Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-03 / 28. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1986. II. 3. Az automatizáció útjai Növekszik az alkatrészgyártás a lanškrouni Teslában Csaknem 95 ezer köbméter faanya­got termelnek ki az idén a Parti- zánskéi Erdőgaz­daság dolgozói, ennek 90 százalé­ka lomblevelű. Az üzem az egyik legnagyobb a Nyugat-szlová­kiai kerületben. A képen: Alojz Marko (jobbol­dalt) brigádvezető látható munka közben. (Peter Simončík felvétele - ČSTK) Gazdag energiaforrásunk: a hévíz N épgazdaságunk elektroni­zálásának jelenlegi szaka­szában az egyik legsúlyosabb probléma az elektronikai alkatré­szek hiánya. Bár gyártásuk a he­tedik ötéves tervidőszakban csak­nem megkétszereződött, a szük­ségletet csak mintegy 90 száza­lékra sikerül kielégíteni. Egyes al­katrészfajtákból még a szükséges mennyiség fele sem áll rendelke­zésre. A figyelem elsősorban a félve­zetős alkatrészekre összpontosul. A 16 kilobites memóriaegységek például négy éve még raktáron hevertek, s a készletek értéke több százmillió korona volt. Ma már csak a felét tudják szállítani a megrendelt mennyiségnek. Nem kedvezőbb a helyzet más alkatré­szekkel - ellenállásokkal vagy kondenzátorokkal - való ellátás terén sem. A kedvezőtlen helyze­tet a rádióamatőrök is tapasztal­hatják, gyakran keserű érzéssel járják az üzleteket: alkatrész nincs. Az ilyen alkatrészek gyártója a lanškrouni Tesla vállalat. Tekin­tettel arra, hogy a Tesla konszern­nek ezt a vállalatát a legjobbak között tartják számon, sőt ered­ményeivel az elektrotechnikai ipari miniszter vörös zászlaját is elnyer­te, ott próbáltuk meg elemezni a helyzetet. Az első, amit a gyár vezetőitől kezdve a művezetőkön át a mun­kásokig mindenki megemlít, a het­venes évek helyzete. Akkor az elektrotechnikai ipar stagnált, s ez a vállalatnál is éreztette hatását. Más vállalatok dolgozói és az amatőrök is tanúsítják, hogy a hetvenes évek második felében egyre kevesebb lett az alkatrész. Lanškrounban egy egész évtized­re leállították az új üzemegységek építését, s csak most fejezték be. Stagnált a technológiai fejlődés is. Amint Karéi Vyoral mérnök, a vál­lalat mostani igazgatója, volt gép- konstruktőr mondotta, az első komputervezérlésű gépet titokban készítették el: a fő konstruktőr és a vállalat igazgatója nem tudott és az ügy érdekében nem is tudhatott róla. A mai, nagy tejesítményű automaták, amelyeket fokozato­san bevezetnek a temelésbe, az akkori konstruktőrök titkos kíván­ságának és munkájának eredmé­nyei. A hatodik ötéves tervidő­szakban a Kivitel értéke 140 millió koronáról gyakorlatilag nullára esett vissza. Emiatt Kanadában, Dél-Amerikában és Európában pi­acokat veszítettünk. Ma lényegesen más a helyzet. Az elektrotechnika önálló reszorttá válása óta a vállalat előtt új távla­tok nyíltak. Megvalósították a hat­vanas évek végén kitűzött fejlesz­tési feladatokat. Megemlíthetjük a nyomtatott hibrid áramköröket gyártó új részleget. Más beruhá­zásokra is készülődnek. A gép­konstruktőrök nem kénytelenek tit­kolni elképzeléseiket, s a vállalat vezetősége eredményeket vár tő­lük. Gépeik két év alatt három aranyérmet kaptak a brnói vásá­ron, és hatékonyan elősegítik a munkatermelékenység gyors növekedését. Az évi növekedési ütem ma 23 százalék. Az automatizálás önmagában azonban távolról sem elegendő. Az innováció is új ösztönzést ka­pott. 1980-ban az új termékek részaránya csak 8 százalék volt, ma már 30 felett van. Az új mun­kamódszereket tükrözi az elektro­nikus kondenzátorok automatizált gyártását szolgáló VSAVEK gép­sor kifejlesztése. Nemcsak új, ter­melékeny automatát, hanem új tí­pusú kondenzátort is kifejlesztet­tek létrehozása során. Megalkotói nemcsak minél jobb műszaki pa­raméterekre, hanem arra is töre­kedtek, hogy gyártását maximáli­san automatizálni lehessen. A konstruktőrök vitájában a tech­nológus volt a döntőbíró. Ügyelt arra, hogy minimális legyen az anyagfelhasználás, a hulladék és a munkaigényesség. Az alkatré­szek kilépő ellenőrzését is auto­matizálták, így a vállalatot nem hagyja el olyan kondenzátor, ame­lyet tökéletesen nem próbáltak ki. A beavatottak ezt TF típusonként ismerik. A vállalatnál mintegy 10 000 normaóra élőmunkát takarítanak meg, kb. egymillió korona gépi beruházással. Az automatizálás tehát nagyon hatékony. De az au­tomata gépek nem elegendőek. Lanškroun mintegy 10 000 lakosú városka a Kelet-csehországi kerü­let peremén. Nem könnyű itt kép­zett és az automatizálás ügye iránt lelkesedő szakembereket szerez­ni. A hetvenes években a gyár új dolgozói számára alig építettek la­kásokat. Jelenleg kis lakótelep épül számukra 220 lakással. A be­ruházó a lakásszövetkezet, a kivi­telező maga a vállalat. A városban viszonylag sok a fiatal, s a vezetők arra törekszenek - amint ezt Karéi Vyoral igazgató hangsúlyozta hogy megnyerjék a felnövekvő nemzedéket a Teslának. Ezért nagy tanintézetet építenek, amelyből sportpálya és fürdőme­dence sem hiányzik. Egyidejűleg javítják az emberek munkakörülményeit. Elbeszélget­tünk Zdénka Krejbichovával. Mun­kásnő, egy csemegekészítő üzemből került ide. Az automatá­val végzett munka érdekli, bár csak alacsonyabb szakképzettsé­ge van. Ez a munka lényegesen kevésbé megerőltető, s a kereset is nagyobb. Ludmila Sychrová 36 éve dol­gozik a vállalatnál. Elmesélte, hogy a gőzök és a savak veszé­lyeztették egészségét. Segéd­munkásként kezdte, ma számító­gépvezérlésű automatát kezel. Megkérdeztük, hogyan sajátította el az automata kezelését. „Bizony nem volt könnyű“ - válaszolta -, ,,de ha az ember akarja, minden megy.“ Panaszkodik a klímabe­rendezés okozta huzat miatt, de az automata géppel végzett mun­kát szereti. Az automatizálásnak természe­tesen a minőségi munkára való ösztönzés is fontos része. A se- lejthányad túllépése esetén a mű­vezetők és az irányító szférában dolgozók mindegyikének 20 szá­zalékkal csökken a prémiuma. Mi­nőségi versenyt is meghirdettek. A minőségi munkáért 1000 koro­nás prémiumokat is adnak. De térjünk vissza az automa­tákhoz. Bár a vállalat - és az egész elektrotechnikai ipar - még mindig a fejlesztésben való lema­radás következményeit nyögi, itt a legnagyobb az iparágon belül az automatizálás mértéke. 1981-ben 140 új gépet és berendezést he­lyeztek üzembe, ezeknek a fele automata. 1982-ben az ilyen gé­pek és berendezések száma 100 volt, ennek a fele szintén automa­ta. 1983-ban betörtek a mikropro­cesszorok: a 86 új gép és beren­dezés, kétharmaduk automata. Az egyik mérőberendezés is félauto­mata, mikroporcesszoros vezérlé­sű Tavalyelőtt az automaták rész­aránya ugyancsak kétharmad volt, s két mikroprocesszor vezérelte berendezést is kifejlesztettek. Ta­valy az automaták és a félautoma­ták részaránya már a kétharmadot is túllépte. Négy év alatt a korábban leé­pült exportot is sikerült újrakezde­ni. A lanškrouni Tesla gyártmányai - köztük számos korszerű auto­mata gép - eljutnak Indiába, Gö­rögországba, Egyiptomba, Spa­nyolországba, Dániába, Irakba, Iránba, Szudánba, Olaszország­ba, Peruba, Nágy-Britanniába és a Német Szövetségi Köztársaság­ba. Az automatizálásnak köszön­hetően a kivitel során nagyon jó a különbözeti mutató: átlagban 1,7. Nem kétséges, hogy az auto­matizálás útja, amelyre a gyár lé­pett, helyes. Eredményesnek bi­zonyul a termelési technológia át­fogó átalakítása, amelynek során a dolgozókról és a fiatalokról sem feledkeztek meg. Mindez örven­detes és ígéretes az elektrotechni­kai iparnak a hetvenes években történt elhanyagolása után. Egyút­tal arra ösztönözheti más reszor­tok vállalatait is, amelyek haboz­nak az automatizálás útjára lépni, hogy termelési szintjük emelésé­vel további eszközöket teremtse­nek az elektronika fejlesztéséhez. Csak akkor számíthatunk arra, hogy az elektronikai alkatrészek hiánya megszűnik. Egy tizenöt esztendeje folyó ku­tatási program keretében a geoló­gusok Szlovákiában eddig huszon­öt olyan körzetet térképeztek fel, amelyben tudományos megalapo­zottsággal számolnák hasznosít­ható hévízforrásokkal. Az SZSZK területén különben jelenleg mint­egy kilencven geotermális forrás már feltárt. Vizük hőfoka a 27-92 fok tartományában van, össz- mennyisége másodpercenként eléri a 900 litert és hasznosítható hőenergiája mintegy száztíz megawatt. Ez nagyjából megfelel 75 ezer tonna kőolajnak, vagy 100 ezer tonna barnaszénnek. A szov­jet szakemberek is megerősítették hazai geológusaink becslését, mi­szerint köztársaságunkban má­sodpercenként összesen körülbe­lül 3700 liter, átlag 65 fokos hévi­zet szolgáltató forrás tárható fel s ez már 700 megawattnyi hőpro­dukcióval azonos érték. Sőt, van­nak még ennél is derűlátóbb felte­vések... A legnagyobb reményekre a Dunamedence központi fekvésű mélyföldje jogosít fel, amely a har­madkorban keletkezett. A viszony­lag át nem eresztő altalajon ezer méteres mélységben itt 60-70 ki­lométer hosszúságú és maximáli­san két és fél kilométer vastagsá­gú hévízréteg tárolója helyezkedik el. Ebben a térségben, lényegé­ben a Csallóközben, eddig 19 pró­ba-, illetve feltáró fúrást végeztek. Mindent egybevetve másodper­cenként mintegy 280 liter, 42-92 fokos hévíz hasznosítása vált le­hetővé. Ez a mennyiség azonban a prognózisok szerint másodper­cenként 1860 liter, átlagosan 60 fokos hévízmennyiségre növel­hető. További három próbafúrást vé­geztek štúrovóban, Ebeden (Obid) és Karván (Kravany), mi­közben felmérték a páti (Patince) és a virti kutakat is. Megállapítot­ták, hogy ebben a térségben az eddig feltérképezett hévízkészlet energetikai potenciálja eléri csak­nem a 15 megawattot. A hévizet Szlovákiában egyelő­re a mezőgazdaságban haszno­sítjuk. Főleg üvegházak, fóliasát­rak fűtésére, szociális-gazdasági épületek és sportcsarnokok hőel­látására, illetve fürdési és üdülési célokra. A geoterminális energiá­val a legjobban gazdálkodók közé tartoznak a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járás mezőgazda­sági üzemei, (gy például Nyáras- don (Topoľníky) hévízzel fűtenek 2,05 hektár üvegházat, 1,9 hektár fóliasátrat, mintegy ezer köbméter térfogatú szociális-gazdasági ren­deltetésű épületet, csaknem 18 ezer köbméter térfogatú sport- csarnokot és nyáron jut még a für­dő ellátására is. Ennek köszönhe­tően például mínusz tíz foknyi kül­ső hőmérséklet mellett a fóliasát­rakban megőrzik a plusz tíz fokot. A felhasznált nyolcfokos vizet el­vezetik a Kis-Dunába. Különben a téli idényben, vagyis szeptem­bertől áprilisig ennek az energia- fajtának a felhasználásával hoz­závetőleg 1500 tonna könnvű fű­tőolajat takarítanak meg. Ez pénz­értékben kifejezve ötmillió koro­na körüli összeg. A szép természeti környezetben lévő fürdótelepü- kön, amely teljes kiépülése után majdnem tizenöt hektár területen helyezkedik el, várhatóan az eddi­ginél jobban fogják felhasználni a föld gyomrának ezt a kincsét. Valós számítások szerint a hévíz kihasználtságának hányada a je­lenlegi 52 százalékról 70 száza­lékra növekszik. A járási székhelyen jelenleg há­rom hektár üvegházat és különféle épületeket fűtenek hévízzel. Itt a téli fűtéssel 500 tonna könnyű fűtőolajat takarítanak meg 1,7 mil­lió korona értékben. A fóliasátrak­ból a meleg vizet elvezetik a szer­dahelyi termálfürdőbe, s vele töltik fel a medencéket. Távlatilag a mezőgazdaságban számolnak azzal is, hogy a geo­termális energiát felhasználják szárításra, hűtésre, légkondicio­nálásra valamint a víziszárnyas- és a haltenyésztés intenzifikálásá- ra is. Persze továbbra is alapvető feladat alkalmazása a lakások és a járulékos beruházások fűtésére. E tekintetben az első kísérletre a galántai (Galanta) Északi lakóte­lepen kerül sor még ebben a tervi­dőszakban, mégpedig két kút vi­zének felhasználásával. A brati­slavai Állami Kutató-, Tervező és Szabványosító Intézet már el is készítette az ezzel kapcsolatos ta­nulmányt. Ennek alapján Galántán 1100 lakást, néhány járulékos be­ruházást, egyebek között a 640 ágyas járási kórházat és poliklini- kát és a nyugdíjasok otthonát fog­ják ezzel a hőenergiával fűteni. A 30-40 fokra lehűlő vízzel podig még fűteni akarják a fóliasátrakat is. A fűtés ilyen komplex módjával évente több mint ötezer tonna faj­lagos fűtőanyag takarítható meg, csaknem tízmillió korona ér­tékben. Végül megállapíthatjuk, hogy noha e tekintetben Szlovákiában a földtani kutatás időelőnnyel jó munkát végez, a hévíz felhaszná­lásának és az ezzel járó problé­mák megoldásának üteme (elte­kintve a termálfürdőkben való hasznosítástól) lassú. A geoter­mális .energia átfogó és célszerű hasznosítása elsősorban a meg­felelő szivattyúk, hőcserélő beren­dezések, az automatikus szabá­lyozó technika beszerzésétől, to­vábbá az elosztóhálózat építésé­től stb. függ. Természetesen szük- ségések az ilyen jellegű lakás-, épület- és üvegház-fűtés megfe­lelő rendszerei is. Csak ezeknek birtokában lehet hatékonyan kiak­názni ezt a nem hagyományos, szüntelenül megújuló és a környe­zetet kímélő hazai energiát és ez­zel egyidejűleg meggyorsítani a kutatómunkára szánt anyagi eszközök megtérülését. _ _ MILAN ADÁMEK Prágai tervek az ezredfordulóig FŐVÁROSUNK FEJLESZTÉSÉRŐL Tíz évvei ezelőtt, 1975-ben a legfelsőbb párt- és állami szervek jóváhagyták Prága fejlesztésének 1990-ig szóló távlati tervét. A dokumentum megfelelő keretet nyújtott a fő­város fejlesztésével, építésével kapcsolatos feladatok megvalósításához. Az elmúlt év végén a Prágai Fővárosi Nem­zeti Bizottság képviselői áttekintették a távlati terv további végrehajtásával összefüggő kér­déseket, s meghatározták a városfejlesztés legfontosabb teendőinek új sorrendjét. Az elő­terjesztett beszámolóból kitűnt, hogy a nyolc­vanas évek első felében bekövetkezett társa­dalmi és gazdasági fejlődés szükségessé teszi a távlati terv módosítását. Az időszerűsített tervezetben így nagyobb hangsúlyt kap a fő­város fejlesztésében az építőipari és más alapok jobb kihasználása. Az új beruházási tervek kidolgozásánál kifejezettebben előtérbe kerülnek a hatékonyság követelményei, s tük­röződnek bennük a termőföld védelmére ho­zott intézkedések is. A tervezetnek ugyancsak figyelembe kell vennie a demográfiai fejlődés változásait, s nem utolsó sorban a környezet- védelem sürgető feladatait. A távlati fejlesztési terv idószerüsítése nem­csak a nyolcadik ötéves terv feladataival való közvetlen egybehangolást tartalmazza, ha­nem további évtizeddel bővült, s az ezredfor­dulóig vetíti előre a CSSZSZK fővárosa fej­lesztésének körvonalait. Évezredünk végéig, valamennyi lakásépíté­si formában Prágában 107 ezer új lakás felépí­tését, s legalább harmincezer régi, belvárosi lakás korszerűsítését irányozza elő a tervezet. 1986 és 2000 között további 32,8 km-rel növekszik a főváros metróhálózata. Kétezer­ben, a tervek szerint, a már 59,3 km hosszú prágai metrónak 56 állomása lesz. Tovább folyik a munka a városközpont gépkocsiforgal­mát tehermentesítő és levegőjének szennye­zettségét csökkentő fő közlekedési útvonal­rendszer építésén. A főváros állandó lakosainak száma mérsé­kelten növekszik: az 1985. évi 1 millió 192 ezer 2000-re körülbelül 1 millió 228 ezer lélekszámra emelkedik. A szinte lényegtelen számbeli vál­tozás ellenére az elkövetkező három ötéves tervidőszakban a prágai lakosság korösszeté­telében várható jelentősebb változás. Az aktív keresők aránya a mai 55,1 százalékról az ezredforulóra 60,6 százalékra emelkedik, mi­közben csökken a még nem kereső korosztá­lyok és a nyugdíjkorhatáron felüliek aránya. A 8. ötéves tervben a prágai egészségügyi beruházások gyorsított ütemű megvalósulása következtében további 710 kórházi ággyal bő­vült a kórházak befogadóképessége. Több prágai kórház bővítésével, infrastruktúrájának korszerűsítésével az egészségügyi ellátás iránti növekvő igények kielégítését célozza a városfejlesztési tervezet. Ebben az ötéves tervben - legkésőbb 1988-ig - Prágában befe­jezik a világítógáz cseréjét földgázra. Gyorsí­tott ütemben folynak a munkálatok a 110 V-os feszültségű villamosenergia-hálózat 220 V-ra való átépítésén. Prága fejlesztési tervében fontos szerepet töltenek be a termelési szférával kapcsolatos kérdések. A városfejlesztési terv azt szorgal­mazza, hogy a termelői bázis szerkezete az eddigieknél még jobban összhangban legyen Prága adottságaival. A termelés intenzifikálá- sának fő forrását a prágai tudományos-kutatá­si bázis és a felsőoktatási intézmények foko­zottabb kihasználásában látják. A kutatás- fejlesztés-termelés-felhasználás ciklus alap­elveinek céltudatos alkalmazása már a hetedik ötéves tervidőszakban szép eredményeket hozott több prágai termelőüzemben. A CSKP Prágai Városi Bizottsága és több prágai termelőüzem prágai felhívás néven is­mert, a párt XVII. kongresszusa tiszteletére tett kezdeményezése is összhangban van a fővá­rosi ipari bázis átfogó korszerűsítésére irányu­ló törekvésekkel. A felhívás megvalósítása fontos gyakorlati lépés Prága példás szocialis­ta nagyvárossá való fejlesztése terén is. SOMOGYI MÁTYÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom