Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám, kedd

ÚJ szú 5 1986. II. 4. Jelentős beruházások kivitelezői Mérlegelés és előretekintés az Ipari Építkezések vezérigazgatóságán B efejeződött a 7. ötéves terv­időszak, elkezdődött egy újabb, s ezzel összefüggésben mérleget készít az ország. Ezek­ben a napokban egy olyan jelen­tős építőipari termelési-gazdasági egységbe látogattunk, amely pár­tunk gazdaságpolitikai céljainak megvalósításában igen fontos szerepet játszik. Hét szlovákiai építővállalat és egy kutatóintézet kollektíváinak munkáját irányítja a Kassa (Košice) városában szé­kelő Ipari Építkezések vezérigaz­gatósága, amely az elmúlt év vé­gén értékelte két évtizedes tevé­kenységét. Miroslav Luknár vezérigazgató elmondta, hogy az irányításuk alá tartozó kassai Kohóépítő Vállalat, a humennéi Chemkostav, a bratis­lavai Termostav, Priemstav és Stavoindustria, a žilinai Pamiat- kostav, a Banská Bystrica-i Stavo­industria több mint 36 ezer dolgo­zója az elmúlt húsz év alatt 5915 gazdasági és társadalmi fejlődé­sünk szempontjából jelentős üze­met és egyéb létesítményt épített fel, s több mint 64 milliárd korona értékű beruházás kivitelezését vé­gezte el. Azt is megtudtuk, hogy a 7. ötéves tervidőszak éveiben - lerö­vidített határidőkön belül - 67 épít­ményt adtak át több mint 3,5 milli­árd korona értékben, s a tervidő­szak alapvető feladatait már 1985. november 30-án teljesítették; en­nek a termelési-gazdasági egy­ségnek a dolgozói is jelentős mér­tékben hozzájárultak ahhoz, hogy- amint a nemrég vitára kibocsá­tott kongresszusi dokumentum tervezete is leszögezi - az építői­pari szervezetek által elvégzett munka volumene hozzávetőleg 85 százalékkal megnőtt az utóbbi öt év alatt.- Termelési-gazdasági egysé­günk húszéves tevékenységének mérlege minden szempontból kedvezőnek minősíthető - hang­súlyozta Luknár vezérigazgató.- Mindenekelőtt annak örülünk, hogy az értékelt időszakban csak­nem hatezer olyan beruházás kivi­telezését végeztük el, melyek igen jelentős szerepet játszanak ipa­runk és egész népgazdaságunk tervszerű fejlesztésének folyama­tában. Az egész ország területén, sőt külföldön is, nagyon sok fontos ipari létesítmény fémjelzi vállalata­ink, kollektíváink munkájának eredményességét. Nehéz lenne ezen a helyen mindegyiket felso­rolni.- Fontossági sorrendben mégis hogyan rangsorolná őket?- Ez általában nem a kivitelező képviselőinek a feladata, joga, mert az építkezések fontossági sorrendjét tulajdonképpen az álla­mi terv határozza meg a társadal­mi és népgazdasági szükségletek, érdekek alapján. Ennek ellenére tolmácsolom saját véleményemet. Büszkeséggel tölt el az, hogy a mi vállalataink dolgozóinak van legnagyobb részük az utóbbi két évtizedben kohóiparunk fejleszté­sében. Hiszen úgymond az első „kapavágástól“ kezdve részt vet­tek hazánk egyik legkorszerűbb kohászati üzemének, az évenként csaknem 11 milliárd korona árut termelő Kelet-szlovákiai Vasmű­nek a felépítésében, és ma is ott vannak, ha szükség van rájuk. Jelentős mértékű beruházási fela­datokat teljesítettünk az épító- anyag-ipar fejlesztés területén, igen sok tégla-, cement- és csem­pegyárat építettünk fel. Nem kis részt vállaltunk a vajáni (Vojany) Hőerőmű, a Tranzit gázveze­ték kompresszorállomásainak, a Szlovák Magnezitművek jolsvai (Jelšava), lubeníki üzemének, a rudňanyi higanyüzem, a sered’i Nikkelkohó, a hlohoveci Drótgyár, a strážskéi Chemko, a humennéi Chemlon, a bratislavai Georgi Di­mitrov Vegyi Művek, a dubovái petrolkémiai üzem, a sviti Che- mosvit, igen sok gépgyár, számos élelmiszeripari kombinát, fafeldol­gozó üzem, textilgyár, cellulóz- és papírgyár, gumiipari üzem, sok­sok áruház, a Barátság kőolajve­zeték, több jelentős egészségügyi létesítmény, távközlési, rádió- és televízió-épület kivitelezésében. És így sorolhatnám tovább.- Jól tudom, képtelenség min­den olyan építkezést felsorolni, amelyben benne van vállalataik dolgozóinak munkája, mégis arra kérném említsen meg néhány, ál­taluk kivitelezett nem termelési jel­legű beruházást.- Ezekből is akadt bőven, de csak az igazán legfontosabbak közül megemlíteném, hogy mi épí­tettük Banská Bystricában a Szlovák Nemzeti Felkelés Em­lékművet, mi végeztük el a prágai Hradčany és bratislavai vár re­konstrukciós munkálatait, felépí­tettünk néhány pártházat a járási székhelyeken.- A külföldön végzett építkezé­sek közül melyek érdemelnek em­lítést?- Nagyon örülünk annak, hogy a külföldön végzett munkánkkal nemcsak devizagazdálkodásunk mérlegét javítottuk, hanem a csehszlovák építőipar jó hírne­vét is öregbítettük. Terjedelmét il­letően talán a legnagyobb, álta­lunk kivitelezett munkálatokat a moszkvai csehszlovák nagykö­vetség épületrészeinek bővítésén, a moszkvai KGST-épület építke­zésén, a bécsi és ulánbátori cseh­szlovák követségi épületek felépí­tésén, Szíriában, Líbiában és Irak­ban végeztük. Jelenleg a nem­Őszintén az eredményekről és a gondokról ÉRVÉNYESÍTIK A PÁRT ELLENŐRZŐ SZEREPÉT Miroslav Luknár:,,Aránylag jól fel­készültünk az új feladatokra “ (Vojtech Dunai felvétele) zetközi összefogással épülő Krivoj Rog-i Ércjövesztó- és -dúsító kombinát építése - ahol a kassai Kohóépítő Vállalat kollektívái dol­goznak - tartozik legnagyobb kül­földi vállalkozásaink közé.- Milyen feladatokkal, célokkal lépték át az új tervidőszak kü­szöbét?-Termelési-gazdasági egysé­günk húsz év alatt elért eredmé­nyei arra köteleznek bennünket, hogy az új tervidőszak éveiben is becsülettel helytálljunk, s a koráb­biaknál igényesebb, bonyolultabb feladatainkat sikeresen teljesítsük. Teljesítményünk értékének az 1990-es év végén el kell érnie a 7 milliárd koronát. Az általunk végzett építőmunka a tavalyi év­hez viszonyítva több mint 10 szá­zalékkal növekszik. Dolgozóink száma meghaladja a 36 ezret, s tervünk szerint az egy dolgozó­ra számított munka értéke megkö­zelíti a 194,4 ezer koronát. Ez 11,1 százalékos növekedést jelent. Aránylag jól felkészültünk az új feladatokra. Az 1986-os évben 89 új építkezést kezdünk el, 3 milliárd 694 millió korona beruházási költ­séggel. Illetve ennyi szerepel a tervben, amint azért hangsúlyo­zok, mert csupán 53 építkezés tervezési előkészületei történtek meg idejében. Még rosszabb a helyzet az 1987-es évet illetően, amikor 125 építkezés megkezdé­sét kellene biztosítanunk, viszont az illetékes tervezési intézmények csupán 54 építkezés tervét készí­tették el. Kísértenek a régi, fájós problémák, melyek nem kis gon­dot és jelentős gazdasági károkat okoztak. Bízom abban, hogy eze­ket és más hasonló, az építőipar rugalmasabb munkafolyamatát is akadályozó problémákat folyama­tosan sikerül felszámolnunk. Luknár vezérigazgató beszél­getésünk befejező részében utalt arra, hogy termelési-gazdasági egységük minden munkahelyén, mindenekelőtt a kommunisták kö­rében, nagyon kedvező vissz­hangra talált a hazánk gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányait körvonalazó dokumen- tum-tervezet. Egyre szélesebb körben kibontakozott az e körüli vita, ami arra utal, hogy a kitűzött célok elérését, az ezzel kapcsola­tos feladatok teljesítését, saját ügyüknek tartják. KULIK GELLÉRT A Komáromi (Komárno) járási pártkonferencia mélyrehatóan ele­mezte a pártépítésben és a gaz­dasági fejlesztésben elért ered­ményeket és hiányosságokat. A pártépítés terén jelentős előre­haladás történt az elmúlt tervidő­szakban. A pártalapszervezetek a legjobb fiatalokkal bővítették so­raikat. Állandó feladatuknak tart­ják eszmei-politikai nevelésüket. Tervszerű munkával sikerült ará­nyosan széthelyezni a kommunis­tákat a vállalatok és intézmények legfontosabb munkahelyeire. Nö­velték a politikai agitáció és a gaz­dasági propaganda színvonalát, rugalmasan érvényesítették a párt vezető szerepét, tökéletesítették az ellenőrző munkát. A párthatá­rozatok teljesítésének ellenőrzése folyamatos. Ha szükséges, meg­teszik a kellő intézkedéseket. A jó pártmunka eredménye­ként, az ipari vállalatoknál folya­matosan javul a termékek minősé­ge. A Nehézgépipari Művek Stei­ner Gábor Hajógyárában a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalás eredmé­nyeként az 1984-es évhez viszo­nyítva kevesebb volt a túlóra, ugyanakkor viszont fokozódott a munka termelékenysége. A ter­vezettnél nagyobb volt a nyereség és a minőségi mutatók is jól ala­kultak. A hajógyár pártalapszerve- zetei további határozatokat hoztak a gazdaságos termelés fokozásá­ra. Az Amúr teherhajók gyártásá­hoz kevesebb villamos energiát és nyersanyagot használnak fel. A terv szerint 1000 tonna vasat és 10 tonna egyéb fémet takarítanak meg. A Vág menti gépgyárak kolá- rovói üzemében számos korsze­rűsítést hajtottak végre. Olyan kis motorkerékpárokat gyártanak, amelyek után külföldön is egyre A tizedik Amur hajó irányító fülkéje (Gyökeres György felvétele) nagyobb a kereslet. Amint a kon­ferencián is elhangzott, a jövőben nagy figyelmet fordítanak az élel­miszeripar fejlesztésére. A párt­szervek az ezzel kapcsolatos fela­datok megvalósítására összpon­tosítják erejüket. Bár a járás egyre inkább ipari jellegűvé válik, a konferencia köz­ponti témája mégis a mezőgazda­ság intenzifikálása volt. Ezen a té­Miért sok a programozó Hovatovább egyre inkább éle­tünk velejárója lesz a számítás- technika. A szaporodó számítógé­pek mellé kezelőszemélyzetre, programozókra van szükség. Mi­ért van ez utóbbiakból aránylag sok hazánkban, erre keresi a vá­laszt az alábbi írás. Sok minden befolyásolja egy számítógép ésszerű üzemelését, sót már az is, hogy olyan helyre került-e, ahol szükség van rá. Mert a számítástechnikát olyan munka­helyeken kellene felszerelni, ahol felkészültek befogadására és ga­rancia van arra, hogy ki is hasz­nálják szolgálatait. Ez azonban más dolgoktól is függ, ami kedve­zően vagy kedvezőtlenül befolyá­solhatja az üzemelést. Függ pél­dául az emberek felkészültségé­től, a számítógép-programokkal való ésszerű gazdálkodástól. Némely statisztikai kimutatás­ból az olvasható ki, hogy a többi KGST-államhoz viszonyítva, de még európai méretekben is Cseh­szlovákiában jóval több a progra­mozó. Számuk összesen 30 ezer, ugyanilyen létszámú a kezelősze­mélyzet is. Éppen ezért fontos, hogy a számítógépek ésszerű elosztása és üzemelésük ugyani­lyen kihaználása csökkenthetné ezt a létszámot, összefüggésben van ez azonban mással is. Például azzal, hogy a hazai számítógépek előállítója az általa gyártott gépe­ket nem látja el alapvető progra­mokkal és egyelőre nincs központi programtár az országban, egy- egy gép megvásárlása után több helyen is egyszerre ugyanazon program kidolgozásához fognak hozzá. Bér, anyag és energia kal­kulálására alkalmas programokat készítenek, olyanokat, amelyekből Aštól Kassáig (Košice) egyforma készül. És így már eljutottunk a meglévő programok újbóli, de fölösleges kidolgozásához. Más szóval hibát követ el a gyártó, mert nem ad alapvető programválasz­tékot termékéhez, és ha nem ő hi­báz, akkor mások, akik mindeddig nem építették ki Csehszlovákiá­ban a központi programtárat. Azt a helyet, ahova bármelyik számí­tógépprogram beindítása előtt az érdeklődők elmehetnének, meg­vásárolhatnák a szükséges prog­ramot és így rengeteg fölöslege­sen elvégzett szellemi munkát ta­karíthatnának meg. Az NDK-ban lézetik ilyen prog­ramtár. Mindenki választhat ma­gának kész programot és köte­lessége az újonnan kidolgozottat felkínálni a központi programtár­nak. De példa után nemcsak a ha­tárainkon túl nézhetünk. Például a kohászati és nehézgépipari tár­cában már próbálkoznak valami hasonlóval, jó úton járnak a mező­gazdászok és a Csehszlovák Álla­mi Bank. Elégedettek azonban csak akkor lehetünk, ha országos központi programgyűjtemény áll majd rendelkezésünkre. Ez az út vezet ahhoz, hogy a statisztikai kimutatásokból eltűn­jenek az olyan adatok, mint: Cseh­szlovákiában a szervezetek 60 százaléka saját maga dolgozza ki számítógép-programjait és a vál­lalatoknak jelenleg mindössze egynegyede használja ki a MARS és VARS nevű mindenki számára hozzáférhető automatizált irányí­tási rendszert. És még egy momentum a szá­mítástechnika ésszerű alkalmazá­sáról. Jan Laitl mérnök, a Cseh­szlovák Tudományos-Műszaki Társaság Cseh Bizottságának el­nöke mondta, hogy arra a követ­keztetésre jutottak: egy központi programtárral, amelyből mindenki választhatna, a jelenlegi tervezői és programozói kapacitásoknak legalább 50 százalékát lehetne megtakarítani. Persze, itt nincs szó abszolút megtakarításról, de ezek az emberek a továbbiakban nem végeznének fölösleges mun­kát és a számítástechnika sokkal fontosabb munkaterületein tevé­kenykedhetnének, ami hozzájárul­na népgazdaságunk általános ter­vezési és irányítási színvonalának javításához. MILAN ČERVENKA ren még nagyok a lehetőségek. A növénytermesztésben a hason­ló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok ered­ményei között elég nagy különb­ségek mutatkoznak. Ez tapasztal­ható az állattenyésztésben is. Ru­dolf Novotný, a járási mezőgazda- sági igazgatóság igazgatója meg­nevezte a lemaradó mezőgazda- sági üzemeket. Véleménye sze­rint, ha a Hetényi (Chotín) Efsz- ben és a Gyula­majori (Dulov dvor) Állami Gazdaságban a pártszerveze­tek többet törőd­tek volna a káde­rek nevelésével és kiválasztásá­val, lényegesen jobb termelési eredményeket érhettek volna el. Megemlítette hogy ezzel a kérdéssel a járási pártbizottság javaslatára többször is foglalkoztak. A vitában Viliam Šalgovič, a CSKP KB küldöttségének veze­tője, az SZLKP KB Elnökségének tagja is szót kért. Hangsúlyozta, hogy a járásban az egyik legfonto­sabb feladat továbbra is a párt vezető szerepének érvényesítése és az ellenőrzés megszilárdítása. Szólt arról is, hogy a pártmunka egyik fontos része az internacio­nalista együttműködés kialakítása. A konferencián felszólalók egy­részt arról beszéltek, hogy a válla­latok és üzemek többségében kedvezőek a feltételek a termelés intenzifikálására, másrészt felhív­ták a figyelmet arra, hogy az egyes üzemekben gyakran rossz a nyersanyagellátás. A Tanyi (Tôň) Len- és Kendergyár például kénytelen volt külföldről behoz­ni áztatott ken­dert, így tudta csak biztosítani a folyamatos ter­melést. A hurba- novói sörgyár sem kapott meg­felelő arányban sem első, sem másodosztályú sörárpát. A fel­szólalók azt is hangsúlyozták, hogy a pártalap- szervezeteknek többet kell e kér­désekkel foglal­kozniuk. Bírálták, hogy egyes pártszervezetekben eluralkodott a „globális tervteljesí­tés“ szemlélete. A gabonaprogra­mot például teljesítették a mező- gazdasági vállalatok, de nem ter­meltek elegendő szemes kukori­cát. Emiatt nehézséget okozott az állattenyésztés megfelelő takar­mánykeverékkel való ellátása. Több felszólaló bírálta a termé­kek és termények értékesítésében mutatkozó hiányosságokat és az indokolatlan szállítások miatt ke­letkezett veszteségek okozóit. Csémi József, a Nemesócsai (Ze­mianska Olča) Efsz elnöke felso­rolta mennyi veszteség érte a szö­vetkezetei a raktár és szárító be­rendezések hiánya miatt. Sokat kellett kilincselniük a vegyszerek és más nyersanyagok beszerzé­séért. A Kolárovói Efsz üzemi pártszervezetének küldötte a zöldségértékesítési gondokról beszélt. Kérte a felsőbb szerveket, hogy ezen a téren tegyenek hatá­sosabb intézkedéseket. A mezőgazdasági termelés in- tenzifikálásában számos vállalat mutat jó példát. A csicsói (Čičov), a martosi (Martovce), a Nemesó­csai, a Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) a Keszegfalvai (Ka- meničná), a Búcsi (Búč) Efsz-ben magas szintet értek el a növény- termesztésben és az állattenyész­tésben. Lényegesen javították a termények és termékek minősé­gét. A pártalapszervezetek javas­latára alkalmazták a gyakorlatban azokat a termelési módszereket, amelyek hozzájárultak a növények hektárhozamának növeléséhez. BALLA JÓZSEF /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom