Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottságának beszámolója a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak teljesítéséről, valamint a párt egyéb feladatairól Szlovákiában (Folytatás az 1. oldalról) az országok rendelkeznek a tudományos- műszaki erők csaknem egyharmadával. A Szovjetunióval és a többi testvérország­gal folytatott együttműködésnek köszönhe­tően értük el Csehszlovákiában, és kereté­ben Szlovákiában, azokat a pozitív ered­ményeket, amelyekről ma számot adunk. Felelősségünk tudatában említjük meg hozzájárulásunkat az eddigi fejlődéshez, és főleg az egész közösség haladásához. önbizalomra jogosítanak azok az ered­mények, amelyeket országunk az elmúlt időszakban ért el. Gazdasági erejének az utóbbi 15 év alatt elért növekedését bizo­nyítja a bruttó nemzeti jövedelem 80 szá­zalékkal, az ipari termelésnek 95 százalék­kal és a mezőgazdasági termelésnek 34 százalékkal való növekedése. Ebben az időszakban Szlovákia nemzeti jövedelme több mint kétszeresére, ipari termelése két és félszeresére, a mezőgazdasági terme­lése pedig egyharmadával növekedett. Az elért eredmények ismét megerősítik azt a meggyőződésünket, hogy az egysé­ges csehszlovák gazdaság dinamikus nö­vekedése az alapja volt, és lesz a jövőben is, a szlovákiai gazdaság gyors fejlődésé­nek, s ugyanakkor, ennek fellendülése hozzájárul a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság gazdasági erejének megsokszo­rozásához. Az SZLKP Központi Bizottsága a gazdasági fejlődés feladatainak olyan teljesítésére irányította és vezette a párt, állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, amely lehetővé tenné, hogy az egységes gazdaság hozzájárulása Szlovákia fejlesztéséhez egyre gyorsab­ban megtérüljön. A CSKP XIV. kongresz- szusa óta megnövekedett Szlovákia rész­aránya a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság nemzeti jövedelmének növekedésé­ben. Ez arról tanúskodik, hogy a Szlovákia fejlesztésére fordított eszközök egyre haté­konyabban szolgálják az egész állam fel­lendítését. Az ipar, a mezőgazdaság és a többi ágazat egyre nagyobb mértékben járul hozzá a források növekedéséhez. Szlová­kia részesedése az ipar országos termelé­sében, az 1970. évi 24,5 százalékról 1985- ben 30,2 százalékra növekedett, miközben az országos foglalkoztatottság 28,3 száza­léka esik Szlovákiára. Egyúttal nőtt a mű­szaki fejlődés szempontjából döntő ágaza­tok - a gépipar, az elektrotechnikai ipar, az energetika és a vegyipar - súlya, aránya Szlovákia ipari termelésének értékében az 1970. évi 41,7 százalékról 1985-ben 50,4 százalékra nőtt. Munkásaink és műszaki szakembereink elsajátították az új termelési programokat, így példáuLa nukleáris energetika számára szükséges berendezések gyártását a tlma- čei Szlovák Energetikai Gépgyárban, az útépítő, építőipari, földmunkagépek és hid­raulikus gépek gyártását a nehézgépipari művekben, az elektronikai alkatrészek gyártását a piešfanyi Teslában, a számító­gépekét a számítástechnikai művekben, az ipari robotokét a VÚKOV-ban és más válla­latoknál, az újfajta csapágyak gyártását a görgőcsapágy gyárakban és másutt. Jelentősen megszilárdult az energetikai alap. Új vízi erőművek épültek: Liptovská Mara, Ružín, Cierný Váh, Král'ová. Atom­erőművet építettünk Jaslovské Bohunicé- ben. Ma a Szlovákiában gyártott villamos energia 40 százalékát az atomerőművek állítják elő. Bányászaink a bonyolult fejtési és geo­lógiai feltételek közepette is becsülettel teljesítették feladataikat a szénfejtésben. A gázvezeték új szakaszainak felépítése és a szovjet földgáz előnyös vásárlása lehetővé tette, hogy több jusson a vegyipari feldolgozásra, és megerősítsük energetikai bázisunkat. A földalatti gáztartályok felépí­tésével javult a gazdaság és a lakosság ellátása a téli időszakban. A vegyiparban új technológiákat alkal­maztunk, ilyen a bratislavai Petrolchémia, a műszálak gyártása, bővült a gumiabron­csok, a műanyagok, az üzemanyagok és olajak gyártása. A fafeldolgozóipar új kapacitásokkal gazdagodott, amelyek bútorokat és új szer­kezeti anyagokat állítanak elő. Korszerű cellulózgyár épült Ružomberokban és to­vábbi cellulózgyárakat felújítottunk. A könnyűiparban alapvetően bővült a cipő, a textil, a készruha, a kötöttáru termelése, és bevezettük az üvegszálak gyártását. Mezőgazdasági dolgozóink nagyobb mértékben járultak hozzá az élelmiszer­önellátás fokozásához, a hazai piac stabili­zálásához és a lakosság folyamatos ellátá­sához. Szlovákiában a foglalkoztatottság egyö­tödével nőtt és elérte a 2,4 millió személyt. Jelentősen megerősödött Szlovákiában a termelési és a nem termelési szféra gazdasági bázisa. Az állóeszközök értéke az 1970. évi 377 milliárd koronáról 1985- ben 957 milliárd koronára nőtt, ami az országos alap 30,2 százalékát jelenti. A szlovákiai termelési állóeszközök aránya országos viszonylatban 30,9 százalék, eb­ből a gépeké 29,7 százalék, ez utóbbi 1970-ben 24,8 százalék volt. Szlovákiában a tudományos kutatási alapban több mint 56 ezer személy dolgo­zik, ami csaknem kétszer több, mint 1970- ben és az országos alap 29,5 százalékát jelenti. Nőtt a szlovákiai gazdaság részvétele a nemzetközi munkamegosztásban, főleg a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésben. A gazdasági fellendülés lehetővé tette a nép életszínvonalának további emelését és javítását. A személyi fogyasztás 1,6- szorosára, a lakosság pénzbevétele 2,1- szeresére nőtt. Emelkedett a műveltségi szint, a szakképzettség, korszerűbb okta­tási-nevelési rendszerre tértünk át. Javul­tak a lakáskörülmények. Szlovákiában 15 év alatt 625 ezer új lakás épült, ezekben lakik ma a lakosságnak csaknem 40 szá­zaléka. Bővült a szolgáltatóhálózat, az egészségügy 13 ezer ággyal gyarapodott. Tovább javult az idősekről, a gyermekes családokról és a dolgozó anyákról való gondoskodás. Fontos intézkedéseket való­sítottunk meg a nyugdíjbiztosításban. Ezt a gazdasági és szociális fellendülést a tervszerű szocialista gazdálkodás és a szocializmus nagy előnyeinek kihaszná­lása tette lehetővé. A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség és a többi dolgozó aktív részvételének és nagy hozzájárulásának eredménye. Min­denkit, aki ehhez hozzájárult, elismerés és köszönet illet. Annak eredményeként értünk el hala­dást, hogy megerősítettük és fejlesztettük az egységes csehszlovák gazdaságot. Eh­hez hozzájárult a cseh munkásosztály, technikusok, tudósok és más szakemberek egyre szorosabb testvéri együttműködése és elvtársi segítsége, amiért őszinte köszö­netét mondunk. Továbbá hozzájárult eh­hez Csehszlovákia és a KGST-országok egyre mélyebb együttműködése, a Szov­jetunió és népének testvéri megértése és önzetlen segítsége, amelyet nagyra tar­tunk. Nem felejtjük el: elsősorban a Szovjet­unió érdeme, hogy békében dolgozhattunk és élhettünk. Fejlődésünket a CSKP és a Husák elv­társ vezette központi bizottsága helyes politikájának, a CSSZSZK kormánya és a Szövetségi Gyűlés nagy gondoskodásá­nak köszönhetjük. Az ipar és a mezőgazdaság az országos termelés növeléséért ÚJ 3ZÚ 1986. III. 14. Elvtársak! Amikor kiemeljük a pozitív eredménye­ket, ez nem jelenti, hogy nem látjuk tevé­kenységünknek azokat az oldalait, ame­lyek fékezték a gazdasági, s ezáltal a tár­sadalmi fejlődést is. A CSKP XV. és XVI. kongresszusa, az SZLKP kongresszusai 1976-ban és 1981-ben nyíltan elemezték ezeket. Párt-, állami és gazdasági szerve­inkben azonban csak vontatottan oldottuk meg az újonnan keletkezett problémákat, ami az igényesebb belső szükségletekkel és a bonyolultabb külső feltételekkel együtt megnehezítette a pártpolitika céljainak megvalósítását a 7. ötéves tervidőszak kezdetén. A CSKP Központi Bizottsága, és irány­vonalának szellemében az SZLKP Köz­ponti Bizottsága, aránylag idejében szólí­totta fel a kommunistákat, az állami, gaz­dasági és tudományos szférát arra, hogy a gazdaság alkalmazkodjon az új helyzet­hez. Több intézkedés született - főleg a CSKP KB 1974 májusi és novemberi ülé­sén -, de a helyzetre nem reagáltak megfe­lelően. Ezt mutatták a 6. ötéves tervidő­szak végén és a 7. ötéves tervidőszak első két évében elért eredmények, amikor is csak kis haladást értünk el a nemzeti jövedelem képzésében. Az alkotó erők hatékony mozgósítása, amint azt a CSKP Központi Bizottsága tette 1983-ban, fokozta az aktivitást a pártban, az állami és gazdasági szervekben, a gaz­dasági szervezetekben. Kibontakozott a dolgozók kezdeményezése, ami a növe­kedés felújításához vezetett. A szerkezeti változások fokozatos megvalósításával, a nyersanyagok, a tüzelőanyagok és az energia jobb hasznosításával és az export- tevékenység fokozásával mozgásba len­dültek a belső tartalékok. A 7. ötéves tervidőszak utóbbi három évében a nem­zeti jövedelem növekedésének átlag 4 szá­zalékos üteme már gyorsabb volt, mint amennyit az SZLKP kongresszusának ha­tározata 1981-1985-re előirányzott. A bruttó nemzeti jövedelem az ötéves terv­időszak alatt 14 százalékkal nőtt és aránya az országos nemzeti jövedelemben az 1980. évi 29 százalékról 1985-ben 30,3 százalékra növekedett. A 7. ötéves tervidőszakban az ipar és a mezőgazdaság jelentősen hozzájárult az országos termelés növekedéséhez. Fejlő­dött a feldolgozóipar, főleg a gépipar és az elektronika, ahol a termelés csaknem 50 százalékkal nőtt. Haladást értünk el a szer­kezeti változásokat illetően, főleg a vegy­iparban. Jobban hasznosítottuk a fa alap­anyagot és a mezőgazdasági nyersanya­gokat, tovább nőtt a villamos energia ter­melése az atom- és vízi erőművekben. A mezőgazdasági dolgozók a 7. ötéves tervidőszakban a növénytermesztést 12,9 százalékkal, az állattenyésztést 7,8 száza­lékkal növelték, és a gabonaféléknél az eddigi legnagyobb hektárhozamokat érték el. Tovább nőtt az önellátás az élelmiszer- gyártásban, és arányosabbá vált ennek az ágazatnak a fejlesztése. Az ötéves tervidőszak utolsó három évé­ben kifejtett jobb munka eredményeként csökkent a termelés egy egységére eső alapanyag-igényesség, és megváltozott a társadalmi termék és a nemzeti jövede­lem képzésének aránya. A nemzeti jövede­lem aránya a társadalmi termékben az 1980. évi 40,7 százalékról 41,8 százalékra nőtt 1985-ben. Ez a kezdeti siker meg­erősíti azt a meggyőződésünket, hogy a gazdaság intenzifikálásában kitűzött cé­lok reálisak. A 7. ötéves tervidőszakban a mennyisé­gi mutatókat teljesítettük, és az egyes mi­nőségi mutatókat illetően javulást értünk el, de ennek ellenére lemaradtunk az olyan alapvető feladatok teljesítésében, mint a minőség javítása, a termelékenység nö­velése, a nemzetközi árucsere hatékony­sága. Nem kevés problémát kell tehát megol­dani. A pártmunkában fokozott figyelmet szentelünk a tudományos-műszaki fejlesz­tés támogatásának. A leglényegesebb fel­adat - erre szólít fel bennünket a CSKP Központi Bizottsága - megvalósítása még előttünk áll: nagyobb mértékben kell ma­gunkévá tennünk és gyorsabban kell alkal­maznunk a hazai és a külföldi tudomány eredményeit a gazdaságban. Központilag és az önálló elszámolás szintjén sem vált még az irányítás tenge­lyévé a tudományos-műszaki haladás. Az irányítás struktúrái egyelőre nem használ­ják ki nagyobb mértékben a nemzetközi szocialista munkamegosztás eredményeit, főleg a kutatásban és fejlesztésben, a koo­perációban és a termelés szakosításában. Nem sikerül elérni a tudományos kutatási alap erőinek és eszközeinek megfelelő kihasználtságát és nagyobb koncentrálá­sát a nagyobb hatékonyság érdekében. Sok beruházó és kivitelező megkésve he­lyezi üzembe az új termelési kapacitáso­kat. A megkezdett építkezések száma csak 7 százalékkal csökkent, míg a kongresszus azt a feladatot irányozta elő, hogy számu­kat egyharmadával kell csökkenteni. A stratégiai irányvonalat - a termelés hatékonyságának növelését az egyes időszakokban, és a gazdaság egyes terü­letein, csak önkényesen és eltérő eredmé­nyekkel valósítjuk meg. Vannak vállalatok és termelési gazdasá­gi egységek, amelyek megértették a haté­konyság növelésére kifejtett erőfeszítések jelentőségét és céltudatosan növelik a ter­melés és a termékek jövedelmezőségét. Ennek eredményeként 1980 és 1985 kö­zött 4,7 százalékról 7,81 százalékra nőtt az állami gazdasági szervezetekben a módo­sított nyereség és a termelési költségek arányából kiszámított jövedelmezőség, mi­közben a nyereség a 7. ötéves tervidő­szakban több mint 112 milliárd korona volt. Ez is azt bizonyítja, megvannak a lehető­ségeink és a feltételeink a hatékonyság növekedéséhez. Ott, ahol felelősségteljes, kezdeményező és alkotó hozzáállás érvé­nyesül, az emberek a legigényesebb fela­datokkal is megbirkóznak. így például a partizánskéi Augusztus 29. üzemekben 11 százalékos, a bratisilavai Dimitrov Vegyi Művekben 17 százalékos, a štúrovói Dél- szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárakban 14 százalékos, a trnavai Skloplastban még magasabb rentabilitást érnek el. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a hatékonyság növelésére kifejtett törekvé­sek ellenére a termelők többsége meg­elégszik az átlagossággal, és vannak olyan üzemek és vállalatok, amelyek vesztesé­gesek. 30—40 vállalat az ipari minisztérium, az építőipari minisztérium, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztérium által irányított hat ágazatban, a 7. ötéves terv­időszak minden évében veszteséges volt, az ötéves tervidőszak alatt veszteségük csaknem 8 milliárd korona volt. Meg kell mondanunk, hogy a termelési szférától független tényezők hatása ellenére, ilyen például a nemes tüzelőanyagok magasabb ára, a nem kívánatos helyzet fő oka, és így a kivezető utak is az egyes reszortok termelési-gazdasági egységek és vállala­tok vezetőinek kezében van. Valamennyiünknek, de főleg a vezetők­nek tudatosítaniuk kell, hogy Szlovákiában a gazdaság csakis akkor fejlődhet, ha gyorsabb ütemben nő a hatékonyság, a rentabilitás és következetesebben ki­használják az intenzifikációs tényezőket. Meg kell gyorsítani a gazdaság intenzifikálását Elvtársak! A párt az elmúlt időszakban gazdag tapasztalatokat szerzett a gazdasági-tár­sadalmi program igényes belső és külső feltételek közötti megvalósítása során. Ez arra jogosít fel bennünket, hogy merész feladatokat tűzzünk ki az előttünk álló idő­szakra. További haladásunk új minőségéről van szó. Ez azt jelenti, hogy magasabb szintre kell emelnünk életünk valamennyi területét, elsősorban a gazdaságot. A CSKP Köz­ponti Bizottsága és személyesen Husák elvtárs ezért hangsúlyozza, hogy meg kell gyorsítani a gazdaság intenzifikálását, fo­kozni kell a tudománynak a termelésre gyakorolt hatását, meg kell gyorsítani a műszaki innovációt, a dinamikus szerke­zeti változások végrehajtását és rugalma­sabban kell megoldani a munkakollektívák szociális problémáit. A CSKP Központi Bizottsága a kong­resszus előtti időszakban megkülönbözte­tett figyelmet szentelt a gazdasági és tár­sadalmi fejlődés stratégiája kidolgozásá­nak. A gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításának reális, de ugyanakkor igényes programját terjesztette elő megvi­tatásra a 8. ötéves tervidőszakra és távlati­lag a 2000-ig terjedő időszakra vonatko­zóan. Az SZLKP Központi Bizottsága és az SZSZK kormánya aktívan részt vett a fejlő­dés fő irányai tervezetének kidolgozásá­ban. A járási és kerületi konferenciák, a pártalapszervezetek, a Nemzeti Front szervezetei és számos munkakollektíva támogatta és konstruktív javaslatokkal fo­gadta ezt a programot. Fö célja a nép életszínvonalának állan­dó emelése, a lakosság anyagi és szellemi szükségleteinek minőségileg magasabb szintű kielégítése, a lét- és szociális bizton­ság megszilárdítása, és az egyre kedve­zőbb feltételek megteremtése az ember harmonikus fejlődéséhez, szakmai és szel­lemi gyarapodásához. Ennek érdekében meg kell gyorsítanunk a termékek és a ter­melés korszerűsítését, új módon kell fej­lesztenünk és alkalmaznunk a tudományt és technikát, határozottan progresszív szerkezeti változásokat kell végrehajtani és megerősíteni a köztársaság és a szo­cialista közösség védelmi képességét. Mindez jelentős eszközöket követel meg, amelyeket csakis a gazdaság gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésével, a magasabb nemzeti jövedelem képzésével nyerhe­tünk. Ez a helyes követelmény nem talált mindenütt megfelelő támogatásra. A 8. ötéves terv javaslatának kidolgozása során Szlovákiában a reszortok és a termelési­gazdasági egységek a nemzeti jövedelem átlagos évi 3,4 százalékos növekedésével számoltak és így nem tettek eleget a CSKP KB követelményének az intenzifikálás meggyorsítását és a hatékonyság növelé­sét illetően. Nem elemezzük most az ilyen hozzáállások okát. A párt vezetősége ala­pos elemzések után arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti jövedelmet évente 3,5 százalékkal lehet és kell növelni, ami az ötéves terv alatt 18-19 százalékot je­lent. Ennek keretében a Szlovák Szocialis­ta Köztársaságban évente 4,2-4,5 száza­lékos növekedést kell elérni, ami azt jelenti, hogy 1990-ig 23-25 százalékos növeke­dést. Ez abból ered, hogy a kommunisták és a szlovákiai dolgozók felelősséget éreznek az egységes csehszlovák gazdaság aktív fejlesztéséért és a feladat azokból az ered­ményekből indul ki, amelyeket a gazdaság­ban és az egész társadalomban elértünk. Hangsúlyozni szeretném, korunk igé­nyességét, a gazdaságban kitűzött felada­taink nagyságát jól jellemzi az a tény, hogy (Folytatás, a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom