Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám, kedd

ÚJ szú 5 1986. II. 18. TÁRGYSZERŰEN ÉS JÓZANUL ÉRTÉKELTÉK AZ ÖT ÉV MUNKÁJÁT Tudósítások a kerületi és a városi pártkonferenciákról (Folytatás a 4. oldalról) A szónok a tudománynak és a technikának a társadalmi életre gyakorolt hatásáról is beszélt. Egyebek között rámutatott: a tudo- mányos-technikai forradalom mai folyamatában mindinkább tör­vényszerű, hogy tökéletesebb ter­mékeket gyártunk alacsonyabb árakon. Ez a tudományos-terme­lési irányvonal amely meghatároz­za a tudomány haladásának irá­nyát és amely az üzemek teljesítő­képességének mértékévé válik. Már most látnunk kell, hogy az automatizálás és a progresszív technológiák térhódításával új helyzetek állnak elő az emberek­kel szemben támasztott követel­ményeket tekintve is. Ezekről a kérdésekről el kell gondolkod­nunk, hogy időben, a dolgozók Ústí nad Labemben az észak­csehországi kerületi pártkonfe­rencia elsősorban azzal foglalko­zott, hogyan lehet teljesíteni az adott feladatokat, s így létrehozni a lakosság életszínvonala további emelkedésének feltételeit. A CSKP KB küldöttségét a tanács­kozáson Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titká­ra vezette. A kerületi pártbizottság beszá­molójából kitűnt, hogy az ipari üzemekben az árutermelés gyor­sabb ütemben növekedett, mint ahogyan azt az éves tervek meg­határozták. A kerület a 7. ötéves tervet már tavaly december 12-ére teljesítette, s az év végéig - 4,2 milliárd korona értékben - a dol­gozók terven felül termeltek. Első­sorban az Észak-csehországi bar­naszénbányák dolgozói szereztek jelentős érdemeket. A kerületben az elmúlt öt év során 50 ezer új lakás épült fel. Chomutovban, Déčínben és Tepli- cében új Prior áruházak nyíltak meg, s Ústi nad Labemben kiter­jedt üzlethálózatot adtak át. Más helyütt is létesültek bevásárlóköz­pontok. . Mostban befejeződött a Dolgozók Színházának, Liberec- ben a szakszervezeti kultúrháznak az építése, s további olyan létesít­mények épültek fel, amelyek a la­kosság kulturális igényeinek kielé­gítését szolgálják. A beszámoló megállapította, hogy a kerületben nagy figyelmet fordítottak a környezetvédelemre. Erre a célra 4,6 milliárd koronát áldoztak az elmúlt öt évben. A kerületben elért eredmények jobbak lehettek volna, ha sikerült volna feltárni a tartalékokat és fel­számolni a hiányosságokat. Az iparban például nem teljesült kie­gyensúlyozottan a terv. Ez felesle­ges rohammunkához, a nyers­anyaggal és az energiával való pazarláshoz vezetett. A 88 vállalat közül 23 nem teljesítette tervét. A termelésből lassan iktatták ki az elöregedett gépeket, amelyek ter­melékenysége alacsony s javítása költséges. Észak-Csehországban gondot okoz a párt- és állami szerveknek az egészségügyi és az oktatásü­gyi káderhelyzet. A kerületben nincs betöltve 210 orvosi állás, s hiányoznak szakképzett peda­gógusok, bár munkájukhoz és éle­tükhöz megvannak a kedvező fel­tételek. A kerületi pártbizottság beszá­molója az elért eredmények érté­kelése mellett kitűzte a hiányossá­gok kiküszöbölésének útját más területeken is. Hangsúlyozta, meg kell szilárdítani a párt vezető sze­repét, s javítani kell a politikai nevelő és szervezőmunkát. A vitában felszólalók részletez­ték munkahelyük gondjait és ered­ményeit, s többen kitértek rá, hogy részvételével lássunk hozzá meg­oldásukhoz. Josef Kempný végezetül ki­emelte, hogy a jelenkor változása­iban a párté a vezető szerep. Ha azt értékeljük, a múltban miért és hogyan értünk el sikereket, mindig arra a következtetésre jutunk, hogy azért, mert képesek voltunk létrehozni a párt és a nép eszmei és akcióegységét s biztosítani az egész társadalom egységes elő­rehaladását. Befejezésül Kempný elvtárs a párt támogatásáról bizto­sította a Szovjetunió békeerőfeszí­téseit, a világbéke megőrzésére, a társadalmi haladás meggyorsí­tására irányuló törekvéseket. A dél-csehországi kerületi párt- bizottság vezető titkárává a konfe­rencia Miroslav Slavíkot válasz­totta meg. a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása minden területen alapvető követelmény. A konfe­rencián elfogadott határozat egye­bek között leszögezi, hogy Észak- Csehországban a 8. ötéves tervi­dőszakban a bánya- és energia­ipar fejlesztését részesítik előnyben. A konferencia vitájában felszó­laló Ján Fojtík egyebek között részletezte a párt jelenlegi felada­tait. Elsősorban a CSKP gazda­ságpolitikai stratégiájának alapját képező intenzifikáció szükséges­ségére tért ki. Az ideológiai munkával kapcso­latban leszögezte: a szocialista ember nevelése rendkívül bonyo­lult folyamat, s nagy erőfeszítése­ket, türelmet és következetessé­get igényel. Nem juthatnak ered­ményre a másokkal szemben tü­relmetlen moralizálok, azok, akik nem képesek érzékeny kapcsola­tot teremteni az emberekkel, akik az érveket jelszavakkal cserélik fel. Az ember szellemi profilját és beállítottságát sok tényező befo­lyásolja. A család, az iskola vagy a társadalom ellentmondásos ha­tása nagymértékben csökkentheti az egész nevelési tevékenység hatását. A sztereotípia, a frázis, a formalizmus, a pózolás rendkí­vül károsan hat. Ezt elsősorban az ifjúsággal végzett munkában, a fiatal embe­rek nevelése során kell tudatosíta­ni. Olyan problémáról van szó, amely azért is kell, hogy különö­sen érdekeljen bennünket, mivel biztosítanunk kell, hogy a felnö­vekvő nemzedék átvegye a stafé­tabotot azoktól, akik lerakták a szocializmus alapjait. Ez az előt­tünk álló egyik legfelelósségtelje- sebb feladat. S ne áltassuk ma­gunkat, nem könnyű teljesíteni. Elég nagy a számuk az aggasztó­an negatív jelenségeknek, ame­lyek felett nem hunyhatunk sze­met. Jól tudunk róluk. Néha a fia­talok általános elítéléséhez vezet. Ez igazságtalan: az ifjúság egé­szében véve nem rossz, s ezt be is bizonyítja, ha felelősségteljes feladatokat bíznak rá. Negatívan hat rá azonban a felnőttek rossz példája és különböző nyugati be­folyások, az erőszak kultusza, a társadalom értékei iránti megbe­csülés hiánya. Ezzel határozottab­ban és hatékonyabban kell szem- beszállnunk. Nem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy a formaliz­musra, a frázisokra, a sztereotípi­ára a fiatal ember mindig úgy fog reagálni, hogy vagy apolitikussá válik (ami könnyen sebezhetővé, ellenségeink befolyásával szem­ben védtelenné teszi őt), vagy kül­sőleg alkalmazkodik, s „támogat­ni“ fogja politikánkat, mondjuk az­zal, hogy részt vesz tömeges akci­óinkon, s formálisan tagja vala­mely szervezetnek. Hiányozni fog azonban belőle a belső meggyő­ződés. S politikai nevelő tevé­kenységünk legfőbb célja épp en­nek a meggyőződésnek a kialakí­tása kell, hogy legyen. Fojtík elvtárs a továbbiakban ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet az iskola kötelességei­re. Az iskola alapvető funkciója az, hogy felkészítse a fiatal nemzedé­ket a fejlett szocialista társadalom­ban végzett munkára, az életre. A tananyagot a fejlődés szükség­leteivel, a jelenkor követelményei­vel összhangban kell összeállíta­ni. Minden tehetséges fiatalra fel kell figyelni. Nem lehet alábecsülni az iskola nevelési feladatát sem. Ez azonban nem úgy értendő, hogy az alapiskola diákjaitól meg­követelik mondjuk egész szociális rendszerünk ismeretét, s rossz je­gyeket kapnak azért, mert nem tudják, mikor mennek nálunk az emberek nyugdíjba stb. Az iskolá­nak elsősorban a munkára, az önálló gondolkozásra és az erköl­csös cselekvésre kell nevelnie, Az SZLKP bratislavai városi szervezete elsősorban arra törek­szik, hogy a szlovák főváros a nagyfokú hatékonyság és minő­ség központjává váljon. Többek között ezt hangsúlyozta a városi pártkonferencia küldöttei elé ter­jesztett beszámoló. A tanácskozá­son a CSKP KB küldöttségét Mi­loslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára vezette. A beszámoló kiemelte, a szlo­vák főváros termelési potenciáljá­nak fejlődése az elmúlt ötéves tervidőszakban dinamikus volt, ugyanakkor a szerkezeti változá­sokat illetően hiányosságok mu­tatkoznak. Eredményesen fejlő­dött a vegy- és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisa. Sikerült befejezni több beruházást, egye­bek között a Slovnaftban, a Mata­dorban, megkezdte üzemelését a dúbravkai és a petržalkai ke­nyérgyár. Több új technológia hozzájárult a nyersanyagok és alapanyagok jobb kihasználásá­hoz és a környezetvédelmi problé­mák megoldásához. Az eredmé­nyek a bratislavai kommunistákat nem akadályozzák meg abban, hogy bírálják a hiányosságokat. Lassan halad például a gépipari és elektrotechnikai üzemek, min­denekelőtt azonban a Bratislavai Autógyár fejlődése. Késik a Kablo, a Tesla és az Elektromont stb. korszerűsítése. Az adott üzeme­ken kívül ezért a helyzetért az illetékes reszortokat is felelősség terheli. Elégedetlenek vagyunk azonban a munkatermelékenység növekedésének az ütemével, a műszakok kihasználtságának alakulásával. A tudományos-műszaki fejlő­dés meggyorsítása területén a tu­dományos fejlesztési bázis a gya­korlattal való kapcsolat új formái­val bővül. Bratislavában jelenleg 14 tudományos-termelési egység és társulás működik. Aktívan kap­csolódnak ezek munkájába az olyan üzemek, mint pl. a Slovnaft, a Georgi Dimitrov Vegyi Művek, a Bratislavai Elektrotechnikai Üzem, a Tesla és a Doprastav. A tudomány és a termelés közötti kapcsolat szorosabbra fűzésének eredményeképp Bratislavában megkétszereződött a magas mű­szaki színvonalú termékek gyár­tása. A beszámoló a továbbiakban a lakásépítés eredményeit taglal­ta, s külön kiemelte a petržalkai városrész felépülését. A lakások minősége azonban továbbra is ko­moly probléma. A szolgáltatások színvonala Bratislavában tovább javult. A tö­megközlekedésben gondot okoz az utazás kultúrája. A közlekedési rendszer gyönge pontja továbbra is a vasúti főpályaudvar. a gyermekekben ki kell fejleszte­nie a társadalom értékei iránti megbecsülést, a kötelességtuda­tot, beléjük kell oltania a hazafisá- got és az internacionalizmust. Az iskolával szemben támasztott ma­gas követelményeknek meg kell, hogy feleljen a pedagógus profilja és magának az iskolának a felsze- reltége is. A túl nagy létszámú osztályok, a gyakran váltott mű­szakban történő tanítás aligha te­szi lehetővé a diákokkal való egyéni foglalkozást. Az ideológiai és a propaganda- munka hatékonyságának növelé­se megköveteli, hogy ne legyen ellentét a szavak és a tettek kö­zött, hogy ne hallgassuk el a problémákat, amelyekre meg kell adni az egyenes választ. A rea­lizmusnak, a tények tiszteletben tartásának, és az igazságnak kell jellemeznie a propagandánkat - mondotta Ján Fojtík. A kerületi pártbizottság vezető titkárává Václav Šípeket válasz­tották meg. A beszámoló végezetül leszö­gezte, az ideológiai munka, a gaz­dasági propaganda és agitáció legfontosabb feladata, hogy céltu­datosan alakítsa a dolgozók, az ifjúság viszonyát az új techniká­hoz, továbbá, hogy népszerűsítse a legjobb dolgozók, üzemek ta­pasztalatait. A vitában felszólaló küldöttek a pozitív eredményeken kívül bírá- lóan szóltak néhány problémáról is. Ezek közül többek között a szubjektivista munkamódszere­ket, a gazdasági kérdésekkel kap­csolatos merev hozzáállás meg­változtatásának lassúságát emel­ték ki. A bratislavai városi pártbizott­ság vezető titkárává Gejza Šlapka elvtársat választották. A városi pártkonferencia vitájá­ban felszólalt Miloslav Hruškovič elvtárs. Többek között rámutatott, az elmúlt öt év fejlődési eredmé­nyeinek értékeléséből kitűnik, a 7. ötéves terv alapvető céljait és a párt XVI. kongresszusán meg­határozott gazdaság-politikai fela­datokat alapjában véve teljesítet­tük. Az utóbbi évek fejlődésének eredményei azonban nem adnak okot a teljes megelégedésre. A párt- és gazdasági szervek több helyes döntését nem minde­nütt hajtják végre következetesen. Nem helyeznek megfelelő hang­súlyt a tervszerű irányítási rend­szer által adott lehetőségekre sem. A gyorsan változó feltétele­ket, az új problémák lehető leg­gyorsabb leküzdését nem mindig kísérik a gazdasági gondolkodás- módban és néhány vezető dolgo­zó cselekedeteiben az ennek megfelelő változások. Annál sür­getőbb a lemaradás és az átlagon aluli színvonal mielőbbi leküz­dése. A 2000-ig terjedő időszakra vo­natkozó kilátások fő vonalakban azt mutatják, hogy a társadalom további fejlődésének érdekében nem áll majd módunkban a fejlő­dés grafikonjainak mechanikus meghosszabbítása, ugyanis sok tekintetben korlátozva leszünk, új feltételek és szükségletek merül­nek fel, s időben kell keresnünk az új utakat. Változik a nyersanyag- és ener­giaforrások mennyisége és szer­kezete, s ezáltal felmerül éssze­rűbb felhasználásuk, hatékonyabb megoldásának követelménye. Növekednek a külkereskede­lem hatékonyságával szembeni igények, ami azért is rendkívül jelentős kérdés, ugyanis már most a nemzeti jövedelem 40 százalé­kát a külkereskedelem adja. Objektív szükségszerűség, hogy elmélyítsük és hatékonyab­bá tegyük részvételünket a KGST keretében megvalósuló nemzet­közi munkamegosztásban, s első­sorban együttműködésünket a Szovjetunióval. A beruházásokkal szemben tá­masztott igényesség növekedni fog tekintettel a termelési alapok szükséges rekonstrukciójára és korszerűsítésére, a szükséges szerkezeti változásokra. A népesség növekedni fog és ezzel összefüggésben nagyobbak lesznek az élelmezéssel, a lakás­sal, a művelődéssel, az egészség­üggyel és más szolgáltatásokkal szemben támasztott igények, s ugyancsak szükség lesz több teljes értékű munkahelyre. A fiatal nemzedék elképzelései az önmegvalósítás módjáról vál­toznak és változni fognak legyen szó a munkáról vagy a szabadidő­ről. Ezzel áll összefüggésben a termelés, a kultúra de a köz­szükségleti cikkek anyagi bázisa. A nemzeti jövedelem növelése érdekében makro- és mikrostruk- turális változások fokozatos beve­zetésére lesz szükség, ami előfel­tétele az életszínvonal növelé­sének. A fejlett szocialista társadalom építésének feltételei közepette a társadalmi fejlődés alapvető hosszú távú célja a dolgozók olyan szükségleteinek a mind tel­jesebb kielégítése, amelyek meg­felelnek a szocialista életmódnak. A tudomány és a technika fej­lesztésében elsőrendű szerep há­rul az emberi tényezőre, mint a fej­lődés s egyben a fejlődés eredmé­nyeinek élvezője döntö tényezőjé­re. Az ember szellemi és alkotó potenciáljának szüntelen és sok­oldalú mozgósításával, a munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás elvének következe­tes érvényesítésével, a lakosság szükségleteinek folyamatos kielé­gítésével képzelhető el a szocia­lizmus gyorsabb fejlesztése, vé­delmi képességének erősítése, nemzetközi pozícióinak megszi­lárdítása. Felvételünk a bratislavai városi pártkonferencián készült (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK) ÉSZAK-CSEHORSZÁGI KERÜLET Javítani a politikai nevelő és szervezőmunkát A CSKP KB küldöttségét Jan Fojtík elvtárs vezette BRATISLAVA Döntő fontosságú az emberi tényező A CSKP KB küldöttségét Miloslav Hruškovič elvtárs vezette

Next

/
Oldalképek
Tartalom