Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám, kedd
Az SZLKP kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 13 1986. III. 18. (Folytatás a 12. oldalról) a gyógynövények nagyüzemi termelésének és hulladékmentes feldolgozásának állami kutatási feladatát. Ez a szövetkezet egyúttal a szlovákiai gyógynövénytermelési rendszert is irányítja. A további állami kutatási feladatok közül a mi járásunkban foglalkozunk a legeltetéses bikahizlalással, valamint juhtenyésztéssel a Pienninek- ben létesített nemzeti park védett területén. Nézetünk szerint a mezőgazdasági vállalatok vezető dolgozóinak kevés idejük marad a tudo- mányos-műszaki haladás figyelemmel kísérésére. Ezért járásunk egységes földműves-szövetkezeteiben bevezettük a racionalizátori tisztséget, akik a járási mezőgazdasági igazgatóságon létrehozott önálló alakulat irányítása alatt végzik a progresszív feladatok ellátására irányuló munkakörüket. Sokat várunk a számítógépek kihasználásától is, amelyekből már hét van a járásunkban, de kihasználásuk még nem érte el a kellő színvonalat. Figyelmet fordítunk a munka más területeire is, az ügyintézés egyszerűsítésére, a munkahelyi közvetlen ellenőrzés javítására, valamint a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésére. Tudatában vagyunk annak, hogy a feladatok teljesítéséhez szakképzett vezetőkre van szükség. Ilyen irányban fejlesztjük a kádermunkát. Járásunk fejlett mezőgazdasági vállalatainál bevezetjük a vezetők tanfolyam-jellegű szakoktatását, s egyúttal képességeiket is felülvizsgáljuk. VLADIMÍR HAJKO elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke A tudomány és a termelés integrálásának a folymata, melynek hatékony érvényesítésére törekszünk, arra irányul, hogy a termelést széles tudományos alapokra helyezzük, hogy az adott és állandóan gyarapodó tudományos ismereteket minél nagyobb mértékben kihasználjuk a termelési folyamatok optimalizálására, a fejlett szocialista társadalom építésének érdekei és szükségletei szerint. Ez történelmi feladat, melynek teljesítése megköveteli, hogy teljes mértékben és céltudatosan kihasználjuk nemzeteink jelen és jövő nemzedékeinek értelmét, alkotó képességét, tapasztalatait és munkáját. Ebben az össztársadalmi törekvésben a Szlovák Tudományos Akadémiának is megvan a maga helye és küldetése. Már a CSKP KB 1974 májusában, a tudományos-múszaki fejlesztésről tartott ülése után olyan irányzatokat kezdtünk fejleszteni - az SZLKP KB teljes támogatásával,- amelyek a népgazdaság fejlesztési szükségleteinek megfelelően az alapkutatás intenzifikálá- sához vezettek. így az elmúlt tíz év alatt kifejezően megváltoztattuk a tudományos programok kidolgozási módszerét, valamint munkahelyeink tevékenységi céljait, számos módosítást eszközöltünk ezek szerkezetében, intézkedéseket tettünk a kutatási kapacitások összpontosítására, s alapvetően elmélyítettük munkahelyeink kapcsolatait a főiskolákkal, a tudományos-kutatási alap más részeivel, a reszortokkal, s főleg a termelési szférával. Ebben a bonyolult folyamatban azonban nem mindig tudtunk idejében és hatékonyan megbirkózni az egyes feladatokkal. Ez azonban egy elkerülhetetlen folyamat, amit be is kell fejezni. Az alapkutatás szerkezeti forrtiálása és további építése, valamint az alapkutatási munkahelyek tudományos programjainak a kidolgozása kulcsfontosságú feladat, s végrehajtásának sikeressége dönti el, hogy egyrészt hogyan tudunk majd kapcsolatban lenni a nemzetközi tudománnyal a tudomány megismerő szerepének a fejlesztésében, másrészt pedig hogyan tudunk együttműködni a tudományos-kutatási alap más részeivel és -a termelési szférával az olyan feltételek kialakításában, amelyek között a tudomány hatékony termelőerővé válhat. Ezekből az irányzatokból kiindulva az elmúlt tíz év alatt az SZTA tudományos potenciáljának az építésében elsősorban azokat a tudományos szakágazatokat helyeztük előtérbe és erősítettük, amelyek a CSSZSZK és az SZSZK fő termelési ágazatai, az elektrotechnikai ipar, a gépipar, a kohászat számára biztosítanak elméleti hátteret, mint például a fizika, a mikroelektronika, a kibernetika, az anyagkutatás, a gépi mechanika. Leggyorsabban fejlődött az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézete, amely az SZTA legnagyobb munkahelye. A 7. ötéves tervidőszak folyamán kialakultak a feltételek a biológiai tudományok fejlesztéséhez is, főleg a szlovákiai genetikai kutatás 2000-ig kidolgozott fejlesztési programja alapján. E program hatására aktivizálódott a genetikai kutatás, az SZTA négy munkahelyén már génsebészeti módszerekkel dolgoznak, amelyek jelentősen elősegítik a korszerű biotechnológiai eljárások fejlesztését. A 8. ötéves tervidőszakban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a genetikai kutatás káder- és anyagi ellátására. Haladást értünk el az SZTA tudományos potenciáljának építésében a társadalomtudományok területén is, főleg a politikai gazdaságtanban, a filozófiában és a szociológiában, valamint más tudományágakban is, azzal a céllal, hogy munkahelyeinken a kutatás fejlesztése elsősorban a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő kulcsfontosságú elméleti-gyakorlati problémák megoldására irányuljon, s hogy társadalomtudományi munkahelyeink- a Szlovák Tervbizottsággal, a Szlovák Tudományos Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottsággal, s az egyes reszortokkal együttműködve - képesek legyenek az SZSZK tudományos-műszaki, társadalmi és gazdasági fejlődésének hosszú távú előrejelzésével kapcsolatos igényes feladatok teljesítésére, s részt vehessenek a CSSZTA irányításával megvalósuló országos prognózisok kidolgozásában. Az elmúlt években sok figyelmet fordítottunk arra, hogy munkahelyeink tudományos programjai a társadalmi gyakorlattal összefüggő tudományos problémák megoldására irányuljanak. Ebben az irányban nagyon hasznosak és ösztönzö- ek voltak az SZLKP KB által szervezett, tudomá- nyos-müszaki problémákkal foglalkozó szemináriumok, valamint a szövetségi és a nemzeti kormány határozatai. A 7. ötéves tervidőszak folyamán a Csehszlovák Tudományos Akadémiával együtt értékes tapasztalatokat szereztünk az alapkutatás célprogramos szervezésében. Az SZTA egyes munkahelyei összesen 7 országos alapkutatási célterv, valamint 5 köztársasági kutatási célterv megoldásában vettek részt. Ezek által számos esetben meggyorsult és rugalmasabbá vált a kutatási eredmények hasznosítása, gyakorlati alkalmazása. Az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézete által irányított, a robotikai információs és irányítási rendszerekre vonatkozó alapkutatási célterv keretében szoros kapcsolatok alakultak ki az SZTA és a Martini Nehézgépipari Művek tudományos-kutatási és termelési alapja között, melynek számára intézetünk kifejlesztette és átadta a 0j-10-es robotizált he- gesztókomplexum irányítási rendszerét, valamint az MRS 80-as mobil robot mintapéldányát, amelyek gyártása már folyamatban van. A Keletszlovákiai Alföld kihasználásának ökológiai optimalizálásának alapkutatási célterve a földalapról való gondoskodásra, az ökológiai feltételekkel összehangolt ésszerű talajgazdálkodásra irányul. Az erre kidolgozott biológiai-ökológiai terv a terület ökológiai adottságaival összhangban a hatékonyabb meliorációs munkák és a talajvédelem elméleti-módszertani alapjává vált. Az SZTA Fiziológiai Tudományos Központjában kidolgozták a civilizációs betegségek diagnosztikai és gyógykezelési eszközeinek innovációs alapkutatás céltervét, s ebből eredően 15 tudományos eredményt fogadtak el megvalósításra, ebből 9 biológiai-orvosi műszert, valamint 6 diagnosztikai eljárást. A tudományos időszerűség és a sürgető társadalmi szükségletek egybekapcsolása az SZTA 8. ötéves tervidőszakra kidolgozott tevékenységi programjában is elmélyül, amikor az alapkutatási célterveken kívül több olyan feladat is megoldásra kerül, amelyek az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közötti határon vannak, s amelyek a mikroelektronika, a számítástechnika, a génsebészet, a rákkutatás stb. területére vonatkozó műszaki fejlesztési tervben szerepelnek. Az alapkutatás állami tervében a 8. ötéves tervidőszak feladatait úgy fogalmaztuk meg, hogy ezek elméleti alapot képezzenek az állami célprogramokba és az állami tudományos-technikai programokba sorolt, népgazdasági szempontból különlegesen fontos problémák megoldásához. Az említett körülmények az SZTA munkahelyei számára lehetővé tették, hogy aktívabban bekapcsolódjanak a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programjából eredő számos feladat megoldásába. Jelentős lesz a részvételünk a számítástechnikai rendszerek új nemzedékeinek a ki- fejlesztésében, a gallium-arzenid alapú, rendkívül gyors integrált áramkörök gyártási technológiájának a kutatásában, a mesterséges intelligencia területén elért eredmények felhasználásában a robottechnika területén, az új alapanyagok kutatásában, az interferon fejlesztésében és gyártásában, a géntechnikai enzimek kutatásában, a vírusos és sejtes antigének monoklonális ellenszereinek a kutatásában stb. Sokkal aktívabb és szélesebb az SZTA munkahelyeinek a részvétele a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közti kétoldalú együttműködésben, főleg az olyan közös komplex célprogramok megoldásában, amilyen például a nagyon alacsony hőmérsékleten folytatott fizikai kutatás, a mesterséges intelligencia és a robotika, az optoelektronika, a biotechnológiai és mikrobiológiai folyamatok elméleti alapjainak a kutatása stb. Hatékony nemzetközi tudományos együttműködés bontakozott ki a mesterséges intelligencia bázislaboratóriuma mellett, amely már negyedik éve működik a szocialista országok tudósainak részvételével az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetében. Az SZTA Fizikai Tudományos Központjának Elektrotechnikai Intézete mellett 1985-ben egy további bázislaboratóriumot hoztunk létre a szupravezetés technikai kihasználására. A munkahelyeink és a termelési szféra közötti kapcsolatok hatékonyságát azzal akarjuk növelni, hogy fejlesztési műhelyeket építünk Bratislavában és Kassán (Košice), négy munkahelyünkön kísérleti jelleggel vizsgáljuk a tudományostermelési egységek működését az alapkutatás feltételei között, számos intézetben és tudományos központban realizációs alakulatok keletkeznek, az SZTA bratislavai intézetei kihelyezett munkahelyeket építenek a termelő üzemeknél a tudományos eredmények kihasználásának meggyorsítására. Az SZTA munkahelyei több tudományos-termelési társulás és komplex raci- onalizációs brigád munkájában vesznek részt. Ebben a tevékenységben nagyon sok hasznos tapasztalatot szereztünk. A Műszaki Kibernetikai Intézet példáján, amelyet tudományos-termelési egységgé alakítottunk át, szemléltetően bizonyíthatjuk az ilyen alapkutatási munkahely hasznosságát és hatékonyságát. Itt az alapkutatást és az ebból eredó alkalmazott kutatást kísérleti gyártásban folytatják, melynek keretében eddig több mint 160 mikroszámítógépet és vezérlőegységet, illetve mikroszámítógépes és vezérlési rendszert készítettek el, egyrészt az intézet saját szükségleteire, s főleg külső felhasználók számára. Az intézet által a 7. ötéves tervidőszakban az állami költségvetésbe befizetett bevételek az intézet tevékenységére fordított költségek 40 százalékát fedezték. Azonban az a legfontosabb, hogy a kibernetikai intézet tudományos-termelési egységként jobban el van látva arra, hogy a termelési szféra gyümölcsöző és elismert partnereként vehessen részt az automatizálás és a robottechnika problémáinak megoldásában. Az SZTA termelő üzemekhez kihelyezett munkahelyei szintén beváltak. Külön is kiemelem az SZTA Fizikai Tudományos Központjának Pieš- tanyban működő fizikai elektronikai részlegét, amely közvetlenül a Tesla vállalatnál lett elhelyezve, s ahol a mi munkahelyünk és az üzemi kutatási-fejlesztési alap példás együttműködése alapján 1985-ben kialakultak a feltételek a CCD fekete-fehér tévékamerák gyártásának bevezetéséhez. Az itt együttműködő kutatási munkahelyek a CSKP XVII. kongresszusának, valamint az SZLKP kongresszusának a tiszteletére közös kötelezettségvállalást tettek, hogy 1986 közepéig befejezik a CCD rendszerű színes tévékamera kifejlesztését. Ezek a kamerák nemzetközi viszonylatban is jelentős gyártmányfejlesztési eredményeket képviselnek elektrotechnikai iparunk területén, s fontos szerepük lesz a termelési folyamatok további robotizálásában és automatizálásában, valamint a termékek ellenőrzésében. Az SZTA kassai Kísérleti Metallurgiai Intézetének szoros kapcsolatai vannak a Kelet-szlovákiai Vasművel, főleg a mikroötvözetú, nagy szilárdságú, hegesztő acélok kutatásában, kifejlesztésében és kezelésében. A további példák közül megemlíthetjük, hogy az SZTA Fizikai Tudományos Központja a sikeres laboratóriumi gyártás után átadta a nagy jövő előtt álló amorf fémanyagok gyártási technológiáját a rokycanyi Kovohuté vállalat számára, valamint az optikai kommunikációs rendszerek számára készített, gallium-arzenid alapú fotodetektorok gyártási technológiáját a Tesla Blatná vállalat számára. A Stará Turá-i Chirana termelési-gazdasági egységgel együttműködve a biológiai-orvostudományi műszerek kutatási és gyártási programját valósítjuk meg. A kerámiai szerkezeti anyagok kutatásában, fejlesztésében és gyártásában a kassai Kerámiaipari Művekkel működünk együtt. A tudomány és a termelés integrálásával összefüggésben számos további példát is említhetnék. Ebben a folyamatban az SZTA lehetőségeit azonban korlátozza az a körülmény, hogy intézményünk az országos tudományos-kutatási alapnak csak nem egészen 3, a szlovákiainak pedig körülbelül a 9 százalékát képezi. Ennek ellenére bátran kijelenthetjük - figyelembe véve a főiskolák és a további intézmények tevékenységét is, - hogy a tudomány és a termelés helyes irányban tesz közös lépéseket, s ha az eredmények az egész tudományos-kutatási alap és az egész termelési szféra részvételével lényegesen szélesebb mértékben lesznek kihasználva, ez kedvező hatást fog gyakorolni a népgazdaság dinamikus fejlesztésére. A gazdasági mechanizmus tökéletesítése során különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy lényeges mértékben növekedjen a termelő üzemek tudomány iránti éhsége. A KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja megmutatta az utat, hogy a szocialista közösségnek miként kell a nemzetközi tudományos- múszaki haladás élvonalába törnie. Ezért az említett program keretében átvett feladatok rendkívül igényesek, s ezek sikeres megvalósítása nagy gondot jelent. Lényegesebb haladást kell elérnünk a tudomány és termelés összekapcsolásában, s magasabb szintre kell emelni a kölcsönös együttműködést. Csehszlovákia például csak akkor tud optimális mértékben hozzájárulni a számítástechnikai rendszerek új nemzedékének a kifejlesztéséhez, ha - a Szovjetunió ágazatközi tudományos-termelési komplexumaihoz hasonlóan - erős kapcsolatok jönnek létre az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézete, a Žilinai Számítástechnikai Kutatóintézet, a piešťanyi Tesla vállalat, a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Müvek, s a program megvalósításában részt vevő további partnerek között. A jelenlegi irányítási mechanizmus feltételei között, amikor számos tárcaközi jellegű akadály merül fel, az ilyen nagy terjedelmű szakágazatközi feladatokat nem lehet teljesíteni. A tudományos munka hatékonyságát lényeges mértékben növelhetjük a rugalmas és megbízható anyagi-műszaki ellátással, a lényegesen tökéletesebb műszerekkel való ellátásával, az ügyintézés leegyszerűsítésével, valamint azzal, hogy szélesebb teret biztosítunk a fiatal tehetségek kereséséhez és érvényesüléséhez. Ezek nem új feladatok, hiszen már évek óta küzdünk velük. Ma már azonban nem halogathatjuk tovább a megoldásukat. Az elmondottak során többnyire az SZTA-nak a tudomány és termelés integrálására irányuló aktivitásával foglalkoztam. Ennek az aktivitásnak azonban az a feltétele, hogy teljesítsük az alapkutatás fö és pótolhatatlan küldetését, amely a tudomány megismerő funkciójának a fejlesztésében rejlik. Ennek vissza kell tükröződnie az alapkutatás arányos képviseletében is egész tudományos-kutatási alapunkban. JAROMÍR VALENT elvtárs, az SZLKP Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottságának titkára A pártszervezetek tevékenysége az Érsekújvári járásban a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak következetes teljesítésére irányult. A pártszervek figyelmét céltudatosan a párt gazdasági politikájából eredő feladat teljesítésére irányítottuk. Kerestük az új megoldásokat, hogy hogyan lehetne következetesen kihasználni a termelési kapacitásokat, s a leghatékonyabban és egyenletesebben fejleszteni az újratermelési folyamatot, valamint a munkakezdeményezés haladó formáit, s még jobban érvényesíteni a gyakorlatban a tudomány és a technika ismereteit. E törekvés eredményei olyan ésszerű megoldások voltak, amelyek a hatékonyabb és a jobb minőségű munkát, a magasabb fokú gazdaságosságot és a tervfeladatok sikeresebb teljesítését célozták. Az elmúlt időszakban a legdinamikusabban a gépipar fejlődött a járásban. Lényeges fejlődés mutatkozott a Sigmában a szivattyúállomások és búvárszivattyúk gyártása terén. Jelentős sikereket értek el a štúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz-és Papírgyár dolgozói a mikroelektronika és az elektronika alkalmazásával a tetőszigetelő anyagok gyártásában. Sikeresen hajtották végre a vállalatok a termelési programokban a szerkezeti változtatásokat, amelyek főleg az Elektro- svitben járultak hozzá a dolgozókollektívák és a vállalati gazdálkodás megszilárdításához. Az ipari termelés a járásban 1980-hoz viszonyítva 23,6 százalékkal növekedett. A pártszervek céltudatos munkájával növekedett az ipar exportképessége: 1980-hoz viszonyítva több mint 80 százalékkal. Fontos politikai feladatnak tartottuk a piac élelmiszerekkel és tartós fogyasztási cikkekkel történő ellátását. A járás ipari vállalatai az elmúlt évben 1980-hoz viszonyítva 14,3 százalékkal több árut szállítottak a belföldi piacra. Pártos felelősséggel láttunk hozzá az innovációhoz, a termékek minőségének javításához és műszaki-gazdasági színvonalának emeléséhez. Az első osztályú termékek részarányával (24,6 százalék) nem elégszünk meg, és a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai tervezetével összhangban szeretnénk, ha ez a részarány 40 százalékkal emelkedne. A párt- szervezetek mindennapi gondoskodásával szeretnénk elérni, hogy a CSKP KB 8. ülésének lebontott határozatai gyakorlattá váljanak, hogy még erőteljesebben hassanak a munka irányítására és szervezésére. Nyíltan bevallom, hogy eddig ezen a téren még nagyon eltérőek az eredményeink. A pártszervezetek munkája ott sikeresebb, ahol jobbak a vállalatok vezetőségei által kidolgozott megoldási koncepciók és modellek. Felelősséggel teljesítettük a mezőgazdasági termelés feladatait is. A pártszervek síkraszálltak a fejlesztési programok megoldásáért, azzal a céllal, hogy a növénytermesztésben nagyobb teljesítményt, a gazdasági állatok tenyésztésében pedig megfelelő termékenységet érjenek el. A mezőgazdasági termelés a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 5,5 százalékkal növekedett. Jelentős volt az előrehaladás a növénytermesztésben - 22,8 százalékkal volt nagyobb a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. Tavaly termesztettük a legtöbb gabonafélét. 1981-hez viszonyítva a gabonatermesztés 39 százalékkal növekedett. Meggyőződtünk arról, hogy az agronómiai fegyelem megtartása, a termőföldről és a növényekről való gondoskodás az egész vegetációs időszak alatt, továbbá a tudomány és a kutatás (Folytatás a 14. oldalon)
