Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-18 / 65. szám, kedd

Az SZLKP kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 11 1986. III. 18. JÁN MIČUDA elvtárs, a Popradi Magasépítő Vállalat 01-es számú üzemének kőművese A Kelet-szlová­kiai kerület a szoci­alizmus építése alatt páratlan fejlő­désen ment ke­resztül. Városainak és területi egysé­geinek külső válto­zásain látható nemzeti vállalatunk dolgozóinak mun­kája is. Hatékonyan megvalósítottuk a CSKP KB Elnök­ségének az építő­iparról szóló, 1982­ben elfogadott állásfoglalásának fő irányait és feladatait és a XVI. pártkongresszus azon irány­vonalát, amely a befejezetlen építkezések szá­mának csökkentését követelte meg. Vállalatunk ezzel jó kiindulási alapot teremtett a következő időszak feladatainak teljesítéséhez. Elért eredmé­nyeinkkel azonban nem elégszünk meg. Reáli­san és bírálóan ítéljük meg őket, nem kerüljük el számos fogyatékosságunkat, amelyekben a 8. ötéves tervidőszak idei és hátralevő felada­tainak teljesítéséhez további tartalékforrásokat látunk. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a felada­tok igényessége növekedik, és a teljesítőképes­ség fokozását a társadalmi követelmények telje­sítésével párhuzamosan kell elérnünk. Ezeknek a követelményeknek változatlan létszámú dolgo­zóval kell eleget tennünk, miközben a Szovjet­unió integrációs beruházásain növekednek fel­adataink, a kapacitás kivitelben a tavalyi mennyi­séget közel megkétszerezzük. Eddigi munkahe­lyünk mellett - Kamisin - további lokalitásban dolgozunk, mégpedig Krivoj Rogban. Kedvező eredményeink mellett - vitathatat­lan, hogy tevékenységünkben ebből van több - lehetetlen nem látni a továbbra is fennálló szubjektív és objektív fogyatékosságokat. Az építőipart különösképpen bírálják. Elért eredmé­nyeinkkel nem vagyunk elégedettek. Nyíltan meg kell mondanom, hogy az elmúlt esztendők feladatainak teljesítése során komoly gondokat okozott a nem teljes dolgozói létszám, főként az alapvető építőipari tevékenység mun­káskategóriájában. Az elmúlt öt év során növe­kedett a fluktuáció, folytatódott a dolgozók na­gyobb részt nem építőipari szervezetekbe való elvándorlása, ami abszolút mértékben azt jelenti hogy az év folyamán a munkáskategóriákban dolgozóink közel egyhatoda kicserélődik. A termelés intenzifikálásának folyamatában továbbra is elsőrendű feladat hárul a tudományos -műszaki fejlesztésre, az új ismeretek gyorsabb gyakorlati alkalmazására. Főként az építőipar­ban nyílik nagy lehetőség erre, mert tevékenysé­günkben még jelentős mértékű a nehéz fizikai munka aránya, nincs szükséges szinten a gépe­sítés. A hagyományos építői szakmákban a munkatermelékenység növelését a munka hu­manizálásának javításával párhuzamosan csu­pán a gépesítés szintjének emelésével lehet elérni. Gondolok itt elsősorban a nagygépekre, de főként a kisgépekre. Ez utóbbiakat nagy mértékben külföldről szerezzük be, ami a jelenle­gi korlátozott devizalehetöségek mellett az egy­szerű reprodukció szükségleteit sem fedezi. Hosszabb ideje fogyatékosságok vannak fő­ként a szállításokban. A brigádrendszerű mun­kaszervezés és javadalmazás következetes al­kalmazásának gyenge pontja, hogy brigádjainkat és munkacsoportjainkat kellő időben lássuk el néhány anyagfajtával. Vállalatunk hatáskörében, kiindulva a 8. öt­éves tervidőszak megtárgyalt szállítói-megren­delői kapcsolataiból, a komplex lakásépítés be­ruházásain jelentős mértékű a területi, beruházói és ehhez kötődve a tervezői felkészületlenség, ezek az anyagok a lokalitások pontosítása és az építési feltételek meghatározása nélkül mindösz- sze számokat tartalmaznak. A különféle beruházói követelmények mellé sorakoznak a szövetkezeti alap és a megelőző beruházások gondjai. A 8. ötéves tervidőszak komplex lakásépítési programjának ennyire tisz­tázatlan helyzete mellett nagyon nehéz a célépít­mények beruházóinak szükségleteit felmérni, hogy vállalatunk termelési-műszaki bázisának és kapacitásának kihasználása optimális lehessen. A 8. ötéves tervidőszak első esztendeje sok­ban különbözik az előző évektől. Eltérés főként abban mutatkozik, hogy vállalatunk igényes fela­datai ellenére kezdeményezőtervet fogadott el, s ez a termelési folyamat hatékonyságára, vagyis az anyagköltségek csökkentésére irányul. Az 1986-os év tervfeladatainak teljesítésében a műszaki fejlesztés jelentős hatásával számo­lunk, ennek teljes mértékben kellene fedeznie a teljesítménymutatókban várható hasznot. Vállalatunknál a 8. ötéves tervidőszakra alap­vető stratégiai dokumentumot - a vállalat egysé­ges műszaki politikáját és megvalósításának ter­vezetét, amely konkretizálja az egyes innovációs irányokat, valamint a műszaki fejlesztés eredmé­nyeit - dolgoztunk ki. Az egyes építési rendszereken belül a lakások megoldását a felhasználói szféra szükségletei­hez igazítjuk. A járulékos építkezések innoválása az eddig hagyományosan épített szerkezeti ele­mek iparosítására irányul. Jóval nagyobb figyel­met fordítunk az ipari munkák hatékonyságára, mégpedig a komplettizációs szerelői elemek és más progresszív megoldások alkalmazásával. A járulékos építésben tovább bővítjük a folyé­kony önsimító bevonatok és a száraz vakolatke­verékek technológiáját. Mint olyan szocialista munkabrigád vezetője, aki ezekkel a száraz vakolatkeverékekkel dolgozik, állíthatom, hogy ez a technológia javítja a munka minőségét és a munkatermelékenységet. Csak így tudtuk aránylag rövid idó alatt teljesíteni igényes felada­tainkat a bratislavai kórház és rendelőintézet építésén és járásunk más célépítkezésein, ame­lyeken brigádunk ezzel a technológiával néhány ezer négyzetméter belső felületet készített el. Vállalati kollektívánk számára örömteli és egyben lelkesítő, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítéséről beszélhetünk. Az ilyen értékelés munkánk hatékonyságának dicsérete. Kötelezettségvállalási mozgalmunk és az 1986. első negyedévére megszabott felada­tok határidő előtti, a XVII. pártkongresszus meg­kezdéséig való teljesítésére elfogadott vállalati szocialista kötelezettségvállalás ennek a legjobb bizonyítéka. Tudatosítjuk, hogy a termelés intenzifikálása a hatékonyság további növelésének és népgaz­daságunk fejlődésének egyedüli útja, az az út, amelyet gazdasági és szociális fejlődésünk fő irányelvei tűztek ki célul. tott tej csomagolására. Lehet, hogy elegendő kapacitásuk van arra is, hogy úgyszintén megoldják más tejtermékek, hús- és élelmiszer- ipari termékek csomagolásának qondját. A Senicai járás jelentős burgonyatermelő. El­vállaltuk Bratislava és a Nyugat-szlovákiai kerü­let más járásainak ellátását korai burgonyával, amelyet 1200 hektáron termesztünk. Bővítjük a késői burgonya termelésének programját, amelyet a Magyar Népköztársasággal együttmű­ködve Solanum-rendszerben termesztünk. Eb­ben az ötéves tervidőszakban járásunkba nagy burgonyaraktárt építünk, valamint egy burgonya­feldolgozó üzemet, amely folyamatosan ellátná Bratislavát, az SZSZK fővárosát. A moldáviai szovjet elvtársak tapasztalatai alapján nagy terü­leten intenzív gyümölcsöst akarunk létesíteni, amely többfajta, jó minőségű gyümölccsel látja majd el piacunkat. BOŽENA ŠTOROVÁ elvtársnó, a senicai Milex laboránsa Az értékelt idő­szakban a Senicai járás pártszerveze­tei hangsúlyt he­lyeztek az élelmi- m szeripari termékek minőségére, meny- nyiségük növelésé­re, a lehetőségek és források jobb ki­használására. Ügyeltünk arra, hogy ésszerűen gazdálkodjunk az állóeszközökkel, gyorsabban alkal­mazzuk a gyakor­latban a tudomány és a technika legú|abb isme­reteit. Munkánkban következetesen érvényesít­jük a minőség alakításának a komplex rendsze­rét és a szaratovi elvtársaknak az önellenőrzési rendszerrel kapcsolatos tapasztalatait. Az elmúlt évben ennek eredményeként, az állami minőségellenőrző felügyelet adatai szerint, az élelmiszeripari termékek minőségének állandó­sága elérte a 99,4 százalékot, ami 1980-hoz viszonyítva 19 százalékos javulást jelent. Ebben az időszakban 34 újfajta és 50 innovált terméket szállítottunk a piacra. A minőség javításához hozzájárult a senicai sütőipari vállalat üzembe helyezése, a myjavai húsipari vállalat és a skali- cai pékség felújítása. Az elért eredmények elle­nére még sok a gondunk, tartalékunk, főleg ami a termékeknek a magasabb innovációs skálákba való besorolását illeti. Ezeket a szubjektív ténye­zőkön, a szervező és irányító munkán kívül kedvezőtlenül befolyásolják az elavult objektu­mok és gépi berendezések. Ez főleg arra az üzemre vonatkozik, amelyben dolgozom, a seni­cai Milexre. Már 8 éve épüi az új tejipari kombi­nát. Sajnos, a bratislavai Priemstav, a kivitelező nem teljesíti kötelességeit és állandóan halogat­ja az üzem átadását. Nem tudjuk megmagyaráz­ni, mi okozza ennek a jelentős beruházásnak a nagy lemaradását. Az üzem, valamint a járási szervek is segítenek, munkásokat szereznek az építkezésre, de sajnos a munkák menetén ez nem mutatkozik meg. A több mint 200 millió korona beruházással épülő kombinátban a tej feldolgozásán kívül különféle sajtokat és más, a piacon igényelt terméket kellene előállítani. A Priemstavnak nemcsak ezen az építkezésen van lemaradása. Már hosszú évek óta nem tudják befejezni Gbelyben a gabonasiló építését és komoly lemaradásuk van a holiči Szén- és Lignitbányák beruházásain. Az a tény, hogy elegendő mezőgazdasági nyersanyagunk van, jogosan növeli az élelmi- szeripari termékek minőségével szemben tá­masztott igényeket. A tej minősége értékelésé­nek új rendszerével kapcsolatban a mi kollektí­vánk is arra törekszik, hogy üzemünket megfele­lő műszerekkel lássuk el, amelyek lehetővé te­szik, hogy a helyszínen megállapítsuk a minősé­get. Nagyon sok az észrevétel a csomagoló­anyagok minőségével, főleg a tejtermékek és a hentesáru csomagolásával kapcsolatban; mi­nőségük nem felel meg a fogyasztók igényeinek és az áru minőségének romlása következtében ez nagy veszteségeket is okoz. örülünk, hogy a központi szervek és az illetékes tárcák is figyelmet fordítanak ezekre a kérdésekre. A ska- licai Grafobalban rövidesen új csomagolóanya­got gyártanak hazai nyersanyagokból a tartósí­ELENA LITVAJOVÁ elvtársnó, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovákiai Nöszövetség Központi Bizottságának elnöke nyekben az élet és a munka feltételeiről szóló jelentés megtárgyalása, az ezzel kapcsolatos határozatok elfogadása, következetes megvaló­sítása és rendszeres ellenőrzése nyilván hozzá­járul ennek huzamos ideje jelentkező politikai és társadalmi problémának a rendezéséhez. Hiszen a képviseleti szervekben a nők ará­nyát már régebben sikerült növelnünk és ez az arány nyilván tovább fog növekedni. A nők képviselete az SZLKP kongresszusán is általá­ban megfelelőnek mondható. Évről évre gyara­podik a pártban a nói tagok és tagjelöltek száma. Az elemzés egyidejűleg kimutatta, hogy az igen jelentős sikerek mellett sok az olyan problé­ma, amelynek megoldására több ágazatnak és tárcának kell törekednie. Megemlítem például a szolgáltatásokat. Ezek fejlesztése jelentős mértékben felszabadítja a nők erejét és idejét, hogy betölthessék szociális szempontból jelentős alkotó szerepüket nemcsak az egész társadalom javára, hanem a család, a gyermeknevelés és önmaguk javára is. Számos jó eredmény mellett, amelyekről Lenárt elvtárs is szót ejtett, egyes járásokban, városokban és falvakon az egyes szolgáltatóüzemek - főleg ki nem elégítő hálóza­tuk és munkaszervezésük, munkájuk meg nem felelő minősége, az árszint és a kedvezőtlen üzemelési idó miatt - még sok mindennel adó­sok a nőknek, a családoknak. Alig érezzük hatásukat éppen ott, ahol a legnagyobb szüksé­günk van rájuk - a hétköznapi életben. Néha úgy tűnik nekünk, hogy a lakosság van alárendelve a szolgáltatásoknak és nem megfordítva. A tár­sadalmi szükségletek sürgetően azt diktálják, hogy nagyobb méretekben, gyorsabban fejlődje­nek a szolgáltatások, jobban szervezzék azokat, mivel a nem oly távoli jövőben éppen a terciális szféra akadályozhatja a további társadalmi fejlő­dés felgyorsulását, sőt fékezheti azt. Elvárjuk, hogy általában követni fogják azon üzemek és intézmények példáját, amelyeknek vezető gazdasági dolgozói megértették: az alkal­mazottaiknak nyújtott bizonyos szolgáltatások az élet és a munka kedvező feltételeinek - amelyek főleg a nőket érintik - a részét képezik. Nem várhatunk arra, hogy mindezeket a kérdéseket csak az állami költségvetés számlájára oldjuk meg. S hogy az előrelépés lehetséges, arról az óvodák példája tanúskodik. Hiányukat az eltelt időszakban lényegében kiküszöböltük. A nem­zeti bizottságok, számos üzem, szövetkezet, intézmény és elsősorban a lakosság megértésé­nek és kezdeményezésének köszönhetően ta­valy már a megfelelő korcsoportba tartozó gye­rekeknek 22,12 százaléka nyert elhelyezést a bölcsődékben és több mint 91 százalékuk az óvodákban. A bölcsődei és az óvodai kapacitás fejlődése mögött jelentősen lemarad a napközi otthonok és az iskolai klubok létesítése, amelyek csak 46,7 százalékban képesek befogadni az 1-4. alapiskolai osztályok és 1,5 százalékra az 5-8. alapiskolai osztályok tanulóit. Nem kell sok szót vesztegetni a természeti iskolák érzékeny problémájára. Itt is határozottabb tetteket várunk. A bölcsődékhez és az óvodákhoz hasonlóan szükség lenne arra, hogy a nemzeti bizottságok a Nemzeti Front választási programjai keretében nagyobb gondot fordítsanak a napközi otthonok és a klubok fejlesztésére. E feladat teljesítését is elősegíti A társadalom és a család önmagának elnevezésű mozgalom, amelynek szervezője a Szlovákiai Nőszövetség, mégpedig együttmű­ködésben a nemzeti bizottságokkal, a tömegtájé­koztató eszközökkel, főleg a Pravdával és a Rá­dióval, egyes minisztériumokkal és társadalmi szervezetekkel. A társadalom törekvése a család fejlesztésére és szilárdítására csakúgy, mint gondoskodása a nők személyisége sokoldalú és harmonikus fejlődése feltételeinek további megteremtéséről, megkívánja a különféle szervezeteknek, a társa­dalmi élet résztvevőinek közös, összpontosított igyekezetét - a tudományos fronttól, a megvaló­sító szféráig, örülünk annak, hogy az utóbbi években több tudományos kutatóintézmény in­tenzivebben foglalkozik a nők és a család kérdé­seivel, sok vonatkozásban ösztönzőleg hat a tár­sadalmi gyakorlatra. Ezzel kapcsolatban meg­említhetjük a Szlovákiai Nószövetségnek, vala­mint további szervezeteknek és intézményeknek a tevékenységét is. Az SZNSZ Központi Bizott­sága, együttműködésben a Szlovák Tudomá­nyos Akadémiával, eddig már hat tudományos konferenciát szervezett, s egy továbbit tervezünk ez év őszére. Tudjuk, hogy igényes időszak áll előttünk, amely szorosan összefonódik minden folyamat tudományos irányításával és szabályo­zásával. Ez vonatkozik a nő szocialista személyi­ségének és a családnak a formálására is. Ezt (Folytatás a 12. oldalon) Csehszlovákia Kommunista Párt­jának, a szocialista társadalomnak és maguknak a nők­nek is nagy sikere, hogy történelmileg rövid idő alatt, a szocialista építés gyakorlatában oly jelentős eredmé­nyeket sikerült elérni a nők helyze­tének alakulásá­ban. Cáfolhatatlan tény a nők széles körű egyenértékű beilleszkedése a munkafolyamatba, műveltsé­gük és képesítésük magas szintje, cselekvő részvételük a politikai és a kulturális történésben. A nők foglalkoztatottsága természetes részévé vált az általános gazdasági és társadalmi fejlő­désnek és társadalmunk ezzel, mint fontos alko­tó tényezővel, számol fejlődése új szakaszában is. Számolnia is kell vele. Hiszen jelenleg a Szlo­vák Szocialista Köztársáságban a munkaképes nőknek több mint a 89 százaléka dolgozik gya­korlatilag a népgazdaság minden ágazatában, a társadalmi élet minden területén. A nők csak­nem 48 százalékát teszik ki a népgazdaság dolgozóinak. Ezért mi nők sem pihenhetünk a babérjain­kon. Látjuk, hogy világszerte milyen gyors a vál­tozás, elsősorban a tudomány és a technika területén, s egyéb területeken is. Tudatosítjuk, hogy változtatni kell a kialakult gondolkodásmó­don, a feladatok eddigi megközelítésén. Ezért Szlovákiai Nőszövetségünk tevékenységében is a politikai nevelő munka egyik fő feladatának tekintjük a nők gazdasági képesítése és gondol­kodásmódja fejlesztését. Ez a célunk a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalommal, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társasággal és a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségével kedvezően alakuló együttműködésünkben is. örömmel álla­pítjuk meg, hogy közös igyekezetünk egyértel­műen kifejezésre jut dolgozó nőink cselekvé­sében. A nőknek férfipartnereikhez hasonlóan részt kell venniük minden történésben, a sokoldalú gazdasági, kulturális és társadalmi életben. A le­hető legjobban szolgálniuk kell a társadalmat, a családok, a gyerekek nevelését s törekedniük kell saját fejlődésükre is. A kommunista pártnak, a társadalomnak és a nőknek ma már nem kell a tulajdonképpeni egyenjogúságért síkraszállni- uk, hanem élniük kell az egyenjogúság gyakorlati érvényesítésének minden lehetőségével, össz­hangban hazánk fejlődésének jelenlegi szaka­szával. Nagyra becsüljük, hogy az SZLKP KB Elnök­sége és az SZSZK kormánya nemrég megtár­gyalta a nők munka- és életfeltételeinek elemzé­sét, amelyet az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma dolgozott ki. A jóváhagyott intéz­kedések következetes megvalósítása jelentősen meggyorsítaná a feltárt fogyatékosságok kikü­szöbölését. Hiszen számos üzemben, szövetke­zetben, általában a nők munkafeltételeiben igen sok az adósságunk - az anyagmozgatási limitek meg nem tartása, a gyakran maximális munkain- tezitás, a zajártalom, a munkahelyeken a levegő porszennyezettsége, egyes mezőgazdasági üzemekben a szociális berendezéseknek, továb­bá a jobb munkavédelmi és higiéniai eszközök­nek stb. hiánya. Egyes munkahelyeken gyakran jut az ember arra a következtetésre, hogy nem is annyira anyagi eszközökre lenne szükség, in­kább annak megértésére és átérzésére, hogy nőkről, anyáinkról, feleségeinkről van szó, más­kor pedig egy újítási javaslat is megoldaná a problémákat. Néhány észrevételt szeretnék tenni a nők képviseletére, főleg a központi és az alsóbb szintű irányító tisztségekben. Itt még mindig kevés a nő. Hiszen például a könnyűiparban csak 4 alapüzem igazgatója nő. Kevés a nói igazgatóhelyettes a könnyű-, a fogyasztási és az élelmiszeripar vezér- és vállalati igazgatóságain is. S milyen nagy szükségünk lenne politikailag és szakmailag felkészült, érzékeny, szívós nőkre számos kisebb nagyobb probléma megoldásá­ban, amelyek összefüggnek az emberek életé­vel, kedvező körülményeik megteremtésével, s amelyeket egyes irányító dolgozók gyakran elhanyagolnak. Ezekről a kérdésekről csak mellesleg ejtek szót, mivel a kerületi és a járási pártbizottságok­ban, a kerületi és a járási nemzeti bizottságok­ban, a minisztériumokban és a további intézmé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom