Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1986. február 1. XXXIX. évfolyam 27. szám Ára 50 fillér A hatékonyságra összpontosítva A mezőgazdasági üzemekben az új év első heteiben gondo­san összegezték az ágazatok eredményeit, majd elkészítették az éves termelési terveket. Mindkettő pontos és körültekintő mun­kát igényelt, hiszen csak a részletes mérleg mutatja meg, hogy hol vannak még tartalékok, amelyek az 1986-os feladatok teljesí­téséhez nélkülözhetetlenek. Az év eleji elemzések hagyományos kicsúcsosodásaként kerülnek sorra februárban a szövetkezeti zárszámadó közgyűlé­sek és az állami gazdaságok termelési értekezletei. Ezeken a dol­gozók közösen is elvégzik a számvetést, és döntenek a folytatás módjairól. Arról, hogy a gazdaság közössége, s ezen belül az egyes dolgozókollektívák valamint tagok miként vehetik ki részüket az új feladatok teljesítéséből. Ezt véve alapul, a zárszámadás sokkal több az eredmények számszerű összegezésénél. A közös tanácskozáson a hektárho­zamok, a termelékenységi mutatók, a bevételek és kiadások elemző értékelését is el kell végezni. Szólni kell arról, hogy milyen hatékonysággal dolgoztak a növénytermesztők, takaré­koskodtak-e az üzemanyaggal és a műtrágyával. Mennyi takar­mányt etettek meg az állattenyésztők, és e mennyiségek össz­hangban vannak-e a termelékenységi mutatókkal. De ugyanígy napirendre kerülhet az is, hogy a szerelők hány korona értékű alkatrészt szereltek be a javított gépekbe, és milyen arányban teljesítették a felújítások tervét. Ott, ahol ilyen lesz a beszámoló, a gazdálkodás összesített számszerűségei mellett az ágazatokra, munkahelyekre, kollektí­vákra, sőt esetenként egyes személyekre vonatkozóan is értéke­lést ad a végzett munkáról, dicsér, de indokolt esetekben el is marasztal, a közgyűlés és az éves termelési értekezlet nem marat* csupán az adott gazdaság vezetőségének az ügye. A dolgozók túlnyomó többsége is elvégzi a saját egyéni számve­tését. Összegezi, hogy a dolgozókollektíva tagjaként és egyéni­leg is mivel járult hozzá az eredményekhez, és az új feladatok teljesítése érdekében mit csinálhat az eddigieknél is jobban. Ilyen értelemben készítik elő évzáró közgyűlésüket a Várkonyi (Vrakúň) Efsz-ben is. A gazdálkodási és a pénzügyi összegezés már elkészült és az 1986-os terveket is véglegesítették. Ezeket a napokban ágazatok szerint megvitatják, hogy mindenütt levonhassák a kellő tapasztalatokat és számba vehessék a saját lehetőségeiket. A közgyűlésen elsősorban már a tartalékokról akarnak beszélni, hogy a tagság kezdeményezőkészsége a lehető legnagyobb arányban kibontakozhasson. Olyan formá­ban és céllal, hogy a nagyobb igyekezet, önfegyelem és a válla­lások a még hatékonyabb és gazdaságosabb termelést alapoz­zák meg. A CSKP Központi Bizottságának vitára bocsátott dokumen­tuma, a Csehszlovákia 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányait tartalmazó tervezet fontos útmutató az éves feladatok összegezésében, de arra nézve is, hogy a felada­tok teljesítésének helyi lehetőségeit milyen szempontokból elemezzék. A tervezet szellemében a mezőgazdasági üzemek elkövetkező közgyűlésein és termelési értekezletein a mennyi­ségi mutatókon kívül a hatékonyság és a minőség kérdései is azonos, vagy még nagyobb hangsúlyt kapnak. A betakarítási és a tárolási veszteségek csökkentése, a megtermelt javak gazda­ságos hasznosítása, az alap- és az üzemanyagokkal való takaré­kosabb gazdálkodás, a munkatermelékenység fokozása és a munkaidő kihasználása egyetlen tanácskozás résztvevőinek figyelmét sem kerülheti el. Annál inkább, hogy ezt a mezőgazda- sági termelés tökéletesített irányítási rendszerének továbbfej­lesztésével január 1-én életbe lépett gazdasági szabályozók új rendszere is megköveteli. Arra, hogy mindezzel összefüggésben hol és milyen kérdések kerüljenek napirendre, általánosan érvényes példasort lehetet­len összeállítani. Ezt az adott mezőgazdasági üzem belső helyzete és feltételei szabják meg. Az egyik helyen a gépek javításának és karbantartásának színvonala, másutt a tápanyag­utánpótlás, vagy a szervestrágya felhasználásának módja, a betakarított termények utókezelésének és tárolásának elégte­len lehetőségei, vagy más anyagi-műszaki feltételek hiánya akadályozza a jobb mutatók elérését. Azokat a dolgokat kell elemezni, amelyek a legnagyobb gondot jelentik és a legszámot- tevőb kieséseket okozzák. Ez már általánosan érvényű követel­mény, akárcsak az is, hogy a javulást hozó változtatások és újszerűségek számbavételekor a termelés ún. szubjektív ténye­zőjének, az embernek ösztönzéséről sem szabad megfeledkezni. Számtalan példa bizonyítja, hogy a hatékonysági és gazdasá­gossági célkitűzéseket elsősorban azokban a mezőgazdasági üzemekben tudják maradéktalanul valóra váltani, ahol az egyéb feltételek megteremtésével párhuzamosan a termelési eredmé­nyekben minden dolgozót közvetlenül érdekeltté tesznek. Mint például a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság ekeli (Okoličná) részlegén. Nemcsak az állattenyésztésben, hanem a növényter­mesztésben dolgozók munkabérei is, a tényleges teljesítmé­nyektől és a munka minőségétől függnek. Még a traktorosoknál is megtalálták és eredményesen alkalmazzák az ösztönző bére­zés formáit. Más mezőgazdasági üzemekben a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás előnyeit hasznosítják. A fel- söszeli (Horné Saliby) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben kísérletképpen már tavaly bevezették a brigádrendszerü munka- díjazást. A százhúsz darab kocát gondozók hattagú csoportja a tervezettnél jobb eredményeket ért el, s ebben az ösztönzés magasabb formájának nem kis szerepe volt. A pozitív tapaszta­latok alapján más munkaszakaszokon is alkalmazni akarják a brigádrendszerű munkadíjazást. Az ösztönző jövedelemosztási és javadalmazási módszerek­kel a gazdálkodás újabb és újabb tartalékait lehet mozgásba hozni. Olyan tartalékokat, amelyekkel a mezőgazdasági üzemek is magabiztosan láthatnak hozzá idei feladataik teljesítéséhez. EGRI FERENC Csehszlovákia és Ausztria a jószomszédi kapcsolatok erősítésére törekszik Gustáv Husák és Rudolf Kirchschläger találkozója Bratislavában • Díszebéd a vendég tiszteletére (ČSTK) - Gustáv Husáknak, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnökének meghívására tegnap Csehszlovákiába látogatott Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság elnöke. A csehszlovák-osztrák határon a becses vendéget Peter Colot­ka, szövetségi miniszterelnök-he­lyettes, szlovák miniszterelnök és más személyiségek üdvözölték. A bratislavai várban az osztrák államfőt Gustáv Husák köztársa­sági elnök szívélyesen köszöntöt­te. A megbeszéléseken Gustáv Husák és Rudolf Kirchschläger eszmecserét folytatott a csehszlo­vák-osztrák kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és távlatairól, valamint az időszerű nemzetközi kérdések­ről. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a két állam kapcsolatai gyü­mölcsözőek és pozitívan fejlőd­nek. Intenzívebbé válik a politikai párbeszéd és főleg a gazdaság, a tudomány, a kultúra, az egész­ségügy és a sport területén kifej­tett együttműködés. Az elnökök síkraszálltak az együttműködés további elmélyítéséért minden te­rületen, a jószomszédság, az eu­Nagykövet kinevezése (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök Miroslav Houš­teckýt kinevezte hazánk rendkí­vüli és meghatalmazott nagyköve­tévé az Amerikai Egyesült Álla­mokba. Egyidejűleg felmentette tisztsé­géből Stanislav Suját, az eddigi nagykövetet, akit más feladatok­kal bíztak meg. Hans-Dietrich Genscher Csehszlovákiába látogat (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter meghívására a közeljövőben munkalátogatást tesz hazánkban Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és kül­ügyminisztere. rópai béke, biztonság és együtt­működés érdekében. A jelenlegi nemzetközi helyzet értékelése során az államfők ki­emelték az atomháború veszélyé­nek elhárítására és a világbéke megőrzésére tett erőfeszítések rendkívüli fontosságát. Ezzel kapcsolatban nagyra ér­tékelték Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Rea­gan amerikai elnök nemrég Genf­ben tartott találkozójának jelentő­ségét és a párbeszéd megkezdé­sét a szovjet-amerikai kapcsola­tok fejlődése, a nemzetközi légkör (Tudósítónk­tól) - A Prágai Agrártudományi Főiskola is csatla­kozott a fővárosi pártszervezet kongresszusi fel­hívásához. Olyan kutatási feladatok teljesí­tését ajánlotta fel, amelyeknek a megoldása során nyert eredmé­nyek alkalmazhatók a mezőgaz­dasági gyakorlatban, s elősegítik a szakemberképzés tökéletesíté­sét. A főiskola egyik célkitűzése egy takarmányozási kérdésekkel foglalkozó kutatási részleg létre­hozása más intézményekkel együtt. A kutatócsoport célja új magas tápértékü és hazai alapanyagú ta­karmánykeverékek kikísérletezé­se, aminek következtében csök­kenne a fehérjekomponensek be­hozatala. Továbbá a csoport tagjai az Ústí nad Orlicí-i járás és egy efsz termelési rendszerének elemzését is elvégeznék tíz évre megjavulása és az enyhülés politi­kájához való visszatérés szem­pontjából. Gustáv Husák elnök ki­emelte a január 15-én előterjesz­tett szovjet kezdeményezés rend­kívüli jelentőségét, amely a nukle­áris katasztrófa veszélye elhárítá­sának és a tartós világbéke meg­teremtésének konstruktív prog­ramja. Az elnökök megállapították, hogy a Helsinkiben megkezdett folyamatot tovább kell fejleszteni és kifejezték országaiknak azt a szilárd eltökéltségét, hogy foly­tatják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró­okmányának megvalósítását. (Folytatás a 2. oldalon) visszamenően. Ez megkönnyítené a legmegfelelőbb termelési szer­kezet kialakítását. A Prágai Agrártudományi Főis­kola kongresszusi felajánlásában foglalt feladatok teljes mértékben megfelelnek a felhívás követelmé­nyeinek. Az említett intézmény dolgozói többek közt vállalták me­zőgazdasági prognózisok kidolgo­zását a Šumava magasabb fekvé­sű területeire. Rendszert dolgoz­nak ki a mák és repce hegyvidé­keken történő termesztésére, s más intézményekkel karöltve lét­rehoznak egy biotechnológiai ku­tatóállomást. A főiskola a mező- gazdasági-élelmiszeripari komp­lexum legfontosabb feladataira összpontosítja erejét. Nagyon fon­tos körülmény, hogy a tapasztalt szakemberek irányításával a hall­gatók már tanulmányaik idején olyan kérdésekkel ismerkednek meg, s olyan feladatok megoldá­sában vesznek részt, amel,ek a tudomány eredményeinek gya­korlati alkalmazásával kapcsolato­sak. (sm) Értékes kongresszusi felajánlás ACSKP XVII. Gustáv Husák és Rudolf Kirchschläger találkozója a bratislavai várban. (Jirí Kruliš felvétele - ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom