Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszabályzata (Folytatás az 5. oldalról) A kerületi, rendes konferenciát a kerületi pártbizottság két-három évenként hívja össze. Rendkívüli kerületi konferencia a párt központi bizottságának beleegyezé­sével hívható össze, ha ezt a kerület alap­szervezetei tagjainak legalább egyharmada kéri: sürgős okból Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának kerületi vagy központi bi­zottsága rendkívüli kerületi konferenciát hívhat össze. A kerületi konferencia összehívását és napirendjét négy héttel a konferencia előtt kell közölni a járási pártszervezetekkel. A küldötteket a kerületi konferencia előtt a járási konferenciákon választják meg azoknak a szabályoknak alapján, amelye­ket a kerületi pártbizottság a központi bi­zottsággal egyetértésben meghatároz. A járási konferenciákon rendesen meg­választott küldötteknek szavazati joguk van. A kerületi pártbizottság tagjai és pót­tagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság tagjai, amennyiben nem választották meg őket rendes küldötteknek, tanácskozási joggal vesznek részt a kerületi konferenci­ákon. 50. A kerületi konferencia: a) megvitatja és jóváhagyja a kerületi pártbizottság, valamint az ellenőrző és revíziós bizottság beszámolóját; megvi­tatja a pártépítés, a.gazdasági és a kul­turális építő munka egyéb kérdéseit; a pártkongresszusokon, az országos pártkonferenciák és a párt központi bi­zottsága határozataiból kiindulva kitűzi a kerületi szervezet fő feladatait a továb­bi időszakban; b) megválasztja a kerületi pártbizottsá­got, az ellenőrző és revíziós bizottságot, valamint a kongresszusi küldötteket; a ke­rületi pártbizottságba, valamint az ellen­őrző és a revíziós bizottságba csak azt lehet beválasztani, aki legalább öt éve tagja a pártnak. 51. A kerületi pártbizottság évente lega­lább négyszer ülést tart, a párt politikájának megfelelően tisztázza a kerület és a járá­sok fejlesztésének sürgető kérdéseit, ellen­őrzi a határozatok teljesítését és elhelyezi a kádereket. A kerületi pártbizottság póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke ta­nácskozási joggal vesznek részt az ülésen. 52. A kerületi pártbizottság tagjai közül elnökséget, titkárságot és titkárokat vá­laszt. A kerületi pártbizottság vezető titkárának csak az választható meg, aki legalább tíz éve tagja a pártnak. A kerületi pártbizottság, elnöksége a ke­rületi pártbizottság ülései közötti időszak­ban irányítja a munkát, szervezi és ellenőr­zi a határozatok végrehajtását. A kerületi pártbizottság titkársága irá­nyítja és ellenőrzi a kerületi pártbizottság osztályainak és dolgozóinak munkáját és VII. Városi, helyi, üzemi 59. A városokban a járási pártbizottság beleegyezésével városi pártbizottságok, a többi helységben, ahol több alapszerve­zet működik, helyi pártbizottságok alakul­nak; a nagy üzemekben, vállalatokban és intézményekben, ahol több alapszervezet működik, a kerületi pártbizottság beleegye­zésével üzemi pártbizottságok, vagy a párt központi bizottságának hozzájárulásával vállalati pártbizottságok alakulnak. A CSKP Központi Bizottsága irányelvei szerint ve­lük egyszintre helyezett további pártbizott­ságok jönnek létre. A városi, helyi, üzemi és vállalati pártbi­zottságok segítséget nyújtanak a járási pártbizottságnak az alapszervezetek tevé­kenységének mindennapos irányításában, az üzemek, a vállalatok, a városok és a községek fő feladatainak teljesítésében. A CSKP Központi Bizottsága az orszá­gos jelentőségű nagyobb vállalatokban és a városokban a vállalati, üzemi és városi pártbizottságokat felruházhatja a járási pártbizottságok egyes jogaival. 60. A városi és a helyi bizottság fő kötelességei: a) az alapszervezetekkel karöltve a kommunisták, a többi dolgozó és lakos mozgósítása a pártpolitika megvalósítá­sára, a város, vagy a község politikai, gazdasági és kulturális életének fejlesz­tésére; ennek érdekében tömegpolitikai munka kifejtése, a város vagy a község ügyeinek igazgatásában a lakosság kezdeményezésének és aktivitásának ösztönzése; b) a nemzeti bizottság, a társadalmi szervezetek kommunista funkcionáriu­sainak, a helyi ipar, a mezőgazdasági üzemek, a szolgáltatások, a kereskede­lem, az egészség- és az oktatásügy vezető dolgozóinak serkentése a párt , határozatainak következetes végrehaj­tására; törekvés a szolgáltatások szün­telen tökéletesítésére, a lakosság anya­teljesíti a szokványos szervezési felada­tokat. Az elnökség és a titkárság tevékeny­ségéről beszámol a kerületi pártbizott­ságnak. A járási pártszervezet vezető szervei 53. A járási szervezet legfelsőbb szerve a járási konferencia, a konferenciák közötti időben pedig a járási pártbizottság. 54. A járási pártbizottság két-három évenként hívja össze a rendes járási kon­ferenciát. Rendkívüli konferencia a köz­ponti bizottság beleegyezésével a járási szervezethez tartozó alapszervezetek tag­jai legalább egyharmadának kérésére, illet­ve a járási pártbizottság, vagy a felsőbb pártszervek javaslatára hívható össze. A járási konferencia küldötteit az alap­szervezetek taggyűlésein választják meg azoknak a szabályoknak az alapján, ame­lyeket a kerületi pártbizottság a központi bizottsággal egyetértésben megállapít. A járási pártbizottság tagjai és póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság tagjai, amennyiben nem választották meg őket rendes küldötteknek, tanácskozási joggal vesznek részt a járási konferencián. 55. A járási konferencia: a) megtárgyalja és jóváhagyja a járási pártbizottság tevékenységéről szóló be­számolót, továbbá az ellenőrző és reví­ziós bizottság beszámolóját; megtár­gyalja a pártépítés, a gazdasági és a kulturális építőmunka egyéb kérdéseit a járásban; a felsőbb szervek határoza­taiból kiindulva kitűzi a járási szervezet fő feladatait a további időszakra; b) megválasztja a járási pártbizottságot, az ellenőrző és revíziós bizottságot, to­vábbá a kerületi konferencia küldötteit; a járási pártbizottságba, valamint az ellenőrző és revíziós bizottságba csak azt lehet beválasztani, aki legalább négy éve tagja a pártnak. 56. A járási pártbizottság jóváhagyja a párt alapszervezeteinek megalakítását és megszüntetését, irányítja és ellenőrzi tevékenységüket; nyilvántartást vezet a párttagokról. 57. A járási pártbizottság évente lega­lább hatszor ülést tart. A járási pártbizottság póttagjai, az ellen­őrző és revíziós bizottság elnöke tanácsko­zási joggal vesznek részt a járási pártbi­zottság ülésén. 58. A járási pártbizottság tagjai közül elnökséget és járási titkárokat választ. A já­rási pártbizottság vezető titkárának csak az választható, aki legalább nyolc éve tagja a pártnak. A járási pártbizottság elnöksége a járási pártbizottság ülései közötti időszakban irá­nyítja a munkát, szervezi és ellenőrzi a ha­tározatok végrehajtását. Irányítja és ellen­őrzi a járási pártbizottság osztályainak és dolgozóinak munkáját. Tevékenységéről beszámol a járási pártbizottságnak. és vállalati bizottságok gi és kulturális szükségleteinek kielé­gítésére; pártpolitikai és nevelő munká­val a lakosság tartós, mind fokozottabb részvételének előmozdítása a község ügyeinek intézésében; a nemzeti bizott­ság, szakbizottságai és az önkéntes dol­gozók aktívája szerepének rendszeres növelése; ösztönzésük a helyi erőforrá­sok és tartalékok feltárására; küzdelem az egészségtelen helyi irányzatok ellen; c) az ideológiai munka megszervezése a városban vagy a községben, a pártak­tíva nevelése és gondoskodás a pártta­gok, valamint a többi lakos kommunista neveléséről; d) jelöltek javaslása a városi vagy a he­lyi nemzeti bizottságba, a többi káder­kérdés intézése a járási pártbizottság által megállapított keretek között. 61. Az üzemi és a vállalati bizottság fő kötelességei: a) az alapszervezetekkel egyetemben a dolgozók mozgósítása a pártpolitika megvalósítására és a társadalmi érde­kek következetes szavatolására; a ter­melés irányításában a dolgozók részvé­tele, alkotó aktivitásuk, kezdeményezé­sük és szocialista munkaversenyük, a társadalmi munkatermelékenység nö­velésének, a népgazdaság intenzifikálá- sának, a tudományos-műszaki haladás­nak, a termelésben a legjobb dolgozók tapasztalatai érvényesítésének elősegí­tése; az üzem, vagy a vállalat gazdasági vezetőségének arra serkentése, hogy jó feltételeket teremtsen a gazdasági terv­feladatok teljesítéséhez; a munkahelye­ken a párt alapszervezetei politikai-neve­lő tevékenységének segítése; az egész­ségtelen helyi irányzatok elleni harc; az üzem, a vállalat vagy az intézmény ve­zetőségének tevékenysége fölötti ellen­őrzési jog gyakorlása; b) az alapszervezetekkel együtt az üze­mi káderek céltudatos nevelése, kivá­lasztása és elhelyezése; a dolgozók po­litikai és szakmai színvonala rendszeres emeléséről történő gondoskodás; c) gondoskodás az alapszervezetek pártpolitikai és szervező munkája szín­vonalának szüntelen emeléséről; segít­ségnyújtás az alapszervezeteknek a ne­velő munkában, a politikai és a gazda­sági feladatok teljesítésének biztosítá­sában; d) a kommunisták alkotó aktivitásával a FSZM, a SZISZ és a további társadal­mi szervezetek munkájának kibontakoz­tatása, s ösztönzésük az üzem alapvető politikai-gazdasági, szociális és kulturá­lis-nevelési feladatai teljesítésének biz­tosítására. Az üzemi és a vállalati bizottságok egész tevékenységükben az üzemek és a vállalatok alapszervezeteire támaszkod­nak és előmozdítják szerepük szüntelen elmélyítését. VIII. A párt a 63. A párt alapját az alapszervezetek alkotják. Közvetlenül a dolgozók körében működnek, Csehszlovákia Kommunista Pártja köré tömörítik őket és egyesítik a szocialista társadalom építésére irányuló tö­rekvéseiket. Élő kapcsolatban a dolgozók­kal, hatáskörükben tevékenyen részt vesz­nek a párt politikájának kialakításában és megvalósításában. Az egész társadalom céljainak és szükségleteinek megfelelően végzik és teljesítik a párt valamennyi helyi politikai, gazdasági és eszmei-nevelési fel­adatát, amelyek a dolgozók érdeklődésé­nek homlokterében állnak. Felelnek azért, hogy a kommunisták a dolgozók körében mindennapos tömegpolitikai munkájukkal, a munkahelyek feladatainak teljesítése iránt tanúsított példás viszonyukkal, lakhe­lyükön a társadalmi életben való részvéte­lükkel megvalósítsák a párt politikáját. A CSKP Központi Bizottságának irány­elvei szerint alapszervezeteket létesíte­nek azokban a vállalatokban, üzemekben, közlekedési és kereskedelmi szervezetek­ben, állami gazdaságokban, gép- és trak­torállomásokon, egységes földműves-szö­vetkezetekben, hivatalokban, iskolákban, intézményekben, a fegyveres erők egysé­geiben, a falvakon, a városokban stb., ahol legalább öt párttag van. 64. Azokban a vállalatokban, üzemek­ben és hivatalokban, ahol nagyobb szám­ban vannak párttagok, alapszervezetek lé­tesíthetők a műhelyekben, a részlegekben, az építkezéseken és a termelési szakaszo­kon. Ezek az alapszervezetek az üzemi pártgyúléseken, vagy a küldöttek konferen­ciáin üzemi, illetve vállalati bizottságot vá­lasztanak. A nagyobb létszámú alapszervezetek részlegszervezeteket alakíthatnak. A rész­legszervezetek feladata szervezni és ellen­őrizni az alapszervezeti taggyűlés határo­zatainak teljesítését, kezdeményezóen és cselekvóen megoldani a helyi feltételekből és szükségletekből következő feladatokat. A járási pártbizottságok a részlegszerveze­teket felruházhatják az alapszervezetek egyes jogaival. Az alap- és részlegszervezetek munka- szakaszonként, brigádonként stb. pártcso­portokat létesítenek, amelyek vezetőt vá­lasztanak. A pártcsoportok feladata az alapszervezet taggyűlésein hozott határo­zatok végrehajtásának megszervezése a hatáskörükbe tartozó területeken, gon­doskodás arról, hogy minden párttag he­lyesen teljesítse alapvető kötelességeit. 65. Az alapszervezet legfelsőbb szerve ós a kommunisták nevelésének iskolája a taggyűlés. Az alapszervezet hatáskörén belül a párt politikájának megfelelően kitűzi a politikai, szervező és eszmei-nevelő munka alapvető irányát ós feladatait. A munkahelyek és a helységek fő feladata­iról, a dolgozók észrevételeiről és javasla­tairól tárgyal és dönt. Tapasztalatokkal és érvekkel vértezi fel a kommunistákat a poli­tikai munkára. Határozatokat hoz, felada­tokkal bízza meg a párttagokat, megállapít­ja végrehajtásuk és ellenőrzésük módját. A párt irányvonala szellemében értékeli a bizottság és az egész szervezet, vala­mennyi funkcionárius és tag tevékeny­ségét. Taggyűlést rendszerint havonta tarta­nak, évente legalább tízszer. A gyűlést a bizottság a pártszervezet tagjainak cse­lekvő részvételével, a dolgozók tapasztala­tainak felhasználásával készít elő. A megvi­tatásra kerülő kérdések jellege szerint pár- tonkívülieket is meghívhatnak a taggyűlés­re, főleg élenjáró termelési dolgozókat, az állami és gazdasági szervek, valamint a társadalmi szervezetek funkcionáriusait; a szervezet velük tanácskozza meg, ho­gyan oldhatnák meg legjobban a problé­mákat és teljesíthetnék a párt irányelveit. A nagy alapszervezetekben, ahol több részlegszervezet működik, az alapszerve­zet taggyűlését az alapszervezet bizottsá­ga által megállapított időpontban, vagy 62. A városi, helyi, üzemi és vállalati bizottságok tagjait és póttagjait az adott helység, üzem, vagy vállalat alapszerveze­tei kommunistáinak taggyűlésén, illetve a küldöttek konferenciáján választják meg két-három éves időtartamra. A városi, he­lyi, üzemi és vállalati bizottságok a saját körükből elnököt választanak, aki legalább öt éve tagja a pártnak. Tevékenységükről tájékoztatják a járási pártbizottságot és a hatáskörükbe tartozó alapszervezeteket. A városi, helyi, üzemi és vállalati bizott­ságok megvitatják és jóváhagyják a hely­ség, az üzem, vagy a vállalat alapszerve­zeteinek költségvetését, ellenőrzik teljesíté­sét, és saját költségvetésüket a járási párt- bizottság elé terjesztik. A városi, helyi, üzemi és vállalati konfe­rencián, illetve plénumülésen ellenőrző és revíziós bizottságot választanak. a részlegszervezetek kérésére hívják össze, háromhavonta legalább egyszer. A részlegszervezetek rendszerint havonta tartanak taggyűlést, az alapszervezet tag­gyűlései közötti időszakban. 66. Az alap- és a részlegszervezet év­záró taggyűlését évente egyszer tartja, az alap- vagy a részlegszervezet bizottságát két-három évre választják; a bizottsági ta­gok számát a járási pártbizottság határoz­za meg. A tíz tagon aluli szervezetek háromtagú bizottságot, vagy a körülmé­nyekhez mérten, a járási pártbizottság be­leegyezésével, bizalmit és helyettes bizal­mit választanak. Az alapszervezet taggyűlése két vagy három tagját megbízza annak ellenőrzésé­vel, hogyan gazdálkodnak az alapszerve­zet pénz- és egyéb eszközeivel, hogyan tartják meg a központi bizottságnak a párt­tagság nyilvántartására és az ügyvezetés­re vonatkozó elveit. 67. Az alap- és részlegszervezet bizott­sága elnököt választ, akinek legalább há­rom éve párttagnak kell lennie. Kivételt a járási pártbizottság engedélyezhet. A bizottság gondoskodik a taggyűlés határozatainak végrehajtásáról, s ennek megfelelően irányítja a pártszervezet mun­káját a taggyűlések közötti időben. Tevé­kenységéről és a szervezet helyzetéről havonta beszámol a taggyűlésnek. 68. A párt alapszervezetének feladata: a) hatáskörében megvalósítani a párt politikáját; politikailag és eszmeileg fel­vértezni a kommunistákat és a pártonkí- vülieket; fejleszteni és szervezni kezde­ményezésüket a szocialista társadalom továbbfejlesztése feladatainak teljesíté­sében; az üzemben és a vállalatban harcolni a gazdasági terv feladatainak teljesítéséért, a tudományos-műszaki haladás kibontakozásáért és eredmé­nyeinek gyakorlati alkalmazásáért, a munkatermelékenység növeléséért, a termelés és a munka legmagasabb fokú gazdaságosságáért, jó minőségéért és hatékonyságáért, a belső tartalékok minél nagyobb mérvű kiaknázásáért, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés helyes alkalmazásáért; kialakítani a szocialista munkaverseny további fejlesztésének és tökéletesítésének előfeltételeit; gondos­kodni a dolgozók képesítésének és mű­veltségének növeléséről, öntudatos kommunista munkaviszonyuk kialakítá­sáról, az állami és a munkafegyelem megtartásáról, a környezeti viszonyok általános megjavításáról; b) tagok ós tagjelöltek felvétele Cseh­szlovákia Kommunista Pártjába, nevelé­sük megszervezése és gondoskodás ar­ról, hogy megismerjék a párt programját és alapszabályzatát; c) szervezni a kommunisták tevékeny részvételét a pártszervezet valamennyi feladatának és határozatának végrehaj­tásában és biztosításában. Attól a tudat­tól áthatva, hogy a párt minden tagjelölt­jéért és tagjáért felel, a munkában pél­damutatásra, a kommunista erkölcsi el­vek következetes megtartására, a párt és a nép iránti odaadásra vezetni a kom­munistákat, gondoskodni politikai és szakmai nevelésükről; d) szüntelenül szilárdítani és védeni a párt eszmei és szervezeti egységét; megszervezni a kommunisták és a többi dolgozó körében a marxista-leninista elmélet tanulmányozását, szoros kap­csolatban a szocialista és a kommunista építés gyakorlatával; szembeszállni a burzsoá ideológiával és a marxizmus -leninizmus revizionista eltorzításának vagy dogmatikus értelmezésének min­den kísérletével; e) szervezni a hatékony tömegpolitikai munkát, magyarázni a párt politikáját és megnyerni a dolgozókat ennek a politi­kának, megtanácskozni velük minden fontos kérdést, nyilvános pártgyú léseket (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ SZÓ 6 1986. I. 13.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom