formalizmus és a bürokratizmus megnyilvánulásait, az irányító apparátus munkájában tapasztalható egyéb torzulásokat; erősítse a párthatározatok és népgazdasági tervek végrehajtásának ellenőrzését, szilárdítsa az állam- és munkafegyelmet, a rendet és a szervezettséget. Az SZKP minden pártszervezet és dolgozókollektíva tevékenységében fáradhatatlanul erősíteni fogja az alkotó hozzáállást, a tárgyszerűséget, a nagyfokú felelősséget és elvszerűséget, kialakítja az elért eredmények tárgyilagos és önkritikus értékelésének, valamint annak a képességét, hogy figyelmesen és tapintatosan bánjanak az emberekkel, vegyék tekintetbe igényeiket és vágyaikat. A párt az állam-, a gazdasági és a kulturális építés irányítási színvonalának emelését elválaszthatatlanul összekapcsolja a kádermunka további jvításával. A párt szükségesnek tartja, hogy mindenütt, a felső szintektől a legalsókig, feltétlenül tartsák meg a káderek politikai, szakmai és erköcsi tulajdonságaik alapján való kiválasztásának és minősítésének lenini elveit, hogy nagyobb szerepet kapjon a közvélemény. Az SZKP egész káderpolitikájával elő fogja segíteni, hogy politikailag érett, erkölcsös, hozzáértő kezdeményező kommunista és pártonkívüli dolgozók kerüljenek vezető tisztségekbe, s bátrabban nevezzen ki nőket ezekbe a posztokba. Elvi jelentőséget tulajdonít az olyan vezetői tulajdonságoknak, mint az új iránti fogékonyság, a szoros kapcsolat az emberekkel, a felelősségvállalás készsége, a jobb munkavégzés igénye, a gazdasági tevékenység politikai jelentőségének a figyelembe vétele, az önmaga és mások iránti igényesség. A párt gondoskodik arról, hogy az idősebb nemzedékhez tartozó kipróbált káderekkel mindenütt dolgozzanak együtt, szerezzenek tapasztalatokat a reményteljes, fiatal dolgozók. Ez természetes folyamat, amely biztos garanciát teremt a megcson- tosodottság, a stagnálás és voluntarizmus ellen. A káderekbe vetett bizalmat össze kell kapcsolni a velük szemben támasztott igényességgel, fokozni kell személyes felelősségüket a pártszervezetekben és a dolgozókollektívákban a munkaeredményekért, a párt és az állami fegyelem megtartásáért, a vezető dolgozók tömegek általi ellenőrzésének erősítéséért. Minden vezetőnek teljes mértékben vállalnia kell a felelősséget a reá bízott munkáért, helyes viszonyt kell kialakítania az emberekkel és személyes példamutatásával ösztönözni őket. Egyetlen pártszervezet, egyetlen dolgozó sem maradhat kívül az ellenőrzésen. A párt fejlődésére jellemző a párt sorainak további növekedése és erősödése, a párton belüli viszonyoknak a demokratikus centralizmus elvén alapuló tökéletesítése. A munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség élenjáró képviselőit tömörítve, a párt erősíti befolyását a kommunista építés különböző területein. Az SZKP szükségesnek tartja, hogy a párt szociális összetételében a vezető helyet a munkások foglalják el. A pártba való felvétel döntő feltételeinek számítottak, és ezentúl is annak számítanak a jelentkezők politikai és (Folytatás a 9. oldalon) 4. Az SZKP a világ kommunista- és munkásmozgalmában Negyedik rész Az SZKP a szovjet társadalom vezető ereje ÚJ SZÚ 8 1986. III. 10.
