Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám, csütörtök

Az SZLKP kongresszusának vitája JÁN ŠČEPAN elvtárs, a Bratislavai Autógyár marósa A 7. ötéves terv­időszak döntő volt a Bratislavai Autó­gyár számára, mi­vel 1982 decembe­rében jóváhagyták új termelési prog­ramját, amely meg­változtatta a válla­lat profilját, ezenkí­vül aránylag sokfé­le terméket fog gyártani közép­nagyságú soroza­tokban. A termelési program meghatá­rozásával végleges döntés született a megkez­dett karosszéria-szerelóüzem építésének befe­jezéséről. A 7. ötéves tervidőszak utolsó éveiben ennek a döntésnek rendeltek alá a vállalatnál minden tevékenységet. A Bratislavai Autógyár fejlődése a 6. és 7. ötéves tervidőszakban nem volt töretlen, de ezzel világos célt állítottak eléje. Ez megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a kommunisták figyelme a termelés bevezetésé­re összpontosuljon, valamint arra, hogy hogyan termelhetnének a lehető leghatékonyabban, ho­gyan küszöbölhetik ki a fogyatékosságokat az irányításban, a munka-, a technológiai fegye­lemben. 1983-1985-ben az új termékek fejlesztése során arra összpontosítottuk figyelmünket, hogy teljesítsük a tudomány és a technika fejlesztésé­nek feladatait a középnagyságú tehergépkocsik prototípusa tervrajzainak elkészítésében és elő­állításában. Ezen a téren teljes mértékben telje­sítjük feladatainkat. 1985 végéig hat prototípust készítettünk el, ezeken végrehajtjuk a szükséges módosításokat és méréseket. Ebben az évben további öt prototípust készítünk. Ezen a téren nagyra értékeljük a Szlovák Tudományos Aka­démia alapanyag és gépkutató intézetének se­gítségét a megbízhatóság próbáinak megvalósí­tásában. A vállalat fejlesztési koncepciójával össz­hangban előkészítjük az új Škoda 781 számára a hátsó tengely, a pótkocsik, a rezgéscsillapitók gyártását. Az elsó 2000 darabot már 1987-ben legyártjuk és 1988-tól bevezetjük a sorozatgyár­tást. Ezért fontosnak tartjuk, hogy rövid idó alatt megoldjuk a technológiai ellátottság kérdését. A 8. ötéves tervidőszak éveiben a vállalat fejlesztési alapjának döntő szerepe lesz az új termékek előkészítésében. A kommunisták kez­deményező hozzáállásának nagy szerepe lesz a fejlesztési programhoz tartozó termékek előál­lításában. Enélkül és a kommunistáknak a többi dolgozóra gyakorolt hatása nélkül nem teljesít­hetnénk a kitűzött határidőben a termékek fej­lesztésének feladatait. Az utóbbi három évben ugyanis a kommunisták nagy mértékben hozzá­járultak feladataink teljesítéséhez. A fejlesztési feladatok megoldása megköve­teli, hogy az egész pártszervezet állandó figyel­met szenteljen ezeknek a kérdéseknek. A tag­gyűléseken ezért rendszeresen értékeljük, ho­gyan valósítjuk meg a program egyes feladatait a termékek előkészítésének időszakában. A vállalatnál végrehajtott változásokkal összefüggésben bírálóan meg kell állapítani, hogy nem sikerült valamennyi feladatunkat úgy teljesítenünk, ahogy azt akartuk. Több fogyaté­kosságnak az alacsony színvonalú irányítás az oka. A termelés irányítása és szervezése több káderváltozás ellenére sem érte el a kívánt színvonalat. Annak érdekében, hogy teljesíteni tudjuk a ter­melési programra vonatkozó határozatokat, a ka- rosszériaszerelő üzem tervdokumentációjával összhangban rendkívül rövid idő alatt kell megva­lósítani a beruházásokat. Ez azt jelenti, hogy a tervezett időpontban kell átadni a megkezdett építkezéseket, így például az energetikai részle­get, a középnagyságú tehergépkocsikat gyártó üzemegységet, a pótalkatrészgyártó üzemet, a középfokú szakmunkásképző intézetet, a tudo­mányos kutatási alapot, a szociális programmal kapcsolatos létesítményeket, valamint 600 la­kást. Továbbá meg kell kezdeni illetve be kell fejezni más olyan építkezéseket, amelyeknek döntő jelentőségük van az új termelés megkez­désében, mindenekelőtt azokat, amelyekben a Mladá Boleslav-i Autógyár számára gyártuk majd szerkezeti elemeket. Az építkezési beruházások területén az igé­nyes feladatok megvalósítása szükségessé teszi a felettes gazdasági szervek támogatását és segítségét, mivel az építés nem a meghatározott tervek szerint folyik. A program igényessége és nagysága nagy igényeket támaszt a dolgozók szakképzettsége, a káderek felkészítése iránt. Ezen a téren alapvetőnek tekintjük, hogy a veze­tők, a konstruktőrök, a technológusok és a mun­kások egységesen valósítsák meg a termelési programot, minden eszközt, minden képességü­ket és törekvésüket ennek a célnak vessék alá. Az erőfeszítések élére a kommunistáknak kell állniuk. A program megvalósítása és káderbiztosítása megköveteli, hogy szorosan együttmúködjünk a kutatóintézetekkel, a felsőoktatási intézmé­nyekkel, a Szlovák Tudományos Akadémiával, más fejlesztési és kutatási munkahelyekkel. A pártszervezetek akcióképességének foko­zása, a párt vezető szerepének és ellenőrzési jogának következetes érvényesítése állandó és elsődleges feladat. Nézetünk szerint a pártalap­szabályzat javasolt módosítása fokozza a párt- szervezetek és valamennyi kommunista aktivitá­sát, növeli felelősségérzetüket programunk meg­valósításáért. MICHAL BANDŽEJ elvtárs, az SZLKP IV. Bratislavai Városkerületi Bizottságának vezető titkára Bratislava IV. városkerületében most főleg arra tö­rekszünk, hogy még dinamikusab- bá váljék a gépipar és az elektrotech­nikai ipar termelé­se. Elsősorban a Bratislavai Gép­kocsigyárról és a Tesla-elektroa- kusztika konszern- vállalatról van szó. E nagyvállalatok további fejlődése a beruházások függvénye. Igaz, a Bratislavai Gépkocsigyár be­ruházási eszközei biztosítottak, azonban nem minden esetben van ez összhangban az új termelési program tervezett fejlődésével és a vá­lasztékkal. A Tesla-elektroakusztika konszern­vállalatnál is bonyolult a helyzet. Itt a termelési bázis további bővítése és a kutatási-fejlesztési bázis gyarapítása még csak az Elektrotechnikai Ipari Minisztérium későbbi szándékaiban szere­pel. E ágazat címére bírálóan meg kell jegyezni, hogy többet kellene törődnie az alkatrészbázis fejlesztésével is, amely a vállalat számára rend­kívül fontos. Az alkatrészbázis gyakran befolyá­solta - és ez a jövőben sem lesz másképp- a beruházási elektronikában a végtermékgyár­tást. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy milliós értékű elektroakusztikai berendezéseket csak azért ne fejezzenek be, mert hiányzik egy néhány száz korona értékű alkatrész. Márpedig az ilyen alkatrészhiány esetenként még az ex­portfeladatok teljesítését is veszélyezteti. Ilyen viszonyok között megtörténik, hogy az igazgató — „szocialista ismeretségét” igénybe véve ma­ga keresi az ország legkülönbözőbb pontjain a hiányzó alkatrészt. A városkerületi pártbizottság azért fordít rend­kívüli figyelmet a Bratislavai Gépkocsigyárra, illetve a Tesla-elektroakusztika konszernvállalat- ra.i mert a két nagyüzem a városkerület termelé­se fejlesztésének alapját, a munkásosztály erő­sítésének bázisát jelenti az egész Bratislava keretei között. A Bratislavai Gépkocsigyárban jelenleg kb. 2000 személy dolgozik, de azzal számolunk, hogy e létszám 1990-ig 4000-re emelkedik. Fontos feladatok hárulnak ránk itt a legfejlettebbek párttaggá való kiválasztása és felkészítése terén is. A Bratislavai Gépkocsigyár kollektívája igé­nyes feladatokat teljesít. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elnézhetjük a szubjektív eredetű hibá­kat, főleg ami a munkaszervezést és a munkaerő stabilizálását illeti. Az SZLKP városkerületi bizottsága ragaszko­dott ahhoz, hogy a vállalat vezetése hozzon határozottabb intézkedéseket a tervteljesítés fo­lyamatosságának biztosítására, a veszteglések kiküszöbölésére, hogy a hónap végén ne kerül­jön sor rohammunkára. Mert mind a veszteglé­sek, mind a rohammunkával töltött napok gyen­gítik a munkakezdeményezés hatását és a minő­séget. A dolgozók stabilizálása érdekében sokat még nem tettek, és a vállalatnál a szociális program végrahajtása és a termelési program tisztázása is késik. Ennek az a következménye, hogy a munkaerő elvándorlásának aránya több mint 90 százalékos, és ez nemcsak a munkásál­lományra vonatkozik, hanem a műszaki-gazda­sági dolgozókra is. Sajnos, a párttagok sem képeznek kivételt. Ezért - akár káderváltozások révén is - szükség van a vállalati gazdasági vezetés egységének megteremtésére. A Cseh­szlovák Gépkocsigyárak vezérigazgatóságának is nagyobb felelősséggel kellene ellenőriznie a jelenlegi és jövőbeni feladatok teljesítését. A pozitív magatartás példájaként említhetjük meg a Tatrasklo vezérigazgatóságát, amely átér­tékelte a termelési-gazdasági egységben kiala­kult helyzetet, majd javaslatot tett a termelési­műszaki bázis módosítására. Ennek eredménye­ként a dúbravkai Szlovák Műszaki Üveggyár önálló vállalattá alakult, majd megfelelően sza­kosodott, és sort kerített az erők és a kapacitá­sok összpontosítására a termelési feladatok tel­jesítése érdekében. E szervezési változás hatá­sára csak magánál a vállalatnál 122-vel csök­kenthették a.létszámot, miközben a munkater­melékenységet 11,3, a nyereséget pedig 12,4 százalékkal növelték. A vállalat az év elejétől jól teljesíti az állami tervet, ami azt bizonyítja, hogy az intézkedés helyes volt és reális, és megte­remtették a termelés további növelésének, dina­mikusabbá tételének lehetőségeit. Ezt az is jól bizonyítja, hogy a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére megfogalmazott vállalás szerint az árutermelési tervet 700 ezer koronával túltelje­sítik. A szociális-gazdasági, politikai és eszmei­nevelési feladatok teljesítését összekapcsoltuk a párt sorainak erősítésével és minőségi javítá­sával. Az SZLKP városkerületi bizottsága abból indult ki, hogy a párttagságról való gondoskodás, a párttagság minőségi és létszámbeli fejlesztése a marxista-leninista párt, a pártszervek és -szer­vezetek fő feladatai közé tartozik. Figyelembe vette A CSKP XIII. kongresszusa utáni időszak­ban a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság tanulságai c. dokumentum megállapítá­sait, illetve a pártegység időszerű kérdéseivel kapcsolatos határozatot. A párt sorainak formá­lása folyamán, a szükséges határozatok megfo­galmazásakor ezekre a dokumentumokra tá­maszkodott. A XVI. kongresszus utáni időszakban folya­matosan és céltudatosan ment végbe a párttag­ság mennyiségi és minőségi fejlesztése. E téren a CSKP KB 3. ülésének határozata, illetve az SZLKP városi bizottságának 1981-es határozata jelentette a kiindulópontot. E határozatok végre­hajtását célzó törekvés abban is kifejeződött, hogy 1981 októberében az SZLKP IV. városke­rületi bizottsága jóváhagyta a városkerületi párt- szervezet akcióképességének további fokozását célzó koncepciót. A városkerületi pártszervezet taglétszámnö­velési dinamikája továbbra is biztosított, és erő­södik a párttagság munkásmagva. A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelése tovább tökéletesedett, és növekedett a termelés­ben dolgozó kommunisták részaránya. A mérnö­ki-műszaki állományból elsősorban azokat a dol­gozókat vesszük fel a pártba, akik tevékenysége közvetlenül az anyagi termeléshez kapcsolódik. A párttagság formálása során jó eredménye­ket értek el a városkerület legfontosabb vállala­tainál és intézményeiben, elsősorban a gép­iparban és az elektrotechnikai iparban. Itt konk­rétan a Bratislavai Gépkocsigyárra gondolok, ahol a munkások részaránya az egész párttag­létszámhoz viszonyítva 1,6 százalékkal növeke­dett. A Tesla-elektroakusztika konszernvállalat­nál a pártszervezettségi arány 2,9 százalékkal növekedett. Az elemzésekből kiindulva az SZLKP alap­szervezeteiben javult a kommunisták legfonto­sabb munkaszakaszokra való elosztása, és nö­vekedett a párt befolyása mind a tudományos intézetekben, mind pedig a Csehszlovák Televí­zióban. Növekedett a nők pártszervezettsége, illetve 1,7 százalékkal növekedett a nők részará­nya a pártban. Tovább javult a párttagok és -tagjelöltek képzettsége. Noha sok vonatkozás­ban már eddig is pozitív eredményeket értünk el a párttagság mennyiségi és minőségi fejleszté­sében, továbbra is fokozott figyelmet fordítunk a tagjelöltekre. A káderek szakmai felkészültsége egyes munkaszakaszokon nincs összhangban a fela­datok igényességével. Napjainkban, amikor a társadalmi viszonyok rendszerének mélyreha­tó módosítására kerítünk sort, amikor szüksé­gessé vált a gazdasági mechanizmus tökéletesí­tése és a politikai rendszer dinamizálása, nem tehetünk engedményeket az irányítási káderek magasfokú politikai és szakmai felkészültségét illetően. Ez megköveteli, hogy még elmélyülteb­bé fejlesszük a nómenklatúr káderek körében végzett egyéni munkát. Teljesítményüket a tény­leges eredmények és munkájuk minősége sze­rint kell értékelni. A kádermunka szerves alkotórészének tekint­jük a kádertartalékok kialakítását. Pozitívan érté­kelhető, hogy az elmúlt időszakban betöltött nómenklatúr funkciók kb. 80 százalékába az előre felkészített kádertartalékok kerültek. A vá­roskerületi pártbizottság súlyt helyez a távlati szándékok megvalósítására, főleg ami a szociá­lis és osztályösszetételt, továbbá a fiatalok és a nők aktivizálását illeti. Közben különös figyel­met fordítunk a távlatokat ígérő fiatal munkások­ra. Figyelembe vesszük azt a tényt, hogy teljesen nem sikerült megtartanunk az eredetileg mun- káshivatású nómenklatúr káderek részarányát. Ezért a városkerületi pártbizottság, a legfonto­sabb vállalatoknál és üzemekben működő össz- üzemi pártbizottságokkal és alapszervezetek­kel együtt (Bratislavai Gépkocsigyár, Tesla- elektroakusztika, Szlovák Műszaki Üveggyár stb.) 1983 elején kidolgozta a fiatal munkások gazdasági kádertartalékokba való bevonása elő­készítésének, a leendő vezetők felkészítésének tervét. Az így kiválasztott 50 fiatal munkás már teljesíti a személyi fejlődés tervét. A felkészülés időtartamát egyénileg határozták meg, figyelem­be véve a szakképzettséget. A jelenlegi időszak­ban folyik annak felmérése, hogy melyik összü- zemi pártbizottság, illetve pártalapszervezet mi­ként gondoskodott a fiatal munkások politikai­szakmai fejlődéséről. Azokat, akik nem feleltek meg, újakkal pótolják, olyanokkal, akik bekap­csolódtak a politikai és közéletbe, illetve példa­mutatóan teljesítik munkahelyi kötelességeiket. Noha egészében véve kedvező eredménye­ket értünk el a városkerületi pártbizottság ká­derprogramjának végrehajtásában, a jövőben még következetesebbnek kell lennünk a káderek politikai felkészítésében, amelyre főleg a Kerületi Politikai Iskolában, illetve a marxizmus-leniniz­mus esti egyetemén kerül sor. Rendszeresen gondoskodni kell a politikai és szakmai fejlődés ellenőrzéséről. Egy pillanatra sem szabad meg­feledkezni arról, hogy a tudományos-műszaki haladás megköveteli, hogy a vezető káderek szélesebb társadalmi-politikai összefüggéseket figyelembe véve értelmezzék feladataikat, és legyenek képesek a teendőket megmagyarázni, illetve tudják meggyőzni a munkahelyi kollektívá­kat a végrehajtás szükségességéről. Minden területen és munkaszakaszon tökéletesítjük az irányítást, különös figyelmet fordítva a Bratislavai Gépkocsigyárra, amely nálunk a legfontosabb gépipari üzem. E vállalatnál különösen fontos a beruházási program végrehajtása és a terme­lési program realizálása. A városkerületi pártszervek, az összüzemi pártbizottságok és az alapszervezeti bizottságok arra ösztönzik a gazdasági vezetőket, követeljék meg a káder- és személyzeti osztályoktól, telje­sítsék következetesebben a káder- és személy­zeti munkával kapcsolatos feladatokat, és törőd­jenek a kollektívák szociális fejlesztésével. JUHÁSZ ISTVÁN elvtárs, az SZLKP KB tagja, a rimaszécsi (Rimavská Seč) Új Élet Efsz elnöke emberekkel Az végzett következe­tes munka a mi ri­maszécsi szövet­kezetünkben elért gazdasági eredmé­nyekben is tör­vényszerűen meg­mutatkozik. A 7. ötéves tervidőszak feladatait minden vonatkozásban tel­jesítettük, s a jöve­delmezőség terve­zett szintjét is elér­tük. Az agrotechni­kai fegyelem szigo­rú megtartásával a hat tonnán felüli hozamokat elérők sorába kerültünk a Rimaszombati (Ri­mavská Sobota) járásban, s továbbra is ezen az úton akarunk haladni. Jelentős javulást értünk el a szemes kukorica termesztésében is, valamint a gazdasági állatok termelékenységében. Az elért eredményekkel azonban nem elég­szünk meg, s tudatában vagyunk az előttünk álló feladatok igényességének. A jövőben is a nö­vénytermesztés kiemelt fejlesztésére, intenzifi­kálására fogunk törekedni. Ezért pártpolitikai, szervező és irányító munkánkban a figyelmet a termelés intenzifikálásában rejlő tartalékok feltárására fogjuk összpontosítani, főleg járásunk déli részében, a munka hatékonyságának és minőségének javítására, valamint a legújabb tudományos és műszaki ismeretek gyors gyakor­lati hasznosítására. Tekintettel a rendkívül kötött, szurkos talajok nagy arányára, az eddiginél is határozottabban kell gondoskodnunk a szerves trágyázásról, a meszezésről, a mély porhanyosításról és a ta­lajlazításról. A Sajó menti öntözőrendszerek kié­pítésével járásunk legtermékenyebb körzetében további lehetőségek nyílnak a növénytermesztés intenzifikálására. Nagy tartalékokat látunk a rétek és legelők további intenzifikálásában is, amelyek járásunk mezőgazdasági földalapjának csaknem 40 szá­zalékát foglalják el. A rétek termőképességének növelésével, többek között átmeneti felszántá­suk, az intenzív trágyázás, valamint a jobban szervezett gépi növényápolás által a 7. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva legalább 20 százalékkal növeljük a biomassza termelését. Szövetkezetünkben továbbra is nagy figyel­met fordítunk az öntözőrendszer kihasználására, amelyet 1985-ben 900 hektáron létesítettünk. Különösen nagy gondot fordítunk a szemes kukorica termesztésére, ahol még bizonyos ag­rotechnikai tartalékaink vannak, főleg az istálló­trágyázásban és a gyomtalanításban. Ugyancsak súlyt helyezünk az évelő takarmánynövények intenzív termesztésére, főleg az öntözés kihasz­nálásával. Az előttünk álló új feladatok sikeres végrehaj­tása megköveteli a politikai-szervező és az irá­nyítómunka színvonalának további javítását. Az irányításban határozottabban kell érvényesíteni a hatékonysági szempontokat, ezért növelni kell a káderek politikai és szakmai felkészültségével szembeni követelményeket. A járási párt- és állami szervek nagy figyelmet összpontosítanak erre a területre, ám ennek ellenére a káderek nevelésében és stabilizálásában kitűzött célokat nem sikerül teljes mértékben elérni. Igyekszünk évről évre javítani a munka- és szociális feltéte­leket, ahogy azok a járás szociális fejlesztési tervében szerepelnek. A 7. ötéves tervidőszak­ban járási viszonylatban 110 lakás készült el csupán a mezőgazdasági dolgozók szövetkezeti önsegítő lakásépítése keretében. Biztosítva van a mezőgazdasági vállalatok egészségügyi ellá­tása, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. III. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom