Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-21 / 68. szám, péntek

ÚJ szú 5 1986. III. 21. Az SZLKP kongresszusának vitája (Folytatás a 4. oldalról) eredmények növelése, hanem a tápérték foko­zása is, kisebb energiafogyasztás mellett. Ennek a korparancsnak megvalósítása megkívánja, hogy keressük az új módszereket és egyidejűleg megvalósítsuk a már ismert és bevált régi mód­szereket. Kerületünkben bevált a tömegtakarmá­nyok termelésének és tárolásának cíferi rend­szere, az öntözött területeken két termés eléré­se, s a növénytermesztésben a technológiai folyamatok komplex jellege. Az állattenyésztési termelésben az Állatte­nyésztési Kutatóintézettel, a nyitrai (Nitra) Mező­gazdasági Főiskolával, valamint a biológiai és a műszaki szolgáltatásokkal együttműködésben folytatjuk a nemesítés és a hibridizálás folyama- • tát, valamint az irányított újratermelést. A szállí­tás meggyorsítására biotechnológiai egyesülést hoztunk létre a nyitrai közös keltetőüzem mellett, kapcsolatban a mezőgazdasági tudományos ku­tatóintézetekkel. A bevált megoldások részévé váltak kerületünk mezőgazdasága intenzifikálá- sa folyamatának, a tudomány és a termelés még konkrétabb kapcsolatának. A tudományos-kuta- tási bázistól elvárjuk, hogy eredményeit hangolja össze a nagyobb területen való gyorsabb alkal­mazás lehetőségével. Szoros kapcsolatban ál­lunk a növénytermesztési kutatóintézetekkel és közös feladatunk javítani főleg a cukorrépa és a kukorica terméseredményeit. Ebben az esztendőben gyakorlatilag hozzá­fogtunk a mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexum új, tervszerű irányítási rendszerének alkal­mazásához. Kétségtelenül két fejlődési szakasz érintkező pontján állunk, s ennek jellemző voná­sa a mennyiségtől a minőségre, egyidejűleg pedig a piac élelmiszerrel való gazdaságosabb ellátására való átmenet. Az új irányítási rendszer célja egyben szoro­sabbá tenni a feldolgozó ipar integrációs kapcso­latait a mezőgazdasági őstermeléssel. Ennek a kapcsolatnak kifejezésre kell jutnia a termé­nyek minőségéért és nagyobb választékáért vál­lalt növekvő felelősségtudatban. A mezőgazda- sági-élelmiszeripari komplexum vállalati érdekei­nek szem előtt kell tartaniuk a társadalmi célokat, amint azt az SZLKP KB beszámolója is hangsú­lyozta: „Ami előnyös a társadalom számára, az kell hogy előnyös legyen a vállalat számára is.“ Ezt kellene hatékonyabban támogatnia az új irányítási rendszernek is, annál is inkább, mivel többnyire csak egy tárcáról van szó. Ez a munka­erő, az állóeszközök hatékonyabb kihasználásá­nak, a szállítási igényesség csökkentésének, s egyben a jobb hasznosításnak a módja, füg­getlenül attól, hogy ki a gazdájuk. Ez a feldolgo­zóipar és az őstermelés vállalati önállóságának, s ezzel egyidejűleg hazánkban az élelmiszer önellátottság elérése iránti nagyobb felelősség- érzetnek racionális eleme. Igényes feladatokat tűzünk ki a szociális és a munkafeltételek viszonylatában is. Ez vonatko­zik lakások építésére a munkába lépő fiatal nemzedék számára, továbbá bölcsődék és óvo­dák építésére, s egyben az efsz-ek, az állami gazdaságok és a szolgáltatásaink idős dolgozói­ról való gondoskodás feltételeinek megteremté­séről is. Ez a nemzeti bizottságokkal szoros együttműködésben a kooperációs körzetek és egyesülések egyik alapvető feladata. tézkedéseket hoztunk, amelyeknek hozzá kell járulniuk, hogy fordulat álljon be az ágazatban a feladatok teljesítésében. Az újratermelési folyamat hatékonyságának növelésében előirányzott feladatok teljesítése megkövetelte és megköveteli, hogy felszámoljuk a vállalatok, egyes termelések és termékek veszteségességét. Ezért az 1986-ra és a 8. ötéves tervidőszak további éveire programot dol­goztunk ki a termelés hatékonyságának növelé­sére, amely meghatározza az egyes termelési­gazdasági egységek és vállalatok céljait, és azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek lehe­tővé teszik a tervezett mutatók elérését, a terme­lés minőségének javítását, a tudományos-mű­szaki fejlesztés, a licencpolitika, a nemzetközi­gazdasági együttműködés, főleg a szocialista integráció megvalósítását, a termelés energia- és alapanyagigényességének további csökken­tését. A hatékonyság növelésének programja kere­tében számolunk azzal, hogy az ágazatban a veszteséges vállalatok számát az 1985. évi 14- ről 1986-ban 8-ra csökkentjük és a veszteség értékét 900 millió koronáról 350 millió koronára. Sajnos, törekvésünket megnehezíti az olyan je­lentős exportcikkek külföldi értékesítési ára, mint a petrolkémiai ipar, a fafeldolgozóipar stb. termé­kei. Ennek ellenére a veszteség csökkentésének programjában a 8. ötéves tervidőszakban azzal számolunk, hogy 1990-ben már nem lesz ágaza­tunkban egyetlen veszteséges vállalat sem. A beruházási, racionalizálási és más intézke­dések között, amelyeket a gazdasági hatékony­ság növelésének programja irányoz elő, döntő szerepe van a tudományos-műszaki forradalom bemeneti tényezői realizálásának a termelési gyakorlatban. A saját tudományos-kutatási ala­punk bemeneti tényezőinek kihasználása mellett az ágazatok fejlesztéséhez hozzájárul 15 licenc megvásárlása és alkalmazása, ezek közül hetet a közszükségleti iparban használnak ki. A 7. ötéves tervidőszak utolsó három évében a tudományos-múszaki fejlesztés érvényesíté­sének fokozását tekintjük az alapnak ahhoz, hogy növeljük a műszaki fejlesztés hozzájárulá­sát termelési ágazataink intenzifikálásához, eb­ben és a következő ötéves tervidőszakban. A műszaki fejlesztés révén jelentős változta­tásokat kell végrehajtanunk a termelési progra­mok, a termelési-műszaki és a kutatási-fejleszté- si alap szerkezetében. A vegyiparban fejleszteni kell a kóolajfeldolgozást főleg a hidrokrakkoló egység felépítésével, a könnyűvegyipari terme­lés bővítésével, amely a 09-es állami célprogram döntő részét képezi, miközben el kell mélyíte­nünk integrációnkat a KGST országokkal, főleg a Szovjetunióval. A fafeldolgozó iparban egyeztetnünk kell a fa­alapanyag forrásainkat, a minőség, a szerkezet és a mennyiség szempontjából is, a gazdaságos és hatékony feldolgozás érdekében, beleszámít­va a másodlagos és nem hagyományos források kihasználását, a nyomdaipari és higiéniai papí­rok, a csomagolóanyagok gyártókapacitásainak bővítését, az adalékanyagok és a ragasztott szerkezeti elemek gyártásának fejlesztését a fai­pari végtermékek gyártása számára valamint a bútor és sportszergyártás korszerűsítéséhez szükséges technológiai innovációt. A könnyűiparban a legfontosabb feladat a ter­melési alap céltudatos és gyors korszerűsítése. Az üvegiparban nagyszabású beruházási akció­kat kell megvalósítani az üvegszálak gyártásá­nak bővítésében, innoválni és bővíteni kell a cso­magolóanyagként felhasznált üveg gyártását, beleértve a haszonüveg korszerűsítését. A textil- és ruhaiparban a korszerűsítést a pamut és gyapjúalapanyagok gyártásának technológiai fo­lyamataira, a szövött anyagok gyártására, a kö­tött felsőruházati cikkek, fehérneműk, harisnyák gyártására, a varrott készruhák és fehérneműk gyártásának korszerűsítésére kell összpontosí­tani. A cipőiparban a figyelmet a bőrcserzö üzemek innoválására és rekonstrukciójára, a varró- és szerelőműhelyek korszerűsítésére kell fordítani, beleértve a korszerű technika alkal­mazását. A közszükségleti iparban olyan alapanyag, gépi és termékinnovációt kell megvalósítani, amely bővítené a termékek választékát és javíta­ná minőségüket a hazai piacon, fokozná ver­senyképességüket a szocialista és a nem szo­cialista országokba irányuló export esetében. A felsorolt feladatok megvalósítása érdeké­ben azt az elvet fogadtuk el, hogy a gépek vásárlására előirányzott nem költségvetési esz­közök 50 százalékát (vagyis a 8. ötéves tervidő­szakban 3,5-4 milliárd koronát) komplex korsze­rűsítések megvalósítására fordítjuk. Számítása­ink szerint az ilyen kiadásoknak négy éven belül meg kellene térülniük, vagyis egy korona beru­házásra számítva a nyereség 25 filléres növeke­dését akarjuk elérni. Az egész ágazat szempont­jából céltudatosan fokozzuk a műszaki fejlesztés bemeneti tényezőinek érvényesülését az építke­zési beruházásokban. A 8. ötéves tervidőszak­ban az újonnan megkezdett építkezések 60 százalékát saját tudományos-kutatási alapunk bemeneti tényezői alapján valósítjuk meg, a vegyiparban 70 százalékát. Beruházási eszkö­zeink volumenének mintegy 19,5 százalékát sa­ját tudományos-kutatási alapunk eredményeinek megvalósítása képezi majd. 1990-ig az árutermelés növekedésében a be­meneti tényezők 90 százalékát a műszaki fej­lesztés és a licencek, az egyes ágazatokban a nyereség tervezett növelésében 30-35 száza­lékát képezik majd. Ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítását több tárgyi probléma megoldá­sa, a tudományos-múszaki fejlesztés irányítási rendszerének tökéletesítése feltételezi. Céltudatosan fejleszteni kell az SZSZK vala­mint a CSSZK Ipari Minisztériuma által irányított ágazatok együttműködését a két reszort, a ter­melési-gazdasági egységek vezérigazgatóságai és a vállalatok szintjén, az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdasága szük­ségleteinek kielégítése érdekében. Ez elősegíti, hogy termelési ágazataink még nagyobb mérték­ben kapcsolódjanak be a nemzetközi munkamegosztásba. Ezzel összefüggésben szervezeteinknek még aktívabban kell résztven- niük a KGST országok tudományos-műszaki fejlesztése komplex programjának megvalósítá­sában. 'Ezáltal megteremtjük a feltételeket ahhoz is, hogy meggyorsítsuk a fafeldolgozó, a könnyú- és a vegyipar fejlesztését az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság keretében. az SZSZK ipari minisztere A minőségi mutatók teljesítésében a pozitív eredmények mindenekelőtt a dolgozók céltuda­tos kezdeményezésének, a termelés anyagkölt­sége, energia és általános költségei csökkenté­sére hozott intézkedések teljesítésének köszön­hetőek. Az anyagigényesség 7 százalékkal csökkent, mfg a terv 5,3 százalékos csökkentést irányzott eló. Csökkent a bruttó termelés tüzelő­anyagfelhasználása - 9,4 százalékkal és a villa­mosenergia felhasználása 3,2 százalékkal. Az elért 31 400 terajoulos megtakarítás az ágazat 1980 évi tüzelőanyag- és energiafogyasztásá­nak csaknem 16 százalékát jelenti. Ez lehetővé tette, hogy a saját termelési értéket 2,5 milliárd koronával, a nyereséget pe­dig 4 milliárd koronával túlteljesítsük, ami 1980- hoz viszonyítva 2,7 szeres növekedést jelent. A minőségi mutatókat jelentősen befolyásolta a műszaki fejlesztés feladatainak megvalósítása, például az ágazat részvételének elmélyítése a nemzetközi munkamegosztásban, valamint az újító és feltaláló mozgalom hozzájárulása. A fej­lődést ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolta a kivitel alacsonyabb hatékonysága, főleg a nem szocialista országokba. Az egyes ágazatok eltérő mértékben járultak hozzá az ágazat pozitív fejlődéséhez. A vegyipar szembetűnően jó eredményei és a könnyűipar relatíve kedvező fejlődése mellett problémák merültek fel főleg a tervezett minőségi mutatók elérésében a fafeldolgozó ipar egyes vállalatai­nál. Mindenekelőtt megkésve helyezték üzembe az új kapacitásokat, nem érték el a tervezett mutatókat, továbbra is múszaki-technológiai ne­hézségekkel küzdenek, ezeket vontatottan és nem komplexen oldják meg, és súlyos fogyaté­kosságok fordultak eló az irányításban, a szerve­zésben és a kádermunkában. A párt- és az állami szervekkel együtt elemeztük ezeket a problémákat, műszaki, szervezési és káderin­A brigádvezetö A CSKP XVII. kongresszusának küldöttje Kissé nehezen indul beszélge­tésünk, de amikor a munkájára terelődik a szó megoldódik a nyel­ve. Zuzana Pálení ková a Skloplast Trnava 2. pártalapszervezetének és üzemi pártbizottsága ellenőrző bizottságának a-tagja. Nem ke­vésbé fontos tudni róla, hogy 1976 óta ő a vezetője annak a 11 tagú szocialista munkabrigádnak, mely a laminát csónakok, autóütközők és hullámtetők gyártásához hasz­nált félkész termékeket állítja elő.- Nem túlságosan nehéz a munkám, de nagy felelősséggel jár - vélekedik a brigádvezető. - A gépen, melyet kezelek, egy­szerre 90-100 tekercs van. Eze­ket állandóan cserélni kell. öröm nézni, ahogy a múanyagszál te- kercselódik. Néha persze bosz- szankodunk is: ha nem jó a szál minősége, vagy ha elromlik a gép­sor. Szerencsére ez nem gyakori. Elmondja, hogy kollektívája a nyolcvanas években állandósult. Kezdetben alacsonyabb volt a bri­gád életkora, de a fiatalok közül a három műszakra járás miatt a férjhezmenés után többen el­mentek. Most már minden brigád­tagnak nagyok a gyerekei. Pálení- ková elvtársnő fia éppen katonai szolgálatát teljesíti. A kollektíva tapasztalt tagjai helyettesíteni tud­ják egymást, ha valaki valamilyen oknál fogva kiesik a munkából. A brigád tagjai a bronzjelvényeket még 1982-ben átvehették. Gazdag munkahelyi tapasztala­tai ellenére járási és kerületi párt­értekezleten ebben az évben volt először Zuzana Páleníková. Ter­mészetesen kongresszusi küldött­nek is első ízben választották meg.- Prágában három éve jártam utoljára - mondja. - Kiránduláson voltunk a férjem munkahelyéről, a Trnavai Autógyártól. Amikor azt kérdem, hogy fel­szólal-e a XVII. kongresszuson, elpirul:- Dehogy mernék felszólalni. Szörnyű trémás vagyok. Igaz, csak idegen helyen. Otthon, az alapszervezetben, elmondom észrevételeimet. Legutóbb például arról beszéltem, hogy az új gépsor üzembe helyezésével - augusz­tusban kevés lesz a hely a mű­helyben.- Mit válaszoltak felszólalásá­ra? - kérdem.-Azt, hogy nem kell félnünk, mert a régi gépeket magasabb szinten helyezik el, s így semmivel sem lesz kevesebb helyük a dol­gozóknak. Természetesen akkor is ezt a megoldást választották volna, ha nem szólalok fel, de mégis hasznos volt a véleményem elmondása, mert a válasz alapján megnyugtathattam az embereket. A nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencián elhangzottakból különösen azt tartotta tanulságos­nak, amire Vasil Bil’ak elvtárs, a CSKP KB titkára hívta feľa fi­gyelmet: hogy nem lehetünk kö­zömbösek az olyan kérdések megítélésében, mint a munkafe­gyelem, a munkavédelmi előírá­sok megszegése, az indokolatlan hiányzások.- Nálunk ezt nagyon fontosnak tartjuk - magyarázza. - Például a munkavédelmi előírásokat most, az új gépsorok szerelése idején különösen megtartjuk. Brigádunk­ban nem létezik múszakmu- lasztás.- A kongresszustól mit vár első­sorban? Tömören válaszol kérdésemre.- Azt, hogy megerősíti békepo­litikánkat, s ezzel is hozzájárul a világbéke megőrzéséhez. FÜLÖPIMRE ŠTEFAN URBAN elvtárs, A vegy-, fafel­dolgozó és köny- nyűipar szlovákiai üzemeinek, vállala­tainak és termelé- si-gazdasági egy­ségeinek többsége az elmúlt 7. ötéves tervidőszakban ál­talában eredmé­nyesen teljesítette a CSKP XVI. kong­resszusa, az SZLKP kongresz- szusa által kitűzött feladatokat. Az ágazat tevékeny­ségét és eredményeit mindenekelőtt az jelle­mezte, hogy korlátoztuk a termelési folyamat bemeneti tényezőit, fokozatosan érvényesítettük az intenzív fejlesztés tényezőit, és a tárca felké­szült a dinamikus forrásképzésre. Az észak-morvaországi kerületi pártszervezet egyik küldöttje a CSKP XVII. kongresszusán az olomouci - pavlovičkyi alapiskola tanítónője, Anežka Toulová lesz. Vladislav Galgonek ČSTK felvételén 5. osztályos diákjai körében látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom