Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-21 / 68. szám, péntek

Arjai, egyesüljetek: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1986. március 21. XXXIX. évfolyam 68. szám ★ Ára 50 fillér Jó gazdálkodással Az SZLKP kongresszusának a tárgyalása többek között a szlovákiai mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum helyze­tével és feladataival is részletesen foglalkozott. Amint arra Jozef Lenárt elvtárs a központi bizottság beszámolójában rámutatott, ezen a területen főleg arra kell törekedni, hogy az ésszerű táplálkozás feltételeinek megteremtésével tartósan segítsük elő a lakosság egészségi állapotának javítását, s a zöldség- és gyümölcsfélék, a burgonya, a teljes gabonaörleményböl készí­tett sütőipari termékek fogyasztásával, valamint a zsír- és a cukorfogyasztás mérséklésével eredményesebben védekez­zünk a civilizációs betegségek ellen. Szem előtt kell tartani továbbá a fogyasztók növekvő igényeit a tej- és a húsipari termékek minőségével és választékával szemben, továbbá az élelmiszerekből való önellátás további növelésének a feladatát. A kongresszusi beszámolónak a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termelésre vonatkozó megállapításai, valamint az ezzel kapcsolatban elhangzott felszólalások arra a kérdésre is választ adtak, hogy a 8. ötéves tervidőszak folyamán mire kell összpon­tosítani a figyelmet az egyes szakágazatok célirányos és kölcsö­nösen összefüggő fejlesztésében. A jelenlegi helyzetben, az új tervidőszak első évének a kezde­tén különösen nagy jelentősége van a mély elemzésekből kiinduló útmutatásoknak, hiszen az egész népgazdaság fejlődé­sével összhangban a mezőgazdasági termelésnek is új utakon kell haladnia a hatékonyság és a minőség javításában, a terme­lékenység és a gazdaságosság fokozásában kitűzött célok felé. A mezőgazdasági termelés hatékony intenzifikálásának a szükségessége természetesen már eddig is megmutatkozott, s a 7. ötéves tervidőszakban, a CSKP XVI. kongresszusán előirányzott program teljesítésével, jelentős haladást értünk el ebben az irányban. A nemzeti jövedelem elkerülhetetlenül szük­séges dinamikusabb növeléséhez azonban az új ötéves tervidő­szakban minden eddiginél magasabbra kell emelni a mércét. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés szakaszán ez elsősorban a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésében, a gazdasági szabályozók átfogó rendezésében és módosításá­ban nyilvánult meg. A mezőgazdasági dolgozók az elmúlt hetek folyamán, a pártszervezetek évzáró taggyűlései és konferenciái, a nyilvános pártgyülések, az efsz-ek évzáró közgyűlései, az állami gazdaságok konferenciái, valamint a különböző szintű tájékoztatások és értekezletek alkalmával részletesen megis­merkedhettek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés sza­bályozásának az új feltételekhez igazodó módszereivel és esz­közeivel. Hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tervszerű irányításában bevezetett új elvek, mód­szerek és eszközök kidolgozásánál az illetékes szervek tudomá­nyosan alátámasztott érvekből, a további fejlődés követelmé­nyeinek és lehetőségeinek reális értékeléséből indultak ki. Gyakorlati érvényesítésük során előfordulhatnak kisebb- nagyobb problémák, nehézségek, amelyek szükségessé tehet­nek bizonyos átmeneti intézkedéseket, kiegészítéseket. Az viszont kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termelés egészében bőségesen vannak még olyan tartalékok, amelyek kihasználásá­val a vállalatok megőrizhetik és szilárdíthatják a termelés meg­felelő szintű jövedelmezőségét. Ez alapvető mértékben függ a rendelkezésre álló termelőesz­közök hatékony és gazdaságos kihasználásától, valamint a tudományos-műszaki haladás vívmányainak következetes gyakorlati érvényesítésétől. Egyaránt szó van itt a termőtalaj, az épületek, a gépek, a gazdasági állatok, a trágyafélék, a növény- védelmi vegyszerek, a takarmányok, s minden más termelésbe lépő tényező minél ésszerűbb és hatékonyabb kihasználásáról. Példák százaival lehetne utalni az említett szakaszokon mutat­kozó lehetőségekre. A légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz-ben például olyan irányban is ésszerűsítik a termelést, hogy egy évben két termést takarítsanak be ugyanarról a területről. Ezzel nemcsak a termőtalajt használják ki jobban, hanem a nap hő- és fényener­giáját is, amely a mezőgazdasági termelés egyik meghatározó jelentőségű tényezője, eddig azonban nem tudatosítottuk eléggé a szerepét. Elég, ha a nyári napmelegben szikkadó felszántott, kihasználatlanul heverő gabonatarlókra gondolunk. Ezt is szem előtt kell tartani az öntözőrendszerek további építésében és kihasználásában, valamint a hosszú tenyészidejű, a meleget és a napfényt jól hasznosító kukorica és cukorrépa, továbbá az évelő takarmánynövények termesztési színvonalá­nak emelésében. Hasonló figyelmet kell fordítani a rét- és a legelőgazdálkodás intenzifikálására. A mezőgazdasági termelésben különböző szubjektív és objektív okok miatt egyelőre csak egy töredékét használjuk ki a hazai és a külföldi forrásokból eredő legújabb tudományos­kutatási eredményeknek és ismereteknek. A helyzet javítása érdekében a Stará Ľubovňa-i járás mezőgazdasági vállalatainál bevezették a termelés tudományos-műszaki fejlesztéséről gon­doskodó realizátori tisztséget, s az ezzel kapcsolatos tevékeny­séget a mezőgazdasági igazgatóság illetékes szakosztályának irányításával járási viszonylatban szervezik. Az 1986. évi gazdasági és pénzügyi tervek kidolgozásánál már konkrét számokban is megmutatkozott, hogy a módosított szabályozási rendszer alapvető mértékben kihat a mezőgazda- sági termelés szerkezetének formálására, s minőségi színvona­lának alakulására. Nem fér hozzá kétség, hogy a vállalati gazdasági érdekeltség új feltételei teljes összhangban vannak a hatékony intenzifikálás szigorú követelményeivel, s egyértel­műen a gazdálkodás ésszerűsítésére, a termelési eszközök minél célszerűbb felhasználására, a ráfordítások következetes optimalizálására, s a jobb minőségi eredmények elérésére irá­nyulnak. MAKRAI MIKLÓS Közlemény a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának üléséről (ČSTK) - A lengyel fővárosban csütörtökön befeje­ződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszte­ri bizottságának soros ülése. A Varsói Szerződés tagállamainak képviselői a ba­rátság és az elvtársi együttmüködés légkörében le­zajlott ülésen véleménycserét folytattak az európai helyzetről a nemzetközi kapcsolatok állásával, illetve fejlődésük távlataival összefüggésben. Megkülön­böztetett figyelmet fordítottak a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1985 Varsóban 1986. március 19-20-án megtartotta rendes ülését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisz­teri bizottsága. Az ülésen részt vett: Petr Mlade- nov, Bulgária, Bohuslav Chňoupek, Csehszlovákia, Marian Orzechows- ki, Lengyetország, Várkonyi Péter, Magyarország, Oskar Fischer, az NDK, Ilié Vaduva, Románia és Edu­ard Sevardnadze, a Szovjetunió kül­ügyminisztere. 1. októberi szófiai nyilatkozatában, valamint a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb képviselőinek 1985 novemberi prágai találkozóján elfogadott záródoku­mentumban foglalt javaslatok és a szövetséges or­szágok által előterjesztett további békekezdeménye­zések, mindenekelőtt a Mihail Gorbacsov január 15-i nyilatkozatában ismertetett indítványok gyakorla­ti megvalósítását célzó intézkedésekre. A külügyminiszterek tanácskozásáról közös közle­ményt adtak ki. A dokumentum megállapítja: A külügyminiszterek véle- űrre való kiterjesztése érdekében ménycserét folytattak az eu- történnek. Az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei lázas fegyverkezést folytatnak minden irányban. Komoly aggodalmat kelt az amerikai közepes hatótávolságú rakéták több nyugat-európai or­szágban történő rendszerbe állítá­sának folytatása. Továbbra is érvé­nyesül az erő alkalmazására és (Folytatás a 3. oldalon) rópai helyzetről, összefüggésben a nemzetközi kapcsolatok átfogó ál­lásával és azok további fejlődésével. Megállapították, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is feszült és veszé­lyes. Aggodalmuknak adtak hangot a lázas fegyverkezés, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés fokozódá­sa, valamint azon lépések miatt, amelyek a fegyverkezésnek a világ­Ludék Handl azután megállapí­totta, hogy a Nyugat elutasító ál­láspontra helyezkedett mind a feb­ruár 20-i egyezménytervezettel, mind pedig a szocialista országok azon javaslatával kapcsolatban, hogy kezdjék meg a közös munkát a megállapodás szövegének ki­(Folytatás a 2. oldalon) Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök tegnap Bratislavában találkozott Zbigniew Messnerrel, a Lengyel Minisztertanács elnökével, aki gyógyfürdőkezelésen tartózko­dik Szlovákiában. A szívélyes légkörű találkozókon tájékoztatták vendé­güket az SZLKP kongresszusáról és eredményeiről, valamint Szlovákia gazdasági és szociális fejlesztésének a következő időszakra kitűzött fő feladatairól. A ČSTK felvételén Jozef Lenárt elvtárs beszélget Zbigniew Messner­rel (balról az elsó). Befejeződött a bécsi tárgyalások 38. fordulója A NATO-országok nem tanúsítanak politikai akaratot a megegyezésre (ČSTK) - Ludék Handlnak, a csehszlovák küldöttség vezető­jének felszólalásával tegnap Bécsben befejeződött a közép-eu- rópai haderő- és fegyverzetcsök­kentési tárgyalások 38. fordulója. A csehszlovák küldött összefoglal­ta a múlt év februárját követő fejlő­dést, amikor is a szocialista orszá­gok előterjesztették a részleges megállapodás koncepcióját. Ezt az idén február 20-án benyújtott új javaslatukban tovább bővítették és konretizálták. Rámutatott, hogy Bécsben az előrehaladás fő aka­dálya a Nyugat merev, irreális ál­lásfoglalása az ellenőrzés kérdé­sében. ,,A NATO-államok a közép-eu­rópai katonai szembenállás csök­kentéséről szóló megállapodást az ellenőrzésről szóló megállapo­dással szeretnék helyettesíteni. Anélkül, hogy tekintetbe vennék a megbeszélések jelenlegi szaka­szát és mérlegelnék a nemzetközi politikai helyzetet az ellenőrző in­tézkedések immár több mint hat éves »csomagtervét« szorgalmaz­zák. Főként az utóbbi időben, ami­kor követeléseik valamiféle ultimá­tumhoz hasonlítanak. Helyénvaló volna, ha újból megvizsgálnák az egész problémát minden szem­pontból és végre a politikai realiz­mus pozíciójából kezdenének tár­gyalni.“ Jókívánságok Afganisztánba (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal szö­vetségi miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Babrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bi­zottsága főtitkárának, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forra­dalmi Tanácsa Elnöksége elnöké­nek és Szultán Ali Kistmandnak, az afgán minisztertanács elnöké­nek az afgán újév alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­ter üdvözlő táviratot küldött Sah Mohammed Dosztnak, az Afgán Demokratikus ‘Köztársaság kül­ügyminiszterének. A szovjet nagykövet látogatásai (ČSTK) - Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke tegnap fogad­ta Viktor Lomakint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. Szívélyes és baráti légkörben áttekintették a két ország legfel­sőbb képviselő-testületei közötti együttműködés további elmélyíté­sének lehetőségeit. Viktor Lomakin, ugyancsak teg­nap, a CSKP KB Marxizmus -Leninizmus Intézetében tájékoz­tatott az SZKP XXVII. kongresszu­sának tanácskozásáról. A csehszlovák ENSZ-képviselet tiltakozó jegyzéke Az USA eljárása ellentétes a nemzetközi joggal (ČSTK) - Az Egyesült Nemze­tek Szervezete melletti állandó csehszlovák képviselet tiltakozó jegyzéket intézett az USA állandó ENSZ-képviseletéhez amiatt az amerikai fenyegetés miatt, misze­rint megtorló intézkedéseket alkal­maznak Csehszlovákiával szem­ben abban az esetben, ha növeli ENSZ-missziója munkatársainak számát. A jegyzék az amerikai eljárást összeférhetetlennek tartja az USA és az ENSZ közti 1947- ben kötött megállapodással a vi­lágszervezet székhelyéről, vala­mint az ENSZ kiváltságairól és immunitásáról szóló 1946-os kon­vencióval. Hangsúlyozza, hogy az állandó csehszlovák ENSZ-misž- szíó munkatársai számának meg­határozása a CSSZSZK kormá­nyának hatáskörébe tartozik. A dokumentum a továbbiakban megállapítja: a két említett nem­zetközi megállapodás nem jogo­sítja fel az Egyesült Államokat ar­ra, hogy beavatkozzon más ENSZ-tagállamok jogkörébe vagy kapcsolataikba a világszer­vezettel. Azáltal, hogy az USA kormánya megteszi ezeket az ön­kényes lépéseket, durván meg­sérti kötelezettségvállalását, mi­szerint létrehozza a szükséges feltételeket az ENSZ normális te­vékenységéhez és lehetővé teszi a tagállamok számára zavartalan részvételüket a szervezet munká­jában. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom