Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-13 / 10. szám, hétfő
Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszabályzata (Folytatás a 3. oldalról) a pártnak, s aki a jelöltet munkája és közéleti tevékenysége alapján legalább egy éve ismeri; más politikai pártok volt járási, kerületi és központi funkcionáriusainak felvétele csak a központi bizottság jóváhagyása után lép érvénybe; e) az ajánlók felelősséggel tartoznak azért, hogy hiteles és tárgyilagos jellemzést adnak az ajánlott tag politikai és erkölcsi tulajdonságairól; Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai és póttagjai nem lehetnek ajánlók; f) a párttagság azon a napon lép érvénybe, amikor az alapszervezet taggyűlése az új tagot felvette. 5. A párttagok és tagjelöltek egy hónapon belül kötelesek jelentkezni új alapszervezetüknél. A párttagok és tagjelöltek nyilvántartásának, az egyik alapszervezetből a másikba való átlépésüknek rendjét a központi bizottság által jóváhagyott határozatok szabályozzák. A kommunisták nyilvántartását és bevonását lakhelyük alapszervezetébe a központi bizottság rendelkezése határozza meg. 6. Azoknak a párttagoknak az ügyét, akik passzívak és elfogadható ok nélkül három hónapig az ismételt figyelmeztetés ellenére sem fizetnek tagdíjat, vagy akik személyi, illetve más okok miatt nem tehetnek eleget pártkötelezettségeiknek, az alapszervezet taggyűlése tárgyalja meg. Ha kiderül, hogy a párttag elvesztette állandó kapcsolatát a pártszervezettel, s ezt nem akarja helyreállítani és nem teljesíti kötelességeit, más vétséget azonban nem követett el, az alapszervezet taggyűlése megszünteti párttagságát. 7. Az alapszabályzat megsértéséért, a pártkötelességek nem teljesítéséért, valamint törvénysértő tettekért a párttagot, vagy a tagjelöltet felelősségre vonják és az alábbi pártbüntetést szabhatják ki: dorgálás, megrovás, megrovás végső figyelmeztetéssel és a pártból való kizárás, ami a legsúlyosabb pártbüntetés. Indokolt esetekben a párttagot vagy a tagjelöltet azzal is büntethetik, hogy leváltják abból a tisztségből, amelyet a párt megbízatásából tölt be. Ha a kommunistát a párt felelősségre vonja, nagyon körültekintően kell eljárni. Alaposan mérlegelni keli az ellene felhozott vád megalapozottságát. Annak a kommunistának az ügyét, aki a párt megbízásából tisztséget tölt be az állami, gazdasági, vagy társadalmi szervekben és szervezetekben, s megsértette az alapszabályzatot és a szocialista törvényeket, az alapszervezet tárgyalja meg az illetékes pártszerv tudtával. Amennyiben felsőbb pártszerv vonja felelősségre, tájékoztatja erről az illetékes alapszervezetet. A pártbüntetéseknek nevelő feladatuk van, ezért csak akkor szabhatók ki, ha már alkalmazták a pártnevelés és. befolyásolás más eszközeit: az elvtársi bírálatot, figyelmeztetést, vagy felvilágosítást. A pártszerv vagy szervezet egy vagy két évvel a pártbüntetés kiszabása után megtárgyalja, hogy a párttag hogyan hozta helyre vétségeit. Amennyiben megállapítja, hogy a hibákat helyrehozta, az alapszervezet taggyűlése vagy az illetékes pártszerv dönt a büntetés törléséről. A pártbüntetés törlése nem vonatkozik a pártból való kizárásra. Az eljárásmódot a CSKP KB irányelvei szabják meg. 8. A pártbüntetósról, beleértve a pártbóí való kizárást is, az alapszervezet taggyűlése dönt. A szervezet bizottsága köteles megfelelő módon értesíteni és erre a gyűlésre meghívni azt a párttagot vagy tagjelöltet, akinek a vétségét tárgyalni fogják. Az alapszervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, ha azt a járási bizottság megerősíti, amely legkésőbb két hónapon belül dönt az ügyről. A párttagnak vagy tagjelöltnek mindaddig joga van részt venni a taggyűléseken, amíg a járási pártbizottság jóvá nem hagyja a kizárásra vonatkozó határozatot. A járási pártbizottság kizárást megerősítő döntése után a párttag köteles tagsági igazolványát átadni az alapszervezetnek. Súlyos esetekben a pártból való kizárásról, vagy más pártbüntetésról a járási, a kerületi, illetve a központi bizottság dönthet. Ha a járási bizottság dönt a kizárásról, akkor a kerületi pártbizottságnak, ha pedig a kerületi pártbizottság dönt, akkor a központi bizottságnak kell jóváhagynia a határozatot. Amennyiben nem ismeretes a párttag vagy a tagjelölt vétségének mértéke, de az a veszély fenyeget, hogy a nyilvánosság előtt csorbul a párt tekintélye, az ügy kivizsgálásáig felfüggeszthető az illető párttagsága. Az a kommunista, akinek tagságát felfüggesztették, nem vehet részt a pártéletben. Tagsági igazolványát az alapszervezet közvetítésével letétbe helyezi a járási pártbizottságon. 9. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, valamint a kerületi és járási pártbizottságok tagjainak és póttagjainak, illetve az ellenőrző és revíziós bizottságok tagjainak pártbüntetéséról (a kizárást is beleértve) az alapszervezetek azon pártszervek tudtával tárgyalnak, amelyeknek a megbüntetett párttagok tagjai. Az alapszervezet a kizárási javaslatot az illetékes pártszerv elé terjeszti, amely tagjának kizárásáról a jelenlevő tagok kétharmados többségével dönt. 10. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának és póttagjának a központi bizottságból, továbbá a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjának a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságból, vagy a párt soraiból való kizárása ügyében a pártkongresszus, a két kongresszus közötti időszakban pedig a központi bizottság, illetve a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság dönt saját tagjai esetében a jelenlevő tagok kétharmados szavazati többségével. 11. Ha a pártszerv szükségesnek tartja, a pártsajtóban nyilvánosságra hozhatja a pártbüntetésról, beleértve a kizárásról, vagy a helytelenül alkalmazott büntetés felülvizsgálásáról hozott döntését. 12. A tagsági igazolvány és a tagjelölt igazolványa a párt tulajdona; minden párttag és tagjelölt köteles megóvni az elvesztéstől vagy megrongálódástól. A tagsági igazolvány elvesztését vagy megrongálódását köteles azonnal jelenteni az alapszervezet bizottságának. A tagsági igazolvány gondatlanságból eredő elvesztése esetén fegyelmi eljárást indítanak. A tagság megszűntével a tagsági igazolványt a pártszervek útján átadják a központi bizottságnak. 13. A pártbüntetésben részesített párttagnak vagy tagjelöltnek jogában áll egy hónapon belül fellebbezést benyújtani, fokozatosan egészen a központi bizottságig és a határozat felülvizsgálását kérni. A büntetésről hozott határozat mindaddig érvényben marad, amíg a felsőbb pártszerv nem dönt másképpen. A kerületi, vagy a központi bizottság legkésőbb a benyújtástól számított két hónapon belül dönt a pártból való kizárás elleni fellebbezést illetően. II. A párt tagjelöltjei 14. Mindenkinek, mielőtt felveszik a pártba, le kell töltenie a tagjelöltségi időt. A tagjelöltségi idő feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a tagjelölt megismerje Csehszlovákia Kommunista Pártjának programját, politikáját és alapszabályzatát, tevékenységével bizonyítsa, hogy a pártnak értékes tagja lesz. A pártszervezet köteles a tagjelöltnek segítséget nyújtani a tagfelvételre történő felkészülésében és felmérni eszmei, politikai, szakmai, valamint erkölcsi alkalmasságát. 15. A tagjelölt felvételekor az alapszervezet eljárása (egy évi felvétel, a jelentkezési ív, életrajz és ajánlások benyújtása és felülvizsgálásuk, az alapszervezet döntése a felvételről és jóváhagyása) ugyanolyan, mint a párttag felvétele során. A huszonegyedik életévüket be nem töltött fiatalokat és a SZISZ tagjait rendszerint a Szocialista Ifjúsági Szövetség ajánlására veszik fel tagjelöltnek, ez az ajánlás egy párttag ajánlásával egyenlő. 16. A tagjelöltségi idő két év. Meghosz- szabbítása megengedhetetlen. A központi bizottság megszabhatja, milyen feltételek mellett rövidíthető le a tagjelöltségi idő egy évre. 17. A tagjelöltek nem választhatók meg a pártszervek tagjaivá, a pártkonferenciák és kongresszusok küldötteivé. A pártgyűlé- seken tanácskozási joggal vesznek részt. Egyébként kötelességeik és jogaik azonosak a párttagokéval. 18. Ha a tagjelölt nem vált be a tagjelöltségi idő alatt, a pártszervezet törli a tagjelöltek sorából. A párt alapszervezetének a törlésről szóló határozata a járási pártbizottság jóváhagyásával lép érvénybe. építésben szerzett általánosított tapasztalatainak érvényesítését a párt mindennapos tevékenységében. A demokratikus centralizmus a párt egységes tevékenységét, szilárd szervezeti felépítését, s a szigorú pártfegyelmet egyesíti a legszélesebb párton belüli demokráciával és a kommunista kezdeményezésével. A demokratikus centralizmus a szervezeti felépítésben azt jelenti, hogy a) a párt minden vezető szervét alulról felfelé választják; b) a pártszervek rendszeres időközökben számot adnak és jelentést tesznek tevékenységükről azoknak a pártszervezeteknek, amelyek megválasztották őket és a felsőbb szerveknek is; c) a kisebbség és az egyes tagok fegyelmezetten alávetik magukat a többség döntésének; b) a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek valamennyi alsóbb szervre; e) a párt szervei és szervezetei akkor határozatképesek, ha tagjaiknak vagy küldötteiknek több mint a fele jelen van. 20. A párt területi-termelési elv szerint épül fel. Az alapszervezetek elvileg a kommunisták munka- és lakhelye szerint létesülnek, járási és kerületi szervezetekbe tömörülnek; az adott területi hatáskörrel rendelkező pártszervezet rendszerint felsőbb szerve az illető területen működő összes pártszervezetnek. 21. Minden pártszervezet saját hatáskörében a párt politikájával összhangban alkotó módon oldja meg a feladatokat, a párttagokat arra vezeti, hogy felelősség- teljesen teljesítsék a párt határozatait, a rájuk bízott tisztségekből eredő kötelezettségeiket, ügyel arra, hogy a párt tagjai szavatolják: az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek, illetve szervezetek a párt politikájának és határozatainak megfelelően következetesen teljesítik feladataikat a köz- és gazdasági életben. A pártszervek és -szervezetek az irányítás lenini alapelveit és módszereit érvényesítik, a pártmunkában a lenini munkastílust alkalmazzák, az állami, közéleti és gazdasági igazgatás minden területén biztosítják az ideológiai, szervezői és gazdasági tevékenység egységét, ügyelnek az állami és munkafegyelem megszilárdítására. 22. Az alapszervezetek és a részlegpártszervezetek legfelsőbb szerve a taggyűlés, a járási és a kerületi szervezetek esetében a konferencia, a párt szlovákiai területi szervezeténél Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa, Csehszlovákia Kommunista Pártja esetében pedig Csehszlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa. A pártszervek döntése jogérvényes, ha a jelenlevőknek több mint a fele megszavazta. Az alapszervezet taggyűlésének határozata a tagjelöltek és párttagok felvételéről, kizárásáról, a tagság megszüntetéséről, a tagjelöltek soraiból való törlésről akkor jogérvényes, ha a gyűlésen jelenlevő párttagok legkevesebb kétharmada megszavazta és a járási bizottság jóváhagyta. Az alapszervezet megalakulását, vagy megszűnését a járási pártbizottság hagyja jóvá. Amennyiben az alapszervezet tevékenysége ellentétben áll a párt politikájával, a szervezet megsérti az alapszabályzatot, nem teljesíti a kongresszusnak, a CSKP Központi Bizottságának határozatait, vagy rendkívül passzív, a kerületi párt- bizottság, tanácskozva a járási pártbizottsággal, feloszlathatja ezt az alapszervezetet. A járási bizottság mérlegelve az egyes tagok és tagjelöltek magatartását, a párt alapszabályzatával összhangban levonja a következtetéseket és dönt besorolásukról más alapszervezetekbe. A felsőbb pártszervnek joga van hatálytalanítani az alsóbb pártszerv határozatát, amennyiben az ellentmond a párt alapszabályzatának. A felsőbb pártszerv köteles megvitatni és megválaszolni az alsóbb pártszerv észrevételeit. 23. A taggyűlések, a konferenciák és a kongresszusok bizottságokat választanak, amelyek irányítják a hatáskörükbe tartozó pártszervezetek egész tevékenységét a taggyűlések, a konferenciák, és a kongresszusok közötti időszakban. A pártbizottságok választásakor minden egyes javaslatról külön-külön kell szavazni, miközben minden párttagnak joga van elutasítani és bírálni az új bizottságba jelölt tagokat és póttagokat. Megválasztottaknak tekinthetők azok, akikre az alapszervezet taggyűlésén részt vevő tagoknak, a konferencia, illetve a kongresszus küldötteinek több mint a fele szavazott. Ez a döntés minden tagot kötelez. 24. A pártbizottságok megválasztása során, kezdve az alapszervezet bizottságától egészen a központi bizottságig, ügyelni kell arra, hogy az irányítás folyamatosságának megőrzése mellett szüntelenül új erők kerüljenek ezekbe a szervekbe. A pártbizottságokba, eddigi tisztségeikre való tekintet nélkül, a párt politikájának legjobban bevált harcosait, tapasztalt szervezőket, a szocializmus iránt odaadó, politikailag fejlett kommunistákat kell beválasztani életünk minden területéről. A konferenciákon és a kongresszusokon választott pártszerveknek kivételes esetekben joguk van az egész megbízatási időszak alatt tagokat kooptálni, de ezek száma nem haladhatja meg a választott tagok számának tíz százalékát. A kooptálás a felsőbb pártszerv jóváhagyása után érvényes. A CSKP Központi Bizottsága, valamint a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tagjai kooptálásáról végérvényesen dönt. 25. A pártvezetésnek, a pártszervek és -szervezetek eljárásának és döntésének legfőbb elve a kollektivitás, kezdve a központi bizottságtól egészen az alapszervezetekig. A kollektív vezetés elvének érvényesítése a határozatok helyességének, a káderek helyes nevelésének és elosztásának elengedhetetlen feltétele, és biztosítja a párttagok széles körű kezdeményezését, amely a párt politikája szellemében egységes célra irányul. A kollektív vezetés elve semmiképpen sem csökkenti a személyes felelősséget a feladatok teljesítéséért. A személyi kultusz és a párton belüli demokráciának ezzel kapcsolatos megsértése csökkenti a párt és a néptömegek szerepét, összeegyeztethetetlen a pártélet lenini normáival, s ezért nem tűrhető meg a pártban. 26. Minden párttag elvitathatatlan joga a párt választott szerveiben, a konferenciákon, a taggyűléseken, az aktívaértekezleteken és más pártgyüléseken a pártpolitika kérdéseinek szabad és tárgyszerű megvitatása. A széles körű párton belüli demokrácia megteremti a feltételeket a kommunisták alkotó tevékenységének, a szervezetek kezdeményezésének kibontakozásához, a bírálat és önbírálat teljes érvényesüléséhez, a pártfelelősség és a fegyelem tartós megszilárdulásához; a pártfegyelem legyen öntudatos, de nem gépies. A párton belüli, illetve országos viták, amelyeket a központi bizottság határoz el és szervez a párt további politikai és szervezeti fejlődése, vagy a társadalom gazdasági és kulturális fellendítése kérdéseinek megvitatására, a kollektivitás és a párton belüli demokrácia megnyilvánulásai. A párton belüli vita mindenkor a marxizmus-le- ninizmus eszmei alapjára épül. A vita célja az előterjesztett kérdések sokoldalú megtárgyalása, a párt eszmei és szervezeti egységének, valamint a néppel való kapcsolatának megerősítése. 27. A pártbizottságok rendszeresen együttműködnek az aktívával, összehívják üléseit a feladatok tárgyszerű megvitatására, a gyakorlati intézkedések kidolgozására, az elfogadott határozatok teljesítésének megszervezésére; felhasználják az aktíva tapasztalatait és javaslatait, s tájékoztatják saját tevékenységükről. 28. A pártszervek tagjaikból, póttagjaikból és az aktívák tagjaiból bizottságokat választanak, amelyek tevékenységükkel segítik ezeket a szerveket a párt politikai, gazdasági és ideológiai feladatainak lebontásában és megvalósításában. A CSKP Központi Bizottsága által meghatározott elvek alapján apparátust létesítenek a határozatok teljesítésével, szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos munka elvégzésére és a pártszervezetek megsegítésére, az apparátus az illetékes választott pártszerv utasításai szerint dolgozik, amelynek felelősséggel tartozik tevékenységéért. 29. Az alapszervezetek és az összes pártszerv köteles a dolgozók széles körű részvételével idejében és hatékonyan ellenőrizni a párthatározatok teljesítését, intézkedéseket foganatosítani az észlelt fogyatékosságok orvoslására és a végrehajtott intézkedésekről tájékoztatni a felsőbb pártszerveket. Ehhez tevékenységükben felhasználják az ellenőrző szervek tapasztalatait. III. A párt szervezeti felépítése. A párton belüli demokrácia IV. A párt legfelsőbb szervei 19. A párt szervezeti felépítésének és tevékenységének vezérelve a demokratikus centralizmus. A demokratikus centralizmus megköveteli, hogy minden szervezet és kommunista az üzem vagy helység konkrét feltételei között tevékenyen és alkotó módon hajtsa végre a párt politikáját és a vezető pártszervek határozatait; lehetővé teszi a kommunisták és a többi dolgozó szocialista 30. Csehszlovákia Kommunista Pártjának legfelsőbb szerve a pártkongresszus. A rendes kongresszust a központi bizottság ötévenként hívja össze. Rendkívüli kongresszust a párt központi bizottsága saját kezdeményezéséből, vagy a párttagok legalább egyharmadának kívánságára hív össze. A kongresszus összehívását és napirendjét a központi bizottság nyolc héttel a kongresszus előtt teszi közzé. A kongresszus akkor határozatképes, (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. I. 13.
