Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-24 / 70. szám, hétfő

Részt vesznek a CSKP XVII. kongresszusán ÚJ SZÚ 3 1986. III. 24. iritiriririiciririririt++irkiriricirit*it+i(icirifi<4ckick1fi(iricicirickic***++++iciri(+'k++-kic*+iririr1rki(ir++it+iriticiirk'k'k'k'k'k-k'k'k'k-k'k'k'k'k'k-k-k'k'k-irk'k'k-k'kir'kicit ■k'kick'kickirkick'k Felelősségérzettel és valóságlátással Köteles János agrármérnököt, az Újbodvai (Nová Bodva) Egysé­ges Földműves-szövetkezet elnö­két már évek óta a Kelet-szlová­kiai kerület egyik legtapasztaltabb mezőgazdasági szakembereként tartják számon. Az elismerést ter­mészetesen az általa irányított szövetkezet tartósan jó termelési eredményei alapján érdemelte ki. Csak a tény kedvéért írjuk ide, hogy az újbodvai szövetkezet a 7. ötéves tervidőszakban 3884 va­gon szemes terményt, 866 vagon húst adott el az államnak. Gabo­nafélékből 46,7, kukoricából 61,2 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Egy hektár mezőgazda­sági földterületre átszámítva évente 465 kilogramm húst ter­meltek ki. Jövedelmük évente meghaladta a 6 millió 800 ezer koronát - mindez pedig azt jelenti, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a feladatokat nem csak teljesítet­ték, de jelentősen túl is szárnyal­ták. Feltétlenül meg kell említe­nünk azt is, hogy az Újbodvai Efsz mezőgazdasági területének mint­egy 60 százaléka kavicsos, s az öntözés sincs még megoldva. Köteles János küldöttként vesz részt a CSKP XVII. kongresszu­sán. A beszélgetést az elnöki iro­dában, pontosan az előre megbe­szélt időpontban kezdtük.- Azt mondják, hogy ön kemény ember - tud erről?- Nem tudom, ki mit mond ró- lan, viszont az igaz, hogy világéle­temben igényes voltam magam­mal szemben, s igyekeztem igé­nyes lenni a munkatársaimmal szemben is. A sikereinket külön­ben sem valamiféle keménység­nek, hanem a vezetők és a tagság cselekvő összefogásának tulajdo­nítom. Persze, ez nem jelenti azt, hogy nálunk nincsenek hiányos­ságok. Vannak. És hát az is a rea­litásokhoz tartozik, hogy mi sem vagyunk tévedhetetlenek, hibát mi is követünk el. A baj akkor keletke­zik, ha a tévedést nem ismerjük fel, ha képtelenek vagyunk a kor­rekcióra.- önöknek min kellett változtat­niuk, melyek voltak a hibás dön­tések?- Komoly hibát követtünk el a szakosítás bevezetésekor, ami­kor úgy döntöttünk, hogy ezer da­rab szarvasmarhát fogunk tartani egy gazdasági telepen. Ez rossz döntés volt! Hogy miért? Nehéz­kessé vált az állattenyésztés szer­vezése, az állatgondozók úgy­mond megbújtak egymás háta mögött, sok volt az alibizmus, ne­hezebb volt a konkrét felelősség megállapítása. Ezt az ezres tele­pet kénytelenek voltunk három részre osztani. Az eredmények azóta javultak, noha elégedettek még nem vagyunk.- Volt más ilyen hibás döntés is?- A hetvenes évek közepe táján az illetékes felsőbb szervek azt javasolták, hogy ne 82, hanem 450 hektáron termesszünk szőlőt. Mi kötöttük az ebet a karóhoz, makacsul ismételgettük, hogy ezt a beruházást csak akkor valósítjuk meg, ha a 82 hektáron kielégítő eredményeket fogunk elérni. A várt eredményeket az éghajlati és talajviszonyok miatt nem értük el. Ha mi akkor gondolkodás nélkül vállaljuk a 450 hektáros szőlő telepítését, ma a járás legszegé­nyebb szövetkezete lennénk.- A járásban több szövetkezet gazdálkodása aránylag magas színvonalúnak mondható. Miben látja annak okát, hogy a hasonló feltételek között gazdálkodó egyes szövetkezetek mégis gyengébb eredményeket érnek el?- Véleményem szerint talán túl nagy gazdasági egységeket hoz­tunk létre. Ezek irányítására, ve­zetésére nem készítettük fel kellő­képpen a vezetőket. A legtöbb problémát a nagy gazdaságokban a munka szervezése okozza, a gé­pi, technikai felszereltség hiányá­ról nem is beszélve.- A gond talán abból is adódik, hogy kevés az olyan szakképzett mezőgazdász, aki ismerve szülő­földje termelési kultúráját, a talaj- és éghajlati viszonyokat, képes lenne a vezetésben olyan döntés- hozatalok átvitelére, amelyek a tartalékok, a még ki nem hasz­nált lehetőségek feltárását szol­gálnák?- Sajnos, a mi védékünkről a mezőgazdasági főiskola elvég­zését kevés fiatal tűzte célul. So­kan az érettségivel megelégedtek. Mi rendszeresen felkeressük a szepsi (Moldava nad Bodvou) mezőgazdasági szakközépiskolát és a gimnáziumot, s ha a végzős növendékek között találunk olyat, aki érez magában vonzalmat a mezőgazdaság iránt, annak ösz­töndíjat biztosítunk az agrármér­nöki diploma megszerzéséhez. Szövetkezetünkben különben 12 mérnök dolgozik, s további 7 belé­pésével számolunk. Ezek most fe­jezik be tanulmányaikat, illetve most töltik le a tényleges katonai szolgálatot. Meg kell mondanom, hogy a szövetkezetünkhöz tartozó 7 községben - melyeket a jnb fejlesztésre nem javasolt - hosszú éveken át nem adtak építkezési engedélyt. Ez is helytelen, nem átgondolt döntés volt. Sok fiatal, jó szakember éppen azért változta­tott munkahelyet, mert építkezni akart, s ehhez itt nem volt lehető­sége. Szerencsére ezt a tilalmat öt perccel tizenkettő előtt feloldották.- Amint az az eddigi beszélge­tésünkből is kitűnt, önök a kiváló termelési eredményeket nehéz körülmények között érték el. Mi ennek a titka?- Titkunk nincs. Magasra emel­tük a mércét mindenkivel szem­ben. A minősítést a becsületesen és a jól elvégzett munka jelenti. Mi már régen bevezettük az érdem szerinti jutalmazást. Például az önelszámolási rendszert. 1971-tól sikeresen alkalmazzuk, pedig ek­kor még az újságokban sem írtak erről annyit. Minden kollektívát kü­lön értékelünk, s a jutalmazás az elért eredményektől függ. Termé­szetesen ezt sem lehet vaskala- posan végezni, szükség van a ve­zetők igazságérzetére.- Hogyan látja a járás mező­gazdaságának fejlődését?- Akárhogyan is nézzük, a mi járásunkban az utóbbi évtizedek­ben a mezőgazdaság igen dinami­kus fejlődésen ment át és arány­lag jó szintet ért el. Ezt a színvo­nalat továbbra is tartani kell és tovább növelni a gazdálkodás ha­tékonyságát. A terméshozamok növelésében a jövőben ugrássze­rű növekedés nem várható, de nem titok, vannak még tartalékok. Ez a járás többre is képes. Keresni kell annak a módját is, hogy ol­csóbban tudjunk termelni. A me­zőgazdaság fejlődését a jövőben az úgynevezett kisegítő ágazatok (gondolok itt a különböző szolgál­tatásokra) is nagyban elősegítik. A járás egyes gazdaságaiban ha­ladéktalanul hatékonyabbá kell tenni a munkaszervezést, az irá­nyítást, ugyanakkor javítani kell a javadalmazást, összegezésként azt azért hangsúlyoznám: nem sza­bad elfelejteni, hogy a mezőgaz­dasági termelés a szabad ég alatt folyik, következésképpen a mező­gazdasági dolgozók megbecsülé­séről a jövőben sem szabad meg­feledkezni. SZASZÁK GYÖRGY Példás kollektívát képvisel A Kovács család hét gyermeke közül Jóska a legfiatalabb, 37 éves. 1977 óta tagja a CSKP-nak. Idősebb testvérei is párttagok. A politikai és társadalmi élet leg­különbözőbb területén végzik be­csülettel felelősségteljes munkáju­kat. Kovács József édesapja halá­la után egy évvel kezdte el a tv­javító szakma kitanulását. Jelen­leg a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Járási Ipari Vállalat tv­javító üzemében dolgozik. Sok a barátja, ismerőse, hiszen ez részben a szakmájával is együtt jár. Egyébként barátságos, vígkedélyú fiatalember. Népszerű­ségét növelte az is, hogy éveken keresztül egyik erőssége volt Hel- mec labdarúgó-csapatának. Ma a vállalat kocsijával - saját maga vezeti - járja a Bodrogköz falvait, s javítja a televízió-készülékeket. Példás dolgozó, a vállalaton belüli munkaversenyben többször el­nyerte az elsó helyet. Aktívan te­vékenykedik az üzemi pártszerve­zetben, melynek alelnöke. Hason­ló tisztséget tölt be az üzemi szak- szervezeti bizottságban is. Nem véletlen tehát, hogy 1983- ban beválasztották az SZLKP Tő­keterebesi (Trebišov) Járási Ellen­őrző és Revíziós Bizottságába. Két évvel később a Kelet-szlová­kiai Kerületi Ellenőrző és Revíziós Bizottságnak is a tagja lett. A ke­rületi pártkonferencián újból meg­erősítették e tisztségében és egy­ben a XVII. pártkongresszus kül­döttévé választották.- Nagy öröm számomra, hogy részt vehetek pártunk legmaga­sabb fórumának tanácskozásán. Ilyen nagy megtiszteltetésben még nem volt részem - mondta kissé meghatódva. Megtudtam azt is, hogy a járási ipari vállalat a 7. ötéves tervidő­szakban valóban kimagasló ered­ményeket ért el. Az egész tervidő­szakra előirányzott tervet 115,3 százalékra, a piaci áruellátás ter­vét 119,2 százalékra, a lakosság­nak nyújtott szolgáltatásokért járó bevételek tervét 112,9 százalékra teljesítették.- Az eltelt öt év alatt vállala­tunknál a termelékenység 52,4 százalékkal, a fizetett szolgáltatá­sok aránya 43,9 százalékkal, a nyereség 43,9 százalékkal nö­vekedett - mondta nem kis büsz­keséggel Kovács elvtárs. ­A CSKP KB 6. ülése óta tízfajta új szolgáltatást vezettünk be s to­vábbi tizenöt meglévő szolgáltatás kapacitását bővítettük. E példás vállalatot, ennek becsületesen dolgozó kollektíváját képviselni pártunk kongresszusán, igazán öröm és megtisztelő feladat. KULIK GELLÉRT A CSKP XVII. kongresszusán a vranovi járás kommunistáit Andrej Demčák, a So/7 Efsz el­nöke is képvi­selni fogja. 1950 óta tagja a pártnak. Neki is köszönhető, hogy a Munka Érdemrenddel kitüntetett szö­vetkezet az el­múlt ötéves tervidőszakban az első helyre került a járás­ban. Gabonane- múekból az át­lagos hektárho­zam 4,1 tonna volt, s a szövet­kezet tagjai 1,49 millió liter tejet adtak el. A ké­pen balról: Andrej Demčák, a szövetkezet elnöke, Vojtech Knoblich mérnök, az SM-4-20 típusú számítógéppel felszerelt számítóközpont vezetője és Anna Miklóšová számítógép-kezelő a februári gazdálkodási eredményeket ellenőrzi. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) A homlokzatépítő Nemcsak a prágaiak, de a fővá­ros látogatói is elismeréssel gyö­nyörködnek a belváros felújított, új köntösbe öltöztetett utcáiban. S az utóbbi években sok régi épületet és utcasort tataroztak Prágában. A tíz-tizenöt évvel ezelőtti elkép­zelések valóra váltásában sokat tettek a Pražská stavební obnova épületfelújító vállalat dolgozói. Egyikükkel, Jaroslav Bláža kőmű­vessel a napokban beszélgettem.- Tizenhárom éve dolgozom az épületfelújító vállalatnál, itt tanul­tam ki a kőműves szakmát - emlé­kezik a kezdetekre. - Munkámat szeretem, s jóllehet, nemegyszer hívtak más építővállalathoz, nem mentem, mert itt, konkrétan a 05- ös üzemegységnél, jól érzem ma­gam, mondhatnám azt is, hogy második otthonomnak tekintem munkahelyemet. Jelenleg homlok­zatépítésre, illetve -vakolásra sza­kosítottam magam.- Sok a munkájuk?- Rengeteg, hiszen Prága elö­regedett lakónegyedeinek terv­szerű felújítása szinte megállás nélkül foglalkoztat bennünket. Munkánkat abban a tudatban vé­gezzük, hogy a régi házak felújítá­sa is fontos része az egyre növek­vő lakásigények kielégítésének. De üzemegységünk részt vett a holešovicei nagy vásárcsarnok felújításában is. Büszkék vagyunk arra, hogy a metró Sokolovská utcai állomását környező épülete­ket, közöttük a fővárosi múzeum épületét, mi öltöztettük új ruhába! Prága történelmi megvának, műemléképületei állagának felújí­tásában is részt veszünk, azonban kevés a kőműves, s így egy-egy vállalkozásunkhoz néha más épí- tóvállalattól „kölcsönzünk“ szak­társakat - osztja meg velem egyik gondjukat a nyílt tekintetű kő­műves.- Részt vesz-e a szakmunkás- képzésben?- Évente vállalom egy csoport kőműves ipari tanuló betanítását. Arra nevelem őket, hogy a gyakor­lati szakmai tudás alapos elsajátí­tása mellett mindig tudatosítsák: min és főleg miért dolgoznak, hogy munkájuk értelme, a kerese­ten kívül miben van. A nyíltságot, az igazmondást fejlesztem ben­nük. Ezt tanultam szocialista bri­gádunk vezetőjétől, Antonín Malý elvtárstól, aki nagy szakmai tudá­sát megosztotta velünk...- Miben látja munkahelyén a hatékonyabb munka feltételeit?- Mind a fővárosi szervektől, mind a többi építővállalat vezetői­től azt várjuk el, hogy a felújításra kiszemelt objektumok építési elő­készítése tökéletesebb legyen, hogy az egész felújítás folyamato­san, zökkenőmentesen történhes­sen, ne kelljen szervezési okok miatt egy épülethez többször is visszatérnünk. Részünkről a hely­zet javításához azzal járultunk hozzá, hogy felépítettünk egy nagy teljesítményű habarcs-elő­készítőt, s a habarcskeverőkön több újítást hajtottunk végre. Az emeletes épületek felújításához nagyobb méretű felvonókat szer­kesztettünk... Részt veszünk a 110 V-os villanyhálózat 220 V-ra való átépítésében is. Ehhez létre­hoztuk a villanyszerelők, a víz- és gázszerelők, valamint a kőműve­sek komplex brigádját. Nemrég a bádogosokat és a tetőfedőket összpontosítottuk. Mindez meg­gyorsította a munka ütemét. Jobb munkaszervezéssel, megfelelő munkagépek „bevetésével“ csök­kenteni szeretnénk a nehéz fizika' munka arányát is... így gondolkozik, így látja mun­kahelye gondjainak megoldását Jaroslav Bláža, aki fiatal kora elle­nére már tapasztalt párttisztségvi­selő is. Tagja az üzemi alapszer­vezet, valamint Prága 2. városke­rülete pártbizottságának. Példa­mutató és eredményes munkájá­ért nemrég vette át a Prága Fővá­ros Építője megtisztelő jelvény vi­selésére feljogosító oklevelet, majd a CSSZK Építésügyi Minisz­tériuma Legjobb Dolgozója kitün­tetést. A harmincegy éves kőműves küldöttként vesz részt Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusán. Vitathatatlan, hogy méltó képviselője a főváros munkásosztályának. SOMOGYI MÁTYÁS (V. Jirsa felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom