Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám, kedd

A CSKP Központi Bizottságának politikai beszámolója

ÚJ SZÚ

7

1986. III. 25.

(Folytatás a 6. oldalról)

nézeti, erkölcsi és munkára való nevelésre való tartós orientációval együtt gazdaság- politikánk stratégiai irányvonalának megértésére kell törekedni. Gazdaságunk az intenzifikáció útjára való mielőbbi áttérésének szükségessége valóban forradalmi feladat, amely napjainkban történelmi jelentőségével olyan fontos, mint a múltba a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása volt. Olyan feladat ez, amely kapcsolódik az ember gondokodásmódjá- nak és lelkületének megváltoztatásáért folytatott nagy küzdelemhez. Harc ez a maradiság, az egyhelyben topogás s az ellen, amikor valaki képtelen, vagy nem akar áttérni azokra az új módszerekre, amelyek megfelelnek napjaink szükségleteinek.

Mint más területeken, itt is szem előtt kell tartanunk bizonyos elsőbbségeket. Napjaink megkövetelik, hogy az eszmeipolitikai munkát a szociális gazdasági programból eredó feladatok alapos megvilágítására irányítsuk, és megkülönböztetett figyelmet fordítsunk olyan kritériumokra, mint a becsületesség, a szorgalom, a kötelességérzet, valamint a kollektíva iránt érzett felelősség.

Ugyancsak kötelességünk jobban összekapcsolni belpolitikánk megmagyarázását a nemzetközi helyzettel, azzal a küzdelemmel, amely a szocializmus és a kapitalizmus között folyik. Előtérbe kerül a szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemében történő nevelés. A propagandától megköveteljük, hogy offenzívabb és konkrétabb legyen. Az adott valóságból kell kiindulnia, figyelembe kell vennie az emberek politikai fejlettségi szintjét; a tudomány eredményeire, pártunk és a többi testvérpárt, főleg a Szovjetunió Kommunista Pártja általánosított tapasztalataira kell támaszkodnia. Az ideológiai munkában le kell mondani a további fejlődés könnyűségével kapcsolatos illúziókról, a hamis optimizmus, továbbá a pesszimista hangulat terjesztéséről, nem szabad megelégednünk az elért eredményekkel, s meghátrálnunk az akadályok előtt, hanem mozgósítanunk kell a feladatok teljesítésére.

Az emberek gondolkodásmódjáért folytatott küzdelem bonyolult, hosszan tartó folyamat, amely rendkívüli türelmet igényel. Szem előtt kell tartani a változó viszonyokat, nem szabad alkalmazkodni az elavult nézetekhez és hangulatokhoz, hanem mindig látni kell céljainkat és távlatainkat.

E munka meggyőző ereje elsősorban az élettel, a gyakorlattal való szoros kapcsolatában rejlik. Milyen lehet például a propaganda hatékonysága ott, ahol az emberek azzal találkoznak, hogy egyesek mást mondanak és másként cselekednek, ahol a szavakat nem követik tettek?

Propagandánk javításának színvonala és hatékonysága növelésének szükségessége nemcsak a szocializmus fejlődésének belső szükségleteiből ered, hanem az egyre erősödő nemzetközi méretű osztályharcból is. Az imperializmus fokozza a lélektani háborút, amelyet a szocialista országok ellen indított, igyekszik a szocialista országokat egymással, s főleg a Szovjetunióval szembeállítani. Az egyik országot dicséri, a másikat elmarasztalja, iparkodik szítani a nacionalizmust és a sovinizmust, sót az állampolgárok vallási érzelmeivel is megpróbál visszaélni.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy Csehszlovákia azok közé az országok közé tartozik, amelyek az antikommunista erők különösen éles támadásainak a célpontjai. Számukra minden hazugság jó, csakhogy befeketíthessék a szocializmust, lejárathassák népünk munkájának eredményeit, meghamisíthassák nemzeteink történelmét. Ez a módszerük nem átmeneti, hanem tartós. Éppen ezért ideológiai munkánk állandó feladata tényekkel leleplezni az antikommunista központok kampányainak hazug voltát. Meggyőzően rá kell mutatni a szocialista rendszer, a szocialista demokrácia előnyeire, megmagyarázni forradalmi ideológiánk humánus jellegét, terjeszteni az igazságot a szocializmusról.

A párt központi bizottsága nagy figyelmet fordít és fog fordítani a hírközlő eszközökre. A hírközlő eszközöknek hitelesen és rugalmasan kell tájékoztatni hazánk életéről és a világ eseményeiről, biztosítani a széles körű tájékozottságot a párt-, az állami- és a gazdasági szervek, valamint társadalmi szervezetek munkájáról.

Ahhoz, hogy a hírközlő eszközök teljesíthessék feladatukat és kötelességüket, amelyeket a párt számukra meghatároz, hozzáférhetővé kell tenni számukra a szükséges információforrásokat. Ez ugyanakkor fokozza társadalmi felelősségüket. Bátrabban kell fejleszteni a hírközlő eszközökben a konstruktív kritikát és így hozzájárulni a munka minőségével és a hiányosságokkal szembeni kérlelhetetlen

magatartást elősegítő nagy fokú igényesség légkörének megteremtéséhez. Fontos, hogy a sajtó, a rádió és a televízió a dolgozók nézetei és tapasztalatai széles körű demokratikus cseréjének tényleges fórumává váljon, hogy a hírközlő eszközök rendszeresen és mélyrehatóan magyarázzák meg a belpolitikai és nemzetközi élet fő kérdéseit, a gazdasági és a szociális jelenségeket.

Tevékenységükben abból kell kiindulniuk, hogy a dolgozóknak joguk van tudni, milyen intézkedéseket hoztak a bírált hibák leküzdésére. Mindennapi gyakorlatattá kell válnia annak, hogy a vezetők a sajtóban, a rádióban és a televízióban személyesen fogják tájékoztatni a közvéleményt az általuk irányított területek tevékenységéről, a feladatok megoldásáról és választ adnak az embereket érdeklő kérdésekre. Ez teljes mértékben összhangban van a közvélemény tájékoztatásának lenini elvével.

Növelni kell az újságírók politikai és szakmai felkészültségét, javítani a szerkesztőségek személyzeti összetételét, gondoskodni arról, hogy a hírközlő eszközökben erkölcsi szempontból is szilárd, a párt és a nép ügye iránt odaadó, forradalmi újságírásunk legjobb hagyományait továbbfejlesztő emberek dolgozzanak.

A lenini elvhűség, a harcos és a megalkuvásoktól mentes szellem a pártpolitika eredményes valóra váltásának példája legyen a pártsajtó, élén a Rudé právóval.

A sajtó, a rádió és a televízió ideológiai potenciáljának hatékony kihasználása szükségszerűen megköveteli anyagi-mű- szaki bázisának fejlesztését és megszilárdítását.

A szocialista társadalom számára, amely a tudományos világnézet, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek szüntelen megismerése és kihasználásának elvei alapján épül, nagyon fontos a társadalomtudományok fejlesztése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a politikai gyakorlatban minél jobban figyelembe veszik a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeit, annál sikeresebb a szocialista építés.

A társadalomtudományi frontnak nagyobb bátorsággal és rendszerességgel kell elemeznie társadalmunk életét, erőfeszítéseit a szociális gazdasági fejlődés gyorsítását célzó koncepciók és javaslatok kidolgozására, a politikai rendszer javítására, a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére, a további társadalmi fejlődés előrejelzésére kell irányítania. A társadalom- tudományok fontos feladata, hogy nagyobb mértékben vegyenek részt népünk, de különösen az ifjúság szocialista tudatának megszilárdításában, a szocialista ember nevelésében és formálásában.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeretnék a történelemtudományok jelentőségére és további fejlesztésük szükségességére. Arról van szó, hogy eredményeik népünk haladó hagyományainak megvilágítására, a szocializmus -, mint a dolgozóknak a nemzeti és szociális szabadságért folytatott forradalmi harca törvényszerű betetőzésének - megértetésére, a hazafias és internacionalista nevelésre használják fel.

Igényes feladatok állnak a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézete és a CSKP KB Politikai Főiskolája előtt. Elvárjuk, hogy ezek a munkahelyek jobban hozzájárulnak a marxista-leninista elmélet alkotó fejlesztéséhez, a káderek felkészítéséhez a pártmunka és a társadalomtudományi terület számára, az új szükségletekkel összhangban.

Elvtársak, a szocialista társadalom további fejlesztése programjának megvalósítása során növekszik az iskola feladata és felelőssége is. Szerepe az, hogy felkészítse az ifjúságot az életre és a munkára, ápolja benne a szocialista haza iránti sze- retetet, a szülők és az azon értékek iránti tiszteletet, amelyeket a korábbi generációk hoztak létre, hogy munkaszeretetre, becsületes magatartásra, és a kollektívával szembeni felelősségre nevelje őket. Az ilyen nevelés az emberben mély tiszteletet vált ki tanítója és iskolája iránt.

Az oktató-nevelő rendszerben, melyet szervezetileg és tartalmilag is fokozatosan tökéletesítünk, szükséges, hogy továbbra is és még rugalmasabban reagáljunk a társadalmi fejlődés jelen és jövő szükségleteire. Előtérbe kerül az a feladat, hogy az ifjúságot a tudományos-műszaki ismeretek, de elsősorban az elektronizáció és a más perspektivikus irányzatokkal kapcsolatos ismeretek alkotó elsajátítására vezessük. Ehhez a szükséges korszerű technikával kell felszerelni az iskolákat.

Nagyon fontos feladat a fiatal munkásgeneráció nevelése és művelése. Bár ezen a téren sok hasznosat tettünk, semmibe sem lazíthatunk. Az általános és a szakmai képzés biztosítása során sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a gyakorlati készség és a mesterségbeli fogások színvonalának az emelésére. Az élet a középfokú szaktanintézet diákját elsősorban azzal teszi próbára, hogy milyen mesterségbeli tudással birkózik meg a szakmájából eredő feladatokkal. A jövő munkásainak nevelésére irányuló gondoskodás a vezetők és a tisztségviselők, valamint azon szervezetek és intézmények elsőrendű kötelességei közé tartozik, amelyek munkahelyeire készülnek az ifjak.

Ami a főiskolákat illeti, hangsúlyozni kell, hogy nagy felelősség hárul rájuk a képzett szakemberek felkészítésében népgazdaságunk és társadalmi életünk más területei számára, valamint a tehetséges fiatalok kiválasztása és felkészítése során a tudományos pályára. Aktívabban kell hatniuk a tudomány és a technika ismereteinek gyakorlati érvényesítésére.

Társadalmunkban hagyományosan nagy tisztelet övezi a pedagógusi hivatást. Pedagógusaink döntő többsége nagy odaadással arra törekszik, hogy iskoláinkat szakmailag felkészült, elkötelezett emberek hagyják el. Felelősségteljes munkájukhoz a jövőben is megteremtjük a szükséges anyagi és szociális feltételeket, növeljük a tanítói hivatás társadalmi rangját és vonzerejét a férfiak számára is, tekintettel arra, hogy manapság túlságosan elnőiesedett oktatásügyünk.

Az a tény, hogy társadalmunk fejlődésének további jelentős szakaszába lép, fontos feladatokat állít a kultúra és a művészet elé. A kultúra és a művészet jelentős szerepet játszik a szellemi élet gazdagításában, az emberek alkotó erejének és képességének fejlesztésében, eszmei és erkölcsi fejlődésében.

A szocializmusban a kultúra feladata, hogy a nép érdekeit szolgálja. Arra törekszünk, hogy művészeink alkotásai hitelesen és magas művészi színvonalon ábrázolják a szocialista valóságot, hogy a szocialista realizmus alkotó módszerének szellemében mutassák be népünk elszántságát, mellyel képes megoldani a feladatokat és leküzdeni a szocializmus építésének útjába álló akadályokat. Ebből kell kiindulni az értelmiséggel, főként a fiatal képviselőivel folytatott munkában, s e cél elérésének szolgálatába kell állítani a művészet támogatásának, értékelésének és terjesztésének rendszerét is.

Kultúránk és művészetünk színvonalát egészében véve pozitívan értékeljük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem látjuk a hiányosságokat. Vannak aggasztó jelenségek. A párt nem írja elő a művészi alkotás formáit, módszereit és témáit, de nem fogja támogatni azt, ami rontja az emberek ízlését vagy elferdíti szocialista valóságunkat. Az alkotó szövetségekben, a kiadókban dolgozó kommunistáknak és a művészetkritikának erősebben kell hatnia a művészeti alkotásokra - a párt politikájával és a szocializmus alapvető értékeivel összhangban.

Sokkal nagyobb igényeket kell támasztanunk a kulturális-nevelő és az amatőr művészeti tevékenységgel szemben. A szabad idő tartalma alakulásának, a szocialista életmód fejlődésének fontos eleme ez. A szórakoztató zene területén is vannak jó és kitűnő énekeseink és együtteseink. Vannak azonban olyanok is, akik nem használnak zeneművészetünk jó hírnevének. Nem lehetünk közömbösek a különböző negatív jelenségekkel szemben, melyek ezen a területen előfordulnak és kedvezőtlenül hatnak az ifjúság erkölcsi fejlődésére. Az illetékes intézményeknek, a művészeti ügynökségek vezetőségeinek, a nemzeti bizottságoknak, a televízó és a rádió vezetőségének felelősségteljesen kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel.

A kultúra, internacionalista küldetésének teljesítése során, fontos szerepet játszik a szocialista országok kultúrái és a világ haladó irányzatai közeledésének és kölcsönös gazdagításának folyamatában, a békéért és a népek megértéséért vívott küzdelemben.

Szüntelenül növekszik a tömeges testnevelés és a tömegsport jelentősége az emberek egészséges fizikai és szellemi fejlődésében. A csehszlovák spartakiád szemléletesen bebizonyította, hogy ezen a téren széles hátországgal rendelkezünk. A párt központi bizottsága és a kormány joggal adózott elismeréssel önkéntesek ezreinek, akik ezen a téren működnek. A Csehszlovák Testnevelési Szövetségnek, a Honvédelmi Szövetségnek, az iskoláknak, a nemzeti bizottságoknak és a többi szervezetnek jobban ki kell használniuk a szocialista társadalom teremtette lehetőségeket, törekedniük kell arra, hogy a testnevelés az ifjúság és a dolgozók mind szélesebb köreiben váljon természetes szükségletté, életük elválaszthatatlan részévé.

Kissé más probléma az élsport, melyet nagy érdeklődéssel kísér a nyilvánosság. Szocialista társadalmunk nem kis összegeket fordít fejlesztésére. Vannak itt vitathatatlan eredmények, amelyekkel joggal dicsekedhetünk. Vannak azonban olyan sportágak, amelyek éveken át stagnálnak. Azt is el kell mondani, hogy e terület egészén gyenge a politikai nevelőmunka, amelyet szükséges jelentősen javítani. Át kell értékelni a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot képviselő versenyzők példájának hatását, főleg a fiatalokra és az emberek széles rétegeire. A problémakört tekintve, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottságán dolgozó kommunistáknak elemezniük kell a helyzetet és intézkedéseket kell javasolniuk, hogy élsportunk minden sportágban a szocialista normákkal összhangban fejlődjön.

VI. Harc a háborús veszély elhárításáért, a tartós békéért és haladásért

Elvtársak, a csehszlovák külpolitika alapvető célja marad a kedvező külső feltételek létrehozása a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Csehszlovákia tekintélye és befolyása a világban társadalmunk sikeres és sokoldalú fejlődéséből, államunknak a szocialista közösségben elfoglalt szilárd helyzetéből ered. Országunk gazdasági és szellemi potenciáljának fejlesztése növeli hozzájárulásunkat a békéért vívott harchoz, a jelenkor alapvető feladata - az atomháborús veszély elhárítása, a nemzetközi biztonság és a leszerelés elérése - megoldásához.

A jelenlegi világpolitikában a háború és béke kérdésével kapcsolatos két ellentétes irányvonal és hozzáállás ütközik. E tény következményeként, az imperializmus agresszív, militarista politikájának hibájából a nemzetközi helyzet feszült, veszélyeztetve van az emberiség léte. Az imperialista körök - mindenekelőtt az Egyesült Államok - abbeli igyekezetükben, hogy gyengítsék a szocializmust, katonai-stratégiai fölényt érjenek el, s kísérletet tesznek a társadalmi revánsra is, fokozzák a lázas fegyverkezést, beleértve a világűr militarizálására kifejtett törekvéseket is. Az erő pozíciójából szeretnék rákényszeríteni saját akaratukat más államokra és népekre, hátráltatni szeretnék a világ haladó fejlődését.

E kalandorpolitikával szemben áll a Szovjetunió és más szocialista országok következetes békepolitikája, amely a nemzetközi kapcsolatok stabilizálására, az enyhüléspolitika folytatására, a lázas fegyverkezés megállítására és a leszerelésre törekszik. ,,A szocializmus - amint a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán Mihail Gorbacsov elvtárs hangsúlyozta - határozottan elutasítja a háborút, mint az államok közötti politikai, gazdasági és ideológiai ellentétek megoldásának eszközét. A mi ideálunk a fegyverek és erőszak nélküli világ, amelyben minden nép szabadon választja meg fejlődésének útját és életmódját."

E tagadhatatlan igazságból indult ki az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott békeprogram. Konkrét, átfogó program ez, melynek célja mentesíteni a világot a nukleáris és vegyi fegyverektől, valamint más tömegpusztító eszközöktől, megteremteni a népek és a különböző társadalmi rendszerű országok közötti tartós, békés együttműködést, s kiépíteni a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének alapját. Realisztikus, érthető és mélyen humánus program ez, amelyben megnyilvánul az emberi civilizáció további sorsa iránt érzett legnagyobb fokú felelősségtudat. A békeszerető és haladó emberek az egész világon szimpátiával és támogatással fogadják e programot.

A Szovjetunió békeprogramja vissza nem térő lehetőséget kínál az emberiségnek. Ezt a történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani, ha a nemzetek a jövőjük miatti aggodalom nélkül kívánnak az új évezredbe lépni. Pártunk, az egész csehszlovák nép teljes mértékben támogatja ezt a programot.

Minden eszközt és lehetőséget kihasználunk arra, hogy a lehető leghatékonyabban hozzájáruljunk e nagy, békés perspektíva megvalósításához.

A nemzetközi közvélemény üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a legfelsőbb szintű párbeszéd felújítását. összekapcsolja vele azokat a reményeket, hogy a háborúk nélküli világ reális, s hogy az atomkatasztrófa veszélye elhárítható. Most arról van szó, hogy a szavakat tettek kövessék. A Szovjetunió épp ezt az utat követi. Ezt konkrét kezdeményezéseivel és egyoldalú intézkedéseivel bizonyította, beleértve az összes atomrobbantásra elrendelt moratóriumot is. A világ most joggal teszi fel a kérdést, hogy az Egyesült Államokban felülkerekedik-e, és mikor a realisztikus és felelősségteljes hozzáállás a létfontosságú nemzetközi problémák megoldásához. Az amerikai ad(Folytatás a 8. oldalon)