Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám, péntek
Az SZLKP Központi Bizottságának beszámolója a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak teljesítéséről, valamint a párt egyéb feladatairól Szlovákiában (Folytatás az 1. oldalról) az országok rendelkeznek a tudományos- műszaki erők csaknem egyharmadával. A Szovjetunióval és a többi testvérországgal folytatott együttműködésnek köszönhetően értük el Csehszlovákiában, és keretében Szlovákiában, azokat a pozitív eredményeket, amelyekről ma számot adunk. Felelősségünk tudatában említjük meg hozzájárulásunkat az eddigi fejlődéshez, és főleg az egész közösség haladásához. önbizalomra jogosítanak azok az eredmények, amelyeket országunk az elmúlt időszakban ért el. Gazdasági erejének az utóbbi 15 év alatt elért növekedését bizonyítja a bruttó nemzeti jövedelem 80 százalékkal, az ipari termelésnek 95 százalékkal és a mezőgazdasági termelésnek 34 százalékkal való növekedése. Ebben az időszakban Szlovákia nemzeti jövedelme több mint kétszeresére, ipari termelése két és félszeresére, a mezőgazdasági termelése pedig egyharmadával növekedett. Az elért eredmények ismét megerősítik azt a meggyőződésünket, hogy az egységes csehszlovák gazdaság dinamikus növekedése az alapja volt, és lesz a jövőben is, a szlovákiai gazdaság gyors fejlődésének, s ugyanakkor, ennek fellendülése hozzájárul a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági erejének megsokszorozásához. Az SZLKP Központi Bizottsága a gazdasági fejlődés feladatainak olyan teljesítésére irányította és vezette a párt, állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, amely lehetővé tenné, hogy az egységes gazdaság hozzájárulása Szlovákia fejlesztéséhez egyre gyorsabban megtérüljön. A CSKP XIV. kongresz- szusa óta megnövekedett Szlovákia részaránya a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti jövedelmének növekedésében. Ez arról tanúskodik, hogy a Szlovákia fejlesztésére fordított eszközök egyre hatékonyabban szolgálják az egész állam fellendítését. Az ipar, a mezőgazdaság és a többi ágazat egyre nagyobb mértékben járul hozzá a források növekedéséhez. Szlovákia részesedése az ipar országos termelésében, az 1970. évi 24,5 százalékról 1985- ben 30,2 százalékra növekedett, miközben az országos foglalkoztatottság 28,3 százaléka esik Szlovákiára. Egyúttal nőtt a műszaki fejlődés szempontjából döntő ágazatok - a gépipar, az elektrotechnikai ipar, az energetika és a vegyipar - súlya, aránya Szlovákia ipari termelésének értékében az 1970. évi 41,7 százalékról 1985-ben 50,4 százalékra nőtt. Munkásaink és műszaki szakembereink elsajátították az új termelési programokat, így példáuLa nukleáris energetika számára szükséges berendezések gyártását a tlma- čei Szlovák Energetikai Gépgyárban, az útépítő, építőipari, földmunkagépek és hidraulikus gépek gyártását a nehézgépipari művekben, az elektronikai alkatrészek gyártását a piešfanyi Teslában, a számítógépekét a számítástechnikai művekben, az ipari robotokét a VÚKOV-ban és más vállalatoknál, az újfajta csapágyak gyártását a görgőcsapágy gyárakban és másutt. Jelentősen megszilárdult az energetikai alap. Új vízi erőművek épültek: Liptovská Mara, Ružín, Cierný Váh, Král'ová. Atomerőművet építettünk Jaslovské Bohunicé- ben. Ma a Szlovákiában gyártott villamos energia 40 százalékát az atomerőművek állítják elő. Bányászaink a bonyolult fejtési és geológiai feltételek közepette is becsülettel teljesítették feladataikat a szénfejtésben. A gázvezeték új szakaszainak felépítése és a szovjet földgáz előnyös vásárlása lehetővé tette, hogy több jusson a vegyipari feldolgozásra, és megerősítsük energetikai bázisunkat. A földalatti gáztartályok felépítésével javult a gazdaság és a lakosság ellátása a téli időszakban. A vegyiparban új technológiákat alkalmaztunk, ilyen a bratislavai Petrolchémia, a műszálak gyártása, bővült a gumiabroncsok, a műanyagok, az üzemanyagok és olajak gyártása. A fafeldolgozóipar új kapacitásokkal gazdagodott, amelyek bútorokat és új szerkezeti anyagokat állítanak elő. Korszerű cellulózgyár épült Ružomberokban és további cellulózgyárakat felújítottunk. A könnyűiparban alapvetően bővült a cipő, a textil, a készruha, a kötöttáru termelése, és bevezettük az üvegszálak gyártását. Mezőgazdasági dolgozóink nagyobb mértékben járultak hozzá az élelmiszerönellátás fokozásához, a hazai piac stabilizálásához és a lakosság folyamatos ellátásához. Szlovákiában a foglalkoztatottság egyötödével nőtt és elérte a 2,4 millió személyt. Jelentősen megerősödött Szlovákiában a termelési és a nem termelési szféra gazdasági bázisa. Az állóeszközök értéke az 1970. évi 377 milliárd koronáról 1985- ben 957 milliárd koronára nőtt, ami az országos alap 30,2 százalékát jelenti. A szlovákiai termelési állóeszközök aránya országos viszonylatban 30,9 százalék, ebből a gépeké 29,7 százalék, ez utóbbi 1970-ben 24,8 százalék volt. Szlovákiában a tudományos kutatási alapban több mint 56 ezer személy dolgozik, ami csaknem kétszer több, mint 1970- ben és az országos alap 29,5 százalékát jelenti. Nőtt a szlovákiai gazdaság részvétele a nemzetközi munkamegosztásban, főleg a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésben. A gazdasági fellendülés lehetővé tette a nép életszínvonalának további emelését és javítását. A személyi fogyasztás 1,6- szorosára, a lakosság pénzbevétele 2,1- szeresére nőtt. Emelkedett a műveltségi szint, a szakképzettség, korszerűbb oktatási-nevelési rendszerre tértünk át. Javultak a lakáskörülmények. Szlovákiában 15 év alatt 625 ezer új lakás épült, ezekben lakik ma a lakosságnak csaknem 40 százaléka. Bővült a szolgáltatóhálózat, az egészségügy 13 ezer ággyal gyarapodott. Tovább javult az idősekről, a gyermekes családokról és a dolgozó anyákról való gondoskodás. Fontos intézkedéseket valósítottunk meg a nyugdíjbiztosításban. Ezt a gazdasági és szociális fellendülést a tervszerű szocialista gazdálkodás és a szocializmus nagy előnyeinek kihasználása tette lehetővé. A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség és a többi dolgozó aktív részvételének és nagy hozzájárulásának eredménye. Mindenkit, aki ehhez hozzájárult, elismerés és köszönet illet. Annak eredményeként értünk el haladást, hogy megerősítettük és fejlesztettük az egységes csehszlovák gazdaságot. Ehhez hozzájárult a cseh munkásosztály, technikusok, tudósok és más szakemberek egyre szorosabb testvéri együttműködése és elvtársi segítsége, amiért őszinte köszönetét mondunk. Továbbá hozzájárult ehhez Csehszlovákia és a KGST-országok egyre mélyebb együttműködése, a Szovjetunió és népének testvéri megértése és önzetlen segítsége, amelyet nagyra tartunk. Nem felejtjük el: elsősorban a Szovjetunió érdeme, hogy békében dolgozhattunk és élhettünk. Fejlődésünket a CSKP és a Husák elvtárs vezette központi bizottsága helyes politikájának, a CSSZSZK kormánya és a Szövetségi Gyűlés nagy gondoskodásának köszönhetjük. Az ipar és a mezőgazdaság az országos termelés növeléséért ÚJ 3ZÚ 1986. III. 14. Elvtársak! Amikor kiemeljük a pozitív eredményeket, ez nem jelenti, hogy nem látjuk tevékenységünknek azokat az oldalait, amelyek fékezték a gazdasági, s ezáltal a társadalmi fejlődést is. A CSKP XV. és XVI. kongresszusa, az SZLKP kongresszusai 1976-ban és 1981-ben nyíltan elemezték ezeket. Párt-, állami és gazdasági szerveinkben azonban csak vontatottan oldottuk meg az újonnan keletkezett problémákat, ami az igényesebb belső szükségletekkel és a bonyolultabb külső feltételekkel együtt megnehezítette a pártpolitika céljainak megvalósítását a 7. ötéves tervidőszak kezdetén. A CSKP Központi Bizottsága, és irányvonalának szellemében az SZLKP Központi Bizottsága, aránylag idejében szólította fel a kommunistákat, az állami, gazdasági és tudományos szférát arra, hogy a gazdaság alkalmazkodjon az új helyzethez. Több intézkedés született - főleg a CSKP KB 1974 májusi és novemberi ülésén -, de a helyzetre nem reagáltak megfelelően. Ezt mutatták a 6. ötéves tervidőszak végén és a 7. ötéves tervidőszak első két évében elért eredmények, amikor is csak kis haladást értünk el a nemzeti jövedelem képzésében. Az alkotó erők hatékony mozgósítása, amint azt a CSKP Központi Bizottsága tette 1983-ban, fokozta az aktivitást a pártban, az állami és gazdasági szervekben, a gazdasági szervezetekben. Kibontakozott a dolgozók kezdeményezése, ami a növekedés felújításához vezetett. A szerkezeti változások fokozatos megvalósításával, a nyersanyagok, a tüzelőanyagok és az energia jobb hasznosításával és az export- tevékenység fokozásával mozgásba lendültek a belső tartalékok. A 7. ötéves tervidőszak utóbbi három évében a nemzeti jövedelem növekedésének átlag 4 százalékos üteme már gyorsabb volt, mint amennyit az SZLKP kongresszusának határozata 1981-1985-re előirányzott. A bruttó nemzeti jövedelem az ötéves tervidőszak alatt 14 százalékkal nőtt és aránya az országos nemzeti jövedelemben az 1980. évi 29 százalékról 1985-ben 30,3 százalékra növekedett. A 7. ötéves tervidőszakban az ipar és a mezőgazdaság jelentősen hozzájárult az országos termelés növekedéséhez. Fejlődött a feldolgozóipar, főleg a gépipar és az elektronika, ahol a termelés csaknem 50 százalékkal nőtt. Haladást értünk el a szerkezeti változásokat illetően, főleg a vegyiparban. Jobban hasznosítottuk a fa alapanyagot és a mezőgazdasági nyersanyagokat, tovább nőtt a villamos energia termelése az atom- és vízi erőművekben. A mezőgazdasági dolgozók a 7. ötéves tervidőszakban a növénytermesztést 12,9 százalékkal, az állattenyésztést 7,8 százalékkal növelték, és a gabonaféléknél az eddigi legnagyobb hektárhozamokat érték el. Tovább nőtt az önellátás az élelmiszer- gyártásban, és arányosabbá vált ennek az ágazatnak a fejlesztése. Az ötéves tervidőszak utolsó három évében kifejtett jobb munka eredményeként csökkent a termelés egy egységére eső alapanyag-igényesség, és megváltozott a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem képzésének aránya. A nemzeti jövedelem aránya a társadalmi termékben az 1980. évi 40,7 százalékról 41,8 százalékra nőtt 1985-ben. Ez a kezdeti siker megerősíti azt a meggyőződésünket, hogy a gazdaság intenzifikálásában kitűzött célok reálisak. A 7. ötéves tervidőszakban a mennyiségi mutatókat teljesítettük, és az egyes minőségi mutatókat illetően javulást értünk el, de ennek ellenére lemaradtunk az olyan alapvető feladatok teljesítésében, mint a minőség javítása, a termelékenység növelése, a nemzetközi árucsere hatékonysága. Nem kevés problémát kell tehát megoldani. A pártmunkában fokozott figyelmet szentelünk a tudományos-műszaki fejlesztés támogatásának. A leglényegesebb feladat - erre szólít fel bennünket a CSKP Központi Bizottsága - megvalósítása még előttünk áll: nagyobb mértékben kell magunkévá tennünk és gyorsabban kell alkalmaznunk a hazai és a külföldi tudomány eredményeit a gazdaságban. Központilag és az önálló elszámolás szintjén sem vált még az irányítás tengelyévé a tudományos-műszaki haladás. Az irányítás struktúrái egyelőre nem használják ki nagyobb mértékben a nemzetközi szocialista munkamegosztás eredményeit, főleg a kutatásban és fejlesztésben, a kooperációban és a termelés szakosításában. Nem sikerül elérni a tudományos kutatási alap erőinek és eszközeinek megfelelő kihasználtságát és nagyobb koncentrálását a nagyobb hatékonyság érdekében. Sok beruházó és kivitelező megkésve helyezi üzembe az új termelési kapacitásokat. A megkezdett építkezések száma csak 7 százalékkal csökkent, míg a kongresszus azt a feladatot irányozta elő, hogy számukat egyharmadával kell csökkenteni. A stratégiai irányvonalat - a termelés hatékonyságának növelését az egyes időszakokban, és a gazdaság egyes területein, csak önkényesen és eltérő eredményekkel valósítjuk meg. Vannak vállalatok és termelési gazdasági egységek, amelyek megértették a hatékonyság növelésére kifejtett erőfeszítések jelentőségét és céltudatosan növelik a termelés és a termékek jövedelmezőségét. Ennek eredményeként 1980 és 1985 között 4,7 százalékról 7,81 százalékra nőtt az állami gazdasági szervezetekben a módosított nyereség és a termelési költségek arányából kiszámított jövedelmezőség, miközben a nyereség a 7. ötéves tervidőszakban több mint 112 milliárd korona volt. Ez is azt bizonyítja, megvannak a lehetőségeink és a feltételeink a hatékonyság növekedéséhez. Ott, ahol felelősségteljes, kezdeményező és alkotó hozzáállás érvényesül, az emberek a legigényesebb feladatokkal is megbirkóznak. így például a partizánskéi Augusztus 29. üzemekben 11 százalékos, a bratisilavai Dimitrov Vegyi Művekben 17 százalékos, a štúrovói Dél- szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárakban 14 százalékos, a trnavai Skloplastban még magasabb rentabilitást érnek el. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a hatékonyság növelésére kifejtett törekvések ellenére a termelők többsége megelégszik az átlagossággal, és vannak olyan üzemek és vállalatok, amelyek veszteségesek. 30—40 vállalat az ipari minisztérium, az építőipari minisztérium, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztérium által irányított hat ágazatban, a 7. ötéves tervidőszak minden évében veszteséges volt, az ötéves tervidőszak alatt veszteségük csaknem 8 milliárd korona volt. Meg kell mondanunk, hogy a termelési szférától független tényezők hatása ellenére, ilyen például a nemes tüzelőanyagok magasabb ára, a nem kívánatos helyzet fő oka, és így a kivezető utak is az egyes reszortok termelési-gazdasági egységek és vállalatok vezetőinek kezében van. Valamennyiünknek, de főleg a vezetőknek tudatosítaniuk kell, hogy Szlovákiában a gazdaság csakis akkor fejlődhet, ha gyorsabb ütemben nő a hatékonyság, a rentabilitás és következetesebben kihasználják az intenzifikációs tényezőket. Meg kell gyorsítani a gazdaság intenzifikálását Elvtársak! A párt az elmúlt időszakban gazdag tapasztalatokat szerzett a gazdasági-társadalmi program igényes belső és külső feltételek közötti megvalósítása során. Ez arra jogosít fel bennünket, hogy merész feladatokat tűzzünk ki az előttünk álló időszakra. További haladásunk új minőségéről van szó. Ez azt jelenti, hogy magasabb szintre kell emelnünk életünk valamennyi területét, elsősorban a gazdaságot. A CSKP Központi Bizottsága és személyesen Husák elvtárs ezért hangsúlyozza, hogy meg kell gyorsítani a gazdaság intenzifikálását, fokozni kell a tudománynak a termelésre gyakorolt hatását, meg kell gyorsítani a műszaki innovációt, a dinamikus szerkezeti változások végrehajtását és rugalmasabban kell megoldani a munkakollektívák szociális problémáit. A CSKP Központi Bizottsága a kongresszus előtti időszakban megkülönböztetett figyelmet szentelt a gazdasági és társadalmi fejlődés stratégiája kidolgozásának. A gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításának reális, de ugyanakkor igényes programját terjesztette elő megvitatásra a 8. ötéves tervidőszakra és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Az SZLKP Központi Bizottsága és az SZSZK kormánya aktívan részt vett a fejlődés fő irányai tervezetének kidolgozásában. A járási és kerületi konferenciák, a pártalapszervezetek, a Nemzeti Front szervezetei és számos munkakollektíva támogatta és konstruktív javaslatokkal fogadta ezt a programot. Fö célja a nép életszínvonalának állandó emelése, a lakosság anyagi és szellemi szükségleteinek minőségileg magasabb szintű kielégítése, a lét- és szociális biztonság megszilárdítása, és az egyre kedvezőbb feltételek megteremtése az ember harmonikus fejlődéséhez, szakmai és szellemi gyarapodásához. Ennek érdekében meg kell gyorsítanunk a termékek és a termelés korszerűsítését, új módon kell fejlesztenünk és alkalmaznunk a tudományt és technikát, határozottan progresszív szerkezeti változásokat kell végrehajtani és megerősíteni a köztársaság és a szocialista közösség védelmi képességét. Mindez jelentős eszközöket követel meg, amelyeket csakis a gazdaság gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésével, a magasabb nemzeti jövedelem képzésével nyerhetünk. Ez a helyes követelmény nem talált mindenütt megfelelő támogatásra. A 8. ötéves terv javaslatának kidolgozása során Szlovákiában a reszortok és a termelésigazdasági egységek a nemzeti jövedelem átlagos évi 3,4 százalékos növekedésével számoltak és így nem tettek eleget a CSKP KB követelményének az intenzifikálás meggyorsítását és a hatékonyság növelését illetően. Nem elemezzük most az ilyen hozzáállások okát. A párt vezetősége alapos elemzések után arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti jövedelmet évente 3,5 százalékkal lehet és kell növelni, ami az ötéves terv alatt 18-19 százalékot jelent. Ennek keretében a Szlovák Szocialista Köztársaságban évente 4,2-4,5 százalékos növekedést kell elérni, ami azt jelenti, hogy 1990-ig 23-25 százalékos növekedést. Ez abból ered, hogy a kommunisták és a szlovákiai dolgozók felelősséget éreznek az egységes csehszlovák gazdaság aktív fejlesztéséért és a feladat azokból az eredményekből indul ki, amelyeket a gazdaságban és az egész társadalomban elértünk. Hangsúlyozni szeretném, korunk igényességét, a gazdaságban kitűzött feladataink nagyságát jól jellemzi az a tény, hogy (Folytatás, a 4. oldalon)
